Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
1988. december 23., péntek NÉPÚJSÁG Berekesztették az Országgyűlés decemberi ülését Balogh László felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adóreformot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelemadózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszatérünk — mondotta Villányi Miklós, kérve az Országgyűlést. hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az „A” és „B” változatok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Javaslat a B-változatra Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az adóügyi ad hoc bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kormányzat három menetben tervezi korrigálni az adórendszert. Most vagyunk a második fázisban, és a koncepcionális felülvizsgálatra egv adóév eltelte után, 1989 első felében kerül sor. Leszögezte, hogy a szükséges teljesítményösztönző hatás eléréséhez maximum 4-5 adókulcs fogadható el. A kormány által felkínált két változat közül a „B” variáns elfogadását javasolta Gágyor Pál. Hátránya ugyanakkor a „B” változatnak, hogy — szemben az „A” változattal — nem tartalmazza a kétgyermekesek családi pótlékának emelését. Gágyor Pál utalt arra: Bánffy György képviselő javasolta, hogy ezt vegyék be a „B” variánsba is. Közölte, hogy Bánffy képviselő egyelőre elállt az indítványtól, és megállapodtak abban, hogy tavasszal, a koncepcionális felülvizsgálat során visszatérnek rá. A kormány elképzelése szériát a nyugdíjasok esetében 96 ezer forintról 100 ezer forintra kellene emelni az adóküszöb értékét. Az ad hoc bizottság szerint ez nem elegendő, mert továbbra is kizárnak vele olyan rétegeket az értékteremtő folyamatból, amelyek a legtöbb erőforrással rendelkeznek. A bizottság szerint az adóküszöb értékét 120 ezer forintra kellene emelni. Az ad hoc bizottság előadója elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban 108 ezer forintos javaslatot fogadtak el. Gágyor Pál kérte, hogy ameny- nyiben a képviselők nem fogadnák el a 120 ezer forintot, az elnök tegye fel szavazásra a 108 ezer forintos indítványt is. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke indokoltnak tartotta, hogy a központilag alakított bér- és szociálpolitika szorosabban tartson lépést az adórendszer hatásaival. Ezután Balogh László (Békés megye, 14. vk.,), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke következett. Már megint az adóról van szó? Tisztelt Képviselőtársaim! Már az októberi Országgyűlésen is elmondtam választókörzetem véleményét a január 1-jével bevezetett adórendszerről és utaltam néhány, a gyakorlatban kiütköző negatív jelenségre is. Akkor is hangsúlyoztam azonban azt, hogy az adórendszerrel elveiben egyetértek, szükségességét sem vitatom. Nálunk Magyarországon a személyi adó bevezetése óta még csak egy év telt el, de az egy év alatt máris látható, és érezhetővé vált, hogy a magánszemélyekről szóló adótörvényt módosítani kell, hogy rugalmasabban alkalmazkodjék a változó mindennapi élet körülményeihez. Az októberi Országgyűlésen a pénzügyminiszterrel az ad hoc bizottság javaslatával egyetértettem olyan kompromisszum kialakításában, hogy a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjeszti az Országgyűlés elé. Tudomásul vettük, hogy az első lépcsőben a kormány csak arra vállalkozhatott, hogy az adminisztrációt valamelyest csökkentse, a joghézagokat pótolja, és kisebb mértékben mérsékelje a nem szándékolt hatásokat. Áttekintve az adótáblázati javaslatokat, az elvárásokat a módosítások nem tartalmazzák. Így nem mindenben elégíti ki választó- polgárainkat a tervezett módosítás. Az adótáblázat készítőinek figyelembe kellett volna venni, hogy 5000,— Ft-os keresetből főleg a gazdaságilag elmaradt területeken vagy az ország más részén sem lehet adózni, mivel ez a jövedelem egy főre vetítve családok esetében egyszerűen veszélyezteti a megélhetést. A jelenlegi adórendszer bevezetésekor társadalmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen volt. A dolgozók éles kritikával illették, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan, túlságosan progresszív, így változatlanul sok feszültség forrása. A jelenlegi törvénymódosítások sem enyhítik megfelelően a fennálló feszültségeket. A látták és a kitűzött feladatot teljesítették. Termelőszövetkezetünk egyik vezető szakembere a 18 000,— Ft-os tejprémiumiból SZTK- és adólevonás után 6300,— Ft- ot kapott kézhez. ítéljék meg önök, mennyire van ez a szakember érdekelve abban, hogy minél több tejet adjanak a tehenek. Egy másik gond termelőszövetkezetünkben, hogy a mezőgazdasági jellegből következően sok a kampánymunka. Emiatt jelentős • a kereseti ingadozás, ez olyan nettó keresetcsökkenést eredményez, amely fokozza a dolgozók bizonytalansági érzését. Ez különös gondot jelent a mezőgazdaságban a nyári munkák és az őszi betakarítás idején, amikor teljesítménybérben megy a munka. A kombájnosok is számolnak, hogy meddig érdemes dolgozni-. Az adóelőleg-fizetés rendszerét, és módszerét javaslom módosítani, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok után kapják vissza a tőlük levont adóelőleget. Az adóelőleg levonásakor a jövőben termelőszövetkezetünk vezetői kapjanak nagyobb önállóságot annak eldöntésében — a kampány- munkák idején —, hogy mikor, mennyi adóelőleget vonjanak le, hiszen jobban meg tudják becsülni, hogy menynyi lesz a dolgozó éves keresete és a személyi adója. Az adóelőleg-levonáshoz kapcsolódik egy másik probléma, amit az adóelőleg-levonás jelenlegi szabályai okoznak. Példaképpen említeném azokat a dolgozókat, akik év és százalékaik továbbra is a többletmunka és hatékonyság gátjai. Erre vonatkozóan néhány példát szeretnék kiragadni termelőszövetkezetünkből. A tejtermelő tehenészetünkben 11Ó0 tehén tejtermelését 6 millió literben határoztuk meg és ennek teljesítésére célprémiumot helyeztünk kilátásba szakvezetőknek. Megfeszített munkával hétköznap, vasárnap, ünnepnap a munkát lelkiismeretesen elitét kérdés az igazságügy-miniszterhez A költségvetés vitájához kapcsolódó felszólalásokban több alkalommal is elhangzott, hogy az állami költségvetésből jobban kellene támogatni az igazságügyben dolgozók munkáját. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztertől azt kérdeztük, ha kapna egy összeget a tárca, szive szerint mire fordítaná a leginkább? — A bíróságok munkáját segíteném vele. És itt nem elsősorban fizetésemelésekre gondolok, hanem a technikai felszereltségre. Elég sok bíróság van még, ahol régi, mechanikus írógépekkel dolgoznak, a gépelések másolatai olvashatatlanok. Nemrég járt nálam egy bírónő, aki panaszkodott, hogy még a tárgyalóteremben elhelyezett írógép sem működik, így a sajátját kell cipelnie egyik helyről a másikra. — Igaz, még csak ezután születik törvény a külföldiek magyarországi befektetéséről, mégis, talán nem korai a felvetés, illetve a kérdés: határaink ugyan nyitottak a külföldi tőke előtt, de nem kell-e tartani attól, hogy a honi befektetés körül is kialakul majd egy olyan bürokrácia, amely esetleg megnehezíti a tőke gyors beáramlását, a termelésbe való bekapcsolódását? — Éppen ennek kivédésére úgy készült a törvényjavaslat a társasági törvényhez illeszkedve, hogy egy vállalkozásban a külföldi tőke ötvenszázalékos részesedéséig semmilyen engedélyre nincs szükség, ötven százalék felett már kell engedély. így meg is van a lehetőség bizonyos akadályokra, ám ennek elkerülésére egy-két biztosítékot beépítettünk a javaslatba. így azt is, ha kilencven napig nem születik meg az engedély, illetve az elutasító határozat, ezután automatikusan működésbe léphet a vegyesvállalkozás. jelenlegi tervezett adósávok Tetszik érteni, Főnök? közben mennek el nyugdíjba, és a nyugdíj mellett már nem dolgoznak. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy egy-két hónap múlva visz- szakaphassák a tőlük levont többlet-adóelőleget. Vagy a fiatal dolgozók, év közben bevonulnak tényleges katonai szolgálatra, azoknak is meg kellene adni a lehetőséget, hogy a levont többlet-adóelőlegeket bevonulás után rövid időn belül visszaigényelhessék. Ezért úgy gondolom, hogy az előbb felvetettekhez hozzá kellene igazítanunk a törvény előírásait. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat indoklása szerint az adómérték megállapításánál az volt az elv, hogy a 48 000—200 000 forintig terjedő jövedelem- tartományban a terhek erőteljesebben, míg a magasabb jövedelemnél enyhébben mérséklődjenek. Az adó mértékére vonatkozó A és B változatú javaslatot vizsgálva azonban úgy látszik, hogy bár az adókulcsok csökkentek, de az elvet nem sikerült megvalósítani. Ezért én a B változatot fogadom el, azzal a módosítással, hogy 60 000 forintig legyen 0 százalékos az adó. Módosításomat a következőkkel indoklom. épppen ez az a kritikus adósáv, ahol a keresetek a létminimum körül vannak, és a kiskeresetű dolgozók közül is gondoljunk elsősorban a pályakezdő fiatalokra, akiknek „létkérdés” lenne, hogy ne adózzanak, hiszen családalapítás előtt állnak, most kell megoldaniuk lakásgondjaikat. Az adósáv alsó határának felemelése miatt kieső adó, a költségvetés kiadásának csökkentésével ellensúlyozható. Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányaüzemének főaknásza elöljáróban elmondta, hogy az általa ismert iparágakban dolgozók jövedelmének jelentős része pótlékokból származik. Kosztolánczi Jánosné (Somogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas varrónője szerint igazságosabb lenne az adókulcsok erőteljesebb módosítása. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegeseknek. Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyár- részleg-vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer számottevő mértékben visszatartja a teljesítményeket. Gulyás Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 17. vk), a Be- regargóci Barátság Mgtsz kertészeti ágazatvezetője elismerésre méltónak ítélte azt a kormányzati törekvést, hogy az adótörvényt több lépcsőben megvizsgálja. Gasparik János (Komárom m., 2. vk), a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapat- vezető vájára sürgette, hogy mielőbb dolgozzák ki a családi jövedelemadó rendszerét. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos óvoda óvónője fenntartotta módosító javaslatát, mely a kétgyermekesek gyermekenkénti ezer forintos adóalap-csökkentésére vonatkozott. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára javasolta, hogy a Parlament egyértelműen foglaljon állást: 1989 közepéig részleteiben dolgozza ki a kormány a családi jövedelemadó-rendszert. Dönteni kell a követendő szociálpolitikai koncepcióról Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: helytelen minden olyan mérlegelés, amely a nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti megkülönböztetésre épül. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Ország- gyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást. Eszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a „B”-va- riációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület — 12 igenlő és egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbértéket támogatja. Az adómentes sáv 60 ezer forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes családok kedvezményezése ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetérétsben — úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottság véleménye szerint most nem lehet érdemben dönteni a különböző pótlékok módosításával kapcsolatos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmával lenne kívánatos megvizsgálni. Villányi Miklós válasza után' határozathozatal következett. A képviselők 5 ellen- szavazattal, 9 tartózkodás mellett, a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B”-változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Gazdálkodók felelőssége A jövő évi gazdasági szabályozás minden eddiginél szabadabb kezet ad a vállalatoknak a bérgazdálkodásban és az árképzésben. — Lát-e garanciát arra, hogy a gazdálkodók jövőre józan belátás szerint alakítják majd ár- és bérpolitikájukat? — kérdeztük Halmos Csaba államtitkárt a szünetben. — Én személy szerint kevés garanciát látok arra, hogy a gazdálkodók mértéktartóak legyenek. Am, ha nem teljesítményből fakad a bérköltségtöbblet, akkor fennáll a veszély» hogy az infláció szabályoz- hatatlanná válik. Éppen ma reggel az Országos Érdekegyeztető Tanács, tehát a kormány, a Gazdasági Kamara és a szakszervezetek garanciát vállaltak arra, hogy ajánlást tesznek a vállalatoknak. Miszerint óva intik a gazdálkodókat attól, hogy bérköltségük növekménye tíz százaléknál nagyobb legyen, és teljesítmény nélküli. Remélem, hogy a támogatások csökkentése lo önmérsékletre kényszerít majd, hiszen a költségvetésből többletforrásra senki nem számíthat. Szigorodik az árhivatal ellenőrző munkája. Az, aki nem a „tisztességes gazdálkodás és tisztességes ár»» elvét tartja szem előtt, és infláció- gerjesztő árakat kalkulál, komoly szankciók sújthatják. Aggódom és félek azonban attól, hogy a vállalatok nem lesznek mértéktartóak mindezen felsorolt korlátok ellenére sem. Remélem azonban, mégis felülkerekedik a józan ész a racionalitás a vezetőkben. Hiszen most, csak rajtuk múlik, hogy a régóta oly hőn áhított igazi gazdálkodói szabadság néhány éven belül valóban sikeresen kiteljesedhessen. A tét tehát nagy, s nem szabad kockáztatni.
