Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30., péntek 0 Kitüntetés átadása Tanácsülésekről jelentjük A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtize­den át kifejtett munkássága elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból, Kiss Bálint alezredest, a Békés Megyei Tanács katonai referensét (képünkön) az Áp­rilis Negyediké Érdemrendben részesítette. A kitüntetést tegnap délelőtt hivatali he­lyiségében Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke nyúj­totta át. A Honvédelmi Mi­nisztérium képviselője felol­vasta a miniszter nyugállo­mányba helyezéséről szóló parancsát, majd átnyújtotta a vezérkari főnök helyette­sének dicséretét és ajándé­kát. (n) Fotó: Fazekas Ferenc Az 1988-as év végén új fürdőrekord született Har­kányban: most először foga­dott egy esztendő alatt két­millió vendéget a híres strand- és gyógyfürdő. Az idén volt 165 éve an­nak, hogy máriagyüdi job­bágy csodaszerű gyógyulása folytán felfedezték a harká­nyi gyógyvizet. A fürdő for­galma nőttön nőtt, mégis 130 esztendő telt el, amíg a ven­dégek száma elérte az évi egymilliót. A második millió­ra viszont már csak három és fél évtizedet kellett várni. Hazánk legnagyobb forgal­mú termálfürdőjévé fejlő­dött napjainkra Harkány. Méltán nevezik a „reumások Mekkájának”, mivel a fel­színre törő 62 fokos, kén- szulfidban gazdag víz külö­nösen hatásos a reuma min­den válfajának gyógyításá­ra. Emiatt télen-nyáron so­kan látogatják a fürdőt az ország minden részéből és határainkon túlról is. Nép­szerűségét — a víz gyógyha- tása mellett — a kellemes klímának, a mérsékelt árak­nak és a kulturált körülmé­nyeknek köszönheti. Nem csoda, hogy a fürdőzők há­romnegyed része rendszere­sen visszatérő vendég. Az idén fejeződött be a fürdőhely eddigi legnagyobb fejlesztési programja: 105 millió forintos költséggel el­készült a vízforgatórendszer, amely javítja a fürdővíz mi­nőségét. A fürdővállalat rész­ben a saját erőforrásait, részben a Baranya Megyei Tanácstól kapott támogatási, és az Országos Idegenforgal­mi Alap pályázatán nyert pénzt használta fel a beru­házáshoz. Harkány a jövőben még inkább részt kíván venni a nemzetközi gyógyturizmus- ban, ezért továbbfejlesztik, korszerűsítik és szépítik a fürdőt. Lebontották az eszté­tikailag kifogásolható, el­avult elárusító bódésort, he­lyette egy tetszetős üzlethá­zat építettek, benne 35 ke­reskedelmi- és vendéglátó- egységgel. A bódék helyén alakítják ki a fürdő közpon­ti terét, megnövelve a pihe­nést szolgáló területet. A gyerekek számára langyos vizű medencét terveznek. Üj termálkutat fúrnak, és újabb víztározókat építenek, vala­mint közmű-rekonstrukciót hajtanak végre. Telekgerendás Az év utolsó tanácsülését tartották tegnap, december 29-én Telekgerendáson. Dr. Kresák Miklós körzeti orvos számolt be elsőként a köz­ség egészségügyi helyzetéről. Az egészségház és a körzeti orvosi rendelő jól felszerelt, a kisközség betegeinek ellá­tásáról megfelelően tud gon­doskodni az orvos. Szakor­vosok heti rendszerességgel fogadják itt helyben az em­bereket, gyermekorvos, vé­dőnő felügyel a gyermekek egészséges fejlődésére. Afc egészségügyi szolgálat és a helyi Vöröskereszt együtt tevékenykednek az egészségügyi felvilágosító munkában, a véradások szervezésében. Miután a községben nincs gyógyszer- tár, az orvos gondoskodik a kézigyógyszertár működteté­séről. A szakigazgatási szerv munkájáról Nagy János, a szakigazgatási szerv vezető­je adott számot. Kiemelte azokat a fejlesztéseket, ame­lyeket az elmúlt időszakban valósítottak meg a kis tele­pülésen, így többek között befejezték az iskolai torna­terem, tanterem építését, épül a pedagógus szolgálati lakás, 60 építési telket tud­tak biztosítani az állami gazdaság dolgozóinak. A ta­nácsi szervek ügyfélfogadá­si rendje a következőképpen alakul: a tisztségviselők és a szakigazgatási szerv dol­gozói hétköznapokon 8-tól 16.30-ig, pénteken 16 óráig várják az ügyfeleket. Az ál­talános iskola munkanapo­kon 8-tól 17 óráig, az óvoda 7-től 17 óráig tart ügyfélfo­gadást. b. zs. Doboz Dobozon a tanács bevéte­lét 1989-ben mintegy 50 millió forintos összegben tervezik. Ez az elmúlt év­hez képest több, mert első­sorban a szanazugi üdülő­telkek eladásából származó és főként jövőre befolyó ösz- szeg növeli a költségvetési keretet. Emellett több mint 2 millió forinttal nőttek a szabályozott helyi bevételek, s az állami támogatás pe­dig mintegy 8 millió forint­tal magasabb az 1988. évi­nél. A kiadási terv szerint Do­bozon az összeg csaknem háromnegyed részét az in­tézmények működtetésére, fenntartására fordítják. Eb­ben az évben elkészült az idősek klubja és a napközis konyha, korábban a terve­zettnél, így a VII. ötéves terv végrehajtásában idő­arányosan még előbbre is tartanak Dobozon. A beru­házások megvalósításában benne van a lakosság által fizetett településfejlesztési hozzájárulás is — ennek eredményeképpen a nagy­községben nem kerül napi­rendre a teho megszünteté­se. 1989-ben új létesítményt nem építenek. Megkezdődik azonban a művelődési ház felújítása és bővítése, foly­tatódik a szanazugi telkek kialakítása és közművesíté­se, a Rákóczi utca szilárd burkolattal borítása, lakó­telkek kialakítása, és meg­kezdődnek a vezetékes gáz fogadásának előkészületei. A kiviteli terv elkészülte után falugyűlésen tájékoztatják majd a lakosságot. Az el­képzelések szerint községi társulás létrehozása látszik a legcélszerűbbnek ahhoz, hogy 1990-ben Doboz min­den utcájában legyen gázve­zeték. További terv még a településen, hogy összekötik a Vörös Hadsereg úti és a Marx utcai kerékpárutakat — ezz'el a hídon is bizton­ságosabbá válik a közleke­dés. Ezt a tervet, valamint a szilárd útburkolat elkészí­tését 600-600 ezer forinttal támogatja a megyei tanács. Minderről tegnap volt szó Dobozon a tanácsülésen. Szathmári János tanácselnök elmondta, a bevételi, kiadá­si terv kiegyensúlyozott fej­lődést biztosít, sőt, ha nem csökkennek az állami támo­gatások, és még jobban si­kerül kiaknázni a helyi le­hetőségeket, talán a gáz­program megvalósítására is tudnak tartalékolni. Sz. M. Fürdörekord Harkányban Év végi áruellátás Snk kenyér, kevesebb pezsgő Olyan sokszor volt már gond ünnepek előtt az élel­miszer-ellátással. Mi a helyzet most, egy nappal szilveszter előtt? Ennek néz­tünk utána Nagybánhegye- sen, Csanádapácán és Béké­sen, pontosabban Vizesfá­son, tehát kisebb boltokban. Nagy bánhegy esen Orovecz Mátyás boltvezető jelentke­zett: — Én azt gondolom, hogy nem lesz problémánk az el­látással. 50 kiló virslit kér­tünk és kaptunk, a hús-, a felvágottigényünket is visz- szaigazolták, de jelenleg is van 4-5 fajta, amiből vásá­rolhatnak a kedves vevők. Sosem volt problémánk a Mezőhegyesi Húskombinát­tal, akiktől a hentesárut kapjuk... Csanádapáca ABC — Bar- tyik István üzletvezető: — Én úgy látom, hogy ta­lán csak a pezsgővel eshet meg, hogy kifogy. Bár még van két fajta, a vásárlók inkább az olcsóbbat keresik, és ezt a szilveszteri itókát szállítani már nem ígérik. Virsli, felvágott lesz bőven, ugyanígy nincs gond a tej­jel és tejtermékkel sem, sőt ígérik, hogy igény szerint szállítanak még. Karácsony­ra még elfogadható minősé­gű kenyeret kaptunk, bár nem aznapi sütést. Maradt ki egy kevés, takarmány­ként, olcsóbb áron tudtuk el­adni. Amit hiányolunk és nem kapunk, az a margarin. Ügy tudom, már nem hi­ánycikk, de hát úgy lát­szik, Idáig nem jut el... Vizesfási vegyesbolt, Tóth Jánosné boltvezető: — A bolt vonzáskörzeté­hez 30 család tartozik. 80 kiló kenyeret rendeltem, azt hiszem, ez elég is lesz. A pezsgő régen elfogyott. Igaz ősszel szállítottak utoljára, hiába rendeltem, a mai na­pig sem kaptam utánpótlást. A virslit, debrecenit itt nem igénylik, ezért nem is kér­tünk. Visszatérve egy pilla­natra a kenyérre, bár min­denkivel csak annyi problé­mám lenne, mint a sütőipar­ral. Soha nem okoztak gon­dot. Panaszom van viszont ar­ra, aki nem szállítja a hy- pót, a fertőtlenítő mosóport, a lisztet. Gondolja el, kará­csonyra egy szem szaloncuk­rot, egy darab mikulást sem kaptunk. A békési boltokat viszont dugig töltötték, hát ezért nem jutott nekünk. Ha azt akarom, hogy le­gyen valami a boltban, ak­kor nekem kell elmenni áru­ért. Hirka Mihálytól, a Békés Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől csu­pa jót tudtunk meg: — Ismereteink szerint jó az ellátás húsból és virsli­ből,- bár ez utóbbi inkább műanyag bélben lesz korlát­lanul kapható, kevesebb jut a bőrös változatából a bol­tokba. Van pezsgő is elég, sőt válogathatnak több faj­tából is. Előfordulhat azon­ban, hogy a szovjet gyárt­mányt hamarabb elviszik és előfordulhat, hogy ebből ke­vesebb lesz a keresletnél. Nehezebb a helyzet a ke­nyérügyben. Bizony kará­csony után több maradt ki a kelleténél. De a kereske­dők hiába vesznek átlagot a korábbi évekből, egysze­rűen olyan ingadozó a ke­reslet, hogy abból nem de­rül ki, mennyi lenne az az ideális rendelés, ami ki is elégíti a vásárlók igényeit és nem is maradna meg sok belőle ... B. V. Munkanélküli-segély a kormányszóvivői tájékoztató napirendjén Január 1-jétől bevezetik hazánkban a munkanélküli­segélyt — az intézkedésről beható vita után csütörtöki ülésén hozott határozatot a Minisztertanács. A döntés hátteréről Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat a kormány ülését kísérő szo­kásos szóvivői tájékoztatón. Az ÁBMH vezetője min­denekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is az aktív foglalkoztatáspoliti­ka híve. s így a munkanél­küli-segélyt is ennek egyik elemeként kezeli. A figyel­met nem a segélyezésre, ha­nem olyan eszközök felku­tatására koncentrálja, ame­lyek átképzéssel, munka­helyteremtéssel, a vállalko­zások támogatásával igye­keznek korrigálni a munka­erőpiacon jelentkező átme­neti feszültségeket. Oz állam finanszírozza 1989-ben a munkanélküli­segéllyel, az átképzésekkel, a munkahelyteremtésekkel kapcsolatos valamennyi ki­adást az állami költségvetés finanszírozza, jobbára a Foglalkoztatási Alapból, amely 2,4 milliárd forinttal gazdálkodik. Ebből a pénz­ből csaknem 300 milliót fo­lyósítanak a megyéknek a számítógépes rendszerek ki­építéséhez, amely azt szol­gálja. hogy országosan egy­séges nyilvántartás, egységes hálózat alakuljon ki a mun­kaerőpiaci információk ke­zelésére. A lakosság tájékoz­tatására útmutatókat, szóró­lapokat adnak ki, amelyek­ből az érintettek megtudhat­ják, ki kaphat munkanélkü­li-segélyt, kihez kell fordul­niuk az igényléséért, s mi­lyen mértékű segélyben ré­szesülhetnek. Ezeket a tájé­koztató kiadványokat a munkaerő-szolgálati irodák­ban találhatják meg az ér­deklődők. A segélyről intézkedő mi­nisztertanácsi rendelet a többi között kimondja: az kaphat segélyt, akinek a munkaviszonya egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki igazolni tudja, hogy az utolsó három év alatt legalább 18 hónapot dolgozott, s nem kevésbé fontos feltétel, hogy az igénylőnek vállalnia kell a megfelelő együttműködést a munkaerő-szolgálati irodá­val. Ez gyakorlatilag azt je­lenti. hogy a számára fel­ajánlott álláshelyeket komo­lyan fontolóra veszi. A munkanélküli-segély mértéke attól függően vál­tozik — az illető előző évi átlagkeresetének 50 és 70 százaléka között —, hogy milyen 'bejegyzés került az igénylő munkakönyvébe. A három lehetséges variáció: a munkaviszony megszűnése, amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a dolgozó önhibáján kívüli esetről van szó: a dolgozó mondott fel; illetve a kilépett bejegyzés. A segély mértéke időben is változik: az első fél év után tíz százalékkal csökken a kifizetett összeg. Ezzel is ösztönözni kívánják a mun­kavállalókat az elhelyezke­désre. 1 pályakezdő fiatalok A rendelettervezet vitájá­ban mindenekelőtt azoknak a sorsa került előtérbe a kormányülésen, akik kiszo­rultak a segélyezés köréből. Ezek közé tartoznak minde­nekelőtt a pályakezdő fiata­lok. a háztartásban dolgozó, munkaviszonnyal nem ren­delkező nők és a csődbe ju­tott vállalkozók. A kormány kötelezte az ÁBMH elnökét, hogy április 1-jéig készítsen összegzést a segély beveze­tésének tapasztalatairól, s ugyancsak feladatául szab­ták, hogy az első fél évben tekintse át azokat a kérdése­ket is, amelyekben a kor­mány kötelezettséget vállalt. Ilyen például a pályakezdő fiatalokat érintő program, amelyre a második fél évben kell javaslatot tennie az ál­lamtitkárnak. Az idők folyamán módo­suló. alakuló rendszer célja az lenne, hogy eleget tegyen a gazdasági racionalitás, a társadalmi méltányosság és a rászorultság hármas elvé­nek. Ez a rendszer ma még nem alkalmas erre, hiszen nem biztosítási alapon mű­ködik, nem egészül ki olyan szociális védőhálóval, amely eleget tenne a rászorultság elvének, s a fiatalok nehéz helyzetén sem tud segíteni. Mindezeket figyelembe véve a munkanélküli-segély beve­zetésével párhuzamosan folytatódik az előkészítő munka, amelynek végső cél­ja az lenne, hogy alapvetően biztosításra épülő rendszerré alakítsa át a most életbe lé­pő szisztémát. Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba ismételten megerősítette, hogy a leg­utóbbi kormány—KISZ ve­zetői megbeszélésen született megállapodásnak megfelelő­en február végéig le kell tennie a kormány elé azt a javaslatot, amely a pálya­kezdő fiatalok helyzetével kapcsolatos konkrét javasla­tokat, jogszabályokat tartal­mazza. A kormány és a KISZ vezetői ugyanis a jö­vő év közepén visszatérnek a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos kérdésekre. Milyen munkahelyet kell elfogadni? Az újságírók azt is meg­tudhatták Halmos Csabától: az ÁBMH már csaknem fél éve napi munkakapcsolat­ban áll a megyei tanácsok­kal, azok munkaügyi szak- igazgatási szerveivel, a szol­gáltató irodák vezetőivel, annak érdekében, hogy mi­nél zökkenőmentesebben ké­szítsék elő az új rendszer bevezetését, kiépítését. A segéllyel kapcsolatos kérdések egyik kritikus pontjaként említette Hal­mos Csaba azt a problé­mát, milyen munkahelyet kell elfogadniuk az állás nélkül maradottaknak. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy a segélyezett kö­teles azt az állást elfogad­ni, amely képzettségi szint­jének megfelel, illetve amely a szükséges átképzé­si lehetőséggel biztosítja, hogy a korábbi képzettsé­gének megfelelő munkakör­ben helyezkedjék el. Köte­les betölteni továbbá azt az állást, amelynél a felaján­lott bér eléri a munkanél­küli segély mértékét. A kö­telezettségeket behatárolja az a megkötés, miszerint a három órát nem haladhatja meg a munkahelyre való oda-vissza utazás. A rádió tudósítója emlé­keztetett arra az ígéretre, amelyet Grósz Károly má­jusban, a londoni útja al­kalmával tett, miszerint gondoskodnak Nagy Imre és társai eltemetéséről, s érdeklődött, történt-e intéz­kedés. A szóvivő értesülé­sei szerint az Igazságügyi Minisztérium illetékesei tár­gyalásokat folytattak, illet­ve folytatnak még mindig az ügyben közvetlenül érin­tett családokkal. Eddig még nem született megál­lapodás a hamvak kiadásá­ról, annak idejéről és a te­metés módjáról. Ugyanak­kor reményét fejezte ki, hogy a jövő év első hónap­jában ez is megtörténik, ígéretet tett, hogy erről tá­jékoztatást ad. Lesz virsli elég ... Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents