Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 30., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 310. SZÄM A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Az Országgyűlés 1988. november 24—25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Országgyűlés december 20—22-ei ülésszakán hozott döntéseket is —, meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszközrendszerét. űz 1988. évi gazdasági folyamatok jelleiiizííi A magyar gazdaságban — az alapvető célokat tekintve — teljesülnek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kis mértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. a) Számottevően lassul az adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési “"mérleg hiánya — bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt következik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtében — 600-700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel elszámolású áruforgalom kis mértékű bővülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. b) A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1—1,5 százalékot. Kiemelkedő a mezőgazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért — jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg a kívánatosnak. c) Az összességében csökkenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kis mértékben növekednek. A beruházásokon belül az állami beruházások csökkenek, a vállalati beruházások nőnek. d) A gazdaságirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános forgalmiadó-rendszer, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Az átállás zavarai nem elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltnál. Bővültek a tőkeáramlás formái és intézményei, korszerűsödött a kormányzati irányítás szervezete. A piaci viszonyok fejlődésében, az irányítás és a vállalatok magatartásában azonban alapvető változás nem történt. üz 1989. évi gazdasági fejlődés fő vonásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világgazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50—100 millió dollárral kisebb passzívum, rubelelszámolásban viszont 100-200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400-500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubel elszámolásban pedig legalább 100—150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: Bruttó hazai termék termelése kb. 0 százalék Ipari termelés —1—0 százalék Országos építés-szerelés kb. —2 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 0—1 százalék Bruttó hazai termék belföldi felhasználása kb. —1 százalék Lakosság fogyasztása kb. 0 százalék Egy főre jutó reáljövedelem kb. —1 százalék Közösségi fogyasztás —8— —7 százalék Népgazdasági beruházások 1—2 százalék (f. k.) ka Amennyiben a külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi felhasználást (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni; kedvezőbb helyzetben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben a szerkezetátalakítás gyorsítására, illetve a szociális feszült- cócrpk- pnvhítp<;prp lphpt. fordítani. Versenyképes vállalkozások a) A gazdasági szerkezet átalakulásának gyorsítása érdekében — csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti az importgazdálkodás, az árak és a bérek alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismerésének számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges adminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka. A vállalkozások élénkülését segíti az értékpapírpiac fejlődése, az üzleti bankok gazdálkodási önállóságának növelése, azok bekapcsolódása a lakossági és a devizapiaci teendők végzésébe. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadásának ösztönzése és az állami vagyonkezelés intézményeinek kiépítése. A tőkeáramlás bővülését, a szervezeti rendszer korszerűsítését segíti, elő a társasági törvény működése, és az ennek hatásosabb érvényesülését elősegítő átalakulási törvény 1989. évi bevezetése, valamint a vállalati és szövetkezeti törvény módosítása. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsített exportpályázati rendszer működtetésével, központi műszaki-fejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyes vállalatok alapításához, a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósításához járuló, illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. (Folytatás az 5. oldalon) Gyomaendrődön egy régi malomépületben — melyet korszerűen átalakítottak — kapott helyet a Győzelem Termelőszövetkezet néhány, többségében nőket foglalkoztató melléküzemága. Így, többek között az olajprésüzem és a fűmagkiszerelők. A KITE-rendszerben termesztett fűmagot — különböző speciális keverékeket, melyek igen keresettek a hazai piacokon — itt mérik és dobozolják a szövetkezet asszonyai Fotó: Veress Erzsi 0 GITR nyereségérdekeltségit vállalat lesz Nyereségérdekeltségű vállalattá alakul át a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere. Az ország egyik legnagyobb termelési rendszere, a jogelődöket is számítva, kereken tizenöt éve segíti a mezőgazdasági nagyüzemek termelésszervezését, az új technológiák adaptálását, bevezetését, gép- és alkatrészellátását, a szervizelést, a kutatási eredmények alkalmazását. A szolnoki központtal és kilenc megyei alközponttal rendelkező szervezet 235 partnergazdaság több mint félmillió hektár földjén működik közre a terméshozamok növelése, a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét. A kormány létrehozta a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikái Kollégiumát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélküli-segély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvéleménykutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról. A minisztertanács áttekintette a Balaton üdülőkörzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január 1-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza. (Szóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Rohanó világunkban már szinte elképzelhetetlen, hogy a dolgozó nők a hétköznapokon órákat töltsenek a konyhákban főzéssel. Az utóbbi időben igen sok kész és félkész mélyhűtött élelmiszer került a boltokba, ezzel is könnyitve az asszonyok második vagy harmadik műszakján. Üjabban már sütemények is találhatók a hűtőpultokban. Talán nem mindenki tudja, hogy az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet tésztaüzemében készül az egyik legfinomabb süti, a túró- és az almatorta. Képünkön a sztár: a túrótorta készül éppen, ahol a piskótaalapra adagolják a finoman ízesített túrótölteléket és így kerül a hűtőkamrába, majd a Békéscsabai Hűtőházba és természetesen innen az ország minden részébe. Fotó: Veress Erzsi Takarékszelvény és betétszámlakönyv a Postabank lakossági szolgáltatásai A Postabank és Takarék- pénztár Rt. 1989. január 2-ától megkezdi lakossági szolgáltatásait. A fél évvel ezelőtt alapított pénzintézet kezdetben főleg új betéti megtakarításokra ad lehetőséget a lakosságnak. Az egyik ilyen újdonság a betétszámlakönyv. Az új betéti okmány lehetővé teszi, hogy az ország 3200 posta- hivatalában a betétes részére be- és kifizetés teljesíthető. Vagyis bármelyik posta- hivatalban vagy postabanki fiókban nyitották meg a betétszámlakönyvet, a benne elhelyezett összeghez az ország valamennyi postabanki betétkezelő helyén hozzájuthat a tulajdonos. A Postabank e betétszámlakönyvben elhelyezett összeg után évi 10 százalék kamatot fi" zet. Egy másik kedvező takarékossági forma a takarékszelvény, amely magában foglalja az értékpapír és a betéti okmány kedvező tulajdonságait. Tartós megtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor a betételhelyező nem kötelezi el magát arra. hogy az általa elhatározott lekötési idő alatt nem nyúl a takarékszelvényben elhelyezett összeghez. A takarékszelvény meghatározott címletű, 10-20-50 és 100 ezer forint névértékben váltható. Ezekhez öt — a névérték ötödrészében meghatározott — szelvénylap tartozik. Ezekkel a szelvényekkel a hosszabb időre lekötött ösz- szeg egy részéhez, vagy a teljes összeghez hozzá lehet jutni, a könyvben maradó összeg azonban az eredeti kamattal gyarapodik. Ez a betéti okmány is bármelyik postahivatalban és postabanki fiókban váltható. A Postabanknak alakulása óta hat területi igazgatósága — Sopronban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Budapesten — kezdte meg működését. Ezek is, akárcsak a postahivatalok, foglalkoznak betétgyűjtéssel. A pénzintézet a Magyar Postával közösen a közeljövőben országunkban elsőként meghonosítja az aktív memóriakártyát, amelyet a világ számos országában már eredményesen használnak. A bankszámla-tulajdonosok a rendelkezésükre bocsátott kártyával — kísérletként — egyelőre Egerben — utcai automatákból készpénzt „hívhatnak le”, illetve üzletekben, benzinkutaknál fizethetnek. Amennyiben a lakosság megkedveli ezt a pénzkímélő eszközt, fokozatosan az ország más városaiban is bevezetik. A közeljövőben a Postabank fokozatosan megkezdi a lakossági hitelezést is.
