Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1988. DECEMBER 21., SZERDA Ara: 1,80 forint Xtin. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Megkezdte munkáját az Országgyűlés Együtt halad a gazdasági és a politikai reform Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet c jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselő- társuk, Nagy László, a Krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; 2. Az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt; 3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; 5. Az illetékről szóló 1986. évi 1. törvény módosításának törvényjavaslata; 6. A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása, együttes vitában; 7. A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A külföldiek magyarországi befektetéséről és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 9. Az Alkotmány módosításáról; az egyesülési jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata; 11. Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; 12. Interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgysorozatát egyhangúlag elfogadta. Németh Miklós Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő törvényjavaslatot a minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi I. törvény módosítására. Elöljáróban kiemelte: a jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elválaszthatónak hitt gazdasági és politikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebessége jelentősen eltér egymástól. Sokáig a gazdaságra korlátozódott a reform, napjainkban a folyamat kiszélesedett. sőt, a politikai intézményrendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezt kísérő nyilvánosság kibontakozása annyira felgyorsult. hogy már reális veszély a folyamatok kezelhe- tetlensége, s ennek következményeként a társadalom destabilizálódása. Bejelentette: a Miniszter- tanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szoros ösz- szefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrájával, változó módszereivel és stílusával. Annak a véleményének adott hangot: folytatni kell a megkezdett kormányzati átszervezést, és a közeljövőben a most javasoltakon kívül további lépésekre is sort kell keríteni. A kormányzati irányítás megváltoztatásának ielenlegi szakaszában a korábbi léné- sek szerves folytatásaként kerül sor most a terület- és telenülésfeilesztésre. valamint az építés, közlekedés és hírközlés integrált kormányzati irányításának kialakítására. A tanácsi igazgatás, a terület- és településfejlesztés államigazgatási. kormányzati irányítását legcélelőterjesztése szerűbb a Belügyminisztérium keretében egységesíteni. A konkrét kapcsolatrendszert és feladatmegosztást a jövő év április 30-áig alakítják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a vonzataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellőképpen előkészítik a Belügyminisztérium belpolitikai és közigazgatási minisztériummá való átalakítását — hangsúlyozta a miniszterelnök. Ezután azokat az elképzeléseket ismertette, amelyek szerint a jövőben a Posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január 1-jétől a Magyar Posta központjának, illetve elnökének államigazgatási feladatait az új minisztérium, illetve annak vezetője venné át. Ezt követően még a jövő év első felében, az új postatörvény elfogadása után fokozatosan kerülhetne sor a Posta szervezetének átalakítására, a vállalatok megszervezésére. A közlekedés, a hírközlés és az építésügy kormányzati irányításának integrálásával párhuzamosan indokolt, hogy az ipari jellegű építőanyag-ipar irányítását január 1-jétől az Ipari Minisztérium vegye át — mondotta Németh Miklós. A kormányzati filozófiában a semlegesség helyére a nemzeti elkötelezettséget állítják. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat nem egyszerűen csak fiSzilágyi Gábor (Hajdú- Bihar megye, 3. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a testület december 12-i ülésén megtárgyalta a javaslatot. Többen szóvá tették: a bizottságnak korábban és nagyobb részletességgel kellett volna az illető minisztériumok munkáját tárgyalnia g.yeli az autonóm társadalmi törekvéseket, hanem azok integrálására törekszik, a társadalommal közös célok vállalásával. A nemzeti elkötelezettség tartalmába természetesen beletartozik a kormányzat szociális elkötelezettsége is. A kormány megköveteli a tisztességet, üldözi a korrupciót, de kiáll mindazok mellett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom destabili- zálását óhajtó erők — mutatott rá végezetül a miniszterelnök. ahhoz, hogy az összevonás szükségességét a képviselők egyértelműbben és világosabban láthassák. Hangot kapott a bizottsági vitában az is, hogy mivel a Magyar Posta köztudottan néhány éve vált ki a minisztériumi keretből, ismételt visszaso- rolása nem jó fényt vet rá. A sokoldalú vita alapján a bizottság többségi szavazattal javasolta az Országgyűlésnek az 1987. évi VII. törvény módosításának elfogadását. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) építőművész, az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat főépítésze felszólalásában kifejezte kételyét a tervezett összevonás hasznosságát illetően, mint mondotta, annak szakmai, gyakorlati előnyeit nem látja. A képviselő szerint az első próbaév elteltével napirendre kell tűzni az összevont minisztérium munkájának tanulságait. Indítványozta továbbá, hogy — a társadalmi és szakmai kontroll erősítése érdekében létesítsenek építészeti kamarát. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét feladatkörök kialakításánál a kormány kész figye(Folytatás a 2. oldalon) Derzsl András életrajza Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 1945- ben született Kolozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karának közlekedésépítő szakán 1968-ban szerzett diplomát, építőmérnök. Az Általános Épülettervező Vállalatnál tervező-szerkesztő mérnökként kezdte pályáját, munkáival több közlekedési és város- rendezési tervpályázaton nyert díjat. A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságán 1972-től dolgozott. A BME építészmérnöki karának városépités-városgazdaság szakán 1976-ban végzett, majd az MSZMP Politikai Főiskolájának területfejlesztési szakán szerzett diplomát 1983-ban. Ugyanettől az évtől töltötte be a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezetői tisztségét, 1988-ban a Fővárosi Tanács tagjává választották. 1972-től tagja az MSZMP-nek, nős, egy gyermeke van. Derzsi András a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter Évente 3,5-4 ezer húsvágó tőket készítenek Füzesgyarmaton az Univerzál Ipari Kisszövetkezetben. Ezeket hentesüzletekbe és boltokba szállítják Fotó: Béla Ottó Az Attörőszövetség főtitkára Csabacsüdön A csabacsüdi általános iskolába látogatott el tegnap a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Germánná dr. Vastag Györgyi. Járja az országot mostanában, megtudakolni, mi a gyerekek véleménye az úttörőmozgalomról, szeretik-e vagy ők is megújulást kívánnak, mint a felnőttek. Ezért beszélgetett a gyerekekkel, majd később a szülőkkel, a felnőttekkel „gyerekes” témákban. Kissé zavarban voltak a gyerekek, és a vendég is, aki elmondta: bár pedagógus végzettsége van, de gyakorlatilag nagyon keveset töltött tanítással. Ilyen zavart volt a bevezető, később aztán oldódott a hangulat és sok mindent megtudhattak a jelenlevő felnőttek a gyerekek véleményéről, gondolkodásvilágáról. Bár elhangzottak olyan kérdések is: sze- retnétek-e cserkészek lenni? —, de ez csak amolyan szünetkitöltő kérdésként hangzott, hiszen mit tudják a mai gyerekek, milyen is volt a cserkészélet. Bizonyára hasznos lesz ez a mostani országjáró körút, legalábbis abban a tekintetben, hogy olyan vélemények is elhangzanak, amelyeknek elfogadása talán felpezsdíti az úttörőmozgalom életét. B. O. Tanácsülésekről jelentjük Gyula Gyula Város Tanácsa tegnap délután tartotta ez évi utolsó tanácsülését dr. Takács Lőrinc tanácselnök vezetésével. Érthetően az első napirendi pont váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a tanácstagok körében, hiszen a VII. ötéves terv célkitűzéseinek időarányos teljesítéséről és a város jövő évi pénzügyi tervének előkészítéséről volt szó. Juhász András pénzügyi osztályvezető szóbeli kiegészítésében kritikusan elemezte a város anyagi helyzetét, szólt az adósságállományról, mely jelenleg — nettó értékben — több mint 70 millió forint. Hangsúlyozta, a város VII. ötéves tervében foglalt elképzelések átdolgozására elengedhetetlenül szükség van, hiszen sok elhatározott feladatra nincs kellő fedezet. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy új forrásokkal is lehet számolni, ám ezek többsége közérzetének javítását szolgálják. A napirendi pont vitájában a hozzászólók a különböző intézmények — óvodák, iskolák, napközi otthonos konyha — meglehetősen rossz állapotára hívták fel a figyelmet és sürgették az állagmegóvásukat. A jövő évet tekintve többen javasolták, hogy azok a fejlesztési célok kerüljenek előtérbe, melyek a lakosság többsége közérzetének javítását szolgálják. A továbbiakban a városi tanács és bizottságai 1989. évi munkatervjavaslataiból a második változatot fogadta el a testület, ezután pedig a településfejlesztési hozzájárulás 1989. január 1- jétől való megszüntetéséről szóló tanácsrendeletet. A szünet után a szakigazgatási szervezet átszervezéséről, a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról tárgyalt a tanácsülés. Elfogadták a költségvetési előirányzat módosítására tett javaslatot is, valamint létrehozták — január 1-jei hatállyal — a piacfelügyeletet és a sportlétesítmények gondnokságát. Végül személyi kérdésekben döntött a testület. P. F. Szeghalom Szeghalmon hiába hirdette hangosbemondó a legutóbbi nyílt tanácsülést: más napirendi pontokkal együtt a város általános rendezési tervének tárgyalását, mégis Varga Istvánná, a városi tanács elnöke itt-ott foghíjas széksorok előtt köszöntötte a városi tanács tagjait, a meghívott vendégeket és a néhány érdeklődőt. A tanácsülés a rendezési tervvel kapcsolatban egyszerre két előterjesztést tárgyalt, az egyik magát a tervet, a másik pedig a terv szabályozási előírásairól szóló tanácsrendeletet tartalmazta. Kovács Imre tanácstag az ügyrendi és a várospolitikai bizottság együttes üléséről számolt be. Elmondta, hogy az új buszmegálló kialakítását a Baross utcai tömbbelsőben javasolják, mivel a jelenlegi helyükön rongálják a műemlék jellegű épületeket. A tervkészítés során az is felmerült, hogy a Béke utcán sétálóutcát alakítanak ki. Bzt a párhuzamos utak keresztmetszete nem teszi lehetővé, továbbá az üzletso(Folytatás az 5. oldalon)
