Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

1988. december 23., péntek o Végül az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általános­ságban és részleteiben, a már elfogadott módosítá­sokkal együtt — 11 ellen­szavazattal és 15 tartózko­dással elfogadta. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT „B** VARIÁCIÓ SZERINTI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADO-TABLA: 0— SS 000 Ft 0 százalék 55 001— 70 000 Ft az SS 000 Ft-on (elüli rész 17 százaléka 70 001—100 000 Ft 2 550 Ft és a 70 000 Ft-on (elüli rész 23 százaléka 100 001—150 000 Ft 9 450 Ft és a 100 000 Ft-on (elüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on (elüli rész 35 százaléka 240 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on (elüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on (elüli rész 49 százaléka 600 001— 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on (elüli rész 56 százaléka A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztet­te elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavas­latot. Expozéjában mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemle­gesség, s az értelmes va­gyongyűjtésre ösztönzés je­gyében született. A kor­mányzatnak ezzel költségve­tési elvonást növelő szándé­ka nincs. A cégbejegyzési il­leték növelése a cégbírósá­gok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. Rámuta­tott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzé­sük után állami illetéket azoknak az állami vállala­toknak, szövetkezeteknek és*- ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társu­lásainak is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szer­vezetek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, az ala­pítványok, a vízgazdálkodá­si társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990-ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vál­lalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítá­si indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság kezdeménye­zése, amelynek értelmében az illetéki ügyintézés idejét három hónapra kell csök­kenteni. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy nö­velt összegű illetéket álla­pítsanak meg cégbírósági el­járás kezdeményezése ese­tén. Határozathozatal követke­zett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módo­sítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyin­tézési idő előírását egyhan­gúlag jóváhagyták. Az Or­szággyűlés ezután a már megszavazott változtatások­kal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Vajon mit beszélnek a hátam mögött? Óvatos lépésekkel A költségvetés további kiadásai­nak csökkentésére Király Zoltán több mint 10 képviselő véleményét is közvetítve olyan radikális javas­latot terjesztett elő, mely vala­mennyi képviselőből akarva-akarat- lan pro és kontra véleményeket váltott ki. Egyébként a költségve­tési kiadások csökkentésének javas­latáról szóló csomagtervüket az Or­szággyűlés reformbizottsága rövid időn belül megtárgyalja. Erről egy­ségesen döntöttek a képviselők, ön­nek mi a véleménye a javaslatról? — kérdeztük Németh Ferenc Békés megyei képviselőt, az orosházi városi pártbizottság munkatársát. — Én az alapgondolattal egyetértek. Nevezetesen az­zal, hogy a különböző társadalmi szerveknek is költ­ségtakarékosán kell gazdálkodniuk. Meggyőződésem, hogy a különböző intézmények eladásával, bérbeadásá­val szerezhető bevételekből ezek a szervezetek jelentő­sen csökkenthetik költségvetési támogatással szembeni igényüket. Király Zoltán és képviselőtársai javaslatát most, a jelenlegi helyzetben irreálisnak tartom, hiszen ilyen óriási változásra máról-holnapra ezek az intézmé­nyek képtelenek lennének. Megfelelő előkészítéssel, hosszabb távon viszont megvalósíthatónak tartom a javaslatot. Ma azonban olyan meggondolatlan lépést jelentene, melynek igen nagy a veszélye. Hiszen konf­liktusokat teremtene, melyek levezetésére nem biztos, hogy képesek vagyunk. S ma mindenekelőtt a gazda­sági-társadalmi és politikai stabilitás lehet csak az elsődleges szempont. Csehák Judit expozéja A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavas­lat és a társadalombiztosí­tással foglalkozó 1975.' évi II. törvény módosítását kez­deményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéjában elmondotta: — A társadalombiztosítási célok változatlanok. Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövet­kezésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, vi­szont a számuk, fajtájuk szaporodott — legyen a munkáltatók és a munkavál­lalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szol­gáltatás. Legyen ez a rend­szer világos, érthető, kiszá­mítható, törvényes. Működ­jön demokratikusabban, ve­zesse önkormányzat. Vezeté­se számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a Parla­ment előtt. Ellátásai járja­nak és ne adományként jus­son hozzá a bajba jutott em­ber. Ne teher legyen a gaz­daságon. Annak működését, átalakítását ne nehezítse. A járulékok felhasználását a gazdálkodó is befolyásolhas­sa, ellenőrizhesse, legyen ér­dekelt a kockázatok csök­kentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke- és pénzpia­con töltsön be kiegyensúlyo­zó szerepet a társadalombiz­tosítás bankja; legyen meg­győző szerepe a hosszú távú takarékosságban. Ez a munka szorosan ösz- szefügg más jelentős lépé­sekkel, a költségvetés, a szo- ciál- és egészségpolitika és a bér reformjával, a politikai intézményrendszer átalakítá­sával. A javaslatokat több lépésben a jövő év folyamán kívánjuk az Országgyűlés elé terjeszteni. Az önálló alap megalko­tásával biztos bázisa te­remtődik azoknak a számí­tásoknak, amelyeket elvé­gezve a következő év folya­mán a szociálpolitikai ellá­tásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet válasz­tani, sőt a különböző bizto­sítási ágak — nyugdíj, rok­kant-betegségi stb. — szét­választására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamo­san 1989 első felében kerül majd sor a társadalombizto­sítás intézményének hjelyét, szerepét, irányítását és fel­ügyeletét meghatározó tör­vény megalkotására — mon­dotta. Dr. Mezey Károly, a té­ma bizottsági előadója fel­szólalásában kiemelte, hogy a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatja a tervezetet. Dr. Kiss Péter (Fejér m., 13. vk.), a Fejér Megyei Ta­nács Kórháza Bicskei Ren­delőintézetének igazgató-fő­orvosa kifejtette, hogy a je­lenlegitől minőségileg eltérő önkormányzati és gazdasági alapon működő társadalom- biztosítási, nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb elvei összhangban vannak a piac­gazdálkodással és ennek in­tézményeivel. Koczmann Ferencné (Győr- Sopron m., 7. vk.), a pan­nonhalmi körzeti orvosi ren­delő ápolónője hangsúlyoz­ta: társadalmi igazságot szol­gáltatunk, ha megnöveljük az alacsony nyugdíjban ré­szesülők juttatását, s java­solta a létminimum alatt élők számára a nyugdíj meg­növelését, legalább a mini­málbér határáig. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a Balassagyarmati Városi Kórház megbízott osztályve­zető főorvosa halaszthatat­lan feladatnak minősítette a Társadalombiztosítási Alap létrehozását. Mivel ehlfez a napirendi ponthoz hozzászólásra töb­ben nem jelentkeztek, dr. Csehák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangú­lag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. Ezután következett a szak­képzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Czi- bere Tibor művelődési mi­niszter tartotta meg expozé­ját. Elöljáróban kifejtette: a gazdasági és a szakmai kép­zéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra a tényre épül, hogy az iskolák a gya­korlati oktatással kapcsola­tos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tud­ják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szak­emberutánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati ok­tatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével tá­mogatják. A szakmunkásképzési alapba befolyt összegből ki­zárólag a szakmunkáskép­zéssel kapcsolatos kiadások egv részét lehet fedezni, il­letőleg a szakmunkásképzés fejlesztésére lehet fordítani. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetőleg a szakmunkásképzési hozzájá­rulás fizetése egymástól füg­getlen. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek viselik a gyakorlati' oktatás költsé­geit, ezen felül kötelesek szakmunkásképzési hozzájá­rulást is fizetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azon­ban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésén kívül közvetlen ráfordítás nélkül jutnak szakképzett munka­erőhöz. A törvényavaslat a gaz­dálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájáru­lás kötelezettségét. A hoz­zájárulás a szakmunkáskép­zési alapba való kötelező be­fizetés 0,25-0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségé­ben nem jelent befizetési kö­telezettség-növekedést. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 el­lenszavazattal és 23 tartóz­kodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfo­gadta. Ezt követően a külföldiek magyarországi befektetései­ről szóló törvényjavaslatot és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatot tárgyalta meg a Parlament. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetései­ről és a Polgári Törvény- könyvről szóló törvényjavas­latokat. Kifejtette: a szabályozás egészének törvényi szintre emelése fokozott biztonságot is nyújt a külföldi beruhá­zók és belföldi partnereik számára a jelenlegi, szétszór­tan és alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített joganyaghoz ké­pest. A törvény a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésének minőségileg új eszköztárát hozza létre. Ezen fejlődést részben a magyar társasági jog újraszabályo­zása tette lehetővé, amely alapul szolgál a külföldiek Magyarországon történő tő­kebefektetéseihez, megte­remtve a külföldi működő tőke korszerű szervezeti ke­reteit. Nem mondhatunk le a külföldi betársulások tá­mogatásáról : ezek nemcsak tőkéhez juttathatják az esz-* közhiányos vállalatainkat, de emellett fejlett technika, magasabb szintű vezetési és szervezési kultúra, szakérte­lem beáramlásával járnak. Tisztán külföldiekből álló társaság, illetőleg a 100 szá­zalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is meg­engedett. Ha a külföldi ré­szesedése nem éri el az 51 százalékot, úgy a társaság alapításához, illetőleg az ilyen társaságba való belé­péshez semmilyen államigaz­gatási engedélyre, így devi­zahatósági engedélyre sincs szükség; államigazgatási en­gedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg a cégbíró" sági eljárást, amennyiben a külföldi többségben van, avagy a gazdasági társaság teljesen külföldi tulajdon­ban áll. Ez esetben is az engedély kérdésében 90 na­pon belül dönteni kell. Más szóval, nem lesz mód az el­járás bürokratikus elhúzásá­ra. Az igazságügyminiszter ki­tért arra is, hogy a törvény- javaslat csokorba gyűjtve, a külföldi befektető számára áttekinthető módon tartal­mazza a pénzügyi kedvez­ményeket. Az adóvisszatar­tás formájában megnyilvá­nuló előnyök mellett a tör­vénytervezet további ked­vezményeket ad, például a technikai apport vámmen­tessége formájában, vagy a külföldi pénzbetétekből tör­ténő beszerzés esetén az im- portengedélvezés megszünte­tésével. A külföldi részvéte­lű társaság továbbá megsze­rezheti ingatlan tulajdonjo­gát. és külföldi alkalmazot­takat is foglalkoztathat. Külön hangsúlyozta a kül­földi befektetések védelmét a kisajátítással és más ha­sonló intézkedésekkel szem­ben, továbbá a betétnek, il­letve a nyereségnek a befek­tetés pénznemében való sza­bad transzferálására irá­nyuló garanciális rendelke­zést. Ezt a kockázatot azon­ban vállalni kell. Ha meg­felelő gazdasági környezetet teremtenek a külföldi vál­lalkozók számára, úgy a ve­gyes vállalatok jelentősen gazdagíthatják a vállalat­struktúrát, növelhetik a gaz­daság hatékonyságát, a tő­keáramlást — mondotta. Megemlítette, hogy külföl­di betársulásnál nemcsak a nyugati beruházókra kell gondolni. Erőteljesen fejlesz­teni kívánják a KGST-orszá- gokkal való közvetlen válla­latközi kapcsolatokat, a gaz­dasági kooperációt, amelyek között jelentős szerepet kell kapniuk a multilaterális és bilaterális vegyes vállala­toknak. Utalt arra az aggályra, hogy nem fogják-e az orszá­got kiárusítani. Ennek kap­csán hangoztatta: a magyar kormány a jövőben is min­den eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy csak az általunk kívánatos mértékű és ará­nyú külföldi tulajdon jöjjön létre Magyarországon. Egye­lőre azonban nem a korláto­záson, hanem az ösztönzésen kell gondolkodni. Nem sza­bad elfelejteni: a külföldi működőtőke-áramlás nem egyirányú utca, magyar vál­lalatok is szép számmal hoz­nak létre külföldön vegyes vállalatokat. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz be­nyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módo­sító indítványról szavaztak; a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés a Polgári Tör­vénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosí­tással együtt — általános­ságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tásának javaslatát terjesz­tette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérez­redes. honvédelmi miniszter. Az indítványt a törvény­hozó testület egyhangúlag el­fogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvání­totta az Országgyűlés de­cemberi ülésszakának har­madik munkanapját, s beje­lentette, hogy a Parlament január 10-én délelőtt 10 óra­kor folytatja munkáját. A törvényhozó testület ekkor tűzi napirendjére az alkot­mánymódosításról, a gyüle­kezési jogról és az egyesülé­si jogról szóló törvényterve­zeteket, a Parlament ügy­rendjének módosítását, vége­zetül interpellációkat és kérdéseket tárgyal. Országgyűlési tudósí­tások: MTI. A jegyzete­ket írta: László Erzsé­bet, Rákóczi Gabriella. A fotókat készítette: Veress Erzsi. Mindegy, csak egészség(ügy) legyen! *

Next

/
Thumbnails
Contents