Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

o 1988. december 3., szombat NÉPÚJSÁG Grósz Károly fogadta a Brazil KP küldöttségét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Salomao Maiina pártelnök vezetésévél tartózkodik ha­zánkban. A delegáció tagja Antonio Resk, a BKP KB tagja, a párt Sao Paoló-i városi bizottságának titkára. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi vál­tozások hátteréről és fő vo­násairól, az MSZMP meg­újulási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű felada­tokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zaj­ló demokratizálódási folya­matokról, a brazil kommu­nisták tevékenységéről. A találkozón a két párt vezetője megállapította, hogy a világ előtt álló új kihívá­sok jelentősen érintik a nemzetközi kommunista mozgalmat is. Hangsúlyoz­ták, hogy az MSZMP és a Brazil KP kész elősegíteni a mozgalom megújulását, az új típusú egység megterem­tése, az együttműködés fej­lesztése útján. A találkozón jelen volt Györke József, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parla­mentben fogadta Pertti Sorsát, a Finn Pénzügyminisztérium főigazgatóját és az általa vezetett gazdasági szakértői cso­portot. A találkozón jelen volt Hargita Árpád, hazánk hel­sinki és Arto Mansala, Finnország budapesti nagykövete MTI-fotó: Soő6 Lajos Túszszedés, gépeltérítés Csütörtökön az észak-kau­kázusi Ordzsonikidze váro­sában fegyveres bűnözők egy csoportja hatalmába kerített egy autóbuszt, amelyen 30 iskolás, egy tanár és az au­tóbusz vezetője tartózkodott. A bűnözők így akarták biz­tosítani saját külföldre távo­zásukat. A túszok életének megó­vása érdekében az ország ve­zetése úgy határozott, hogy szállító repülőgépet bocsát a bűnözők rendelkezésére. Az állambiztonsági szervek más hatóságokkal együttműködve kiszabadították a túszokat. Valamennyi gyermek, a ta­nár és a sofőr kiszabadult, egészségi állapotuk a jelen­tés szerint kielégítő. A tájékoztatóig nem derült ki, hogy milyen nemzetisé­gűek voltak a 30 embert tú­szul ejtő fegyveres banditák. Vlaszov hangsúlyozta, hogy a gyerekek, a tanár és a buszvezető életének megóvá­sa volt a legfontosabb a ha­tóságok számára, s ezért en­gedtek a terroristák követe­lésének. Korábban a gyakorlat az volt, hogy az érvényes pa­rancsok értelmében a külön­leges egységek akár tűzharc árán is igyekeztek meghiúsí­tani a géprablóakciókat. Legutóbb, amikor egy belföl­di járatot akartak külföldre téríteni, a mentőakció súlyos véráldozatokkal járt. A ter­roristák egy részén kívül életét vesztette egy utaskí­sérő és két utas is, többen pedig megsebesültek. Az izraeli hatóságok a legmagasabb szintű riadóké­szültséget rendelték el pén­tek délután a Tel Aviv mel­letti Ben Gurion nemzetközi repülőtéren, miután a jeru- zsálemi rádió három órakor közölte: a szovjetunióbeli Ordzsonikidzéből Izraelbe tart az elrabolt repülőgép. A Ben Gurion repülőtérre nagy erőkkel kivonult kato­nai erősítés készületeit Dán Somron vezérkari főnök sze­mélyesen irányította, s ott tartózkodik Jichak Rabin vé­delmi miniszter is. A hely­színre hatvan mentőautót, tűzoltóautókat, valamint rendőrségi alakulatokat is irányítottak, de a légiforgal­mat egyelőre fenntartották. Hajim Bar-Lev rendőrmi­niszter rádióinterjújában kö­zölte: ha valóban Izraelben kíván leszállni az eltérített szovjet repülőgép, készek megadni az engedélyt. A re­pülőgép landolt, majd a gép­rablók megadták magukat. Elindult az Btlantis Sikeresen útjára indult pénteken az Atlantis nevű amerikai űrrepülőgép. Fel­adata, hogy pályára állítson egy félmilliárd dollár költ­ségű, titkos katonai műhol­dat, amely a Szovjetunió és Kelet-Európa területén vég­bemenő katonai mozdulato­kat hivatott megfigyelni. Az Atlantis öttagú, kato­nai pilótákból álló személy­zetével közép-európai idő szerint a kora délutáni órákban indult útnak a flo­ridai Kennedy űrrepülőtér­ről. Startját eredetileg egy nappal korábbra tervezték, ám az indítást az időjárás miatt el kellett halasztani és a start még pénteken is bi­zonytalan volt. Gondolatok egy Sztálin-életrajzról Meddig tart Hogy a marxista filozó­fiának nem tett jót a hiva­talosság, az biztos. Mert bár a „hivatalos” ideológia és a vulgarizált marxizmus suly­kolta elméleti általánossá­gok mára már hitelüket vesztették, a gondolkodást fékező ideológiai tabuk és politikai gátak lehetetlenné teszik a társadalom önérvé­nyű strukturálódását. Nálunk a ’40-es évek vége és az ’50-es évek elejének közállapotaihoz képest a po­litikai korrekciók hatására egy nyitottabb közélet ala­kulhatott ki, ám kár lenne tagadni: ma is kísért a szo­cializmus elméletének le­egyszerűsített, a mindenna­pi politika szolgálólányának szintjére süllyesztett sztálini változata. Ennek egyenes következménye a fiatalság tekintélyes részének nem marxista tájékozódása, ré­gi polgári filozófiák erősö­dő hatása a kulturális élet­ben, vagy a legkülönbözőbb gyakorlati tevékenységet folytató felelős vezető em­bereknek alig titkolt elmé- letellenessége. Ráadásul az utóbbi időben, miként vál­ságokkor mindig, újabb re­neszánszát éljük át a nem­zeti-nemzetiségi problémák- ' nak. Az SZKP XX. kongresszu­sa nyomán kibontakozó de- sztalinizációs folyamat olyan társadalmi hátteret képzett (Nyikita Hruscsov „titkos beszéde” szétfoszlatta a há­ború előtti évekről alkotott idilli képet), melyben idő­szerűvé vált a szocializmus történetére irányuló elmé­leti reflexió, de az is igaz, hogy a sztálinizmus (vagy ahogyan legújabban neve­zik: a sztálini államszocia­lizmus) kialakulásának szisz- tematikus feldolgozása még várat magára. A Szovjet­unióban csak most kezdődött meg a Sztálin-kutatás, ezért is örvendetes esemény Bé­lád! László és Krausz Ta­más: Sztálin című történel­mi vázlatának megjelené­se. Közismert, hogy történe­a múlt? ti tárgyalásmódunk hosszú időn keresztül elszemélyte- lenítette, elszürkítette a nagy októberi szocialista forrada­lom históriáját, vezető gár­dáját. Mint a szerzők (idén jelent meg Életrajzok a bolsevizmus történetéből cí­mű munkájuk is) megjegy­zik, Sztálin-kutatással pél­dául csak Nyugaton foglal­koztak. Sztálin eleddig egyetlen, magyarul is (1947- ben) megjelent rövid élet­rajzában együtt menetel Le­ninnel a forradalom vihará­ban. Sőt, a könyv szovjet szerzői idézik 1938-ban Emil Ludwig német írónak tett kijelentését, miszerint: „Ami engem illet, én csak tanít­ványa vagyok Leninnek, és célom, hogy méltó tanítvá­nya legyek.’’ „Ki volt Sztálin?" — ez az első mondata Bélád! és Krausz könyvének. Csak­nem háromszáz oldalas mű­vükön átvonul a sztáliniz­mus rémülete, szinte vala­mennyi sorukkal ezt a kér­dést igyekszenek megvála­szolni. Az elméleti célkitű­zések vázlatos áttekintése után vissza-visszatérnek a kiindulópontul szereplő egyéni praxis szerkezethez, ám magát a rendszert még­sem a személyi mozzanato­kon keresztül vizsgálják. A sztálinizmus „hősi korszaká­ba” való utazásunkkor azt tapasztaljuk, hogy az nem véletlenül jött létre, nem személyes, szubjektív ténye­zők okozták. Kialakulása összefüggött a marxizmus— leninizmus eszméinek le­egyszerűsítésével, vulgarizá- lásával, az 1920-as évek ele­jén oly nagy szerepet játszó aszkétikus és messianiszti- kus kommunizmuskép elter­jedésével, a bolsevik párt szociális bázisának össze­szűkülésével, valamint a Szovjetunió nemzetközi hely­zetével. Mint a szerzők rá­mutatnak: Sztálin végered­ményben „csak” felismerte a polgárháború következté­ben felduzzadt apparátusok történelmi szerepének növe­kedéséből fakadó fontos té­nyeket, felismerte a felülről szervezett hierarchikus fej­lődés orosz alapjait. Szoszo Dzsugasvili, Koba- Ivanovics, Sztálin. A hiva­tásos forradalmár, a nem­zetiségi ügyek népbiztosa, a diktátor, a generalisszimusz, „a népek atyja”. A szerző­páros — Sztálin személyén keresztül — szinte poziti­vista tényszerűséggel vázol­ja fel a bolsevizmus törté­netét, s vezet el bennünket annak megértéséhez, hogy a marxizmus mikor és hogyan merevedett meg, illetve ala­kult át voluntarista idealiz­mussá. Nem kímélik az ol­vasót. Mikor végére értem a könyvnek, letettem az asztalra, és hosszú percekig nem volt erőm újra kézbe venni. Mereven néztem a fekete háttérből kiemelkedő retusálatlan arcképet, mi­közben iszonyú nyomás ne­hezedett rám. Egyfelől a Szovjetunióban mostanában feltárt tömegsírokra gondol­tam, a Sztálin idejében ál­landósul terrorra és a gya­nakvás légkörére, a kultikus tömjénezésre. Másfelől a szocializmus fejlődésének húszas évekbeli alternatívá­it, az ország iparosításának (mely fontos bázisául szol­gált a további fejlődésnek és a honvédelemnek) mene­tét, a kulturális forradalom (melynek eredményeként egy félanalfabéta népesség ismerte meg a művelődés alapjait) eredményeit idéz­tem fel magam előtt. Azután egymás mellé tet­tem a két életrajzot. Az egyik (a hivatalos, heroizált) barnakötásű, eléggé vékony­ka, tetején Sztálin dombor­művű portréja. Abban az évben jelent meg, amikor Sartre — a sztálinizmus po­litikai gyakorlatát bírálva — ezt írta: „ha az alternatíva két pólusa a burzsoázia és a KP, akkor lehetetlen a vá­lasztás." A másik, ez a mos­tani (kritikus szellemben fo­gant biográfia), a már em­lített arcképpel. Bizony, ak­kor jutottunk hozzá, mikor értékvesztett társadalmunk­ban egyre kevesebb a szilár­dan megragadható támpont — a „létező szocializmus” modernizációs vonatkozásai nagyon kevés vonzerőt gya­korolnak. Sztálinnal együtt ugyanis csak a személyi dik­tatúrája szállt sírba, a nevé­vel összefonódott gazdasági és társadalmi szerkezet túl­élte őt. Ma már többet tud (ha) tunk arról a történel­mi „fekete dobozról”, amely utána maradt vissza, de ami a legfontosabb: az általa lét­rehozott hatalmi és gazda­ságirányítási struktúra pár- tokratiikus jellege még min­dig jelenvaló. Mégis; hogy a jövő át­strukturáló csíráit észreve- hessük, ahhoz elengedhetet­len feltétel a múlt állandó tanulása és újraértelmezése — újra kell gondolnunk a szocializmushoz vezető átme­neti időszak legfontosabb jel­lemzőit is. Más szavakkal ki­fejezve: hogy meddig tart a múlt, a szocializmusra korán érkezett hideg elűzése — az elsősorban a jelent formáló nemzedékeken múlik. Nagyon sok mindent nem építettünk fel az elmúlt év­tizedekben (kiváltképp a szo­cializmust nem), s ma sem könnyű lélegzethez jutnia az egyénnek. Ha majd túl le­szünk e manipulativ citato- lógiával megalapozott, a sztá­lini és marxi formulák for­mális összecsengésére épülő alapstruktúrán, akkor kísér­hetjük el valóban Sztálint az utolsó útjára. Ezen az úton fontos állo­más Béládi László és Krausz Tamás Sztálin-életrajza, mely remélhetőleg nemcsak azok érdeklődését váltja ki, akik számára a „szocializ­mus” ma sem elavult foga­lom. (Láng Kiadó, 1988.) Dányi László VESZÉLYES CSEMPÉSZÁRU A párizsi repülőtér vámo­sai veszélyes csempészárut találtak az egyik Thaiföld­ről hazatérő francia nő poggyászában. Az öt kis tig­riskígyót a hölgxr zoknijaiba göngyölve rejtette a bőrönd­jébe. A hüllőket a párizsi állatkertnek ajándékozták. tanulmány Az Egészségügyi Világszerve­zet tanulmánya szerint a dél­nyugat-ázsiai országokban csaknem 10 millió gyermek még megszületése előtt alul­tápláltságba n szenved, innen adódik az igen alacsony szüle­tési súly. Ezek a gyermekek soha sem lesznek egészségesek. Az említett térségben évente világra jövő 36 millió gyermek 30 százaléka alig éri el a nor­mális születési súlyt. A tanul­mányban ugyanakkor kiemel­kedik, hogy Délnyugat-Azsiá- ban évente megközelítőleg 100 ezer gyermek veszti el látását, további 250 ezer látási zavarok­kal küszködik, s mindez a súlyos A-vitamin hiánya miatt van. HICHCOCK „MADARAI" Hollóraj megtámadott egy Tel Aviv melletti települést, a madarak berepültek a há­zakba és az ott levő embe­rekre támadtak. A jelenete­ket, mintha Hichcock Mada­rak című filmjéből vágták volna ki. Az emberek a rend­őrséget hívták segítségül, s ezek megölték a legagresszí- vabb „vezéregyéniségeket”. A lelőtt hollók szárnyának fesz- távolsága egyméteres volt. fejfájás ellen Izsevszk város (SZU) rádió- alkatrészeket gyártó üzemében eredeti minigépet terveztek, amelynek segítségével a legerő­sebb fejfájást is negyedóra alatt meg lehet szüntetni. A pépet többek között a sportorvosok használták nagy sikerrel. A reuma gyógyítására, vagy más betegségek kezelésére is kivá­lóan alkalmas a minigép masz- szírozásra Is. FÜRDIK A LEOPARD- KÖLYÖK Az Apéro ál­latkertben la­kó, Olgij név­re hallgató, háromhónapos havasi leo- párdkölyök minha azt kérdezné, „Mi­nek ez a sok fürdés, ma­ma?”. A vá­lasz biztos az, „Hogy nehogy megbetegedj, fiam”, mivel a havasi leopár­dok rendkívül érzékenyek a fertőzésre. Telefotó — HIRDETMÉNY. A Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz tulajdonában levő, Mczőmegyer belterületén (Marx u.-ban) HÁZHELYEK, mintegy 800 négyzetméteres nagyságban, ez évben még korlátozott számban ELADÖK. Eladási ára 190 000,— Ft/házhelyenként. Érdeklődni lehet a tsz földügyi ügyintézőjénél. Tel.: 27-377 15-ös mellék. Az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége felsőfokú végzettséggel rendelkezőket KERES: — ELLENŐRZÉSI IRODAVEZETŐI — JOGTANÁCSOSI — MŰSZAKI VAGY KERESKEDELMI FOELOADOl munkakör betöltésére, valamint GÉPlRÓNŐT. Jelentkezni lehet: a Kiszöv személyzeti vezetőjénél. Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat FELVÉTELRE KERES ELEKTROMÉRNÖKÖT, automatizálási gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni a személyzeti vezetőnél lehet. Békéscsaba, Luther u. 5/B. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat tanácsi bérlakással rendelkező FÉRFI VAGY NŐI MUNKAERŐT KERES házfelügyelői munkakörbe Jelentkezés írásban vagy személyesen, Cím: Békéscsaba, Irányi u. 4—6. Házkezelési osztály. Telefon: 23-155. 1989. január 1-jén megalakuló KOSÁRFONÓ Kisszövetkezet —• igényes munkára, jó kereseti lehetőséggel — munkatársakat keres: bedolgozó kosárfonói munkakörbe. Jelentkezni lehet: Olimpia Könnyűipari Kisszövetkezet, Békés, Kossuth u. 35.

Next

/
Thumbnails
Contents