Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! a MEGYEI PARTBIZOnSdG ES I MEGYEI TONÚCS LDPIA 1988. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL11L ÉVFOLYAM, 309. SZÁM Áruforgalmi jelentés Több mint 622 milliárd értékű áru talált gazdára A kiskereskedelem januártól november végéig 622,8 milliárd forint értékű árut értékesített, ami az áremelkedéseket is figyelembe véve 8,9 százalékkal több, változatlan áron számolva viszont 6,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Mindez azt jelenti, hogy csaknem 9 százalékkal több pénzért, 6,6 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, mint tavaly. Elsősorban a ruházati cikkekből fogyott lényegesen — 17 százalékkal — kevesebb, mint az elmúlt évben. A legkisebb mértékben — 2,3 százalékkal — az élelmiszerek fogyasztása csökkent — tette közzé a Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentésében. A nagykereskedelmi vállalatok ebben az időszakban a múlt évinél 8,5 százalékkal több hazai árut szereztek be, míg az importjuk a tavalyihoz képest nem nőtt. Így a fogyasztásicikk-keres- kedelem készlete november 30-án elérte a 116 milliárd forintot, ami 24,9 milliárd forinttal haladta meg a tavaly november végi készletet. A készletnövekmény háromnegyed része a vegyes- iparcikk-kereskedelemben halmozódott fel. A november havi áruellátás összességében megfelelő volt. A kereskedelem az alapvető cikkekből ki tudta elégíteni a fogyasztási igényeket:- Az élelmiszerek iránti kereslet alapvetően nem változott, tapasztalható, hogy egyre inkább az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók. Ezekből azonban változatlanul nem tud folyamatosan megfelelő kínálatot biztosítani a kereskedelem. Az élő halból a kínálat a korábbiakhoz képest javult, a választék azonban szűkebb, szinte kizárólag csak ponty kapható. A karácsony előtti időszakban akadozott az étolaj- és margarinellátás. A hiányt a kereskedelem csehszlovák importból pótolta. Az idénycikknek számító mazsola, kókuszreszelék és a déligyümölcs novemberben még országszerte hiánycikknek számított. Azóta némileg javult a helyzet. A fővárosi szabadpiacokon novemberben 10,7 százalékkal több burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt kínáltak, mint tavaly ilyenkor. Azoknak a termékeknek az ára — karfiol, fokhagyma — csökkent, amelyekből érezhetően javult a felhozatal. A ruházati cikkek forgalma folyóáron is elmaradt a tavaly novemberitől. Nem bizonyultak eredményesnek a ruházati kereskedelmi vállalatok kedvezményes akciói sem, mert a ruházati termékek választéka továbbra sem kielégítő, a drága konfekcióáruk minősége nincs arányban az árakkal, a keresett olcsóbb méterárukból pedig kevesebb van a kelleténél. Mindössze az alsóruházati cikkekből javult a kínálat, elsősorban az import növekedése révén. Az iparcikkek kínálata továbbra is kiegyensúlyozatlan. Míg egyes híradástechnikai termékekből, üveg- és porcelánárukból a kínálat jócskán meghaladja a keresletet, hűtő- és fagyasztószekrényekből változatlanul kevés van. A hideg idő beálltával megnövekedett a tüzelő- anyagforgalom. A Tüzép-te- lepeken brikettből, kokszból és tűzifából az igényeknek megfelelő a kínálat, a korábbi hónapokhoz képesít romlott azonban a minőségi szénféleségek választéka. Sikeresnek ígérkezik a magyar—finn vegyesvállalat Több mint másfél millió forint árbevétel A napokban társat cserélt a színes televíziót gyártó budapesti Selectronic Kft- ben a Skála, amely két évvel ezelőtt az ITT céggel alapította meg vegyesvállalatát. Az ITT helyére a finn Nokia cég lépett, megvásárolva annak a vegyesvállalatba adott alaptőkéjét. A tőkerészt azért értékesítette az egyesült államokbeli konszern — legalábbis a magyar partnereket így tájékoztatták —, mert az ITT kivonul Európából. A finn Nokia eddig jószeGyanítom, az újkígyósiak harcias emberek. Különösen akkor, ha sérelem éri őket. De hát ez így természetes! Volt már húsháború (azt megnyerték) és most réparévei ismeretlen volt hazánkban, sőt, másutt se nagyon ismert, mivel termékeinek nagy részét más, neves cégek — így az IBM, az Ericsson, a Control Data — márkaneve alatt hozza forgalomba. A Nokia a világ egyik vezető rádiótelefon-gyártója, Nyugat-Eu- rópában a harmadik legnagyobb televíziógyártó, amely ezeken kívül egyebek közt személyi számítógépeket, komputerképernyőket, a bankoknak pénzkezelő automatákat gyárt. Csakháborúskodnak. Hogy kié lesz a győzelem? Csak a jóisten tudja! Az Aranykalász Tsz pénztára előtt sokan állnak sorban. Pénzt osztanak. Hogy nem 30 ezer embert foglalkoztat, termékeinek több, mint 60 százalékát exportálja. Az ITT-nél kiterjedtebb profillal kíván részt venni a most már magyar— finn vegyesvállalattá alakult üzletben. A Selectronic Kft-ben folytatják a színes televízió- készülékek gyártását, a berendezéseket ITT—Nokia márkanévvel hozzák forgalomba itthon és külföldön. Bővül a vegyesvállalatnál gyártott ügyviteltechnikai berendezések választéka, és nem annyit, mint ameny- nyire számítottak? B. Imréné 6 ezer négyzet- méteren termelt sárgarépát. — Gondolja el, mennyit kellett ezen a területen kakülönféle telekommunikációs berendezések gyártását is előkészítik. A Skála közvetítésével, a Magyar Kábelművekkel postai kábelgyártó vegyesvállalat létrehozásáról tárgyalnak. A Selectronic egyébként a Skála-Coop Rt. egyik legsikeresebben működő vegyesvállalata. A kft. tavalyi forgalma 1,1 milliárd forint volt, és ennek ötödét nyereségként könyvelhette el. Idei árbevétele várhatóan eléri az 1,6 milliárd forintot. pálni. Van három gyerekem. Persze, hogy dolgoztunk, hát kinek nem kell a pénz? Telt az idő, már novembert írtunk, mire bejött a fagy. Az én répám még mindig kint a földön. Hatvanegy mázsa fagyott el... Most meg, rá vagyok szorulva azoknak a pénzére, akik ugyanolyan becsülettel dolgoztak, mint én... Ideges mozdulattal legyint, aztán elsiet. Argyelán János sincs „feldobva”: — Én 2 ezer négyzetméteren termeltem 103 mázsa sárgarépát. Szerencsére időben kiszedtük, így nem fagyott el. Az eredeti értékének mégis csak a 70 százalékát kapom. Tudja, ki fogja jövőre vállalni? — Én sem fogok ’89-ben termelni — veszi át a szót E. K. — Mire az én területemre értek, mind a 70 mázsa répa megfagyott. Kaptam összesen 6800 forintot. A máséból. Hát pénz ez a befektetett munkámhoz képest? Csatlós Bélán látszik, hogy a méregtől se nem lát, se nem hall... Mondja, mondja a magáét, éppen annak, aki mellette áll. Megszólítom. (Folytatás a 3. oldalon) 1 háztáji kockázata liire jó a fagyott répa? Itt a tél, a disznóvágások ideje. Igaz, nálunk nemigen szokás ilyen vastag bélbe tölteni a kolbászt, ennél „kicsit” vékonyabb is megteszi. Külföldön azonban nagy divatja van a mortadellakészítményeknek. így aztán nem csak télen, egész évben munkát biztosít a Békéscsaba és Vidéke Áfész újkígyósi élelmiszerfeldolgozó üzemében dolgozóknak a különböző méretű, speciálisan kiképzett, rétegelt, ragasztott belek készítése. Képünkön a főként olasz és holland exportra kerülő mortadellaformák vegyszeres tisztítását végzik Fotó: Veress Erzsi Úi toxikológiai kutatóközpont Elkészült az új toxikológiai kutatóközpont Veszprémben; benne a szerdai hatósági szemlét követően megkezdődött a munka. Az új létesítmény 360 millió forintba került; a japán, svéd, angol és osztrák műszerek vásárlásához 1,8 millió dollár hitelt kaptak a Világbanktól. Hozzájárult a költségekhez a Nehézvegyipari Kutató Intézet, az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is. A toxikológiai kutatóközpont kezdetben a Nehézvegyipari Kutatóintézet főosztályaként működik, a jövő év elején leányvállalattá alakul, s ezt követően a távlati tervek szerint részvény- társaságként kívánják működtetni. A komplex toxikológiai kutatásokban egyébként érdekelt valamennyi gyógyszert, növényvédő szert, élelmiszert és kozmetikumot gyártó, hazai cég. Az újdonságok engedélyeztetéséhez, azok exportjához ugyanis elengedhetetlen a nemzetközi szabványoknak megfelelő kísérletsorozat. Egyetlen vegyület toxikológiai végbizonyítványában legalább 100 ezer mérési adat szerepel, de esetenként elérheti ezek száma a félmilliót is. Veszprémben megvizsgálják az engedélyezés előtt álló gyógyszer- és növényvédőszer-készítmé- nyek hatását, például a baktériumokon, algákon, egysej- tűeken, gilisztákon, halakban, egerekben, patkányokban, kutyákban és majmokban. Az új toxikológiai központ Veszprém határában egy erdő szomszédságában, 5,4 hektárnyi területet foglal el, a laboratóriumok és állatházak, valamint a szociális létesítmények együttes alapterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert. A létesítményt a Magasépítési Tervező Vállalat tervezte, a generál kivitelező a Vegy- épszer volt, a kísérleti rendszert a Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei dolgozták ki. A jó együttműködésnek köszönhető, hogy a beruházást a tervezett határidő előtt 6 hónappal befejezték. A toxikológiai kutatást az új központban az NDK-beli Germed cég új gyógyszerének vizsgálatával kezdik meg. Jelentős árbevétel-kiesés Dombegyházán Ebben az esztendőben, elsősorban nyugdíjazás miatt 89 fővel csökkent az aktív dolgozó tagok száma a Dombegyházi Petőfi Tsz-ben. Az egész év során gondot okozott a szövetkezetnek a kiegészítő ágazatok kapacitásának lekötése. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta a közelmúltban megtartott közgyűlésen Fülöp Sándor tsz-elnök a vezetőség beszámolójában. Fennállása óta legnehezebb évét zárja 1988-ban a jó adottságú Petőfi Tsz. Az aszály miatt a növénytermesztésben több mint 40 millió forintos kiesés keletkezett. A tervezett költséget egyetlen ágazat sem lépte túl az idén, ennek ellenére a költségek 3 millió forinttal haladják meg az előző évit. Az előzetes adatok szerint 1988-ban a tsz 420 millió forint termelési értéket állított elő, nyereségük 10 millió forint körül alakult A közelmúltban tartott közgyűlésen döntöttek arról is, hogy a szövetkezet tagságának 25 százalék részesedést fizetnek szorgalmas munkájukért. Ezzel együtt elérték, hogy a tagi jövedelmek 90 ezer forint fölé emelkedtek Dombegyházán. Ami a jövő évi tervet illeti, legfontosabb feladatuknak a biztonságos pénzgazdálkodás feltételeinek megteremtését, a fizetőképesség megőrzését tartják. A tagok érdekeit az éves gazdálkodás során maximálisan figyelembe veszik. A tsz 710 aktív dolgozójának tudnak munkát biztosítani. Emellett keresik a plusz jövedelmi források lehetőségét is. A vállalkozók földet bérelhetnek, a megszűnt tanyák helyét szintén bérbe adják tagjaiknak. V. L.
