Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-16 / 299. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TAHACS LAPJA 1988. DECEMBER 16., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XUIL ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly elnökletével csütörtökön összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozás kezdetén a párt főtitkára bejelentette: elhunyt Tömpe István, a Központi Bizottság tagja. Tevékenységét méltatva elmondotta: Tömpe István a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége volt, a politikai közéletben 1945 óta mindig aktívan vett részt. A munkásmozgalomba jóval a fel- szabadulás előtt kapcsolódott be, a spanyolországi szabadságharcban a spanyol forradalmi erők oldalán küzdött. A párt bármilyen beosztásra kérte fel, mindig tudásának maximumát nyújtva, fegyelmezetten, elkötelezetten dolgozott. Halála nagy veszteség a testület számára is, hiszen a Központi Bizottságban is nyílt, szókimondó, konstruktív felszólalásokkal segítette a munkát. A Központi Bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak Tömpe István emlékének. A testület ezután — a Politikai Bizottság javaslata alapján — döntött a tanácskozás napirendjéről: 1. Időszerű politikai kérdések, előadó: Berecz János. 2. Tájékoztató a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról, előadó: Németh Miklós. 3. Személyi kérdések. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Műiről történő építkezés Kétségtelen, hogy köny- nyebb lenne a helyzetünk, ha korábban a tudományos, az elméleti, politikai munkát nem kötöttük volna meg azoknak a területeknek a kutatásában, amelyekre ma lépnünk kell. Máig ható következményei vannak, hogy a politikai vitákat nemcsak mellőztük, hanem még akkor is korlátoztuk, amikor az előttünk álló feladatok megoldásához nélkülözhetetlenek lettek volna. A helyzet. ellentmondásos voltát mutatja, hogy a párt által támogatott, ösztönzött témákban és tudományterületeken, így a szociológiában, a politológiában, a jog- és a közgazdaságtudományban jelentős eredmények születtek, ezeket azonban a politikai irányítás többnyire mellőzte. Azt is meg kell mondani, hogy ezek egy része újszerűségében — de marxista ala- •pokon — számos kérdésben meghaladta az MSZMP által korábban képviselt politikai felfogást. Más részük ugyan nem marxista talajon áll, de a szocialista rendszerben jelentős mértékben adaptálható elgondolásokat tartalmaz. Ebben a folyamatban sajátos jelenség, hogy ezek az elméletileg, tudományosan feldolgozott új nézetek a társadalmi közélet területére kerülve több esetben most már politikai tényezőként hatnak a párt korábban kialakult és általunk is meghaladni kívánt politikai gyakorlatával szemben, erősítve a politikai versenyhelyzetet. Ma ezeket a gondokat a megújulási folyamat szerves, kikerülhetetlen kísérőjelenségeiként értékelhetjük. Ugyanakkor a pártmozgalom ezt a helyzetet nem veheti egyszerűen tudomásul, hanem határozottan lépnie kell a saját belső megújulásában, az elméleti és gyakorlati politikai kérdésekre adandó válaszok kidolgozásában. — A demokratikus centralizmus, a párton belüli demokratizmus értelmezésével kapcsolatban visszatérően megerősítést nyertek a pártértekezleten megfogalmazott szándékok, így az alulról történő építkezés szükségessége, a platformszabadság igénylése, a párton belüli választási rendszer korszerűsítése, a pártviták lehetőségeinek kiszélesítése. Több ízben megerősítést nyert, hogy a párt tevékenységében érvényre kell , juttatni a politikai— mozgalmi jelleget, összességében mindezekkel kapcsolatban azonban a KB ülései nem mentek túl a májusi pártértekezlet állás- foglalásában foglaltakhoz képest. A párttal kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésben folyamatosan, a feladattervnek megfelelően folyik a döntéselőkészítő munka. Az elkövetkező időszak ebből a szempontból igen jelentős előrelépésre ad lehetőséget. Több fontos témában a korábbi elképzeléseinknek megfelelően párt- viták megszervezését javasoljuk. Az eredeti elképzelések szerint 1989. január—februárban a munkahelyi és lakóterületi párt- szervezetek feladatairól és a párt szervezeti felépítésének, valamint a párt választási rendszerének módosításáról kezdődik a pártvita. Áprilisra a párton belüli platformok kialakulásával kapcsolatos szabályokra készülnek szempontok szintén pártvita céljából, s a párt szervezeti szabályzatával összefüggésben is hasonló módon kívánunk eljárni. Berecz János beszéde — A mostani napirend jelentőségét az adja, hogy a Központi Bizottság döntése alapján áttekintsük, menynyire egyértelmű, követhető és orientáló jellegű állásponttal rendelkezünk a szélesebb közvéleményt is foglalkoztató néhány fontos időszerű politikai kérdésben — kezdte előadói beszédét a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva: kizárólag a pártértekezlet, illetve a központi bizottsági ülések állásfoglalásai és az elhangzott előadói beszédek tekinthetők olyan elvi alapoknak, amelyeket a Központi Bizottság képviselhet, amelyek a párttagság számára is irányadóak az általunk követett politikai vonalról. Az ezt értelmező vagy más kérdéseket érintő egyes megnyilatkozások nem tekinthetők a párt vezető testületéi hivatalos álláspontjának. Más területeken azonban a sokszínűségükben — esetenkénti egymásnak való ellentmondásukban is — természetes alkotó részévé váltak az élénk politikai közéletnek. A pártértekezlet, a Központi Bizottsági a Politikai Bizottság állásfoglalásai, az elhangzott előadói beszédek több kérdésben világosan rögzítik a párt felfogását. Nem állja meg a helyét az az általánosítható vélemény, hogy lényeges ügyekben nincs képviselhető, érvényes álláspontunk. Kétségtelen azonban az is, hogy vannak fontos területek, amelyeken a magunk számára sem munkáltuk ki egyértelműen tisztázott részletekkel a hosszabb távon is képviselhető, a párttagságot, a politikai közvéleményt orientáló nézeteinket. a szocialista gazdaság többszektorú Jelentős politikai veszteség számunkra és a kiszélesedő nyilvánossággal is ellentétben áll, hogy a párt saját előkészületeiről, szándékairól még mindig főleg csak a KB- és PB-üIések- hez kapcsolódóan ad tájékoztatást, az egyéb munkálatokról kevésbé. Nem tartható, hogy a közvéleményt, az ország sorsát érintő számos fontos kérdésben az elképzeléseinket csak e testületi döntések után hozzuk nyilvánosságra. Ezzel a gyakorlattal a kezdeményező szerepünket veszthetjük el. Állásfoglalásunk csak a kívülről jövő kezdeményezésekre való reakciónak tűnik, holott gyakran az elmúlt egy év során időben kezdtünk el foglalkozni .az egyes témákkal, például az alternatív katonai szolgálattal, a népszavazással, az alkotmányreformmal. A kezdeményezés időszakában vállalnunk kell a gondolati kiéretlenség veszélyét is, az állásfoglalás után pedig annak következetes, nyilvános képviseletét azért, hogy a vitákban erősítsük pozíciónkat, offenzívvá tehes- sük magatartásunkat. Ezért a pártélet fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket és más fontos politikai témát érintő gondolatainkat már az előkészítő munka során is tegyük nyilvánossá. Újabb témakörre áttérve, a Központi Bizottság titkára emlékeztetett: a tulajdonviszonyokról, a gazdaságról szólva a pártértekezlet rögzíti, hogy a szocialista gazdaság többszektorú, azaz a magántulajdon is tartós részét képezi. Hangsúlyozza az állásfoglalás a külföldi működötöké hazai termelésbe történő bevonásának szükségességét is. A tulajdonviszonyokról való társadalmi felfogás alakításában pártunk végig aktív, kezdeményező szerepet játszott, ösztönözte a gondolati letisztulást elősegítő vitákat, összességében a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos politikai gondolkodás és elméleti munka előbbre tart, mint a tényleges gyakorlat, hiszen a társasági törvény csak 1989. január 1-jével lép életbe. Ugyanakkor a helyzetet bonyolítja, hogy azokon a területeken, ahol a tulajdonlást és jogosítványait illetően vannak már kezdeti tapasztalataink, esetenként újra tisztázni szükséges korábbi felfogásunkat. Egyik fontos probléma a vállalati tanácsok kérdése, mivel ez a tulajdonosi felfogás és gyakorlat szemmel láthatóan csak az állami vállalatok egy kisebb részénél vált be. Másutt ettől eltérő jellegű tulajdonosi jogosítványokat, szervezeti megoldásokat kell működtetni. az elosztáspolitika korszerűsítése A gazdaságpolitikai kérdésekben egyébként a feladattervnek megfelelően folyik az elképzelések kialakítása. A foglalkoztatáspolitikára vonatkozó javaslatot a Politikai Bizottság megtárgyalta, és 1989 első félévében a gazdaságpolitika stratégiai elemeivel összehangolva újból napirendre kerül. Az elosztáspolitika korszerűsítésére folynak az előkészítő munkák, a kérdést a Gazdaság- politikai Bizottság megtárgyalta, 1989 első negyedévében a Politikai Bizottság elé kerül. A szociálpolitika és egészségügy fej lesztésére vonatkozó elképzeléseket a Gazdaságpolitikai Bizottság 1988 decemberében megtárgyalja, és a következő év első félévében a Központi Bizottság elé kerülhet a javaslat. Mindehhez hozzáfűzzük azt a követelést, amelynek a Központi Bizottság november 1—2—ai ülésén is hangot adtunk, miszerint elodázhatatlan politikai súlyú kérdés a szociális háló mielőbbi kiépítése. Felhíva a figyelmet azonban arra, hogy ezt a hálót a realitások alapján, s ne a közvélemény nyomására, túlvállalásoktól fűtve hozzuk létre. A gazdaságpolitika stratégiai elemeinek kialakításával foglalkozó munkabizottság létrejött és feladatát folyamatosan látja el. A pártértekezleten nagy hangsúlyt kapott, a politikai intézményrendszer átfogó megújításának és a szocialista értékek megőrzésének a szükségessége. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az azóta eltelt időben a párt központi vezető testületének hivatalos dokumentumai viszonylag keveset foglalkoztak a kérdésekkel. A felgyorsuló politikai fejlődésünk velejárója a szocialista értékek megőrzése, változása, új értékek megjelenése és integrálási igénye. Ezért is szükséges, hogy megfogalmazzunk, s azzal összhangba hozzunk olyan kérdéseket is, mint például a tőkésedés lehetőségei és korlátái. Óvnunk kell viszont a túlideologizálástól, leegyszerűsítéstől. Ez a folyamat gazdasági előrehaladásunk igényeinek megfelelően és a társadalom ellenőrzése alatt, a megszerzett (Folytatás a 2. oldalon) Gazdag választékból válogathattak a herényi új könyvesbolt első látogatói, vásárlói Fotó: Kovács Erzsébet Új könyvesbolt nyílt Mezőberényben Egy ijetvenöt négyzetméteres eladóterű, 2,2 millió forintos árukészletű, ízlésesen berendezett, nagyon szép kiképzésű könyvesbolttal lett ■gazdagabb Mezőberény. A Népköztársaság útja 2. szám alatti új lakóépület földszintjén berendezett, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat hálózatába tartozó, 155. számú könyvesboltot tegnap délben rövid ünnepség keretében Szűcs Lajos tanácselnök adta át. Mint méltató beszédében megemlítette, a könyvterjesztő vállalatnak tizennégy éve van üzlete Mezőberényben. Az elmúlt évben a bizony nem a legideálisabb körülmények között árusító kis üzletnek 4,5 millió volt a forgalma, a 28 üzemi könyvterjesztőtől és az s egy vállalati könyvespavilonból 1,4 millió értékben vásároltak könyvet. Csak hanglemezből és műsoros megnókazettából közel egymillió forint értékű volt a forgalom. Alz ünnepség részeként — amelyen az első látogatókat a bolt dolgozói szendviccsel, kávéval, üdítővel kínálták — Ambrus Sándor Pusztító mámorban című, saját i- adású könyvét dedikálta. (ni) Január 14-én pártértekezlet Soron kívüli ülést tartott a gyulai városi pártbizottság A gyulai városi pártbizottság tegnap délután tartotta soron kívüli ülését Klam- peczki Károly titkár elnökletével. Megvitatták azt a jelentést, amelyet egy ideiglenes bizottság készített a pártbizottság munkájának megújításáról és a városi pártértekezlet előkészítését szolgálja. Dr. Marsi Gyula első titkár szóbeli kiegészítőjében elmondotta: az ideiglenes bizottság az előterjesztést némi kiegészítésekkel alkalmasnak tartotta arra, hogy a pártbizottság megvitassa. A határozati javaslatokat egyenként megindokolta. A pártbizottság úgy döntött, hogy javasolja a városi pártértekezletnek: a kongresszusig ne szüntessék meg a végrehajtó bizottságot, de az eddigi munkamódszerén és munkastílusán változtasson. Ugyancsak javasolják, hogy egyelőre ne változzon az 55 tagú pártbizottság létszáma, hiszen a területi elvet csak így tudják megvalósítani. Javasolják továbbá: a végrehajtó bizottság kivételével ne hozzanak létre önálló munkabizottságot, hanem szükség szerint alakuljanak ilyen csoportok, akár pár- tonkívüliek bevonásával is. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a pártértekezlet döntsön arról: az 1985-ös párt- értekezleten megválasztott 40 pártbizottsági tagot milyen határidőn belül válasszák meg, illetve hívják vissza, és helyettük mást küldjenek az alapszervezetek. Végül úgy határoztak, hogy azt javasolják a pártértekezletnek: első titkárt és két titkárt válasszon a pártértekezlet a testület élére. Titkos szavazással eldöntötték, hogy a három jelölt dr. Marsi Gyula, Klampeczki Károly és Mihucza József legyen. A városi pártértekezlet végleges időpontja: 1989 január 14. (s. s.) Vetömagexport Az állami gazdaságok mintegy kétharmadában, 80 üzemben foglalkoznak vetőmagtermeléssel. Az állami gazdaságok vetőmagüzemeiben készítik elő a hazai felhasználásra és exportra szánt, itthon előállított szaporítóanyag 70 százaSzombati számunk ingyenes falinaptár melléklettel jelenik meg! lékát, évente mintegy 2,6-2,7 milliárd forint értékben. A vetőmagvak jelentős része a hazai nagyüzemekbe kerül, a többit az ÁgkerKft. értékesíti külföldön. A rubel elszámolású piacokra eladott áruk kilenctizedé a hibrid kukorica, öt év alatt megkétszereződött a kivitel, ami az idén várhatóan eléri az 50 millió rubelt.
