Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 27., KEDD Ára: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Akik karácsonykor is dolgoztak Bár a karácsonyi ünnepek alatt az emberek jórészt pi­hentek, mégis több helyen munkával töltötték a kétna­pos ünnepet. Összeállításunk­ban három helyszínről adunk tájékoztatást a karácsonyi munkákról. A Dégáz békéscsabai ki- rendeltségének telefonügye­letese Bánszki Pál volt teg­nap reggel fél 8-tól 19 óra 30 percig. — Lassan 30 éve dolgozom a Dégáz-nál, így már jóné- hányszor rám került a sor az ünnepek alatt. Szerencsé­re csendes volt a hét vége. Mindez elsősorban az enyhe időjárásnak köszönhető. Ná­lunk egyébként a 12 órás ügyeletben öten teljesítenek szolgálatot. Van közöttük szervizügyeletes, és szivár­gás-ügyeletes is. A szentes­tét az asszonnyal töltöttük otthon. Ahhoz, hogy ma reggel friss tej és tejtermék jusson a fogyasztók asztalára, a ka­rácsonyi ünnepek alatt is dol­gozniuk kellett a Sárréti Tej békéscsabai üzeme dolgozói­nak. Pokkó Tibor művezető adott tájékoztatást a hétfői műszak tevékenységéről. — Az ünnepek alatt 13-14 fős munkacsoportok dolgoz­tak, emellett a kiegészítő személyzet is bent volt. Ka­rácsony előtt számítottunk a megnövekedett keresletre, ezért az átlagosnál 30-40 szá­zalékkal több tejet és tejter­méket szállítottunk az üzle­tekbe. Most reggel 6-tól es­te 6-ig vagyok szolgálatban. Vasárnap a családom köré­ben töltöttem az ünnepet. Keddre 40-43 ezer liter tejet, valamint jelentős mennyisé­gű tejfölt és túrót állítottunk elő. Este 6 órától egy újabb műszak dolgozik, gyártja fo­lyamatosan a tejet. Lassan már befejezéséhez közeledik a cukorrépa feldol­gozási szezon a Sarkadi Cu­korgyárban. A nagy múltú, több mint 75 éves gyárban három műszakban, a hétvé­gén naponta mintegy 900-an dolgoztak. Juhász Károly fő­mérnök a következőket mondta munkájukról. — Eddig már feldolgoztunk 30 ezer vagon répát. Jelen­leg a századik üzemnap kö­rül járunk, s ha nem jön közbe semmi, január 10-ig befejezzük a kampányt. Mennyiségileg elégedettek vagyunk az idei répatermés­sel, sajnos a minőség elma­rad a várttól. A tavalyinál másfél százalékkal kisebb a cukortartalom. A répa átvé­telekor a digesdio 15,6 száza­lék volt. Azóta a váltakozó fagyos és enyhe időjárás mi­att csökkent ez az érték. Kü­lönösebb fennaikadás nem volt az elmúlt hónapokban, csupán a sok szennyező- anyag nehezítette munkán­kat. V. L. A Sárréti Tej békéscsabai üzemében tegnap 43 ezer liter tejet csomagoltak zacskóba Fotó: veress Erzsi Fenyőünnep a Parlamentben Több mint négyezer gyer­mek vett részt a karácsonyi ünnepeken megtartott par­lamenti fenőünnep négy elő­adásán, és a december 25-i főpróbán. A nagy sikerű fő­műsorban, valamint a kü­lönböző helyszíneken a Ka­láka együttes, a Lekvár együttes, Otaky bűvész, Ara­tó András, Zoltán Erika, Vincze Lilla, a Csepeli Ifjú­sági Pantomim Együttes, a Karsai Pantomim Rt., vala­mint az Állami Artistaképző Intézet növendékei szórakoz­tatták a fiatalokat. Vendégül látták azokat az egykori út­törőket is, akik az első — 1954-ben megtartott — fe­nyőünnepeken részt vettek. Ott volt a Parlamentben dr. Kárpáti György is, aki 1954- ben Télapóként osztotta az ajándékokat a gyermekek­nek. A hétfő délutáni előre meghirdetett programot kö­vetően 'a 100 Folk Celsius együttes adott koncertet. A több mint háromnegyed órás műsor nagy sikert aratott. Az idei úttörőkarácsony megrendezéséhez a Magyar Úttörők Szövetsége budapes­ti elnöksége patronáló válla­latok segítségét vette igény­be. Az ünnepséghez 17 vál- alat, intézmény, köztük ban­kok, trösztök, részvénytársa­ságok, vendéglátó vállalatok, könyvkiadó és kereskedelmi vállalatok nyújtottak támo­gatást. Nemzeti emlékhely City Grill Békéscsabán Bővül a gyorsétkezö-hálózat A City Grilil-háilózat üze­meltetői és az érdeklődő vál­lalatok képviselői a gyorsét- keztető-hálózat további bő­vítéséről határoztak. A Ta­verna Belvárosi Szálloda és Vendéglátó Vállalat — a City Grill gazdája — a meg­beszélés eredményeként szer­ződéseket írt alá újabb üz­letek létesítéséről a nyíregy­házi áfész-szel, a Békéscsabai Állami Gazdasággal, vala­mint a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombináttal. A meg­állapodások értelmében 1990- re a hálózat öt új gyorsétke­zővel bővül, Nyíregyházán, Békéscsabán, Gyulán, Szek- szárdon és Pécsett. A nyír­egyházi City Grill valószínű­leg még az idén elkészül. Az üzlet létesítésének lehetősége iránt érdeklődik a debrece­ni Paletta Vállalat is, vala­mint a keszthelyi áfész. Várhatóan velük is rövide­sen megszületik a szerző­dés. Az országban jelenleg már 11 gyorsétkező működik, ezek közül ötöt más vendég­látó vállalatok, illetve áfész- ek üzemeltetnek a Taverna licence alapján vidéki vá­rosokban. Ami a gyorsétkezők válasz­tékát illeti, úgy tűnik: a fő­városban a vendégek meg­elégedésére alakították ki a kínálatot. A vidéki City Grill-ek üzemeltetői azonban úgy látják — néhány hóna­pos tapasztalataik alapján, hiszen ezeket az üzleteket csak nemrégiben nyitották —, hogy a helyi igényeknek megfelelően bővíteni kellene a választékot. A Taverna a gyorsétkezők hálózatát elsősoroban moz­gatható egységekkel kívánja bővíteni. Több tervet is ki­dolgoztak, például bárhol gyorsan felállítható, és ugyanolyan gyorsan lebont­ható pavilonokét, amelyek el­sősorban a strandokon, jég­pályákon és a különféle ren­dezvényeken lehetnek hasz­nosak. Tervezik azt is, hogy utánfutó lakókocsikban he­lyezik el a City Grill-ételek árusításához szükséges be­rendezéseket. A már elké­szült műszaki dokumentációk alapján ezekben a lakóko­csikban 4-5 óra hosszat után­töltés nélkül működhetne a City Grill. A lakókocsis meg­oldást elsősorban maszekok­nak ajánlják. Elképzeléseik­ben egy harmadik megoldás is szerepel: az egyféle ter­méket árusító kiskocsi. A vállalat a jövő évi Utazás ’89 kiállításon mutatja be a ter­veket, s a sorozatgyártatást az érdeklődéstől függően kez­di meg. Már évekkel ezelőtt gon­doltak Székesfehérvárott ar­ra, hogy nemzeti emlékhe­lyet alakítsanak ki az úgy­nevezett romkert környékén. Erre tervpályázatot írtak ki idén májusban. Azt várták a pályázóktól, hogy a város szerepét a ma­gyar államiság történetében jellemző emléket állítsanak a nemzet királyainak és hoz­zátartozóiknak, akik az itteni királysírokban nyugszanak. Szűts Zsuzsa, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja, a zsűri képviselője, el­mondta a Vasárnapi Hírek­nek, hogy olyan megoldás nem született, mely igazán elfogadható lenne. Voltak, akik valamilyen szimbólumot Verseghy Ferenc nyelvtu­dós. költő tiszteletére orszá­gos nyelvművelő versenyt hirdet meg a szolnoki Ver­seghy Ferenc megyei könyv­tár, Szolnok megye és vá­ros tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének Szolnok me­gyei elnöksége — a Művelő­dési Minisztérium és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa egyetértésével és támogatásával. A versenyt általános iskolások számára az 1988/89-es tanévben két kategóriában — 5-6. osztá­lyosok és 7-8. osztályosok — képzeltek el az emlékhely jelzéseként és obeliszket, szobrot terveztek. A pályázat kiírói szerint az eredeti Szent István bazilika felépítése lett volna a leg­jobb megoldás. Erre a kiírás történeti részéből bőven kap­tak ösztönzést a szakembe­rek, de ilyen jellegű terv nem érkezett be. Így első dí­jat nem is adtak ki. A leg­színvonalasabbnak ítélt mű­vet a Székesfehérvári Terve­ző Iroda építésze, Schulz Ist­ván küldte be. Koronával díszített diadalívet javasol emlékhelynek úgy, hogy a romkertet meghagyná erede­ti állapotában, így tovább dolgozhatnak a feltárásban a régészek. (F. A. M.) írják ki. Célja, hogy az álta­lános iskolások körében fo­kozza az anyanyelv iránti érdeklődést, erősítse bennük nyelvünk szeretetét. A versengés felmenő rend­szerű; az első összeméretés színhelye az iskola, majd körzeti és megyei válogatók után kerülnek a legjobbak az országos döntőbe. Ide minden megye, megyei vá­ros 1-1 5-6. osztályos, illet­ve 7-8. osztályos tanulót, Bu­dapest pedig mindkét kate­góriában hat-hat versenyzőt küldhet. Az országos ver­seny színhelye Verseghy szülővárosa: Szolnok. Idő­pontja: 1989. május 19—21. Verseghy nyelvművelő verseny Az Orosházi Mezőgép Vállalat tavaly januárban vásárolt egy nagyfrekvenciás, számítógép-vezérlésű osztrák edzőgé­pet. A képen Lövei Ernő gépkezelő napraforgó-adapterek meghajtó betétjét munkálja. A kéregedzés hatására 4-5 mil­liméter mélységig válik az anyag kopásállóvá, szívóssá Fotó: Kovács Erzsébet állattenyésztési egyesület alakul Orosházán Január elején Orosházán dél-magyarországi állatte­nyésztési egyesület alakul. Az új egyesület szervezését a MÉM, a megyei tanács és a Bage egyetértésével, a Dél-Békés Megyei Termelő- szövetkezetek Gazdálkodási Társulása (Dé.te) vállalta magára. Nemcsak Békés me­gyei, hanem a szomszédos megyék mezőgazdasági nagy­üzemei, szakcsoportjai és egyéni gazdálkodói is tagjai lehetnek az új érdekvédelmi szervezetnek. A szervezők elsősorban a gazdasági érdekvédelmet te­kintik a most megalakuló szervezet fő céljának. A gazdaságokkal közösen sze­retnék kidolgozni a tejter­meléssel összefüggő legfon­tosabb tennivalókat. Erősíte­ni szeretnék a termelők po­zícióját az áralkuban a kü­lönböző felvásárló vállala­tokkal szemben. Nagy fi­gyelmet fordítanak a jövő­ben a termelők folyamatos tájékoztatására. A Gödöllői Biotechnológiai Kutatóköz­ponttal együttműködve ha­zánkban itt alkalmazzák a termelésben elsőként az embrióátültetést. Mindez a szarvasmarha-állományok biológiai alapjainak javítá­sát szolgálja. Nagy tartalékok forrása napjainkban a biotermelés. A nemzetközi piacon az ilyen termékeket 20-25 szá­zalékkal magasabb áron vá­sárolják meg. Ezért az újon­nan alakuló állattenyésztési egyesület programjában nagy szerepe lesz a gyógyszer­mentes biotermelésnek. v. I. Korszerű, ötemeletes, 105 ágyas épülettel gazdagodott a keszthelyi városi kórház. Az épületben szülészet, nőgyógyá­szat, csecsemő- és gyermekosztály kapott helyet. Az új léte­sítményt október elején adják át rendeltetésének MTI-íotó: Czika László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents