Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

1988. december 8„ csütörtök o n megye legjelentősebb mezőgazdasági beruházása Újdonságok a meliorációs program megvalósításában Lukovics Béla irányító-tervező és Vargáné Jámbor Andrea tervező a Kötegyáni Petőfi Tsz meliorációs tervelőkészfileteinek első üteméről cserél véleményt A Minisztertanács és az államigazgatás központi szervezetének alkotmányos szabályozása Elkészült a Minisztertanács és az államigazgatás köz­ponti szervezete alkotmányos szabályozásának koncep­ciótervezete. Egyes főbb vonásairól Kiss Elemér, a Mi­nisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, a koncepció­tervezetet alkotó munkabizottság tagja tájékoztatta Mol­nár Erzsébetet, az MTI munkatársát. Elmondta: a kon­cepció kialakításánál azzal a feltételezéssel számoltak, hogy az Országgyűlés szervezete nem változik, nem ala­kul át kétkamarás parlamentté, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa viszont megszűnik, és köztársasági elnök vesz részt majd a kormányzati szervek rendszereinek műkö­désében. A szabályozás egyik alap­Ebben a beruházásszegény időszakban már jóval meg­haladta az 1,2 milliárd fo­rint ráfordítást a termőföld védelmére, termőképességé­nek növelésére fordított ösz- szeg Békés megyében. Ebből csak 1988-ban 250 milliós beruházás valósult meg a mezőgazdasági vízgazdálko­dás keretében a Békés Me­gyei Agrober Vállalat köz­reműködésével — mondotta Köti István főmérnök. A tervezővállalat az üzemektől kapott megbízás alapján, szinte kulcsátadással vállal­ta el a létesítmények előké­szítését, tervezését, a kü­lönböző engedélyek beszer­zését, a lebonyolítás szerve­zését és ennek során a mű­szaki kivitelezés ellenőrzé­sét. Ezekbe a kényes mun­kafolyamatokba azért nem csúsztak hibák, mert a ter­vezők és a megrendelők kö­zött szoros napi munkakap­csolat alakult ki. így a leg­frissebb műszaki újdonsá­gok is a kivitelezés során megvalósításra kerülhettek. Ma már általában olyan megítélést kapott a térségi komplex meliorációs prog­ram, hogy középtávon a me­gye egyik 'legjelentősebb, a mezőgazdaságban pedig a legjelentősebb beruházásnak tekinthető. Arról van szó tulajdonképpen, hogy a víz- járásos területen — Békés, Gyula, Körösladány, Szarvas térségében — elvezetésre kerültek a káros belvizek és kiépült Muronytól Kondoro­sig az NK XIV-es csatorna D—il-es öntözőfürtje, ahol többségében nagy teljesítmé­nyű, automata vezérlésű, fo­lyamatosan üzemelő beren­dezések biztosítják a kiváló minőségű Körös-víz szántó­földi hasznosítását. Azok a példák és tapasztalati té­nyek, melyeket a Hunyai Hunyadi Tsz és a Kondoro- si Egyesült Tsz a vízhaszno­sítás során szolgáltatott, al­kalmasnak és elegendőnek bizonyultak egy egész tér­ség nyári arculatának, hasz­nosításának, hasznosságá­nak, korábbi szerepének át­értékeléséhez. De nemcsak itt. Nagyszénáson az Október 6. Tsz-ben, ahol a talaj víz- áteresztő képessége nagy, a talaj szerkezete pedig nem teszi lehetővé egy felszíni csatornarendszer kialakítá­sát, műszaki újítással, fel­szín alatti csőhálózatból biztosítják lineárberendezé- sekhez a vízellátást. Hason­ló berendezés, hasonló víz­szolgáltatással üzemel Tö- rökszentmiklós és Kunszent- márton határában, de itt csak egy-egy berendezés mű­ködik, szemben a nagyszé- násíval, ahol hét lineárt lát­nak el felszín alatt vezetett öntözővízzel. Ezzel az itteni öntözési program fele tel­jesül. De a Szarvasi Dózsa Tsz példája is figyelemre méltó. Itt a teljes melioráció mel­lett jövőre már öt lineárral öntöznek. A mérnökök már újabbakat terveznek a tér­ség számára Dobozon, a Hi­dasháti Állami Gazdaságban (Bakuc környékén), Mezőbe- rényben az Aranykalász Tsz területére. Ez utóbbi mint­egy 1300 hektáros fejlesztést jelent, melynek belépése szükségessé teszi a görögzu­gi vízkivételi főmű rekonst­rukcióját. A komplex meliorációs program végrehajtásából az Agrober Békés Megyei Vál­lalata általában a szokásos­tól eltérő módon, a terve­zést és a kivitelezési mun­kák szervezésének gyorsítá­sával vett részt. Nagyszéná­son lényegében fél éven be­lül jutottak el a programtól a kivitelezésig. így 1988. májusában már öntözhettek. Korábban ezekhez a munká­latokhoz két évet kértek a tervezőintézetek és a kivi­telezés csak azután kezdőd­hetett. Az előkészületi mun­kák jobbára azért gyorsul­hattak fel, mert a vállalat a tervezés gyorsításába számí­tógépeket is bevont. Luko­vics Béla irányító-tervező vezetésével kialakult csoport a számítógép segítségével tervezte meg a Mezőberényi Aranykalász Tsz és a Békési Viharsarok Tsz rizstelepét is. Ez utóbbi el is készült, üzemel. D. K. kérdése volt: hogyan alakul­jon az Országgyűlés és a Minisztertanács viszonya? A bizottság — a párt szerepé­nek gyökeres változásával számolva — úgy véli: erős Országgyűlés és erős kor­mány működésére van szük­ség. A kormány — az eset­leges rendkívüli állapottól eltekintve — ne kapjon olyan jogosítványokat, ame­lyekkel veszélyeztetheti az Országgyűlés primátusát, ugyanakkor képes legyen hatékonyan ellensúlyozni az erős parlamentet — hangsú­lyozta Kiss Elemér. A kormány az Országgyű­lés irányításával működik, ez azonban nem jelent alá­vetettséget — mondotta. Ezt az elvet a legmarkánsabban az a tervezett rendelkezés fe­jezi ki, amely szerint a kor­mány törvényekben megál­lapított hatáskörét az Or­szággyűlés nem vonhatja el. így nem mosódhatnak egy­be s nem cserélődhetnek fel a szereE>ek. Ha az Ország- gyűlés az irányító tevékeny­sége során azt észleli, hogy a kormány, vagy valamelyik tagjának tevékenysége nem megfelelő, megvonhatja tőle a bizalmat, lemondásra kényszerítheti, de helyette a döntést nem hozhatja meg. A kormány — a szakem­berek javaslata szerint — az államhatalom legfelsőbb, ál­talános hatáskörű szerve, de feladata nem merül ki a végrehajtásban. A törvények által be nem határolt terü­leten kifejtett tevékenység­gel kormányoz is. A kor­mányzati szervek között a legaktívabb és a legoperatí­vabb. Ezt rögzítenék az új alkotmány egyik fejezeté­ben. A Minisztertanács fel­adatai között szerepel az, hogy törvényjavaslatot ter­jeszt az Országgyűlés elé, javaslatot tesz a Népköztár­saság elnökének elnöki ren­delet megalkotására, rende­leteket alkot a törvények és az elnöki rendeletek végre­hajtására, valamint a törvé­nyi szabályozás körébe nem tartozó kérdések rendezésé­re. Ez utóbbi hatáskört ed­dig is gyakorolta a kor­mány, de kifejezetten alkot­mányos alap nélkül. A Minisztertanács felada­tai közt említeném azt is, hogy védi és biztosítja az ál­lami. a társadalmi rendet, az állampolgárok jogait, irá­nyítja az ország védelmével összefüggő tennivalóikat, a külpolitikából következő ál­lami tevékenységet. Az el­múlt évtizedekben a kor­mány tevékenységéből hi­ányzott az érdemi ráhatás ez utóbbi területekre. A Minisztertanács összeté­telének, belső struktúrájá­nak megváltoztatását java­solta a bizottság — mondot­ta a továbbiakban. A Mi­nisztertanács a jövőben a miniszterelnökből, az állam- miniszterekből és a- minisz­terekből állna. A miniszter- elnök tesz javaslatot a Mi­nisztertanács tagjainak meg­választására, illetőleg fel­mentésére. Szervezi a kor­mány üléseit, megadja — az érvényes kormányprogram­mal összhangban — a tevé­kenység karakterét. Vezeti a kormány üléseit, kimondja a szótöbbséggel hozott határo­zatokat, gondoskodik azok kihirdetéséről és figyelem­mel kíséri végrehajtásukat. Ennek folyamatáról beszá­moltatja a kormány tagjait, és azoknak a szerveknek a vezetőit, amelyek valamely kormánydöntés végrehajtásá­ért felelősek. A javaslat a miniszterelnök számára le­hetővé teszi, hogy a Minisz­tertanács ülései között, a kormány helyett és nevében, de a kormány felhatalmazá­sa alapján döntést hozzon. A kormány elnökének ezt a jogát ma a Minisztertanács ügyrendje határozza meg, de ez alkotmányos szabályzást kíván. A javaslat szerint a miniszterelnök csak minisz­tertanácsi határozatokat ad­hat ki, jogszabályokat a kor­mány nevében nem alkothat. A kormányban csak azok a személyek kapnának helyet, akik az államigazgatás meg­határozott ágait, vagy a Mi­nisztertanács által megálla­pított területeket irányítják, vagyis a miniszterek és az államminiszterek. A minisz­terelnököt a Népköztársaság elnöke javaslatára, az állam­minisztereket és a miniszte­reket a miniszterelnök ja­vaslatára az Országgyűlés választja és menti fel. A ja­vaslat a miniszterelnök szá­mára lehetővé teszi, hogy az őt helyettesítő vezetőt az ál­lamminiszterek közül jelölje ki. A Minisztertanács tagjai felelősek az Országgyűlésnek is, amely bizalmatlanságot nyilváníthat velük szemben, felelősségre vonásukról is határoz. A Minisztertanács állam- titkárságokat és országos ha­táskörrel felruházott, más ál­lamigazgatási szerveket léte­síthet, kormánybiztost ne­vezhet ki. A javaslatból hi­ányzik viszont a jelenlegi al­kotmányban megtalálható felhatalmazás: a Miniszter- tanács kormánybizottságot hozhat létre. A tapasztalat szerint ugyanis ez a bizott­ság. a kormány feladatkörét átvéve, gyakran miniszterek hatáskörébe tartozó ügyek­ben foglalt állást, és ezáltal csorbította a miniszteri ön­állóságot. Tanácsadó-vélemé­nyező testületet fel lehet ál­lítani,. ehhez azonban nem szükséges alkotmányos sza­bályozás. Köteles felajánlani az együttműködést azoknak a társadalmi szerveknek, amelyeknek a tevékenysége kormánytag által irányított, több államigazgatási . ágaza­tot, vagy tevékenységi terü­letet átfog. Az új szabályozás a kor­mány tagjainak nagyobb ön­állóságát, az Országgyűlés iránt nagyobb felelősségét, és a kormányzatban óhatat­lanul kialakuló konfliktus­helyzetek megoldásának mó­dozatait hangsúlyozza — mondotta Kiss Elemér. A kövérség nem csak esztétikai hiba »Gyógyfogyó” gyerekeknek — Ugye milyen gyönyörű gyerek? Olyan szép kerek a pofija és micsoda párnás kis keze van! — mondja elé­gedetten a nagymama, mi­közben unokája fotóit néze­getjük. — Aranyos — hebegem csak úgy magam elé. — De nem kövér egy kicsit? Mély megvetéssel néz rám a nagyi, nem érti, mi kifo­gásom van egy egészséges, jól táplált kisbabával szem­ben. Sajnos sokan nem tud­ják, vagy nem akarják tu­domásul venni, hogy a kö­vérség nem csak esztétikai hiba. Egy gyerekszervezet nem akkor ellenálló, havas­tag zsírpárna védi. Sőt! Ké­sőbb, felnőtt korban a bel­gyógyászati betegségek táp­talaját jelentheti. A mozgás- szegény életmódnak, a' hely­telen táplálkozásnak az eredménye, hogy egyre több, súlyfelesleggel küzdő gye­rekkel találkozunk nap mint nap. A gyermekkori elhízás ke­zelésében Orosházán dr. Vargáné dr. Csányi Agnes gyermekgyógyász és segítői élen járnak. Eredményeikről és tapasztalataikról a dok­tornő számol be. — öt évvel ezelőtt kezd­tünk foglalkozni az elhízott gyerekekkel, akkor még kór­házon belül. A nyári idő­szakban kórtermekben vol­tak a gyerekek és így pró­bálkoztunk a kezeléssel. Ez azonban nem volt ideális megoldás. Ricsaj volt, a nő­vérek nem győzték a mun­kát. A kezdeményezést vi­szont hasznosnak éreztük, a munkát folytatni akartuk. Az idei nyáron — okulva az eltelt néhány év tapaszta­lataiból — a megyei tanács és a Vöröskereszt orosházi szervezetének anyagi támo­gatásával — Gyopárosop, a mezőgazdasági technikum üdülőjében kéthetes tábort szerveztünk. Tizennyolc gyerek részvételével láttunk munkához. Az Országos Élelmezési és Táplálkozás- tudományi Intézettől speciá­lis recepteket kaptunk, a kórház pedig biztosította az ételekhez az alapanyagokat. A gyerekeknek délelőtt és délután tornát szerveztünk, reggel pedig úsztak. Napjá­ban ötször ettek, főleg salá­tákat és szénhidrátszegény ételeket. Ebéd után auto­géntréninget (pszichoterápiás módszert) végeztünk. Ez olyannyira pihentető, hogy 10-15 perc alatt teljesen felfrissül tőle az emberi szervezet. Napi elfoglaltsá­gaink körébe tartozott még á súlymérés és a vizeletvizs­gálat. A gyerekek két hét alatt átlag 4 kilogrammot fogytak. (Volt, akinek si­került 6 kilót leadnia.) — Az egészségügyi tábor után „szélnek eresztették” a gyerekeket? — A táborból kikerült gyerekek hihetetlenül rossz eredményekkel tértek vissza néhány hét után. Nem akar­tuk, hogy az addig elért eredményeink kárba vessze­nek, ezért az orbsházi kór­ház gyermek- és csecsemő­gondozó ambulancia rende­lőjében folyamatosan bizto­sítjuk a gondozást és a tor­nát. Nemcsak a doktornőt ke­restük meg, hanem Pusztai Lajos testnevelő tanárt és „tanítványait”. Érkezésünk­kor már javában edzettek a lányok. Szabó Lilla (12 ki­lóval a' háta mögött) beis­meri, csak úgy ér valfhnit a fogyókúra, ha az étrend­ből kimarad a konyak­meggy. Juszkó Natalia es­küszik az Abonett kekszre. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire hiúak alakjukra, Lilla adta a legfrappánsabb választ: — Az alak is számít, de ami a legfontosabb, az a közérzet. Most már nem fáj a fejem, alacsonyabb a vér­nyomásom és könnyebben megy a torna is. Látva a gyerekek izzadt- ságcseppektől gyöngyöző homlokát és hallva az elért eredményeket, bizonyára lesznek olyan szülők, akik — meg sem várva az iskolai szűrővizsgálatokat — igény­be veszik ezt a fajta egész­ségügyi gondozást is. 1989. nyarára ismét várják a je­lentkezőket az egészségügyi táborba. Csete Ilona Kövér gyerekek tornája

Next

/
Thumbnails
Contents