Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
1988. december 23., péntek o Végül az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT „B** VARIÁCIÓ SZERINTI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADO-TABLA: 0— SS 000 Ft 0 százalék 55 001— 70 000 Ft az SS 000 Ft-on (elüli rész 17 százaléka 70 001—100 000 Ft 2 550 Ft és a 70 000 Ft-on (elüli rész 23 százaléka 100 001—150 000 Ft 9 450 Ft és a 100 000 Ft-on (elüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on (elüli rész 35 százaléka 240 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on (elüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on (elüli rész 49 százaléka 600 001— 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on (elüli rész 56 százaléka A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség, s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költségvetési elvonást növelő szándéka nincs. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és*- ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990-ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az illetéki ügyintézés idejét három hónapra kell csökkenteni. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Vajon mit beszélnek a hátam mögött? Óvatos lépésekkel A költségvetés további kiadásainak csökkentésére Király Zoltán több mint 10 képviselő véleményét is közvetítve olyan radikális javaslatot terjesztett elő, mely valamennyi képviselőből akarva-akarat- lan pro és kontra véleményeket váltott ki. Egyébként a költségvetési kiadások csökkentésének javaslatáról szóló csomagtervüket az Országgyűlés reformbizottsága rövid időn belül megtárgyalja. Erről egységesen döntöttek a képviselők, önnek mi a véleménye a javaslatról? — kérdeztük Németh Ferenc Békés megyei képviselőt, az orosházi városi pártbizottság munkatársát. — Én az alapgondolattal egyetértek. Nevezetesen azzal, hogy a különböző társadalmi szerveknek is költségtakarékosán kell gazdálkodniuk. Meggyőződésem, hogy a különböző intézmények eladásával, bérbeadásával szerezhető bevételekből ezek a szervezetek jelentősen csökkenthetik költségvetési támogatással szembeni igényüket. Király Zoltán és képviselőtársai javaslatát most, a jelenlegi helyzetben irreálisnak tartom, hiszen ilyen óriási változásra máról-holnapra ezek az intézmények képtelenek lennének. Megfelelő előkészítéssel, hosszabb távon viszont megvalósíthatónak tartom a javaslatot. Ma azonban olyan meggondolatlan lépést jelentene, melynek igen nagy a veszélye. Hiszen konfliktusokat teremtene, melyek levezetésére nem biztos, hogy képesek vagyunk. S ma mindenekelőtt a gazdasági-társadalmi és politikai stabilitás lehet csak az elsődleges szempont. Csehák Judit expozéja A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975.' évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéjában elmondotta: — A társadalombiztosítási célok változatlanok. Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövetkezésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott — legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Legyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes. Működjön demokratikusabban, vezesse önkormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a Parlament előtt. Ellátásai járjanak és ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon. Annak működését, átalakítását ne nehezítse. A járulékok felhasználását a gazdálkodó is befolyásolhassa, ellenőrizhesse, legyen érdekelt a kockázatok csökkentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke- és pénzpiacon töltsön be kiegyensúlyozó szerepet a társadalombiztosítás bankja; legyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosságban. Ez a munka szorosan ösz- szefügg más jelentős lépésekkel, a költségvetés, a szo- ciál- és egészségpolitika és a bér reformjával, a politikai intézményrendszer átalakításával. A javaslatokat több lépésben a jövő év folyamán kívánjuk az Országgyűlés elé terjeszteni. Az önálló alap megalkotásával biztos bázisa teremtődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociálpolitikai ellátásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet választani, sőt a különböző biztosítási ágak — nyugdíj, rokkant-betegségi stb. — szétválasztására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül majd sor a társadalombiztosítás intézményének hjelyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta. Dr. Mezey Károly, a téma bizottsági előadója felszólalásában kiemelte, hogy a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatja a tervezetet. Dr. Kiss Péter (Fejér m., 13. vk.), a Fejér Megyei Tanács Kórháza Bicskei Rendelőintézetének igazgató-főorvosa kifejtette, hogy a jelenlegitől minőségileg eltérő önkormányzati és gazdasági alapon működő társadalom- biztosítási, nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb elvei összhangban vannak a piacgazdálkodással és ennek intézményeivel. Koczmann Ferencné (Győr- Sopron m., 7. vk.), a pannonhalmi körzeti orvosi rendelő ápolónője hangsúlyozta: társadalmi igazságot szolgáltatunk, ha megnöveljük az alacsony nyugdíjban részesülők juttatását, s javasolta a létminimum alatt élők számára a nyugdíj megnövelését, legalább a minimálbér határáig. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a Balassagyarmati Városi Kórház megbízott osztályvezető főorvosa halaszthatatlan feladatnak minősítette a Társadalombiztosítási Alap létrehozását. Mivel ehlfez a napirendi ponthoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, dr. Csehák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czi- bere Tibor művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdasági és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra a tényre épül, hogy az iskolák a gyakorlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szakemberutánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati oktatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével támogatják. A szakmunkásképzési alapba befolyt összegből kizárólag a szakmunkásképzéssel kapcsolatos kiadások egv részét lehet fedezni, illetőleg a szakmunkásképzés fejlesztésére lehet fordítani. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetőleg a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetése egymástól független. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek viselik a gyakorlati' oktatás költségeit, ezen felül kötelesek szakmunkásképzési hozzájárulást is fizetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésén kívül közvetlen ráfordítás nélkül jutnak szakképzett munkaerőhöz. A törvényavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkásképzési alapba való kötelező befizetés 0,25-0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettség-növekedést. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Ezt követően a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatot tárgyalta meg a Parlament. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvény- könyvről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtette: a szabályozás egészének törvényi szintre emelése fokozott biztonságot is nyújt a külföldi beruházók és belföldi partnereik számára a jelenlegi, szétszórtan és alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített joganyaghoz képest. A törvény a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésének minőségileg új eszköztárát hozza létre. Ezen fejlődést részben a magyar társasági jog újraszabályozása tette lehetővé, amely alapul szolgál a külföldiek Magyarországon történő tőkebefektetéseihez, megteremtve a külföldi működő tőke korszerű szervezeti kereteit. Nem mondhatunk le a külföldi betársulások támogatásáról : ezek nemcsak tőkéhez juttathatják az esz-* közhiányos vállalatainkat, de emellett fejlett technika, magasabb szintű vezetési és szervezési kultúra, szakértelem beáramlásával járnak. Tisztán külföldiekből álló társaság, illetőleg a 100 százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is megengedett. Ha a külföldi részesedése nem éri el az 51 százalékot, úgy a társaság alapításához, illetőleg az ilyen társaságba való belépéshez semmilyen államigazgatási engedélyre, így devizahatósági engedélyre sincs szükség; államigazgatási engedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg a cégbíró" sági eljárást, amennyiben a külföldi többségben van, avagy a gazdasági társaság teljesen külföldi tulajdonban áll. Ez esetben is az engedély kérdésében 90 napon belül dönteni kell. Más szóval, nem lesz mód az eljárás bürokratikus elhúzására. Az igazságügyminiszter kitért arra is, hogy a törvény- javaslat csokorba gyűjtve, a külföldi befektető számára áttekinthető módon tartalmazza a pénzügyi kedvezményeket. Az adóvisszatartás formájában megnyilvánuló előnyök mellett a törvénytervezet további kedvezményeket ad, például a technikai apport vámmentessége formájában, vagy a külföldi pénzbetétekből történő beszerzés esetén az im- portengedélvezés megszüntetésével. A külföldi részvételű társaság továbbá megszerezheti ingatlan tulajdonjogát. és külföldi alkalmazottakat is foglalkoztathat. Külön hangsúlyozta a külföldi befektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló garanciális rendelkezést. Ezt a kockázatot azonban vállalni kell. Ha megfelelő gazdasági környezetet teremtenek a külföldi vállalkozók számára, úgy a vegyes vállalatok jelentősen gazdagíthatják a vállalatstruktúrát, növelhetik a gazdaság hatékonyságát, a tőkeáramlást — mondotta. Megemlítette, hogy külföldi betársulásnál nemcsak a nyugati beruházókra kell gondolni. Erőteljesen fejleszteni kívánják a KGST-orszá- gokkal való közvetlen vállalatközi kapcsolatokat, a gazdasági kooperációt, amelyek között jelentős szerepet kell kapniuk a multilaterális és bilaterális vegyes vállalatoknak. Utalt arra az aggályra, hogy nem fogják-e az országot kiárusítani. Ennek kapcsán hangoztatta: a magyar kormány a jövőben is minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy csak az általunk kívánatos mértékű és arányú külföldi tulajdon jöjjön létre Magyarországon. Egyelőre azonban nem a korlátozáson, hanem az ösztönzésen kell gondolkodni. Nem szabad elfelejteni: a külföldi működőtőke-áramlás nem egyirányú utca, magyar vállalatok is szép számmal hoznak létre külföldön vegyes vállalatokat. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító indítványról szavaztak; a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt — általánosságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérezredes. honvédelmi miniszter. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a Parlament január 10-én délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A törvényhozó testület ekkor tűzi napirendjére az alkotmánymódosításról, a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvénytervezeteket, a Parlament ügyrendjének módosítását, végezetül interpellációkat és kérdéseket tárgyal. Országgyűlési tudósítások: MTI. A jegyzeteket írta: László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. A fotókat készítette: Veress Erzsi. Mindegy, csak egészség(ügy) legyen! *
