Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

1988. december 8., csütörtök Mihail Gorbacsov beszéde az ENSZ-ben A Világszervezet székházában a szovjet államfőt a kialakult szokásoknak megfelelően az ENSZ főtitkára és protokollfőnöke kísérte a zöld márvány szónoki emelvény elé elhelyezett székéhez. Gorbacsovot a zsú­folt közgyűlési teremben helyet foglaló küldöttek és vendégek — akik között ott volt George Shultz ame­rikai külügyminiszter is — nagy tapssal fogadták. Be­szédét élénk figyelemmel kisérték, s annak elhangzása után hosszan tartó tapssal köszöntötték a nagy jelentő­ségű leszerelési intézkedéseket bejelentő államférfit. Mihail Gorbacsov szerdán bejelentette, hogy jelentős számú szovjet haderőt és fegyverzetet vonnak ki Ma­gyarországról, Csehszlová­kiából és az NDK-ból, és hogy az ideiglenesen még ottmaradók szervezése, fegy­verzete is kizárólag védelmi jellegű lesz. A szovjet poli­tikus ENSZ-beszédében ja­vasolta, hogy január 1-jével teljes tűzszünetet és fegy­verszállítási tilalmat léptes­senek életbe Afganisztán­ban, és ENSZ-konferencián tárgyaljanak Afganisztán semlegesítéséről, demilitari- zálásáról. AZ SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke kereken egyórás, rendkívüli érdeklő­déssel fogadott beszédében hangoztatta, a Szovjetunió a gyakorlatban is igazolni kí­vánja a leszerelést célzó po­litikáját. Ezért úgy döntött, hogy 1991-ig félmillió fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát, és lényegesen mérsékli hagyományos fegy­verzetének szintjét is. A csökkentések egyoldalúak, és nem érintik a tervezett bé­csi európai haderő-csökken­tési tárgyalások mandátu­mát. Elmondotta: a Szovjetunió, szövetségeseivel való megál­lapodás alapján, az NDK, Csehszlovákia és Magyaror­szág területéről a jelzett időszakban kivon hat harc­kocsizó hadosztályt, és azo­kat feloszlatja. Az említett országokban állomásozó szovjet hadseregcsoportok­ból ugyancsak visszavonnak bizonyos roham-partraszálló egységeket. Ily módon az említett három országban állomásozó szovjet csapatok létszáma 50 ezer fővel, fegy­verzetük ötezer harckocsi­val csökken. Az ideiglene­sen még ebben a három or­szágban maradó szovjet csa­patokat átszervezik, a harc­kocsik visszavonása után azok nyilvánvalóan védelmi jellegűek lesznek — hangsú­lyozta. Egyidejűleg csökkentik a Szovjetunió európai terüle­tein lévő haderőket és fegy­verzetét. összességében a Szovjetunió és az említett VSZ-országok területén ál­lomásozó szovjet csapatok fegyverzete 10 000 harcko­csival, 8500 tüzérségi rend­szerrel és 800 harci repülő­géppel csökken. Gorbacsov bejelentette, hogy a Szovjet­unió — Mongóliával egyet­értésben — a következő 2 évben onnan is jelentős mértékű haderőt von ki. A szovjet vezető beszédé­ben — az emberi jogok nap­ját méltatva — szólt arról, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kér­désnek a Szovjetunióban. Hangoztatta: a már megal­kotott s az előkészületben le­vő szovjet törvények bizto­sítják, hogy senkit ne kü­lönböztessenek meg politi­kai, vallási nézetei miatt, a jogrend biztosítani kívánja a lelkiismereti, a gyülekezési, a szólásszabadságot. A főtitkár szólt arról, hogy országa a helsinki ajánlások szellemében ren­dezi a ki- és beutazási elő­írásokat, a családegyesítése­ket. A külföldi rádióadások zavarának megszüntetése jel­zi a nézetét, hogy politikai kérdéseket politikai eszkö­zökkel kell megoldani. Szólt arról, hogy az el­múlt években szívélyes együttműködés váltotta fel a korábbi nyílt, vagy bur­kolt ellenségeskedést a szov­jet—amerikai viszonyban, s hogy meg kell óvni az ezen a területen elért eredményeket. — A Bush- kormány partnerre talál bennünk a párbeszéd foly- , tatásában, abból a célból, hogy további konkrét ered­ményeket érjünk el — hangoztatta. Utalt a hadá- • szati fegyverek korlátozá­sát célzó egyezmény jelen­tőségére. Rámutatott arra, hogy mind ezen a terüle­ten, mind pedig a vegyi fegyverek eltiltásában, a hagyományos fegyverek kor­látozásában 1989. döntő esz­tendő lehet. Gorbacsov foglalkozott az Egyesült Államok által ki­fogásolt krasznojarszki ra­darállomás kérdésével. Ja­vasolta: állítsanak fel az ENSZ keretében nemzetkö­zi űrkutatási szervezetet, s a Szovjetunió kész annak átadni az alállomást, amely­nek bizonyos részeit, fel­szereléseit egyébként lesze­relik, vagy áttelepítik. A világgazdasági helyzet­ről, a súlyos adósságvál­ságról szólva hangoztatta: nemzetközi megoldást ke­resni. — Szembe kell néz­ni azzal, hogy a felhalmo­zódott adósságot nem lehet majd rendezni az eredeti feltételek alapján. A Szov­jetunió kész száz évi hala­dékot adni a legelmaradot­tabb fejlődő országok adós­ságainak rendezésére, s szá­mos esetben azokat el is engedik. Várkonyi Piter Pekingben Szerdán, helyi idő szerint a kora esti órákban, Peking- be érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter, aki ma kez­di meg hivatalos tárgyalá­sait Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. A ma­gyar diplomácia vezetőjét a pekingi repülőtéren Tien Ceng-pej kínai külügymi­niszter-helyettes fogadta. Várkonyi és kísérete — Németh Iván pekingi magyar nagykövet, Iván László kül- ügyminisztérlumi főosztály- vezető és Komoróczki István külügyminisztérium! szóvivő — december 4. és 7. között látogatást tett Sanghajban, és a Sanhszi tartománybeli ősi császárvárosiban, Hszian- ban. Szerdán este Csien Csi- csen külügyminiszter a kínai kormány vendégházában díszvacsorát adott Várkonyi Péter és kísérete tiszteletére. A szívélyes és baráti légkö­rű vacsorán pohárköszöntőt mondott a kínai és a ma­gyar külügyminiszter. Lemondott Ahromejev Egészségügyi okokra hivat­kozva lemondott tisztségéről Szergej Ahromejev, a Szov­jetunió marsallja, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nöke. Ezt Gennagyij Gera- szimov, a szovjet külügymi­nisztérium szóvivője jelen­tette be. Geraszimov hangoztatta: a 65 éves Ahromejev lemondá­sa nincs összefüggésben a szerdai Gorbacsov-bej elen­téssel. A marsall — mondot­ta — kizárólag egészségügyi okok miatt távozik a vezér­kar éléről, és Gorbacsov el­nök tanácsadójaként tevé­kenykedik a továbbiakban. FELFEDEZÉS A CUKOR- BETEGSÉGGEL KAPCSO­LATBAN Sydneyben, a cukorbeteg­séggel foglalkozó 13. nem­zetközi kongresszuson dr. Garth Cooper új-zélandi biokémikus bejelentette: fel­fedezett egy hormont, amely új fényt vethet a cukor- betegség keletkezésére. Egy Amylin nevű hormonról van szó, amely a hasnyálmi­rigynek ugyanabban a ré­szében keletkezik, mint az inzulin. Az Amylint igen nehéz kimutatni a normális hasnyálmirigyben, a cukor- betegségeknél a pankreas- foan viszont annál köny- nyebb. Az Amylin meg­akadályozza az inzulin ki­választódását, s ezért sok glükóza gyülemlik fel az iz­mokban, és a vér nagy ará­nyú cukortartalmát is elő­idézi. Ez a felfedezés egy új gyógyszer kidolgozásához ve­zethet azoknak a cukorbe­tegeknek számára, akiknek nem kell rendszeresen in­zulininjekciót alkalmazniuk. A TALÁLÉKONY KUTYA Lisszabon külvárosában a napokban kigyulladt egy hétemeletes ház. Pániksze­rűen menekültek a lakók, s emiatt az egyik lakás tulaj­donosa otthagyta a kutyáját. A négylábú azonban felta­lálta magát, bebújt a hűtő- szekrénybe és a tűzoltók mi­után eloltották a tüzet, meg­találták a kutyust. A kutyá­nak semmi baja nem tör­tént. NEM BESZÉLNEK EGYMÁSSAL MÁR 46 ÉVE Az új-zélandi Curtis és Leena Brier, férj és feleség 46 éve nem beszélnek egy­más sail. Rögtön házasságkö­tésük után rettenetesen ösz- sízevesztek és azóta egyetlen szót sem váltottak. Közben öt gyermekük született, ök az egyetlen új-zélandi há­zaspár, akik soha nem ve­szekednek. A férj szerint ez a legjobb módja a békés együttélésnek. LEOPÁRD TÁMADT EGY KISLÁNYRA Palermo olasz város utcá­ján egy leopárd súlyos sé­rüléseket ejtett egy három­éves kislányon. A vadállatot egy közlekedési vállalat tu­lajdonosa tartotta üzlethe­lyiségében, hogy őrizze azt a tolvajoktól. Amikor a ket­recét tisztították, az állat hirtelen az utcára rohant, és ráugrott az említett kislány­ra. A leopárd gazdája ellen bűnvádi eljárást indítottak. A RABLÓ FELHÍVTA A NAGYMAMÁJÁT Amerikában egy 27 éves rabló, aki éppen egy lakást rámolt ki, nem állta meg, hogy a lakásból ne telefo­náljon a nagyanyjának. Nem gondolt arra, hogy a tele­fonszámlán városközi be­szélgetések alkalmával fel­tüntetik a hívott számot. A rendőrség ily módon jutott a betörő nyomára, s tíz év börtönbüntetés lett a veszte a hűséges unokának. AIDS-SZES GYERMEKEK AZ NSZK-BAN Az NSZK-ban több mint 600 gyermek fertőződött meg az AIDS vírusával. Ezeket a gyerekeket és szü­leiket nem látogatják ba­rátaik, szomszédaik, sőt más családtagjaik sem. Egyes családoknak el kellett köl­tözniük. Jelenleg Nyugat- Németországban 2488 AIDS- beteget tartanak nyilván, közülük hat százalék a nő. A becslések szerint az AIDS- vírus által megfertőzöttek száma 10—100-szor ennyi. A gyerekek többnyire már az anyaméhben kapták meg a halálos kór vírusát. BÜNTETENDŐ A HÁZAS­SÁGON BELÜL ELKÖVE­TETT NEMI ERŐSZAK Hollandiában szigorú bün­tetéseket irányoznak elő az olyan férfiak esetében, akik házastársuk ellen nemi erő­szakot követnek el. A tör­vénytervezet szerint egyes esetekben a férfiakat 12 évi börtönbüntetésre is elítél­hetik, mivel a nemi erő­szakot bűncselekménynek könyvelik el. Az Rrgumenti i Fakti ■kan olvastuk Nyikita Hruscsov nyugdíjban Nyikita Szergejevicsnek a paradicsom lett a büszkesé­ge. 1967-ben sajátos fajtájú paradicsomot termesztett, amelynek gyümölcse elérte az egy kilogrammot is. Hrus­csov nem lustálkodott. Haj­nali 4-kor kelt, hogy meglo­csolja ezeket a csoda-para- dicsomtöveket. A termés nagy részét nem sikerült be­takarítania, mivel a várat­lanul korai fagy tönkretette a termést. Hruscsov nehezen viselte el ezt az elemi csa­pást. Nem tudott kísérlete­zés nélkül élni. Például hid- ropóniával, azaz a föld nél­küli termesztési móddal kez­dett foglalkozni. Megrendel­je a szükséges átmérőjű csöveket, Hruscsov, aki a múltban tapasztalt lakatos volt, „idős kora” és „egész­ségi állapota” ellenére ma­ga hajlította meg ezeket a csöveket és fúrt rájuk lyu­kakat. Az első időkben Hruscsov szenvedett az egyedülléttől. Petrovo-Dalnyejében csak közeli hozzátartozói keres­ték fel. Fokozatosan azon­ban kezdett kiszélesedni ez a kör. Eljött hozzá néhány nyugdíjas, akik még Ukraj­nából ismerték. Kétszer ke­reste fel Hruscsovot Jevtu­senko, a költő, több órát töl­tött nála Satrov, a dráma­író, akinek Hruscsov beszélt arról, hogy emlékiratokat szándékszik írni. Satrov igen meglepődött Hruscsov egy­szerű és egészséges gondol­kodásmódján, akárcsak azon, hogy mennyire nem ismerte történelmünk és társadalmi életünk egyes elementáris tényeit. Felkereste Hruscso­vot Lunacsarszkij fogadott leánya, Irina Anatoljevna is. Annak idején Hruscsov en­gedélyezte, hogy Moszkvá­ban megnyissák a Luna­csarszkij-lakásmúzeumot, amelynek érdekében olyan sokáig kilincselt eredmény­telenül a népbiztos család­ja. A szomszédos településen volt egy üdülőotthon és Hruscsov gyakran ellátoga­tott annak területére. Itt azonnal körülvették az itte­ni üdülők, és a velük folyó eszmecserék gyakran órákig is elhúzódtak. A szomszédos üdülőbe tett látogatásain kívül Hruscsov sétái során felkereste a szomszédos kolhoz- és szov- hozmezőket. Egy alkalom­mal egy hanyagul és rosszul megművelt mezőt vett észre. Mpgkérte, hogy hívják ide a brigádvezetőt, aki hama­rosan az elnökkel együtt jött. Hruscsov eléggé élesen, de jogosan kezdte szidalmazni őket a rossz agrotechniká­ért. A kolhoz vezetői elein­te egy kissé megijedtek, de később a kolhoz elnöke, aki valószínűleg találva érezte magát a helyénvaló észrevé­tel kapcsán, durván azt vá­laszolta Hruscsovnak, hogy úgymond már nem kor­mányfő és ne avatkozzon bele abba, ami nem az ő dolga. Hruscsov később csak nagy nehezen heverte ki ezt az epizódot. Azonban általában véve Hruscsovnak jók voltak a szomszédos kolhoz tagjai­val és a környező falvak la­kosaival a kapcsolatai. Ugyszer egy másik terü­letről érkeztek parasztok a szomszédos faluba. Miután értesültek róla, hogy a kö­zeli nyaralóban él Hruscsov, a kerítéshez mentek. Vala­milyen alkalmatosságot szer­kesztettek, hogy beláthassa­nak a magas kerítésen. Hruscsov épp csinált vala­mit kertjében. — Nem bántanak itt té­ged, Nyikita? — kérdezte meg az egyik öreg. — Nem, nem — válaszol­ta Hruscsov. A Legfelsőbb Tanácsba vagy a helyi tanácsokba va­ló választások idején Hrus­csov Moszkvába utazott. Mindig részt vett a szavazá­son. A választókerület, amelyben Hruscsovot válasz­tóként regisztrálták, a vá­lasztások napján külföldi tudósítókkal telt meg, akik azért jöttek, hogy megnéz­zék Hruscsovot és néhány kérdést tegyenek fel. Ö azonban kerülte az újság­írókkal való találkozást. Hruscsov 75. születésnapja észrevétlenül zajlott le az országban. Igaz, külföldről sok táviratot kapott, többek '•kötött'De Gaulle tábornok­tól, -az angol királynőtől és 'Kádár Jánostól. A évek. múltával Hrus­csov egyre kritikusabb lett önmagával és tevékenységé-, vei szemben. Elismerte szá­mos hibáját. De itt is volt határ. Sok szemrehányásra határozottan azt válaszolta, hogy így kell cselekednie minden kommunistának és ő úgy hal meg, mint ahogy az egy kommunistához il­lik. A húszas években ala­kult ki elképzelése arról, milyennek kell lennie egy igazi kommunistának. 1967-ben, nyugdíjaztatása óta első ízben került konf­liktusba a hatóságokkal. Franciaországban egy tévé­filmet mutattak be arról, hogyan tölti idejét Hruscsov, mint nyugdíjas. Hruscsov egyik rokonához hozzálé­pett egy riporter egy kis filmfelvevőgéppel. Ez elége­detlenséget váltott ki. Kicse­rélték a nyaraló őrségét, és az előző őröket valószínűleg megbüntették, amiért nem voltak eléggé éberek. Hrus­csovot magához hívatta Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Kiri­lenko, aki a múltban az Odesszai Területi Pártbi­zottság titkára volt, sokat köszönhetett Hruscsovnak a ranglétrán való előrehaladá­sáért. És most Kirilenko durván kiosztotta Hruscso­vot, miközben kijelentette: — ön még túlságosan jól él. — Nos — válaszolta Hrus­csov —, elveheted tőlem a nyaralómat és a nyugdija­mat. Én pedig mehetek ké- regetni. És nekem adnak va­lamit. Neked viszont nem ad­nak, ha te szintén kéreget- ni indulsz. A ’60-as évek az emlékira­tok évtizede volt. Hruscsov érdeklődéssel olvasta a Szov­jetunióban kiadott memoá­rokat, néha bírálta és hely»* reigazította a szerzőket. Felháborították G. K. Zsu- kov 1969-ben kiadott em­lékiratai. Zsukov gyakran találkozott Hruscsovval a háború előtt is, és a háború éveiben is. Zsukov lett a Kijevi Katonai Körzet pa­rancsnoka, amikor Hruscsov a köztársaság pártszerveze­tének állt az élén. Zsukov azonban semmit sem írt a Hruscsovval való találkozá­sairól, mindössze csak meg­említette, hogy ő mint a körzet parancsnoka „köte­lességének tartotta, hogy be­mutatkozzon az Ukrajnai Kommunista Párt KB titká­rának, akinél jóindulatú fo­gadtatásra talált.” Semmit sem írtak Hrus- csovról az 1964 után publi­kált más memoárok szerzői sem, bár kezdtek sokat és szívesen írni a Sztálinnal való találkozásaikról és esz­mecseréikről. Amikor viszont Hruscsovra terelődött a szó, név nélküli „KB-titkárrá” vált. Mindez ismételten meg­erősítette Hruscsovot abban az elképzelésében, hogy meg­írja saját emlékiratait. Ez a kívánsága egyre erősebbé vált. Nem szeretett maga ír­ni, hozzászokott a diktálás- hoz, ezért azzal a kéréssel fordult a Központi Bizott­sághoz, hogy adjanak > neki egy gyors- és gépírót. Kéré­sét elutasították. Hruscsov azonban nem olyan ember volt, aki könnyen meghát- rált a nehézségek elől. Magnóra kezdte diktálni visszaemlékezéseit. Ezek az első vázlatok voltak, ame­lyek minden meghatározott * terv és irodalmi műgond nél­kül készültek. A munka azonban egyre intenzívebbé vált, és szórakoztatta Hrus- csowot. Határozott rendszer alakult ki. A magnószalag­ról a szöveget egy gépírónő legépelte. Ezután a hangfel­vételt megszerkesztették, idő­rendi sorrendbe rakták, éa ismét legépelték. Bár Hrus­csov körülbelül 180 órán ke­resztül beszélt hangszalagra, ez csak a kezdet volt.. És váratlanul szenzációs esemény történt — az Egye­sült Államokban megjelent Hruscsov memoárjainak el­ső kötete. Néhány év múlva kiadták a másodikat is. A kiadó magyarázatából vilá­gossá vált, hogy nem meg­szerkesztett kézirat állt a rendelkezésére, hanem a Hruscsov hangját rögzítő magnószalag. Milyen módon jutott külföldre a magnósza­lag, ha az eredeti hangfel­vételt továbbra is a Hrus­csov család őrizte? Tehát volt egy második magnósza­lag, de ki készítette, és hol? Mindenesetre Hruscsov emlékiratai első kötetének publikálása nem volt any- nyira szenzációs Nyugat szá­mára, mint amilyen várat­lan magának Nyikita Szer­gejevicsnek. Ezt a publiká­ciót hamisításnak nyilvání­tották. Hruscsovot behívat­ták az SZKP Központi Bi­zottságába Arvid Pelséhez a Pártellenőrzési Bizottság tag­jához, akivel éles hangú be­szélgetésre került sor. Hrus­csov még itt megírta azt a rövid nyilatkozatot, amely másnap megjelent a sajtó­ban. 1964 őszétől első ízben kezdett megjelenni Hruscsov neve a sajtóban. Nyikita Szergejevics határozottan ta­gadta ,hogy valamelyik ki­adónak átadta- volna emlék­iratait, és elítélte azok pub­likálását. A nyilatkozatban azonban nem tagadta meg maguknak az emlékiratok­nak a létét. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents