Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
1988. december 13., kedd IZHilUkfitö Grósz Károly fogadta Willy de Clercq-et Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn este fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizottságának tagját, a kül- kapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelősét, aki az EGK küldöttsége élén tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizottságának tagját, a külkapcso- latok, kereskedelmi megállapodások felelősét. Willy de Clercq a Magyarország és az EGK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság első ülésén részt vevő közös piaci küldöttség vezetőjeként tartózkodik hazánkban. Magyar vezetők részvétlátogatása a szovjet nagykövetségen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevében, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Tanács képviseletében, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter pedig a Minisztertanács nevében mély részvétét, cselekvő együttérzését fejezte ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének az Örményországban történt természeti katasztrófa súlyos következményei miatt. A magyar vezetők hétfőn tettek részvétlátogatást a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Folyik a mentés az örményországi földrengés után Előzetes számítások szerint a következő öt nap alatt sikerül annyira eltakarítani az örményországi földrengés következtében összedőlt épületek romjait, hogy tisztázni lehessen: sem életben maradottak, sem halottak nincsenek már a törmelékek alatt — mondta Leo- nyid Bibin. A Szovjet Állami Építési Bizottság első elnök- helyettese Valentyin Nyiki- forov külügyminiszter-helyettessel, Borisz Panvukov- val, a polgári repülésügyi miniszter első helyettesével együtt tartott sajtótájékoztatót hétfőn Moszkvában. Nyikiforov elmondta: hétfőn éjjel, helyi idő szerint 2 óra 23 perckor balesetet szenvedett egy AN—12-es típusú teherszállító repülőgép a jereváni repülőtér közelében. A gép Jugoszláviából érkezett az örmény fővárosba a földrengés károsultjainak szánt segélyszállítmányokkal, s feltehetőleg a fedélzeten történt robbanás következtében a repülőtértől 12-13 kilométerre lezuhant, személyzete életét vesztette. Továbbra is nagy erőkkel folynak a mentési munkálatok. Nyikiforov elmondta, hogy külföldről is komoly támogatás érkezik: eddig 46 ország — köztük Magyarország — nyújtott valamilyen formában segítséget. Tájékoztatott arról is, hogy még mindig hoznak ki élve embereket a romok alól, bár az idő előrehaladtával — érthető okból — egyre kevesebbet. Alekszej Moszkvicsov egészségügyi miniszterhelyettesnek a tájékoztatóra eljuttatott értesülése szerint eddig mintegy 6 ezer embert sikerült élve kiásni a törmelék alól. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő kérdésekre válaszolva közölte: Jerevánban vasárnap körülbelül 600 ember utcai demonstrációt tartott, követelve Karabah Örményországhoz csatolását. A gyűlést a rendfenntartó erők szétoszlatták, 22 főt őrizetbe vettek, közülük ötöt harminc napi elzárással sújtottak. Panyukov és Nyikiforov arról is beszámolt, hogy folyik a földrengés sújtotta körzet lakosságának evakuálása, ez azonban rendkívül lassan halad. Ugyanakkor egyre többen érkeznek is a katasztrófa sújtotta vidékre, mert a Szovjetunió más területein élő örmények — érthetően — szintén aggódnak hozzátartozóik sorsáért. Jerevánban egyébként a hatóságok kénytelenek voltak betiltani a magántulajdonú gépkocsik használatát, mert a feltorlódott járművek lehetetlenné tették a mentéshez szükséges daruskocsik, nehézgépek ke- resztülhaladását Leninakán és Szpitak irányába. Leonyid Bibin kérdésekre válaszolva nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben kártérítést fizetnek azon házak lakóinak, amelyekről bizonyítható, hogy tervezési-konstrukciós hiba következtében omlottak össze a rengések hatására. Hozzátette, hogy már meg is kezdődött a tervezők felelősségének vizsgálata. Végezetül Geraszimov megerősítette, hogy a földrengés halálos áldozatainak feltételezett száma a hétfőn rendelkezésre álló adatok szerint is 45 ezer. — Jelenleg az emberek mentése mindennél fontosabb, a számadatok gyűjtésénél is — tette hozzá a szóvivő. A »H1 HTEP\T.>PHA1I I A3 ETA írta Andrej Szaharov megkövetése A rehabilitálás a társadalom vezeklése az ártatlan áldozatokkal, a meggyilkoltakkal és elnémítottakkal szemben. A vezeklés pedig a társadalmat rehabilitálja. Egyesek meggyőződhetnek, hogy helyesen ismerték fel a valódi értékeket, sokan újragondolhatják, a többség pedig megértheti ezeket az értékeket. 1986. december 22-én, úton a Lityeraturnaja Gazeta negyedik emeleti szerkesztősége felé, még nem sejtettem, hogy fél nap múlva olyan esemény résztvevője leszek, melyre felfigyel az egész világ. — Ott leszel holnap a pályaudvaron? — kérdezte tőlem súgva a liftnél egy kolléganő. — Melyiken is? — kérdeztem vissza, mintha a többit már tudnám . . . — Hová érkeznek Gorkijból a vonatok? A Jaroszlavira... Sem rokonaim, sem barátaim nem voltak Gorkijban, és az egyetlen ember, akit mint újságíró (és mint nem újságíró) Gorkijból várhattam, Andrej Szaharov akadémikus volt. Volt idő elgondolkodni azon, mit vétett nekem az akadémikus, és mennyire felel meg a valóságnak egy igen rokonszenves fiatalembernek, a Moszkva—Tokió televízióhíd résztvevőjének a kijelentése, aki arra a kérdésre, hogy miért van rossz véleménye Andrej Szaharovról, ezt válaszolta: mert a szovjet nép ellensége, és egész tevékenységével kárt okozott hazánknak. Egyébként lehetséges, hogy a tele- vízióhídra már az akadémikus Moszkvába való visszatérése után került sor, de ettől a lényeg nem változik, mert 1973-tól az akadémikus (fizikai problémákon túli) tevékenységével kapcsolatban nem kényeztettek el bennünket információkkal. 1973 természetesen messze van, de a rokonszenves fiatalember olvashatta A. Jefremovnak és A. Pet- rovnak a Komszomolszkaja Pravda 1980. február 15-i számában „Nem lett császár” című cikkét, melyben pontosan .ez áll: „A szellemi renegát és provokátor Szaharov bomlasztó cselekedeteivel már rég árulója lett népének és államának.” Vagy V. Boriszovnak a Lityeraturnaja Gazetában (jaj, jaj!) 1980. január 30-án megjelent cikkét, mely a „Rágalmazó és farizeus” címet viselte: „A. Szaharov több mint tíz évig gyalázta népét, uszított ellene... Igen, sokáig tűrtünk, talán túlságosan is sokáig, azt remélve, hogy végre talán pislákolni kezd benne az állampolgári lelkiismeret.’’ Vagy N. Jakovlev „A CIA a Szovjetunió ellen” című könyvét, melyet 1985. május 6-án adtak nyomdába: „O (Szaharov) szélsőségesen szovjetellenes platformon áll.” Hát őelé mentem én. 1970 telén neves fizikusunk, a később Nobel-díjjal kitüntetett Pjotr Leonyidovics Kapica interjút vállalt arról, hogy a Nigotron berendezésben létrehozta a szilárd plazmát. A Komszomolszkaja Pravda (ahol akkoriban én is dolgoztam) tudományos szemleírója, Vlagyimir Gubarjov azt javasolta, hogy kísérjem el az akadémikushoz, akit személyesen ismertem. Kapica, mint mindig, barátságos, sziporkázóan szellemes és huncut volt. Gubarjov kérdésére, hogy ki kommentálhatja a felfedezést, Pjotr Leonyidovics ezt mondta: „Szaharov” — és karjait a szék támláján összefonva, reakciónkat figyelve, hátradőlt. 1986. december 23-án reggel fél négykor, amikor kihajtottam a Szadovájára, átléptem a félelem határát, melyet egyedül én állítottam magamnak. Pedig annak idején — 16' évvel előtte — Gubarjov meg én bátran és vidáman érkeztünk a Kurcsatov-intézet elé, mely mellett Sfzaharov lakott, és léptünk be a szerényen berendezett lakásba; a házigazdát Kapica előre értesítette. Beszélgetésünk a plazma fizikai természetéről óvatosan kanyargóit a szabad és tilos témák közötti ösvényen. Mivel én a fizikában nem vagyok illetékes, nem vettem részt a beszélgetésben, és bőven volt időm beszélgetőtársunk fényképezésére. A teleobjektívben meglátt-am jóindulatú arcát, mely mögül hiányzott a figyelemelterelő háttér. Bizalmat keltett lágy, ironikus, kissé raccsoló beszéde, tapintata, terepszínű inge, a felső gomb helyére tűzött biztosítótű, melyet nyakkendőjével próbált eltakarni... Távozóban megállított bennünket az ajtóban, és nyugodtan mondta: rólam mostanában sok mindent beszélnek, de maguk ennek ne higgyenek, nem igaz. Nem tudtuk, mire gondolt, de én neki hittem, és nem „ennek”, pedig a következő másfél évtizedben csak ezt hallottuk róla. Semmi mást. Ennek a két kiváló tudósnak a sorsa drámai módon ösz- szefonódik. Kapica magasabb megfontolásokból, melyeket a tudós és az ember kötelességéről vallott nézetei diktáltak, nem vett részt az atomfegyver létrehozásában, mert az volt a véleménye, hogy a bomba létrehozása súlyos nemzetközi következményekhez vezet. Nézetei miatt eltávolították a hivatalos tudományos tevékenységből, pedig szigorúbban is megbüntethették volna. Szaharov részt vett, mégpedig aktívan, a termonukleáris fegyver létrehozásában — magasabb megfontolásokból —, melyeket a tudós és az ember kötelességéről vallott nézetei diktáltak, mert az volt a véleménye, hogy ha az USA-nak van hidrogénbombája, a Szovjetuniónak pedig nincs, ez súlyos nemzetközi következményekhez, háborús veszélyhez vezet. Kapica harcolt a neves elméleti fizikus, Lev Landau szabadon bocsátásáért, és ezt el is érte, pedig az akció személyesen őt is veszélybe sodorta. Szaharov következetesen harcolt különböző (egyáltalán nem neves) emberek szabadon bocsátásáért, akik azért kerültek börtönbe, mert kimondták gondolataikat, melyek talán nem sokban különböztek más emberek kimondatlan gondolataitól. De meg kell mondanom, hogy mindenfajta megfogalmazás viszonylagos dolog. 1980-ban, amikor Szaharov éhség- sztrájkot folytatott gorkiji száműzetésében, a 86 éves Kapica, valószínűleg anélkül, hogy reménye lett volna az any- nyira becsült eredményre (túlságosan jól átlátta a helyzetet, melyben éltünk), egyedül becsületességből és a kollégája sorsa miatti őszinte aggodalomból, először levelet küldött Andropovnak, majd táviratot Brezsnyevnek: „Én igen öreg ember vagyok. Az élet megtanított arra, hogy a jó cselekedetek soha nem merülnek feledésbe. Sza- harovnak utálatos természete van, de nagy tudósa hazánknak. Mentsék meg őt." Andrej Szaharov orosz értelmiségi volt és maradt, aki hűséges az igazságos társadalomért folytatott harc eszméihez, még ha azok, akiket nevének meghurcolása megfosztott a lehetőségtől, hogy őszinteségében és erkölcsi tisztaságában higgyenek, hadakoztak is Szaharov ellen — ellene, aki szabadságért lépett fel. Mit csinál itt Andrej Dmitrijevics Szaharov, az az ember, akinek a Haza szolgálatában szerzett érdemei mindössze két hősi csillaggal maradnak el az ország abszolút bajnoka mögött (aki egyébként saját' maga tüntette ki magát velük). Az az ember, aki közreműködött a katonai és a békés atomerő létrehozásában, és aki Szaggyejev akadémikus szavai szerint „egyesíteni tudta magában az elméleti fizikus ragyogó intuícióját és gyors értékelésekre való képességét a feltaláló géniuszával”. Megírta „Tűnődéseit”, mert nyugtalanították a rendszer kihasználatlan lehetőségei, s közben tudta, hogy munkáinak alapvető eszméi nem újak és nem eredetiek. (Folytatjuk) MIKOR KÖVETKEZETTBE A HALÁL? A törvényszéki orvostani szakértők valószínűleg pontosabb becslést adhatnak arról, hogy valamely gyilkosságot mikor követték el. A walesi egyetem kutatói egy olyan — mikroprocesszor vezérelte — eszközt dolgoztak ki, amely annak alapján számítja ki a halál valószínű időpontját, hogy számba veszi a holttest kihűlésének sebességét. Az áldozat hőmérsékletét mindeddig vagy a végbélbe juttatott, vagy a májba beleszúrt hőmérővel mérték. E mérési eljárással a valóságostól való eltérés akár nyolc óra is lehet. A mikroprocesszoros eszköz a tetem három helyén méri a hőmérsékletet: az orr belsejében, és a két fülében, s e mérések és számítógépes feldolgozásuk révén a gyilkosság időpontja félórás pontossággal adható meg. NITROGEN, MINT TARTÓSÍTÓ DÜHÖS NŐK A legkönnyebben dühbe guruló emberek a dolgozó nők. Különösen a gyermekes anyák — állapították meg a birminghami egyetem pszi- hológusai. Ennek oka, hogy komoly energiaráfordításra van szükség a harag megfékezésére, és a dolgozó anya idegei rendszerint annyira túlfeszítettek, hogy nincs benne már elég energia az önkontrollra. A pszichológusok által végzett vizsgálat eredményei szerint a férfiak tudják haragjukat leginkább ellenőrizni, őket a háziasszonyok követik, és csak utánuk következnek a dolgozó nők KITÜNŐEN LÉLEGEZNEK BŐRÖN ÁT Angol orvosok már régebben fölfigyeltek arra, hogy a koraszülöttek bőre hatszor-nyolcszor jobban át- -• ereszti az oxigént és a széndioxidot, mint a rendes időben született csecsemők bőre. A nottinghami kórházban e felismerés alapján si- ■ került a gyakran nagy légzési nehézségekkel küszködő csecsemők állapotán javítani. VISSZAVONÁS A Chrysler személygépkocsikat gyártó cég nemrég jelentette be, hogy 580 ezer autót visszavon a forgalomból, az ok: az üzemanyagellátási rendszer selejtes, 12 esetben az autók leégését okozta. FBI-LELET Svéd kutatók szerint, ha kevés nitrogént juttatnak a konzervdobozokba, üvegekbe, akkor annak a tartalma hosszabb ideig marad friss. A levegőt felváltó nitrogén révén akár megháromszorozódhat a termékeknek az élettartama, mint a kevés alkoholt vagy széndioxidot tartalmazó italoké. A nitrogén más módon is hasznosítható a tartósítóiparban. Az alumíníumdobozok ütésre köny- nyen behorpadnak. Ha a dobozba — mielőtt leforrasztanák — néhány csepp folyékony nitrogént juttatnak, a nitrogén elgőzölög, s a gőz fokozza a belső nyomást, miáltal a doboz ütésállóbbá válik. Persze, akár a fém-, akár a műanyag do- goznak, gázzárónak kell lennie. Az Ohio állambeli Colum- busban az FBI felfedezte a lyoni hóhér néven ismert volt Gestapo-főnök, Klaus Barbie személyi dossziéját. A dosszié egyike annak a több tízezernyi eredeti dokumentumnak, amelyeket 1983 és 1987 között elloptak a nyugat-berlini Document Centerből. Jelenleg vizsgálat folyik annak feltárására, hogy hogyan kerül Barbie SS-dossziéja az Egyesült Államokba. Londoni vonatszerencséflenség Hivatalos közlés szerint hétfő estig 36 halálos áldozatot találtak meg a reggeli csúcsforgalom idején történt londoni vonatszerencsétlenség színhelyén. A tucatnyi teljesen összeroncso- lódott vasúti kocsi átvizsgálása még nem fejeződött be, és attól tartanak, hogy további halálos áldozatok vannak a roncsok Iközött. A legutóbbi három évtized legsúlyosabb vasúti katasztrófája hétfőn reggel 8 óra 10 perckor történt a dél-londoni Clapham-elágazásnál, ahol három vasúti fővonal találkozik. Ez a világ egyik legforgalmasabb vasúti elágazása, csúcs- forgalom idején egy-egy vonalán kétpercenként követik egymást a szerelvények. A Londontól 170 kilométernyire levő .Poole-ból a fővárosba tartó bejáró dolgozókkal zsúfolásig megtelt vonat 80 kilométeres sebességgel rohant bele az előtte haladó, ugyancsak zsúfolásig telt vonatba, amely a 80 kilométerre levő Basing- stoke-ból szállított utasokat. A poole-i vonat mozdonyát az ütközés ereje hat méter magasra dobta fel az itt meredek árok mélyén futó sínpályáról a füves árokpart padkájára. A poole-i vonat vezetője szörnyethalt, s így egyelőre megmagyarázhatatlan, hogy miként rohanhatott bele az előtte haladó vonatba, amelynek az elágazás előtt lassítania kellett. A túlélők szerint mindkét vonat annyira megtelt, hogy sokaknak csak állóhely jutott. A szerencsétlenséget súlyosbította, hogy az összenyomódott és felborult vasúti kocsikba beleszaladt egy szomszédos sínpályán haladó üres vonat is. — A Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pályázatot hirdet GAZDASÁGI SZAKÉRTŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. FELADAT: mind termelő, mind nem termelő területek ellenőrzése. Két gazdasági szakértői állás azonnal betölthető. FELTÉTELEK: felsőfokú állami iskolai végzettség, erkölcsi és politikai feddhetetlenség, legfeljebb 45. éves életkoriig. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: a pályázó önéletrajzát, foglalkozási adatait, eddigi szakmai tevékenységének részletes leírását, végzettségét. A pályázatokat a megjelenéstől számított 2 héten belül a Békés Megyei NEB elnökéhez kell benyújtani. LEVÉLCÍM: Békéscsaba, Pf. 51. Irányítószám: 5601. A BIZOTTSÁG SZÉKHELYE: Békéscsaba, Szabadság tér 7—9. sz. 4. emelet. FIZETÉS: a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelet szerint. A pályázatokat a megyei NEB elnöksége bírálja el. A döntésről a pályázók levélben kapnak értesítést.
