Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. DECEMBER 8.. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint * XLIII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Ünnepi ülést tartott a MUOSZ választmánya Tárgyalóasztalnál a kormány és a KISZ képviselői A Vörös Űjság megjelenésének 70. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a Magyar Sajtó Házában. Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője méltatta az ünnep jelentőségét,. rámutatva, hogy a progresszív újságíróhagyományok egésze előtti tisztelgés a magyar sajtó napjának méltó megünneplése. Emlékeztetett arra, hogy az első magyarországi kommunista újság megjelenésekor hangvételében, for- radalmiságában különbözött az addig megszokottól, de- ötvözte a progresszív újságírás már akkor is létezett legjobb előnyeit, hozzájárult ahhoz, hogy a haladó újság-; írás valóbán ki tudja alakítani saját arculatát, erkölcsét, hagyományait. A továbbiakban elemezte a mai, átmeneti, sok nehézséggel járó helyzetet, amelyben azonban — mint hangsúlyozta — érvényesül a sajtószabadság. Andics Jenő kiemelte: a párt elkötelezte magát a nyilvános politizálás, a demokratizmus, s ezzel együtt a nyilvánosság következetes kiépítése mellett is. Tette ezt abból a történelmi felismerésből, hogy nyilvánosság nélkül nincs demokratizmus, demokratizmus nélkül pedig nincs szocialista jövő. Tjermészetesnek kell tekinteni, hogy a nyilvánosság felszínre hoz évtizedes feszültségeket, s ezek egy része ebben az átmenetben bizonyos konfliktusokat élez ki. Nincs azonban választási lehetőség, ezt az utat kell végigjárni, mert csak ez vezet az elkötelezett, felelős megjelenéshez, azon újságírói értékek érvényesüléséhez, amelyek a progresszív újságírás legjobb hagyományaihoz kapcsolódnak. Ebben az újságíró társadalom helykeresése nehéz. Időre van szükség, amíg kialakul az új szerepvállalás, s az ennek megfelelő gyakorlat. Az újságíróknak részt kell venniük a politikai közéletben, a politikusoknak pedig az újságírók politikai, szakmai közéletében — hangsúlyozta végezetül Andics Jenő. Ezt követően Pálfy József, a MUOSZ elnöke az egykori kolléga újságíró pályáját felelevenítő, szubjektív szavakkal emlékezett a 100 évvel ezelőtt született Szaka- sits Árpádra. A magyar szociáldemokrácia élén meghatározó szerepet vállaló politikus újságírói életműve példázza, hogy az újság történelmet is „csinálhat”. Emlékeztetett rá, hogy irányításával készült a Népszava híres karácsonyi száma, a történelmi jelentőségű népfrontos szám, a nemzeti ösz- szefogás első hirdetője a háború és a fasizmus ellenében 1941-ben. Az ünnepi ülésen átadták az Újságíró Szövetség különböző kitüntetéseit. Az életművet elismerő Aranytollat ezúttal 17 újságíró kapta; az 1988-as esztendő újságírói tevékenységéért odaítélt nívódíjat a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió munkatársai közül tizenhármán, a Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át. Az ülést követően koszo- rúzási ünnepséget tartottak a Vörös Űjság emléktáblájánál. Az MSZMP agitációs és propagandaosztálya nevében Andics Jenő és Karva- lics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács képviseletében Raft Miklós államtitkár, az MT Hivatalának elnöke és Bercsényi Botond, az MT Hivatalának elnökhelyettese koszorúzott. Ai Népszabadság koszorúját Borbély Gábor főszerkesztő és Eötvös Pál főszerkesztőhelyettes, a Gutenberg Szak- szervezeti Szövetségét Cs. Nagy Lajos főtitkár, a Művészeti Szakszervezetek Szö- vetségéét Simó Tibor főtitkár helyezte el. Elvitték a kegyelet virágait az emléktáblához a Bálint György Újságíró Iskola hallgatói. Tárgyalóasztalhoz ültek a Minisztertanács és a KISZ képviselői tegnap délután a Parlamentben. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre állaimminiszter, az ifjúsági szövetségét Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. A tanácskozáson elfogadott napirendnek megfelelően ezúttal a lakáshoz jutás esélyeinek növelésére, a pályakezdők első munkahelyhez való jogának biztosítására, a gyermeknevelés költségeinek kompenzálására, a családi jövedelemadó-rendszer kidolgozásának felgyorsítására és az Oktatásügy, pénzügyi támogatására vonatkozó konkrét javaslatokról folytattak eszmecserét a tárgyaló felek. Nagy Imre a KISZ konkrét javaslatait ismertette. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban indítványozta: a nagy létszámú korosztályoknak, a '90-es évek elején történő munkába állását segítő intézkedéssort februárig dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a kormány. Úgy vélekedett: az első munkahelyhez való jog minden fiatalt megillet, amennyiben azonban ezt a kormány nem tudja garantálni, akkor a pályakezdőkre is terjesszék ki a munkanélküli segélyt. Utalt arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a leszerelő sorkatonák, illetve a gyesről, gyedről visszatérők két hét eltelte után elbocsáthatók a munkahelyükről. Javasolta: ezt a fajta „védettséget” fél évre emeljék fel. A lakáskérdéssel összefüggésben a KISZ álláspontja az: februárig készüljön el a kormány közép- és hosszú távú lakáskoncepciója, ezt bocsássák társadalmi vitára, s a kormány nyilatkozzék a KISZ hosszú távú lakás- programjáról. A kormány 1989-es lakásgazdálkodási tervét a KISZ elfogadhatatlannak tartja; úgy ítéli meg: a központi lakásalap létrehozása csak illúziókat kelt a fiatalokban, de nem jelent valóságos megoldást. Javasolta: a lakáskérdésről a realitásokat szem előtt tartva alakítsanak ki új koncepciót, s egy hét múlva a KISZ és a kormány képviselői újra vitassák meg ezt a kérdést. A szociálpolitikával kapcsolatban a KISZ indítványozza: fél éven belül dolgozzák ki a családi jövedelemadó rendszerét. Javasolja, hogy a családi pótlék összegét gyerekenként 400 forinttal növeljék. A KISZ igényli, hogy az 1989 '90-es tanévtől kezdjék meg szoktatás finanszírozásának korszerűsítését, tegyék tartalmasabbá a szákképzést, s növeljék az egyetemek, főiskolák autonómiáját. A KISZ KB első titkárának bevezetőjére reflektálva Pozsgay Imre kifejtette: • a kormány jóleső érzéssel fogadja a KISZ részéről megnyilvánuló támogatási szándékot. Egyetért azzal, hogy önálló, politizáló kormányra van szükség. Utalt arra, hogy a KISZ-szel — amely nem érdekvédelmi szervezet — salátos partneri viszony alakítható ki, s üdvözölte az ifjúsági szövetség politizáló hajlandóságát. Nemzeti méretű vereséget jelenthet — figyelmeztetett —, ha olyan helyzet áll elő. hogy az ifjúság nem bontakoztathatja ki képességeit, illetve ha egyes rétegei közönybe süllyednek, vagy lázadásra hajlamos csoportokká szerveződnek. Az államminiszter egyetértését fejezte iki azzal a gondolattal, hogy a politikai intézményrendszer reformjában közös az érdekeltsége a KISZ-nek és a kormánynak. Javasolta: a mostani tárgyalás végén készüljön a küldöttségek aláírásával ellátott hivatalos emlékeztető, s ez tartalmazza a kormány ígéretét a KISZ javaslataival kapcsolatban. Vízminőség-védelmi készültség Az Alsótiszavidékl Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tegnap másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el a Maros magyarországi teljes szakaszán, valamint a Tiszán, a Maros torkolatától a jugoszláviai országhatárig. Az intézkedésre azért volt szükség. mert Románia illetékes vízügyi szervei arról küldtek értesítést, hogy egy Arad környéki vegyikombinátból szennyező anyag került a Marosba, és így a folyón rendkívüli vízszennyeződés van levonulóban. A szennyeződés a folyóvíz ammónium- ion-tartalmának jelentős megnövekedésével járhat. Az Alsótiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ezért elrendelte a fo- lyókból történő mindenfajta vízkiemelés szüneteltetését, például halastavak feltöltését. A Maroson és a Tisza alsó szakaszán is meghatározott pontokon kétóránként vízmintát vesznek, és azt a laboratóriumukban rendszeresen vizsgálják. A Szeghalom és Vidéke Áfész „Alfa” villamossági szaküzletét tegnap adták át a városban a Béke út 16—18. szám alatt. A takarékszövetkezet a már kialakított üzletpolitikai koncepcióját követve keresi a tőkehasznosítás új lehetőségeit. A 126 négyzetméteres alapterületű szaküzletet 4 millió forintos árukészlettel indítják. Olyan ellátást szeretnének biztosítani villamossági, híradástechnikai, irodagép- és — később — számítástechnikai eszközökből, amely mind a szeghalmi, mind pedig a vonzáskörzet igényeit kielégíti. Kanó Károlytól, a takarékszövetkezet elnökétől a lakosság nevében jelképesen Varga Istvánné, a városi tanács elnöke yette át a szaküzletet, amelyet ma délelőtt fél 9-től vehetnek birtokukba a vásárlók Fotó: Oravszkl Ferenc Igazán a gyermekek örülnének annak a működőképes, 80 centiméter hosszú gőzmozdonynak, amelyet 18 évi, 10 ezer órai munkával készített Nyitrai Ferenc nyugdíjas mozdony- vezető. A lokomotív értékét növeli, hogy műszaki rajz nélkül, emlékezetből készült. Érthető ez Is, hiszen Nyitrai Fe- rene 20 évig vezetett gyorsvonati gőzmozdonyokat a Keleti pályaudvarról MTl-fotó: E. várkonyi Péter I Környezetünkért — önmagunkért II bizottság javaslatokat tett Ha nem történik határozott előrelépés, hovatovább elborítja településeinket a szemét, a szennyvíz! Egy 1986 decemberében készült felmérés szerint a települési szilárdhulladék-ártalmatla- nító, -kezelő telepek döntő többsége megyénkben egyetlen építésügyi, közegészségügyi hatóságnak sem felel meg. Nincsenek meg az alapfeltételei a szemét legegyszerűbb, legolcsóbb kezelési, ártalmatlanítási eljárásának, nevezetesen a rendezett lerakásnak. A szeméttelepek zöme rendezetlen, elhanyagolt, rendszeres az égetés, és ilyenkor a bűzt viszi a szél. Napjainkban a település- és környezetvédelem egyik legégetőbb kérdése tehát, a szó szoros értelmében, a hulladék- és^ szennyvízelhelyezés. Ezzel a témával foglalkozott a települési környezetvédelem kérdéskörében a megyei tanács településfejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottsága, amely Szabó András megyei környezetvédelmi titkár vezetésével tegnap tartott ülést Békéscsabán. A megyei építésügyi és vízügyi osztály előterjesztett tájékoztatója szerint a megye 74 települése közül 21 rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, ahol az összesen a megyében keletkező szennyvíz 55 százalékát elfogadhatóan lehet kezelni, ártalmatlanítani. További 45 százalék ártalmatlanítása viszont, csekély hányadtól eltekintve nem megfelelő; a tisztítótelepek állapota hasonló a szeméttelepekéhez. Egy tanulmányterv szerint ahhoz, hogy a szennyvízelvezetés, -tisztítás terén tapasztalható lemaradást pótoljuk, mintegy 20-25 évre, és 7 milliárd forintra van szükség. A jelenlevők a vitában nem csak kritizáltak, véleményt nyilvánítottak, illetve saját, többnyire kedvezőtlen tapasztalataikat adták közre, hanem javaslatokat is tettek. így egyetértett a bizottság többek között azzal a javaslattal, hogy készítsék elő a településkörnyezet védelmét szolgáló helyi tanácsrendeletek szakhatósági felülvizsgálatát. A megye felszíni vizeinek minőségi vizsgálata volt a bizottsági ülés második fő témája. A Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megállapítása szerint felszíni vizeinket elsősorban a mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripar szennyvize, valamint a települések kommunális jellegű szennyvize terheli. A szennyező anyagok jelentős része nem közvetlenül kerül a Körösökbe, hanem a belvízzel és a kettős hasznosítású csatornákon, holtágakon keresztül, így az országos adatokkal összehasonlítva folyóink a legtisztább vízfolyások közé tartoznak. E téma vitája is javaslattal zárult, amelyben kezdeményezi a bizottság, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium nagyobb összegű támogatást nyújtson az élővízcsatorna rehabilitációjára, amelyet a Kör-Kövizig végez, s amelyhez nem elegendő a rendelkezésre álló 5 millió forint. A sok vélemény, információ közül, amely ezen a megbeszélésen a bizottsági tagok, meghívottak szájából elhangzott, befejezésül egyet hadd idézzünk külön is, hiszen a két témán túl a környezetvédelem teljes körét érinti. Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese a következőképp fogalmazott: „Bármennyit is igyekszünk tenni, a környezet állapota tovább romlik. Tehát oda kellene sorolni az oktatás és az egészségügy mellé a környezetvédelmet is, mert a szép létesítmények körül lassan nem lesz élettér, lét- biztonság. Beszélünk, beszélünk, mégis romlik a helyzet, és ha nem fordítunk többet, több pénzt mielőbb e célra, saját életterünket pusztítjuk el. S hiába beszélünk, ha semmit sem teszünk!” T. I.
