Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-24 / 306. szám
NÉPÚJSÁG 1988. december 24., szombat o Szeghalom és Vidéke Áfész Átszervezés profilmódosítással Vidéken is lesz elég déligyümölcs karácsonyra? A városban elterjedt a híre, hogy a Szeghalom és Vidéke Áfész 47 dolgozójának nem hosszabbítja meg a december 31-ig szóló szerződését. Vajon miért? Erre kértünk választ Zsadányi Sándortól, a szövetkezet elnökétől és Kádár Istvántól, a személyzeti osztály vezetőjétől. Ez év második felében felvettek 53 dolgozót, nagyrészt szakképzetleneket alacsony fizetéssel. Hogy miért? Mert másképp a jelenlegi keresetszabályozás miatt nem tudták megfizetni azokat, akik a nyereséget termelték. A szövetkezetben az átlagkereset nagyon alacsony, a kiskereskedelem teBudapesten tegnap átadták a századik lakást, amelyet az Immobilia Rt. külföldieknek épített. Az elmúlt évben alakult cég hazánkban a külföldi állampolgároknak ad bérbe ingatlant, s az idén 3 millió dollár bevételt ért el — hangzott el a lakásátadást követő sajtótájékoztatón. A részvénytársaság vezetői elmondták: ügyfeleiknek katalógusból ajánlják az azonnal beköltözhető lakásokat. Ezek egyébként Budapest legszebb részein: a Szabadság-hegyen, Óbudán, és Pesten, a belvárosban épültek. A részvénytársaság a lakások használatba adásával együtt vállalja a hatósági ügyintézést is, beszerzik a külföldiek tartózkodási engedélyét, amelyet aztán folyamatosan meghosszabbítanák, megszervezik orvosi ellátásukat, biztosítást kötnek számukra. Az Immobilia bevételeinek növelésére panziókat is üzemeltet. Az ingatlanok harmincéves bérlésének lehetőségével főként az Egyesült Álrületén például a bruttó átlagbér 5100 forint. Mint azt Zsadányi Sándor kiemelte, ők senkit sem csábítottak ide, mindenkinek megmondták, hogy csak december 31-ig tudják foglalkoztatni. A meghatározott időre szerződtetett 47 dolgozó közül néhányan már új munkahelyet kerestek, a többieket is igyekszik a szövetkezet a környékbeli üzemekben álláshoz juttatni. De az igazi gond nem velük, hanem azokkal van, akiknek meghatározatlan időre szól a szerződésük. Ugyanis a Szeghalom és Vidéke Áfész 36 egysége ráfizetéses, a 28 kiskereskedelmi és 8 vendéglátó egység év végére lamok-beli magyar származásúak élnek. Emellett a Német Szövetségi Köztársaságból, Angliából, Svájcból, Ausztriából, Svédországból, Görögországból, sőt Kuwaitból és Szíriából is települnek haza eredetileg magyar nemzetiségű, túlnyomó többségében nyugdíjas külföldi állampolgárok. Az Immobilia az előszerződések alapján most újabb négyszáz lakás építését tervezi, ehhez egy NSZK-beli céggel hoz létre közös vállalatot. Ugyancsak vegyesvállalatot alapít több budapesti irodaház megépítésére, erről két amerikai céggel folytat biztató tárgyalásokat. Magyarországon jelenleg maximum 30 éves időtartamra bérelhetnek külföldiek ingatlant. A lehetőséggel élve eddig az Immobilián kívül a SZÖVORG Szövetkezeti Szervezési Iroda vállalkozott — a spanyol— angol érdekeltségű Fiduc S. A. Finance Corporation- nel együtt —, külföldiek magyarországi ingatlanügyleteinek lebonyolítására. várhatóan 3 és fél millió forint veszteséget hoz. Két választásuk van. Vagy becsukják ezeket az üzleteket, vagy átszervezéssel és profilmódosítással megpróbálják nyereségessé tenni azokat. Az még érthető, ha Kertészszigeten egy üzlet — a kis forgalom miatt — minimális veszteséggel zár, de ez elfogadhatatlan Körösla- dányban vagy Szeghalmon. A közeljövőben csökkenteniük kell a veszteséges üzletek számát. Ez a profilmódosítás mellett 25-30 dolgozó munkaviszonyának a megszüntetését jelenti, természetesen az ide vonatkozó rendeletnek megfelelően. — ml — Magyar—szovjet vámellenőrzési tárgyalások Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Vámhivatal vezetője december 19. és 23. között megbeszéléseket folytatott Molnár Endre vezérőrnaggyal, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával. A két vámszolgálat közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a vámeljárások egyszerűsítéséről és a közös határon folyó vám- ellenőrzések összehangolásáról tárgyaltak. A látogatás során megállapodást írtak alá a külgazdasági kapcsolatok új formáinak keretében szállított áruk és egyéb vagyontárgyak vámellenőrzésénél egyszerűsítéséről. Ezzel a két ország gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen termelési és műszaki-tudományos kapcsolatokból, valamint a magyar—szovjet vegyes vállalatok működéséből eredő áruszállításokat segítik elő a vám. eszközeivel. Külföldiek ingatlana Magyarországon Erről érdeklődtünk Beck Tamás kereskedelmi minisztertől az országgyűlés utolsó napján. — Jelenleg is van déligyümölcs elegendő az országban. S az ünnepek alatt folyamatos lesz az ellátás — válaszolta kérdésünkre kissé türelmetlenül. Sőt, tette hozzá, ez évben 30 százalékkal több déligyümölcsöt vásároltunk, mint tavaly. Éppen azért, hogy a lakosság beszerezhesse a családi igényeknek megfelelő mennyiséget az ünnepekre. Egyébként a többlet déligyümölcsimport miatt nagyon fontos egyéb áruk importjáról kellett lemondanunk. A miniszter búcsúzóul azt tanácsolta, keressük fel a Kereskedelmi Minisztérium titkárságát, ugyanis ott pontos felvilágosítást kaphatunk arról, hogy ez évben a különböző déligyümölcsökből valóban lényegesen többet vásároltunk, mint 1987-ben. Mi azonban idő hiányában a minisztériumot már nem kerestük fel. Hazautaztunk, remélve, az ünnepek előtti napokon bőséges lesz Békés megye déligyümölcs-kínálata is. S, miközben egyik boltot jártam a másik után, hogy valóban legyen déligyümölcs a karácsonyfa alatt, betértem a szerkesztőségbe . is, ahol asztalomon a Kereskedelmi Minisztérium következő telexe várt: ,,Kedves elvtársnő, szíves tájékoztatásul az alábbi adatokat közlöm önnel az 1987., illetve az 1988. évi déligvü- mölcs-ellátással kapcsolatban: banán 1987. évben 7 ezer 500 tonna 1988. 16 ezer tonna narancs 1987. évben 12 ezer tonna 1988. 12 ezer tonna mandarin 1987. évben 3 ezer 500 tonna 1988. 5 ezer 500 tonna füge 1987. évben 200 tonna 1988. 200 tonna került beszállításra. Elvtársi üdvözlettel Rozenthál Zoltán kereskedelmi miniszter titkára.’’ Reméljük, mindezek után legalább az utolsó napon meg is jelenik a pultokon, s nem a pultok alatt a déligyümölcs. Hiszen afelől már nem lehet kétségünk, hogy a jelzett mennyiség valóban itt van az országban ... r. g. Erdélyi menekültek gyerekeit fogadta Németh Miklós Erdélyi menekültek gyermekeit fogadta pénteken a Parlamentben Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A gyerekek rövid Télapóünnepségen vettek részt az Országház kupolatermében, majd átvették a Miniszter- tanács ajándékcsomagjait. Németh Miklós az Erdélyből áttelepült gyermekeknek adott uzsonna előtt köszöntötte a kicsiket. Elmondotta, hogy a magyar kormány jelképes ajándékkal kívánt kedveskedni nekik, és rajtuk keresztül minden Erdélyből jött magyar és nem magyar gyermeknek és szülőnek, azoknak, akik a karácsonyt, a család és a szeretet ünnepét, s az újévet Magyarországon töltik. Az ajándék kifejezi a magyar kormány törekvését, hogy enyhítse a problémákat, amelyekkel gyermekként szembekerültek. A Minisztertanács elnöke végül azt kérte a gyerekektől, hogy ápolják mindazokat a hagyományokat, a kultúrát és a tudást, amelyet oly sok évszázadon keresztül Magyarország — hol elszakadva Erdélytől, hol vele egységben — felhalmozott. Tanácskozott a TOT elnöksége Ülést tartott — Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken. A testület jelentést hallgatott meg a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának idei eredményeiről. Huszár József, a TOT köz- gazdasági főosztályának vezetője elmondotta: az üzemek gazdálkodására — a mostoha időjárás mellett — a közgazdasági szabályozók módosítása is kedvezőtlenül hatott. A részben megvalósított árreform miatt az ágazat termékeinek 50-60 százaléka továbbra is hatósági árkategóriába tartozik. Ugyanakkor a gazdaságok által vásárolt gépek, iparcikkek mind nagyobb része szabadáras. Elekt János, a TOT főtitkára a vitát összegezve megállapította: a termelőszövetkezetek idei termelésének mennyisége elfogadható lesz. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a nyereség több éve tartó fokozatos csökkenése, a jövedelem visszaesése nem hat hátrányosan a továbbiakban a termelés volumenére. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülésén döntöttek arról, hogy — a mezőgazdasági szövetkezeti szektort feszítő gondok feltárására, az előbbrelépés lehetőségeinek megtárgyalására — február 23-ára összehívják a termelőszövetkezetek konferenciáját. Költségvetés a családokban Miközben egymás után emelkedtek szólásra a képviselők, hogy megtegyék észrevételeiket, javaslataikat a jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban, Vass Józsetnét, megyénk 15. számú választó- kerületének képviselőjét, mint háziasz- szonyt kérdeztük: hogyan állhat össze egy átlagos magyar család költségvetése 1989-ben? — Véleményem szerint — összegezte gondolatait Vassné — napjainkban kétfajta család létezik: egyikük még olyan helyzetben van, hogy megtervezheti a kis közösség bevételeit, kiadásait, s talán ha jól gazdálkodik, még meg Is takaríthat valamennyit. A másik csoportba tartozóknak már nem adatik meg ez a lehetőség: a család Jövedelme a létfenntartáson kívül éppen elegendő a különféle kiadások, főleg a hiteltörlesztések fedezésére, ök úgyszólván máról holnapra élnek. Egyébként — választókörzetemben szerzett tapasztalataim alapján — úgy látom, a mai családok anyagi helyzetüket illetően rendkívül differenciáltak. — Ilyen helyzetben beszélhetünk-e egyáltalán családon belüli egészséges takarékossági szemléletről? — Van egy bizonyos réteg, ahol még igen. Természetesen Itt a magasabb jövedelmű családokra gondolok, amelyekben még tartalékképzésre is lehetőség van. Egyébként a kiadások csökkentése szerintem egyet jelent a „konyhapénz” szűkítésével. — Mire kell ügyelniük a leginkább a családok „pénzügyminisztereinek”? — Mindenekelőtt arra, hogy higgadtan, megfontoltan kezeljék a házi kasszát. Elég csak egy meggondolatlan döntés a családi költségvetés egyensúlyának felbomlásához, hiszen annak visszaállítására nincs külön megtakarított pénz. Váltást az agrárágazatban! — Talán hazafelé készülődik? — állítottuk meg a Parlament folyosóján Ancsin Károlyt, a Csorvási Lenin Tsz kombájnosát, Békés megye 4. számú választókerületének képviselőjét. — Szó sincs róla — nevetett —, csak egy kicsit elkéstem, éppen a kabátomat készültem letenni, nem szeretném elmulasztani a személyi jövedelemadó módosítása körüli vitát. Néhány percünk azért még van arra, hogy szót váltsunk az előző napi eseményekről. Mi másról is beszélhetnénk, mint az agrárgazdaság helyzetéről, amit jó néhány felszólaló — legtöbbjük mezőgazdasági szakember — igyekezett a maga szemszögéből bemutatni, elemezni. — Nem csoda, hogy ennyire aktívak a mezőgazdászok — fejtegette a képviselő. — Sok a gondunk, túlságosan szétnyílt az agrárolló. A sok felszólaló hangjából leginkább a féltés, az aggodalom és nem utolsósorban a tenniakarás sugárzik. Az agrárágazatban is mielőbbi váltásra van szükség, korszerű, hatékony ösztönzők kellenek a termelésben és meg kell teremteni az érdekeltséget is. Odahaza, Csorváson többféle megoldáson gondolkodunk, de meg kell várnunk az új tsz-tör- vényt is. A jegyzeteket írta: László Erzsébet. Fotó: Veress Erzsi
