Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TIINACS LAPJA 1988. DECEMBER 3., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Megújuló érdekképviseletre van szükség Tegnap megkezdődött a szakszervezetek országos értekezlete Füzesgyarmaton a tegnap délelőtti ünnepélyes fáklyagyújtás 130-140 lakás, néhány gyermekintézmény, a szociális otthon, a helyi költségvetési üzem és a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet egy-cgy létesítményének bekapcsolódását jelentette a folyamatos gázszolgáltatásba. Makai István, a nagyközségi tanács elnöke a Béke utcában a fáklya előtt köszöntötte a vendégeket, köztük Kiss Sándort, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkárát. A tábla avatása alkalmából Kiss Sándor tartott rövid beszédet. Ezt követően került sor az ünnepélyes pillanatra, amikor dr. Győrfy László, a Dégáz igazgatója meggyújtotta a fáklyát (képünkön). Ezzel Füzesgyarmatra — a Dél-Alföldön 116. településként — eljutott a vezetékes gáz Fotó: Kovács Erzsébet Pénteken Budapesten, az építők székházában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1098 szavazati küldött vesz részt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és a társadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a szak- szervezeteknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezzék soraikat, tisztázzák és egyértelműen fogalmazzák meg nézeteiket, törekvéseiket, a szakszervezeteknek egymáshoz és más szervezetekhez való viszonyát. A megújuló társadalom csak megújult, a tagság által irányított és a tagság érdekeit, céljait szolgáló szak- szervezeti mozgalmat tud elfogadni. A küldöttek ezt követően megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és javasolt napirendjét: a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásának fő irányairól, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapelveiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez írásban eljuttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, Elöljáróban leszögezte: az országos tanácskozásnak a társadalomban felgyülemlett feszültségek, a szakszervezeti tagság által régóta igényelt változások ismeretében, a legutóbbi időben lezajlott széleskörű vita tapasztalatainak birtokában kell meghatározni az átalakulás, a változás fő irányait, az ehhez kapcsolódó politikai, szervezeti és egyéb feltételeket, az érdekvédelmi, érdek- képviseleti munka legalapvetőbb kérdéseit. — A szakszervezeti mozgalom megújulása, útkeresése kapcsolódik a hazánkban ez év májusában megindult politikai változásokhoz. Azokhoz a változásokhoz, amelyeket mind külföldön, mind itthon azóta is sokan, sokféleképpen minősítettek — hangot adva a szimpátiának az egyetértésnek, a támogatásnak csakúgy, mint a kétkedésnek és az aggodalomnak, helyenként néhányan az ellenérzésüknek is. Természetesen a szakszervezetnek is megvannak minderről a saját tapasztalatai. Azt látják, hogy néhány hónap alatt több dolog történt ebben az országban, mint korábban hosszú éveken keresztül. Azt is látják, hogy a politikai vezetés elkötelezett a gyökeres változások mellett, hogy dinamikusan próbál hozzányúlni a felgyülemlett társadalmi, gazdasági, politikai problémák megoldásához. Azt is látják, hogy a legnagyobb ellenfél az idő, amely kérlelhetetlen múlásával sürgeti a megfogalmazott szándékok, a megvalósult törekvések és a korábbról ittmaradt, ma is működő mechnizmusok között feszülő ellentmondások feloldását. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa többszöri vitában mérlegelte: milyen funkciót, milyen szerepkört kell szánnunk az országos •tanácskozásnak. A SZOT azt kezdeményezi, hogy most összeült országos tanácskozás szabjon irányt a szak- szervezetek tartalmi-szervezeti megújulásához, ezzel szoros összhangban adjon felhatalmazást egy, az előzőek szerinti tartalmat tükröző Alapszabály — vagy javasolt új nevén: Alapokmány — kidolgozásához és a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. nem utolsósorban körvonalazza a legfontosabb érdekképviseleti-érdekvédelmi kérdésekben követendő magatartásunkat, törekvéseinket. Az országos tanácskozásnak vitára és elfogadásra javasolt dokumentumok ösz- szeállításakor több fontos kiindulópontot igyekeztünk szem előtt tartani: — az egyik az volt, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak számunkra a magyar szakszervezeti mozgalom elmúlt évtizedei, múltbeli tapasztalatai —• a másik szempont arra a kérdésre adandó válaszunk, hogy milyen problémáikkal, kihívásokkal kell szembenéznie ma a szakszervezeti mozgalomnak — a harmadik pedig az, hogy hogyan körvonalazható, hogyan valószínűsíthető a szakszervezeti mozgalom jövőbeli társadalmi szerepe hazánkban. Mai helyzetünk, mai körülményeink még egyértelműbben mutatják — és ez a második szempont —, hogy számos nehézség, feszültség, konfliktus közepette a szak- szervezetek csak akkor tölthetik be hivatásukat, ha teljes energiájukat a dolgozók érdekeinek képviseletére, védelmére fordítják. Hasonlóképpen kell gondolkodnunk jövőnk felől is, amelyben egy vegyestulajdonú gazdaság talaján létrejövő és működő plurális politikai intézményrendszer körülményei között kell megtalálni a szakszervezetek helyét, szerepét, alapvető feladatait. Mindezeket a szempontokat csak vázlatosan érintve, de ezeket súllyal figyelembe véve, úgy gondolom, a legfontosabb annak leszöge- zése, hogy a magyar szak- szervezetek jelenleg és a jövőben is alapvető feladatuknak, egész tevékenységüket átható fő törekvésüknek a dolgozók érdekeinek felelős és hatékony képviseletét, védelmét tekintik. Némi túlzással azt is állíthatnám: tanácskozásunk legfontosabb feladata, hogy ebből a tényből, tehát egy felelős és markáns érdekképviselet, érdekvédelem elvállalásából adódó összes fontos konzekvenciát levonjuk. — Ezek sorában első helyen szeretném megemlíteni, mint alapvető jelentőségű kérdést: a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fűződő viszonyunk alakulását. A szakszervezetek céljai egybeesnek a párt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kívánnak munkálkodni, amelyben e párt társadalmi vezető szerepe érvényesül. Maguk II bírálat nem elég Útban Budapest felé, volt időm beszélgetni dr. Soós Józseffel, a Békés Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás megyei szakállatorvosával, aki egyben a megyei titkárság tagja, Engelhardt Ferenccel, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szb-titkárával és Andrékó Gézával, a Hafe békéscsabai gyáregységének szb-titkárával: — Ne haragudjanak, ha kissé fésületlenül fogalmazok, de az emberek nagy része kételkedik abban, hogy komoly eredményeket tudnak felmutatni a szakszervezetek, például az érdekvédelem terén. — Nézze, az emberek aláírták a szakszervezet megújulásával kapcsolatos nyilatkozatokat, tehát csak bíznak bennünk — válaszol Engelhardt Ferenc —, és remélem, erre a bizalomra hosszú távon rászolgálunk majd. Gondolom, most már nagy szavakkal nincs mit kezdenünk. Az emberek a tettekre kiváncsiak és eljött az az idő, amikor bizonyítanunk kell. Remélem, sikerülni fog! — Egyelőre úgy látszik, még csak a bírálatoknál tartunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Andrékó Géza. — De hát bírálni nagyon könnyű. Tenni is kell az ügyért valamit és a tenniakarás nemcsak a mi feladatunk, hanem a szakszervezeti tagoké is. Csodákat ne várjanak. Hittel vallom azonban, hogy a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy tárgyalásainkkal kézzelfogható eredményeket érjünk el. Hogy a kormány partnert lát-e bennünk? Feltétlenül ezt kell látnia! Béla Vali Nagy Sándor beszéde Az Elnöki Tanács illése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlés következő ülésszakát 1988. december 20-án, kedden 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: — a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására — a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására — az illetéktörvény módosítására — a Társadalombiztosítási Alapra — a szakképzési hozzájárulásra és a Szakképzési Alapra — a Polgári Törvénykönyv módosítására — a külföldiek magyarországi befektetésére — az Alkotmány módosítására — az egyesülési jogra, valamint a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 1988. évi '23. törvényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jén hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szóló korábban hozott törvényerejű rendeleteket. A felszámolási eljárás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől a gazdasági társaság bejegyzése cégjegyzékben kötelezővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, illetve a tanácsi szakigazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosításra került törvényerejű rendeletben foglaltak szerint. A testület személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. Körkép Itt a vége — és jövőre? Eredmények, tervek három vállalatnál Gyorsan közeledik az év vége: még néhány hét, és 1989-et írunk. Megkezdődik — sőt, talán már sok helyen el is kezdődött — az .,év végi hajrá*’, az ünnepekre való készülődés, a bevásárlás, a munkahelyeken pedig a naptári évben még elvégzendő feladatok teljesítése. Körképünk .most ez utóbbival kapcsolatos, egészen pontosan arra voltunk kíváncsiak megyénk három élelmiszer-feldolgozó nagyüzemében, hogy miképpen alakul az 1988-as esztendő, és hogyan szervezik, készítik elő az új gazdasági évet, milyenek az exporteredmények? Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Csete Ilona, a Gyulai Húskombinátban Szőke Margit, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál Rákóczi Gabriella járt. is egy alulról építkező, demokratikus szocializmus megvalósításán munkálkodnak, támogatják a párt erre irányuló törekvéseit. Lényegesen bonyolultabb kérdés az egypártrendszer- többpártrendszer problémája, amely ma számos helyen és formában felmerül. A magyar szakszervezeti mozgalomnak, az általa képviselt dolgozóknak nem áll érdekében, hogy a szakszervezetek kisebb-nagyobb politikai csoportosulások harcainak színterévé váljanak. A magyar szakszervezetek- hek ia jövőben is meg kell kísérelniük különböző érdekekkel, ideológiai felfogással, politikai nézetekkel rendelkező tagjai összefogását megvalósítani, mert ez teremt esélyt érdekérvényesítési lehetőségeik javításához, a társadalom előtt álló bonyolult feladatok megoldásában objektíve rájuk háruló teendők ellátásához. Ez más oldalról azt is jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalomban nem a monolitikus szervezeti-politikai egységre, hanem az alapvető érdekek azonosságán nyugvó, az ország, a társadalom legalapvetőbb érdekeit szem előtt tartó összefogásra kell tennünk a hangsúlyt. A szakszervezetek tudatában vannak az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetének. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az ország valós gazdasági, nemzetközi pénzügyi terheiről nyilvánosságra hozott adatok azonban számunkra is megdöbbentőek voltak. A reális elszámolás hiányában szembesültünk' most már évről évre visszatérően azzal a megmagyarázhatatlan ellentmondással, hogy a látható erőfeszítések, az életszínvonal korlátozása ellenére a népgazdaság helyzete tovább romlik, a kialakuló gazdasági helyzet a vártnál mindig rosszabb és ez további áldozatokat követel alakosságtól. Mindez meglehetősen kényes helyzetbe hozta a szak- szervezeteket, hiszen a valóságos helyzet ismerete nélkül könnyen irreális követelések élére állhatnak vagy éppenséggel ellenkezőleg, önmérsékletet tanúsítanak akkor is, amikor ez nem lenne indokolt. A szakszervezetek megítélése szerint a politikai vezetés, a kormányzat azzal, hogy a ’80-as évtized elején, közepén kitért a valóságos helyzet bemutatása elől, súlyos felelősséget vállalt magára. A Parlament ülésszakán tett bejelentés szükséges lépés volt a társadalmi-gazdasági helyzetünkkel történő szembenézés útján. Szükséges, de nem elégséges. Hátra van még a felelősség megállapítása, annak feltárása, hogy milyen döntési mechanizmus okozta, hogy hosszú ideig ilyen nagyságrendű terhek halmozódhattak fel, és ezt a közvélemény, sőt a vezetés jó része elől is el lehetett titkolni. Én itt elsősorban nem a személyi felelősség megállapítására gondolok — bár nyilván az sem kerülhető meg —, hanem az intézményi, működési okok bemutatására — hangsúlyozta a SZOT főtitkára. — Mindenekelőtt azért, mert csak ezek megszüntetése garan(Folytatás a 3. oldalon) Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál az évekkel ezelőtt megkezdett szerkezetátalakítás adott lehetőséget a kiegyensúlyozott vállalati fejlesztésekre. Ma már nemcsak a magyar háziasszonyok Ismerik a líba- májkészítményeket, a pulyka- és kakassonkákat, hanem határainkon túli vásárlók Is. — A libamájból készült konzervek értékesítését tavaly kezdtük. Drága a termék, ennek ellenére nagyobb a belföldi igény, mint amire számítottunk — tájékoztat Papp József igazgató. — Export tekintetében — az ilyen típusú termékkel — sok az aprólékos munka. Szak-külkereskedelmi vállalatok segítenek bennünket. Az elmúlt évben megháromszorozódott az értékesítés mértéke, az idén 300 ezer dollár várható. A folyamatos fejlesztés eredménye a vákuumcsomagolású pulyka- és kakassonka, a baromfihúsból készült félszáraz kolbász, a kicsontozott csirkecombhús májjal töltve. Ezeket belföldön értékesítjük, de megkezdtük a (Folytatás az 5. oldalon) oEifÉc MMYFI Kardos! hét a EEEDES-ban Ma közművelődési körképet találnak olvasóink a 4. oldalon Kardosról. Az írásból megtudhatjuk többek között, hogy minden csütörtökön van a településen vándormozi; hogy Kardoson egy-két család kivételével mindenki szlováknak vallja magát; s hogy az iskolában kilencven gyermek tanul.