Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-16 / 299. szám
1988. december 16., péntek A Központi Bizottság tagjai szavaznak csak a KB állásfoglalásainak jelentőségére utalva kifejtették, hogy nem a határozatokkal, sőt nem is végrehajtásukkal, hanem azok értelmezésével van a baj. Csökkenti ugyanis a cselekvés hatását, hogy a bizonyos konkrét kérdésekben megfogalmazott álláspontokat a legkülönbözőbb módon magyarázzák. Voltak, akik azt körvonalazták, hogy az eddigi álláspontok, és a továbbiakban kimunkálandó állásfoglalások sorozata a platform kialakítását szolgálják, olyan platformét, amelynek a politikai centrumot kell kifejeznie. Mások ugyancsak a centrum erősítését szorgalmazták, megjegyezve: a hevület időnként arra ösztökél, hogy egy nagyon jobboldali jelenségre nagyon baloldali válasz legyen a reakció. A kétfrontos harc szükségességét hangoztatva úgy ítélték meg, hogy jelenleg nem a hatalomért, hanem a hatalom orientációjáért folyik a küzdelem. Ebben nálunk immár klasszikus veszélyt jelent a „romantikus” balolda- liság, ez ellen a pártban is fel kell lépni. De szükségesnek tartották leszögezni azt is, hogy a jobboldali veszély a pártod kívül jelentkezik, nem pedig az MSZMP reformpolitikájában. Sokan foglalkoztak az alternatív mozgalmakkal is. Kérték, hogy a Központi Bizottság kapjon pontos információt az új szerveződésekről, hiszen vitába szállni az „ismeretlennel” könnyelmű vállalkozás lenne. Mások több alternatív mozgalom jelenlegi programjának ismeretében kijelentették, hogy egyes csoportosulásoknak nincs tömegbázisuk, bár még mindig kevés a konkrét ismeret a különböző szerveződésekkel kapcsolatban. Olyan közmegegyezést tartottak szükségesnek, amely kizárja a felfordulást, az anarchiát. A demokráciát tanulni kell — ismerték el —, de ennek során sem engedhető meg, hogy a szélsőséges elemek a társadalmi rend alapjait kér- kérdőjelezzék meg. Vannak törekvések a politikai tűréshatár kitapintására. Szükség van a sokszínűségre, mondták, de fuircséllották, hogy elsősorban a meghökkentően különleges, extrém nézetek 'kapnak nyilvánosságot. Ilyen esetekben elkerülhetetlen a konfrontáció, miként elérkezett az ideje annak is, hogy a párt politikáját képviselők vállalják akár a sajtóvitát is. Többen beszéltek arról, hogy a politika iránti érdeklődés rendkívüli módon megnövekedett. Az alapszervezetekben az emberek mindenről tudni akarnak, legyen az a kérdés akár a párt belső erőviszonyaival, vagy a pártüdülők beutalóinak elosztásával kapcsolatos. A tulajdonviszonyok problémakörét érintve kiemelték, hogy a különböző tulajdon- formáknak nem egyszerűen a társadalom érdekeit kell szolgálniuk, hanem a tulajdonformák együttesének kell fokozódó mértékben társadalmi tulajdonként funkcionálniuk, illetve egyre inkább társadalmivá válniuk. V *t. aki ezt nem erősítette meg, mondván: a különböző tulajdonformáknak a tulajdonos érdekéit kell képviselniük, természetesen úgy, hogy harmonikus működésük a társadalmat szolgálja. Nem az a kérdés — mondták —, hogy hány százalék a magántulajdon aránya, hanem az, hogy a tulajdont sikerül-e hatékonyan, a szocializmus javára működtetni. Szorgalmazták természetesen az állami tulajdonosi funkció felelősebb, számonkérhe- tőbb működtetését. A Központi Bizottságban elmarasztalóan került említésre az a réteg, amely az elmúlt harminc évben „túllihegte” a politikát, a pártot, s ma abban az illúzióban él, hogy ezt a magatartását a jelenlegi politikai irányvonal „túllihegésével” feledtetni tudja. Ez a próbálkozása azonban komoly veszélyeket hordoz. Ezekre is rámutatott a budapesti pártaktíván mondott beszéd. Ennek kapcsán szóba került: a mai helyzetet sokan külföldön tárgyilagosan, higgadtan ítélik meg, s ezekre a véleményekre oda kell figyelni. A mai bonyolult politikai helyzetben, amelyben nagy az elméleti zavar és nehéz az eligazodás, az élet által felvetett kérdésekre sem a Központi Bizottság, sem a párt önmagában nem tudja megadni a választ: erre csak az egész társadalom együtt tud vállalkozni, levonva a szükséges következtetéseket a gyakorlatból. Aki vezető tisztséget tölt be, vagy a tudomány területén dolgozik, annak ebben nagyobb a felelőssége. Nagy erőt jelentenek a pártban alulról megindult kezdeményezések, megújulást hozó folyamatok, amelyeket bátorítani, segíteni kell, mert az egyik legfontosabb erőforrások alkotják. A 26 felszólalást követően Berecz János összegezte a vitában elhangzottakat. Egyetértőleg tudomásul vette az előterjesztést bíráló megjegyzéseket, hozzátéve: már a pontos körülírást nélkülöző feladat vállalásakor tudni lehetett, hogy a napirenden szereplő kérdésekre jelenleg nem lehet végleges, állásfoglalásszerű választ adni. Ez azért is lehetetlen vállalkozásnak tűnt, mert például jogilag még rendezetlen körülmények között, törvényes keretek híján nehi lehet meghatározni a viszonyt a különböző szerveződésekhez. Természetesen a témakört napirenden kell tartani, s a terveknek megfelelően időről időre, a törvényalkotás ütemének megfelelően a Központi Bizottság elé terjeszteni. Ezután a vitában elhangzott egyes észrevételekre, javaslatokra utalva — egyesekkel egyetértve, másokkal vitatkozva — megjegyezte, hogy mindig közösségi gondolatként alakulnak ki a válaszok az egyes kérdésekre. A vitazárót követően a Központi Bizottság tagjai az elnöklő Grósz Károly javaslatára egyhangúlag döntöttek arról, hogy a szerkesztő bizottság az ülésről készülő közleménybe építse be az állásfoglalás-tervezet legfontosabb elemeit. Hozzájárultak ahhoz is, hogy Berecz János előadói beszéde, valamint a vitáról készült ismertetés kapjon nyilvánosságot. Grósz Károly ezután a vita tapasztalataiból következtetve javasolta, hogy a KB a főtitkár vezetésével alakítson egy bizottságot, amely három témakörben kidolgozná a KB állásfoglalástervezetét. A bizottság — amelynek tagjai: Aczél György, Berecz János, Fejti György és Romány Pál — az egy- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony, valamint a választási rendszer és mechanizmus problémakörével foglalkozna. A Központi Bizottság a javaslatot elfogadta. Ezután a Központi Bizottság meghallgatta Németh Mi..lös tájékoztatóját a kormányzati munka korszerűsítéséről, valamint Grósz Károly személyi kérdésekkel kapcsolatos javaslatát. A tájékoztatót a testület jóváha- gyóleg tudomásul vette, a személyi kérdésekre vonatkozó javaslatot pedig elfogadta. Miklóst — akit a közelmúltban az Országgyűlés a Minisztertanács elnökévé választott — felmentette KB- titkári tisztségéből. Érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt ugyancsak felmentette központi bizottsági titkári funkciójából Pál Lé" nárdot. A Központi Bizottság titkárává választotta Iványi Pált. Iványi Pál 1942-ben született Budapesten. Eredeti foglalkozása gépészmérnök. Nős, két gyermeke van. 1969-től tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1987-ben választották a Központi Bizottság, 1988 májusában a Politikai Bizottság tagjává. Újfajta koalíció Grósz Károly ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. Az újfajta közmegegyezésről, a szövetségi politikáról, újfajta koalícióról, egy úgynevezett magyar középbal formuláról érdeklődött a Magyar Rádió munkatársa. A főtitkár hangsúlyozta: baloldalinak az MSZMP-t tartja, tőle kissé középen helyezkednek el mindazok, akik a szocializmus platformját elfogadják, de a szocializmus építését nem a marxizmus—leniniz- mus ideológiája alapján, vagy nem a párt által kialakított módszerekkel akarják megvalósítani. Feltételezem — mint ez legutóbbi, csongrádi beszédemből is kitűnt —, hogy a „jobbközépen” levők közül is bizonyára lesznek olyanok, akik néhány kérdésben hajlandók együttműködni velünk, s mi is szívesen fogadjuk őket. Ilyenek az egyetemes emberi értékek megőrzése, megvédése, a béke, a környezetvédelem, tehát minden olyan törekvés, amely politikai felfogástól és világnézettől függetlenül is az emberiség érzését befolyásolja, az emberiség érdekében történik. A Tv-híradó arról érdeklődött, voltak-e jelentős véleménykülönbségek az egy- vagy többpártrendszer kérdésében. Grósz Károly elmondta, hogy a vitában megjelentek nézetkülönbségek, de ezek nem voltak markánsak. Ismét kifejtette a pártnak azt az ismert álláspontját, hogy az MSZMP az egy pártrendszer viszonyai között képzeli el a szocializmus építését, s ennek nem mond ellent, hogy folyik a párttörvény előkészítése. Az MTI munkatársának kérdése arra vonatkozott, hogy Grósz Károlynak a budapesti pártaktíván, november 29-én elmondott beszéde — amely nagy visszhangot váltott ki a politika iránt érdeklődők körében — a főtitkár értékelése szerint milyen hatást váltott ki. Grósz Károly kifejtette, hogy szándéka szerint tör-* tént, ha a közvélemény felfigyelt a beszédre. A hozzá eljutott információk és a Az angol újságíró Iványi Páltól az állami- és pártmunka szétválasztásáról érdeklődött. A Központi Bizottság újonnan megválasztott titkára kifejtette, hogy — mint ahogy ez a folyamat már el is kezdődött — a jövőben más munkamegosztásban, új módszerekkel folyik majd a párt politikájának megvalósítása az állami, tanácsi munkahelyeken, s az eddigi kritikától mentes viszonyt új, alkotó, vitákat sem nélkülöző együttműködés váltja fel. Az Independente munkatársa azt kérdezte: van-e jobboldali „rendetlenség” a párt felső vezetésében. Grósz Károly így válaszolt: szerinte nincs, s megkérte az újságírót, ha tud ilyenről, őt is tájékoztassa. Hogyan vélekedik a főtitkár a szélsőbal- oldali tömörülésekről — hangzott a következő kérdés. Vannak ilyen próbálkozások — mondta Grósz Károly. Egyelőre azonban programot, egységes állásfoglalást nem láttunk, s a szélsőbaloldalra is vonatkozik az az álláspontunk, hogy minden, a poA Központi Bizottság döntött abban is, hogy érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt fel" menti tisztségéből Benke Valériát, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnökét, és helyette kinevezi Radics Katalint, akit egyúttal felmentett a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetői tisztségéből. Ugyancsak érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette beosztásából Varga Pétert, a KB osztályvezetőjét. A Központi Bizottság emellett egyéb más, a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is információt kapott. KB-ülésen elhangzottak szerint a beszéd mondanivalóját többen helyeselték, mint ahányan vitatták. Olyanokkal egyáltalán nem találkozott, akik a teljes beszédet kifogásolták volna, inkább egy-egy megfogalmazást ragadtak ki a bírálók. Hozzátette: egy kifejezést utólag ő is rossznak tart, a termelési folyamat demokratizmusának ellentétére hirtelen nem jutott jobb szó eszébe, a diktatórikus vezetési mód szükségességéről beszélt. Ugyanakkor több más kifejezésről (mint például a „fehérterror” szóról), amelyet többen a nép riogatásának véltek — nem változott a véleménye. Csupán arra igyekezett ugyanis felhívni a figyelmet, hogy • az anarchia, a rendetlenség, a reform nem összetartozó fogalmak. Ha a rendetlenség eluralkodik, az kiszámíthatatlan folyamatokat okozhat. Hozzátette még: nem kell félni baloldali visszarendeződéstől, inkább jobboldali „rendetlenségtől” kell tartani. A párt eltökélt abban, hogy a reformot nem önmagáért, hanem a szocializmus felépítése érdekében kívánja megvalósítani. A Magyarország kérdésére Grósz Károly elmondta, hogy a testület ülésén ezúttal nem volt központi téma a nyilvánosság, a sajtó. Részben azért, mert a Központi Bizottság várhatóan februárban külön napirendi pontként vitatja meg a nyilvánosság helyzetét, fejlesztésének feladatait. A Reuter tudósítójának válaszolva a főtitkár elmondta: a párt megítélése szerint nem az alkotmány reformjára, hanem új alaptörvény megalkotására van szükség. A tervezetet társadalmi vitára bocsátják majd, ezután az Országgyűlés — két alkalommal is, várhatóan 1990- ben — napirendjére tűzi, s ha elfogadja, népszavazás mondhatja ki a végső döntést. Arra a kérdésre, hogy a következő választáson több párt indíthat-e jelölteket, a válasz így hangzott: ezt az Országgyűlésnek kell eldöntenie. litikániktól eltérő szervezethez programja, tevékenysége alapján határozzuk meg viszonyunkat. Az ötlet képivselője arról kérdezett, miként változik az üzemi pártmunka a területi pártszervezetek előtérbe kerülésével. A főtitkár elmondta : egy aránytalanság megszüntetéséről van csupán szó, az eddig mostohán kezelt területi pártmunkát szeretnék magasabb szintre emelni. Ugyanakkor az üzemekben is új szemléletre, nagyobb követelményekre van szükség, hiszen a párt politikai szervezet, s nem diszpécserszolgálat. A Képes 7 kérdésére Grósz Károly elmondta, hogy a Központi Bizottság testületé nagyjából letisztult, egységes véleményt alakított ki többek között a szocialista pluralizmus, a tulajdonviszonyok kérdésében, a párt szerepével kapcsolatban, az alternatív szervezetekhez való viszonyt illetően, sürgető feladat azonban a párt ifjúság- politikájának és értelmiség- politikájának mielőbbi újragondolása, felülvizsgálata. Grósz Károly nemzetközi sajtóértekezlete A Központi Bizottság ülését követően Grósz Károly nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Major László, a Központi Bizottság szóvivője köszöntötte a hazai és a külföldi sajtó munkatársait, és bemutatta a Központi Bizottság újonnan megválasztott titkárát, Iványi Pált. Grósz Károly rövid bevezetőjében tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a testület három napirendet tárgyalt: jelentést hallgatott meg a belpolitikai helyzet néhány aktuális kérdéséről, tájékozódott a kormány átszervezésének újabb, úgynevezett második szakaszáról, s személyi kérdésekben döntött. — Értékes, élénk, sokszínű vitát folytatott a testület a közélet időszerű kérdéseiről, egyebek között arról, mennyiben v*n összhangban a jelenlegi gyakorlatunk a májusi pártértekezleten elhangzott célokkal és törekvésekkel — hangsúlyozta a főtitkár. — Ügy értékeltük a helyzetet, hogy az időszak belpolitikai folyamatai egybeessenek a pártértekezleten szükségesnek tartott főbb fejlődési irányokkal. A gazdasági és politikai rendszer ilyen nagy mértékű átalakítása, mint amilyen Magyarországon végbemegy, csak eltérő ütemben és szinteken valósulhat meg, tekintettel arra, hogy a szükséges változások feltétel- rendszerei is eltérőek. Ennek ellenére, miközben a különbözőségek adottak, harmonikus összhang van a gazdaságban és a társadalomban végbemenő reformfolyamatok között. Munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek Grósz Károly a továbbiakban szólt arról, hogy a vita és a beszámoló tanulságai alapján felelősen megállapítható, hogy a pártnak több lényeges kérdésben már letisztult álláspontja, kialakult pozíciója van, több kérdés azonban még vita tárgyát képezi. Ezért, elsősorban a párt munkájának továbbfejlesztése érdekében, a Központi Bizottság úgy döntött, hogy a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek tevékenységének korszerűsítése érdekében széles körű eszmecserében alakítja ki, formálja a platformszabadsággal összefüggő elméleti és gyakorlati kérdéseket. Az alternatív mozgalmakkal kapcsolatban kifejtette: a Központi Bizottság ismét megfogalmazta, hogy az MSZMP elvi alapon nyitott és differenciált politikát folytat e szerveződésekkel. Létjogosultságukat nem vitatta korábban sem. így ma sem. Viszonyát a mozgalmakhoz azonban elsősorban azok platformja, programja és magatartásuk alapján határozza meg. A párt kész a párbeszédre, együtt kíván működni minden olyan kérdésben, amely a szocializmus kibontakozását, a nemzet boldogulását segíti és szolgálja, ugyanakkor vitába sfáll azokkal a nézetekkel, amelyek a szocializmust, a törvényességet, valamint nemzetközi kötelezettségein- két megkérdőjelezik. A vitában nagy figyelmet kapott a magyar közvéleményt rendkívüli mértékben foglalkoztató, a tulajdonviszonyokkal összefüggő kérdéskör. A testület ismét leszögezte azt a korábbi elvi álláspontját, hogy a több szektorú gazdaságnak hosszú történelmi szakaszon át lét- jogosultsága van Magyarországon. Az alapvető az állami tulajdon, ugyanakkor az egyik legfontosabb teendő az állami tulajdon eddiginél sokkal hatékonyabb működésének biztosítása. Ehhez egy jobban működő érde- keltsiégi rendszerre van szükség, s tovább kell fejleszteni a vállalatok önállóságát, mozgásszabadságát. Továbbra is kívánatos a szövetkezeti szektor fejlesztése, hiszen ott is nagy tartalékok rejlenek még. Ugyanakkor nyugalmat és biztonságot kell teremteni a magántulajdon számára, hogy kellő érdekeltség mellett, hosszú távon integrálódjon a gazdasági folyamatokban. — Nagy figyelmet fordítottunk szocialista értékeink védelmére, azok erősítésére is — hangsúlyozta Grósz Károly, majd elmondta: sok részkérdésben tovább tart a vita, ezért a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a jövő év elején ismét napirendre tűzi ezeket. Így például megtárgyalják majd más szervezetek és erők részvételét a hatalom gyakorlásában, a nyilvánosság tárgyilagosságának, sokszínűségének gazdagítását. A vita tehát értékes hozzájárulás volt ahhoz a magas hőfokú belpolitikai aktivitáshoz, amely ma az egész társadalmat jellemzi, és a pártközvéleményt is áthatja. A főtitkár bejelentette, hogy a testület személyi kérdésekről is döntött. Németh Állami és pártmunka szétválasztása
