Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

1988. december 29., csütörtök NÉPÚJSÁG Magyar—dél-koreai külügyi konzultációk Ausztria—Magyarország közös kiállítás Pokolgép okozta a PanAm-gép lezuhanását Szín Dong Von, a Koreai Köztársaság külügyminiszte­rének első helyettese —, aki Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár meghívá­sára érkezett hazánkba —, kedden és szerdán külügyi konzultációkat folytatott Bu­dapesten. Ezek során érté­kelték a hivatalos kapcsola­tok ez év szeptemberében történt felvétele óta elért eredményeket és áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének napirenden le­vő kérdéseit, köztük a kor­mányközi együttműködés egyezményes alapjainak ki­építését. A látogatás során beruházásvédelmi egyez­ményt írtak alá. A dél-koreai vezetőt szer­dán fogadta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Szin Dong Von csütörtö­kön elutazik Magyarország­ról. A magyar—osztrák kap­csolatok történetéről készít elő kiállítást a Burgenland székhelyén, Kismartonban (Eisenstadtban) levő osztrák kulturális múzeum. A ter­vek szerint jövő júniustól októberig tartó kiállítás „Magyarország és Ausztria — Jelenetek egy házasság­ból” címmel sokrétűen szemlélteti majd a két or­szág több mint négy évszá­zados közös, összeütközések­től sem mentes múltjának legérdekesebb mozzanatait, mai barátságos, jószomszédi viszonyának történelmi előz­ményeit. A bemutatóhoz Budapest­ről, a Nemzeti Múzeumtól is sok értékes, eredeti anyagot kapnak, köztük olyan fest­ményeket, amelyeket Auszt­riában most először láthat majd a közönség. Vietnami alkotmánymódosítás Katonai átszervezés Jugoszláviában a jövő év ele­jén nyolcról négyre csökkentik a katonai körzetek számát — jelentette be szerdán a jugo­szláv államelnökség. A négy körzet székhelye Belgrad, Zág­ráb, Skopje és Spilt lesz. A kilenctagú kollektív ál­lamfői testület döntését hiva­talosan a hatékonyság növelé­sének szándékával indokolták, hozzátéve, hogy az összhangban van a haderő létszámának csök­kentésével is. Jugoszláviában az utóbbi időben a súlyos gazda­sági helyzet miatt mind többen követelték a katonai kiadások visszafogását. A vietnami parlament decem­beri ülésszakán módosították az ország alkotmányának pream- bulumát, kihagyva belőle azt a bekezdést, amely az 1979-es Vietnam elleni kínai támadásról szólt, s amely Franciaországot, Japánt, és az Egyesült Államo­kat „agresszomak” minősítette. Az alkotmány módosításáról a vietnami pártlap, a Nhan Dán számolt be. Megfigyelők szerint Hanoi mostani lépése azt mutatja, hogy a vietnami vezetés javíta­ni kívánja kapcsolatait Kínával, illetve a fejlett nyugati orszá­gokkal, közöttük is elsősorban az Egyesült Államokkal, <aillTEPATJPIIAH ell Faj eta írta Orvlövés Kirov élete és halála 1934. december 1. Leningrád. Szmolnij. Délután 16 óra 37 perc. Szergej Mironovics Kirov szíve megszűnik dobog­ni... Kirov egész életében — utolsó leheletéig — annak a párt­nak az ügyét szolgálta, amelybe 1904-ben, 18 éves korában lépett be. Tomszkban, Irkutszkhan, VLagyikavkazban foly­tatott illegális pártmunkát, többször letartóztatták, megjárta a cári börtönöket. Kirov 1917. októberében a II. össz-orosz- országi szovjetkongresszus küldötte volt, részt vett a szov­jethatalom létrehozásáért folytatott harcban Észak-Kauká- zusban és a Kaukázuson túl. Egyike azoknak, akik 1919-ben megszervezik Asztrahán védelmét, a 11. hadsereg Forradal­mi Katonai Tanácsának tagja, a szovjethatalom azerbajd- zsáni helyreállításának aktív résztvevője. 1926-tól a lenin- grádi kormányzósági (területi) pártbizottságnak és az SZK(b)P Központi Bizottsága Észak-nyugati Irodájának első titkára (az utóbbi tisztségét 1927-ig töltötte be). 1921-től a Központi Bizottság tagja, 1926-tól a Központi Bizottság Po­litikai Irodájának tagja. 1934-től az SZK(b)P Központi Bi­zottságának titkára és a Központi Bizottság Szervező Iro­dájának tagja. Ezek Szergej Mironovics Kosztrikov (1912-től Kirov) leg­fontosabb életrajzi adatai. Kirov mindenütt ott volt, ahol különösen nehéz munkát kellett végezni, ahol különösen súlyos volt a helyzet, ahol észre, jóindulatra, politikai ta­pintatra, katonai módon pontos számításra, szervező tehet­ségre volt szükség. Kirovót nemcsak Moszkvában és Lenin- grádban, a Kaukázuson túl és a Volga-vidéken ismerték és szerették. Kirov az egész szovjet nép kedvence volt. Éppen ezért annak a Szmolnijban eldördült orvlövésnek a vissz­hangját, amely kioltotta Kirov életét, ma is halljuk. Hogyan történhetett meg, hogy Kirovót — a közmegbecsülésnek ör­vendő Mironovicsot! — fényes nappal a Szmolnijban meg­gyilkolták? Hogyan történhetett? Sokat írnak és beszélnek arról, hogy Kirov és Sztálin kö­zött a XVII. pártkongresszuson nézeteltérések voltak, hogy eltért a véleményük a gazdasági kérdések megoldásmódjá­ról, a védelmi ipar kérdéseiről... Sok más feltevés, verzió, találgatás is van — a legkülön­bözőbb rendű és rangú híresztelések —, különösen Szergej Mironovics életének utolsó napjairól. Kirov mint a Központi Bizottság, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága, az SZK(b)P Központi Bizottsága Po­litikai Irodájának tagja az események középpontjában állt, rendkívül jó értesülésekkel rendelkezett a pártmunkáról, a katonai kérdésekről és az állami ügyekről. Pontosan nyo­mon követhette a kor kérdéseit, a nemzetközi politikai lég­kört.- Ma hallhatók olyan vélemények, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága a harmincas évek elején nem ismerte fel azt, milyen veszélyt jelent Európa számára a fasizmus. Ki­rov azonban az SZK(b)P Központi Bizottsága Politikai Iro­dájának tagja már 1930. július 17-én a következőket mond­ta az SZK(b)P leningrádi szervezetének aktívaülésén: „...Jól megfigyelhető, milyen rohamosan kap erőre a tőkés állam fasizálódása ... Leningrádtól mindössze 25-30 kilométerre fasiszta fordulat következett be a szomszédos Finnország­ban; fasiszta fordulat előtt áll Németország”. 1932. április 28-án a Leningrádi Tanács plenáris ülésén Kirov hangsú­lyozza, hogy „Keleten és Nyugaton intenzíven készítik elő a Szovjetunió elleni intervenciót, melynek ihletője a szoci- álfasizmus.” ft „vezért” dicsőítették Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy ebben az idő­ben komoly intézkedések történtek az ország védelmi ké­pességének erősítése érdekében. Leningrádban ez elsősorban Kirov nevéhez fűződött. Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij, a leningrádi katonai körzet csapatainak parancsnoka meg­jegyezte: „Kirov, aki Leningrádban, az ország egyik legna­gyobb ipari központjában dolgozott, minden energiáját, ha­tártalan tekintélyét arra használta fel, hogy a hadsereget a legkorszerűbb technikával szereljék fel." Kirov és Tuhacsevszkij csaknem három éven át dolgoztak együtt. A dokumentumok, az őket közelről ismerő szemé­lyek visszaemlékezései alapján megállapíthatjuk, hogy a területi pártbizottság első titkára, a körzet Katonai Forra­dalmi Tanácsának tagja és a leningrádi katonai körzet csa­patainak parancsnoka között nem voltak nézetkülönbségek. Véleményük megegyezett az ország és Leningrád stratégiai, politikai helyzetének értékelésében éppúgy, mint egy jö­vendő háború jellege, várható időpontja megítélésében, va­lamint a Vörös Hadsereg és a haditengerészeti flotta átala­kítása kérdéseiben. Kirov nem sajnálta az időt és az erőt arra, hogy maga válassza ki a jövő parancsnokait, és jelölje őket a katonai tanintézetekbe. Azok közül, akik a párt és a Komszomol mozgósítása alapján a légierőkhöz, a flottához, a gépesített hadtesthez kerültek, sokakat igen jól ismert. Sok parancs­nokot ő maga ajánlott. A későbbiekben a szocialista törvényesség durva meg­sértése következtében számos olyan tapasztalt katonai pa­rancsnok halt meg, akiket Kirov jól ismert és kedvelt. Köz­tük I. P. Belov, a leningrádi katonai körzet parancsnoka, M. K. Levandovszkij, a 11. hadsereg parancsnoka és má­sok. Kirov közvetlen modorú, az emberek számára megköze­líthető volt. Ha az ember Kirov feljegyzéseit, barátai, a hozzá közelállók emlékezéseit olvassa, lenyűgözi az, milyen mélyen, mondhatni minden fenntartás nélkül hitt Szergej Mironovics abban az ügyben, melyet testestül-lelkestül szol­gál*, azokban az emberekben, akikkel együtt dolgozott. Itt fekszik előttem az SZK(b)P XVII. kongresszusának jegyzőkönyve. A kongresszus jól tükrözi azt a helyzetet, amely akkor a párton belül és az országban kialakult. Sztá­lin személyi kultuszának a megnyilvánulásai egyre erőseb­bek voltak, egyre inkább előtérbe kerültek. A kongresszuson a beszámolót követően felszólaló Andrej Bubnov, Nyiko- laj Buharin, Nyikita Hruscsov és mások a „vezér”, a „tá­bornagy”, „a legjobbak legjobbika” dicséretét zengték ... Igazi dicshimnusz volt ez Sztálin tiszteletére, melyet a párt igen tekintélyes vezetői, Sztálin közeli munkatársai, de még egyes volt politikai ellenfelei is zengtek. A XVII. pártkongresszus (ma már tudjuk) óriási szerepet játszott Sztálin felmagasztalásában. -És — mint a dokumentumok bizonyítják — ebből Kirov sem maradt ki... Az igazság kedvéért azonban meg kell mondani, hogy Kirov másoknál később lépett erre az útra. Mindenesetre a „Sztálin’’ című könyvben, amely 1929-ben, Sztálin 50. születésnapja alkal­mából jelent meg, Kirov neve a szerzők névsorában (Kali- nyin, 'Kujbisev, Kaganovics, Vorosilov, Manuilszkij és mások között) nem szerepel. Sztálin megsértődött Ma még nehéz lenne pontos választ adni arra a kérdésre, mivel magyarázható az a tömeges lelkesedés, amely Sztálin iránt mind a felső vezetésben, mind pedig lent, a néptöme­gek körében megnyilvánul. Sök minden tisztázódni fog, ha megírják Sztálin és közvetlen környezete politikai életrajzát, ha behatóbban, objektívan és az igazságnak megfelelően vizsgálják meg a szovjet társadalom életének ezt az idő­szakát. Egyelőre mindössze azt a megállapítást tehetjük, hogy a XVII. pártkongresszuson Sztálin és Kirov között nyílt ellentétek nem voltak. Igaz, Kirov nem elnökölt a kongresszus ülésein, bár be­választották az elnökségbe, s csaknem állandóan ott volt. A helyzet az, hogy a kongresszusra betegen jött el. A diagnózis: vírusos influenza, gégehurut és orrnyálkahártya- gyulladás. Február 3-án Kirovót megvizsgálta Vojacsek pro­fesszor, az ország legjobb orr-, fül- és gégeorvosa. Arra, hogy Sztálinnak része volt Kirov meggyilkolásában, egyesek közvetett bizonyítékként a Központi Bizottság meg­választásával kapcsolatos szavazás eredményeit említik. Egyelőre azonban nincsenek pontos adataink arra, milyen eredményekkel járt ez a szavazás. Az ismeretes, hogyan bánt el Sztálin a XVII. kongresz- szus küldötteivel. A Pravda 1964 februárjában közzétette, hogy az 1966 kongresszusi küldött közül 1108-ra, a Központi Bizottság 139 tagja és póttagja közül 98-ra sújtott le az ül­dözés. A kongresszuson Kirovót beválasztották a Központi Bi­zottságba, a KB ülésén megválasztották az SZK(b)P Politi­kai Irodája és Szervező Irodája tagjává, a Központi Bizott­ság titkárává — azzal, hogy továbbra is Leningrádban fog dolgozni, mint az SZK(b)P területi és városi pártbizottsá­gának első titkára. Ezzel kapcsolatban is felmerülnek kü­lönböző kérdések. Fennmaradtak M. V. Roszljakov kong­resszusi küldött visszaemlékezései, aki Kirov szavait idézve elmondja, hogyan történt a későbbi KB-titkárok, a politikai irodai tagok jelölésének előzetes megvitatása. A dolog így történt: a Politikai Iroda ülésén Sztálin javasolta, legyen Kirov a Központi Bizottság titkára, ugyanakkor mentsék fel leningrádi munkája alól. Kirov ezt határozottan elle­nezte. Ordzsonikidze és Kujbisev Kirovót támogatták. Sztá­lin, miután nem kapta meg a támogatást és nyilván meg­sértődött, eltávozott az ülésről. A Politikai Iroda tagjai azt javasolták Kirovnak, keresse fel Sztálint és közösen ala­kítsanak ki egy elfogadható megoldást. Kirov ezt is tette. Kompromisszum született: Kirovót megválasztják a Köz­ponti Bizottság titkárává, ugyanakkor továbbra is Lenin­grádban fog dolgozni. A Központi Bizottságban végzendő munkára viszont Gorkijból meghívták Zsdanovot... Roszl- jakovnak ezt a visszaemlékezését közvetve a dokumentumok is megerősítik. > (Folytatjuk) A brit közlekedési minisz­térium szóvivője szerdán délután bejelentette: a mi­nisztérium nyomozói „döntő bizonyítékot” találtak arra, hogy robbanóanyag okozta a PanAm amerikai légitársa­ság London és New York között közlekedő Boeing 747- es utasszállító gépének de­cember 21-én történt lezu­hanását a dél-skóciai Lockerbie térségében.” A szóvivő szerint a rob­banóanyagot egy bőrönd két fémváza között helyezték el. A. szétzúzódott bőröndöt a repülőgép roncsdarabjaitól több kilométernyire találták meg. A brit védelmi minisz­térium hadianyag-kutató in­tézetének szakemberei sze- 1 rint a bőrönd rongálódásai „megegyeznek a pokolgépes robbanás esetén keletkező sérülésekkel”. Speciálisan kiképzett hegyimentők egy csoportja is segít a lezuhant Boeing 747-es roncsainak kutatásában, a ka­tasztrófa körülményeinek végleges tisztázásában. Együttműködés a kábítószercsempészés ellen Kelet- és Nyugat-Európa vám­szervezetei megállapodtak, hogy szorosabban működnek együtt, a kábítószercsempészés ellen. Brüsszelben a vámszervezetek együttműködési tanácsa (CCC) 104 ország képviselőinek rész­vételével értekezletet tartott, és ezen „új alapokra helyezték az együttműködést’*. Megegyeztek többek között ar­ról, hogy adatbankot hoznak létre az információk cseréjére, közösen fejlesztik az elrejtett kábítószerek felfedésére szol­gáló módszereket. Tom Hayes, az ausztrál vámhatóság veze­tője, aki januártól a CCC ve­zérigazgatói tisztét veszi át, annak jelentőségét hangsúlyoz­ta, hogy „a kelet-európai or­szágok készek az együttműkö­désre”. Külön kiemelte, hogy Bulgária képviselői is eljöttek a tanácskozásra. Vitalij Boja­rov, a szovjet vámszervezet ve­zetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben 10 tonna Pa­kisztánból származó hasist fog­laltak le a szovjet hatóságok. E szállítmányok úticélja — Af­ganisztánon és a Szovjetunión keresztül , Nyugat-Európa, illetve Kanada volt. Pályázati felhívás Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága PÁLYÁZATOT HIRDET a Családsegítő Központ vezetői munkakörére A munkakör 5 évre szóló, határozott idejű kinevezéssel azonnal betölthető. Bérezés a 16/1988. (IX. 5.) ÁBMH számú rendelkezéssel módosított 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelkezés szerint. A tanács a Családsegítő Központot 1989. január 1-jei hatállyal, a komplex családvédelem megvalósítására hozta létre. A vezető feladata az intézmény működésének beindítása, majd megfelelő irányítása. A munkakör betöltésének feltételei: — a következő képesítések egyike: orvos, pszichológus, pedagógus, szociológus, jogász, politológus, szociális szervező — legalább 5 éves szakmai gyakorlat — példamutató erkölcsi, etikai magatartás. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a legfontosabb személyi és foglalkozási adatokat — részletes szakmai önéletrajzot — büntetlen előélet igazolását — a képesítést igazoló okirat másolatát — a feladat teljesítésére vonatkozó programot, elképzelést. A pályázatot 1989. január 20-ig lehet benyújtani a vb személyzeti és oktatási osztályához (5601 Békéscsaba, István király tér 7. Pf.: 112.). A végrehajtó bizottság a kinevezésről az 1989. februári ülésén dönt.---------------------------T-----------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents