Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

NÉPÚJSÁG 1988. december 2., péntek Vietnami népi ellenőrzési delegáció látogatott megyénkbe Tudományos emlékülés a KMP megalakulásáról Szerdán Tran Thannak, a Vietnami Népi Demokrati­kus Köztársaság Központi Állami Népi Ellenőrző Bi­zottsága elnökhelyettesének Kardos tavasz óta szabad­időközponttal dicsekedhet, s ezen kívül természetesen lé­tezik, sőt működik a műve­lődési ház is. Ha pedig a kettő együtt megél, nyilván szükség van erre is, arra is: — Valóban ez a helyzet? — kérdem Borbély Pált, a helyi termelőszövetkezet sze­mélyzetisét, akihez a szabad­időközpont is tartozik. — Hogy mennyire kellett, azt az állandó kihasználtság is mutatja, meg az az öröm, amivel ide, a haranglábas (volt) iskolába belépnek a régi növendékek. S nem ke­vesen vannak, akik ide jár­tak, a 44-es főút melletti is­kolában, amelyet a téesz ho­zatott rendbe, alakított át, hogy saját helye legyen a tagságnak. De a falunak is. hiszen valamilyen szállal szinte mindenki a téeszhez kötődik, de ha mégsem, ak­kor a másik szövetkezeti ága­zathoz, az áfészhez, takarék- szövetkezethez. A takaros épületben van egy nagy terem, egy biliárd­szoba, egy kisebb helyiség,, szép előtér és folyosó, vala­mint egy olyan kétszobás apartmant, amely még az igényes külföldi vendégek fogadására is alkalmas. A ház ad otthont a szabadidős- klubnak és a KISZ fiatal­jainak is. vezetésével háromtagú kül­döttség látogatott megyénk­be Szálkái Tóth István, a Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság elnökhelyettese kísé­Március eljén a nőnapi ün­nepséggel avatták fel a sza­badidőközpontot, azóta a té­esz itt tartja minden kisebb- nagyobb rendezvényét. S bir­tokba vették a szocialista brigádok is, akiknek már egy saját otthonra nagy szüksé­gük volt. Meg is érdemli mind a kilenc brigád, mert rengeteget dolgoztak az át­alakításon. És még így is 1,2 millió forintjába került az épület a téesznek. — Szabadidőközpont már létezik, de van-e igazán sza­badidejük az embereknek? — Nem egyformán, hiszen az életmód változása azzal is járt, hogy ha csak lehet, a nők is dolgoznak. Korán kel és későn fekszik a csa­lád, több munkával igyek­szik gz igényeit kielégíteni. Ez leginkább a középkor- osztályra vonatkozik és a fiatal házasokra, akik a csa­ládi otthont, a házat építik. Jóval több az idejük a nyugdíjasoknak és az ifjú­ságnak, akik kívánnak és szeretnek szórakozni. Az utóbbiak diszkózni is, és itt arra is van lehetőség. Szóval megoszlik az idő és megoszlanak az emberek, de a szabadidőklubban mégis összetalálkoznak, a tagjai ugyanis a 14 évesektől a nyugdíjasokig terjednek élet­kor szerint. Közel százan rétében... A vendégek lá­togatásuk első napjának dél­utánján a békéscsabai hűtő­házat keresték fel, s ismer­kedtek az élelmiszeripari nagyüzem életével. vannak, s hétfőnként tarják a klubnapot. Érdeklődésük is széleskörű, a sporttól kezdve a kultúra különböző ágait érinti. — Hétfőn párttaggyűlés volt, utána klubest, kedden a baromfitermelő szakcso­port ülésezett, majd itt ma­radtak egy kis baráti be­szélgetésre. Másnap a KISZ- esek jöttek össze, őket a Vöröskereszt követte, hétvé­gén pedig a szocialista bri­gádok tartották az össze­vont névnapokat, mint szok­ták egyszer egy negyedév­ben. És már folyik a készü­lődés a karácsonyi fenyőün­nepre és a szilveszteri mu­latságra. S el ne felejtsem említeni: itt folyik az isko­lások népitánc-tanítása is Tegnap délelőtt a Békés Megyei Tanács székházában Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnö­ke fogadta a vietnami ven­dégeket és adott tájékozta­tást megyénk politikai, gaz­dasági és társadalmi életé­ről, az államigazgatás és a népi ellenőrzés napi kap­csolatáról. A megbeszélésen jelen volt Józsa Béla, a me­gyei NEB elnöke is. A vietnami delegáció teg­nap délután a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezethez lá­togatott, ma a Gyulai Hús­kombinátot keresi fel, majd a gyulai városi NEB tevé­kenységével ismerkednek. A vendégek késő délután utaz­nak el megyénkből. október elseje óta. Szarvas­ról, a Tessedik táncegyüttes­től jár ki hozzájuk két ok­tató. — Igazán nem panaszkod­hatnak, mozgalmas az élet az új kulturális központ­ban ... — És még inkább az lesz, mert további terveink van­nak. A ház előtt már elké­szült a park, tavasszal az épület mögötti terület követ­kezik. S ezt a sportnak szen­teljük. Teniszpályát és kug- lizót építünk, hogy a fiata­lok és idősebbek egyként megtalálják a szórakozásu­kat. De addig is lehet oda­bent pingpongozni, biliár- dozni, sakkozni, rexezni és társasjátékokkal múlatni az '^őt. Vass Márta A TIT Békés Megyei Szervezetének és a Magyar Történelmi Társaság megyei csoportjának rendezésében tegnap tudományos emlék­ülés volt Békéscsabán a TIT értelmiségi klubjában. Erre a magyarországi forradal­mak és a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja (KMP) megalakulásának 70. évfor­dulója alkalmából került sor. Elsőként dr. Vadász Sán­dor kandidátus, az ELTE docense „Károlyi Mihály és az antant” címmel tartott előadást. Bevezetőjében utalt arra, hogy a Károlyiak né­hány francia családdal áll­tak rokonságban. A magyar politikus határozottan eluta­sított minden hódítást és a háború mielőbbi befejezését követelte. Elutazott Svájcba is, ahol találkozott az antant képviselőivel és a magyar- országi béketörekvésekről igyekezett meggyőzni őket. Fellépése az ismert politi­kai, társadalmi körülmények miatt azonban pem járt si­kerrel. A. Budapesten fel­állított Károlyi-szobor jól kifejezi sorsának tragikus alakulását. Az utóbbi időben egyre többször került szóba az új adórendszer negatív hatása a kisiparosokra. Iparengedé­lyek visszaadásáról, vagy az ipargyakorlás szüneteltetésé­ről olyan általános kép ala­kult ki, hogy ez a mostani adópolitika nem kellően ösz­tönöz a szolgáltatások fej­lesztésére. Ebbe az általános képbe Kondoros sehogyan sem illik bele — állapították meg a tegnap, december 1- jén tartott tanácsülésen. Itt az év első felében a helyi tanács 21 kisipari működési engedélyt adott ki. Közülük tizenhatan vállalati dolgozók, vagy nyugdíjasok. Az új kis­iparosok közül hárman meg­szüntették korábbi munkavi­szonyukat, s ezentúl főfog­Hű ábrázolásnak tekinthe­tő az 1986-ban készült Kun Béla-szobor is, amely vi­szont a proletárforradalom vezetőjének optimizmusát fe­jezi ki. Róla dr. Szabó Ág­nes kandidátus, a Párttörté­neti Intézet osztályvezetője beszélt, aki az életút rövid ismertetése után néhány fontosabb momentumra, ösz- szefüggésre hívta fel a fi­gyelmet. Egyebek között megemlítette Kun Béla: „Mit akarnak a kommunis­ták?” című írását, amely a szociáldemokráciával való szakítás céljából jelent meg, s amelyből kitűnik, hogy szerzője jól ismerte Lenin munkáit. A Tanácsköztársa­ság kikiáltása után hamar jelentkeztek a nehézségek, így a proletárállam nem maradhatott fenn. Az előadást követően dr. Szabó Ferenc múzeumigaz­gató, a TIT történelmi szak­osztályának elnöke Károlyi Mihállyal és Kun Bélával kapcsolatos Békés megyei vonatkozásokat ismertette. Majd az előadók válaszoltak az emlékülés résztvevőinek kérdéseire. lalkozásban kisiparosként dolgoznak. A tanácsülés azt is meg­állapította, hogy a vállalati gmk-k száma és tevékenysé­ge a nagy adóterhek miatt erőteljesen visszaesett 1988- ban. .A túlmunkáért az em­berek nem pénzt, hanem sza­badnapot kérnek. Ezt az időt a kisárutermelés fejlesztésé­re fordítják, mely 500 ezer forint bevételig adómentes, egymilliós bevételig pedig szerény mértékű, elviselhető adóterhet jelent. E változás és átrendezpdés hatására Kondoroson felélénkült a kistermelés. Az előző évi áfész-felvásárlási érték, amely 50 millió forint körül alakult, most megközelíti a 120 millió forintot. D. K. Kívülről a nemrég elkészült szórakozási épület Fotó: Kovács Erzsébet (ni) fl harangos iskola újra a népé —y—n Tanácsülés Kondoroson Új kisiparosok — Visszaestek a gmk-k — Fejlődött a kistermelés Vesztegetés a gépkocsiban „Mennyit ér meg magának, hogy jogosítványa legyen?” Teszöv-kiildöttgyűlés Békéscsabán Valóban a kibontakozás irányába haladunk? Sokan életük nagy esemé­nyének tartják a jogosítvány — hivatalos nevén a vezetői engedély — megszerzését. Van is benne valami, hiszen sokat kell érte dolgozni, ta­nulni, gyakorolni; ahogy mondani szokás, nem adják ingyen. Hogy pontosan meny­nyiért? Micsoda kérdés — fortyanhat fel bárki —, any- nyiért, amennyit hivatalosan az arra feljogosított szervek megállapítottak! Ám, mint a békéscsabai Autóközlekedési Tanintézet egyik oktatójának esete bi­zonyítja, a dolog nem ilyen egyértelmű. Az oktató, Leh- maier Adóm sajátos egyéni tarifát ötlött ki. Erről tanús­kodik a Békéscsabai Városi Rendőrkapitányságon folyta­tott vizsgálat anyaga, amely szerint alaposan gyanúsítha­tó, hogy az előzetes letartóz­tatásban levő Lehmaier kü­lönböző pénzösszegeket kért a gyakorlati vizsgára készü­lőktől. Ahogy ő fogalmazott: „Mit ér az magának egy­általán, hogy jogosítványa legyen?” A kérdés persze teljesen világos: mennyit kell az oktató markába leszurkol­ni a sikeres vizsgáért. Egyik tanulója 500 forintot ígért, de Lehmaier nyomban felvi­lágosította: a pénz négysze­resét kéri. Mások azonnal rá­kérdeztek a tarifára, hogy elejét vegyék a találgatások­nak. Ha létrejött az ügylet, Lehmaier megígérte, hogy a vizsgán könnyebb útvonalon vezethet a tanuló, nincs miért izgulnia. Mert arról még időben gondoskodott, hogy vizsgázói kellő stressz- állapotba kerüljenek. A meghallgatott tanúk — vala­mennyien Lehmaier volt ta­nítványai — hosszasan pa­naszolták oktatójuk durva, nyers modorát. Szinte meste­re volt annak, hogy lelkileg felkészítse a tanulót: nem ő az autóvezetők honi Niki Laudája ... Igyekezett olyan helyzetet teremteni, hogy ta­nítványa elhitesse önmagá­val: tényleg pocsékul vezet, s ha még ezek után jogosít­ványt is akar, azt valóban „meg kell venni”. Aztán másféle módszerek­kel is próbálkozott Lehmaier Ádám, hogy tanulóitól pénzt csikarjon ki: ha valaki rosz- szul váltott sebességet és kissé nyikorgóit a berende­zés, kellő nyomatékikal is­mételgette, hogy itt bizony tönkre mentek az alkatré­szek. A javításra, alkatrész- cserére felajánlott pénzt ter­mészetesen gondolkodás nél­kül elfogadta. Előfordult, hogy egyszerűen csak egy hatásos panaszáradattal pró­bálta „megnyerni” tanítvá­nyát azzal: teljesen kiürült a kasszája, pedig külföldre készül, de hát a kiadások, meg a drágaság ... Olyan is volt, amikor ele­gendőnek bizonyult az a bi­zonyos „ráutaló magatartás”, vagyis a pénzkérés ama fél­reérthetetlen, ősi módszere, midőn az ember egyszerűen csak elkezdi dörzsölgetni egymáshoz a hüvelyk- és mutatóujját... Egyik tanu­lója többször is felfigyelt a félreérthetetlen mozdulatra, s a harmadik eset után le is számolta a maga ezer fo­rintját. A dicstelen sorozat­nak végül egv talpraesett ta­nítvány vetett véget: a vesz­tegetés hallatán bejelentést tett a megyei rendőrfőkapi­tányság gazdasági rendésze­tén, s így sikerült tetten érni az oktatót. Lehmaier Ádám ügyében egyelőre tovább nyomoz a rendőrség. Azt azonban már ennyi adat ismeretében is leszögezhetjük: oktatói gya­korlatában mintha eltávolo­dott volna a munkájához oly szükséges hivatásbeli fele­lősségtől, a tanulók kulturált felkészítésétől és egyáltalán a tisztességtől... L. E. (Folytatás az 1. oldalról) tsz-eknek legkésőbb 1989. március 31-ig kell felülvizs­gálni alapszabályukat és belső szabályzataikat. En­nek fontosságára hívta fel a figyelmet a titkárhelyettes, majd a vagyoni érdekeltség­ről és a tagi vállalkozási formák szerepéről szólt az előadó. A beszámolókat követő vi­tában elsőként Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz el­nöke kért szót. Elmondotta, elég későn ismerték meg a jövő évi szabályozást a tsz- ek és sajnos további ered­ményromlás prognosztizál­ható 1989-re. Balázs Mátyás, a Dobozi Petőfi Tsz elnöke az érdek- képviseleti munka haté­konyságának javításáról, a bérszabályozás és a piaci vi­szonyok kedvezőtlen vonat­kozásairól beszélt. Vass Józsefné, a Sarkadi Lenin Tsz képviselője, or­szággyűlési képviselő, mint meghívott, részletesen be­szélt az agrárágazat árkér­déseiről, az exportlehetősé­gekről és a mezőgazdasági támogatások alakulásáról. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára ismer­tette azt a levelet, melyet a megyei pártbizottság novem­ber H-i ülésén fogalmaztak meg a kormányhoz. A to­vábbiakban arról szólt, hogy az élelmiszeriparban ma még nincs válság a megyé­ben, de a mezőgazdaságban már válságról beszélhetünk. Unnék egyik jele a jelentős létszámcsökkenés. A továb­biakban arról szólt, hogy meg kell fogalmazni a me­gye sajátos helyzetében egy új agrárpolitikai programot, amely tükrözi a nagyüze­mek, így a szövetkezetek ér­dekét is. Befejezésül így fo­galmazott a megyei pártbi­zottság titkára. „Az elkese­redés nem jó dolog, az élni akarás legyen erősebb eb­ben a közösségben, s akkor túléljük ezt a nehéz idő­szakot.” Lehóczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese bevezető­jében a hazai élelmiszer- gazdaság idei várható ered­ményéről beszélt. Ebben az évben a magyar agrárterme­lés 1,4 milliárd dollár ex­portjával járult hozzá a külkereskedelmi egyensúly javításához. Az idén várha­tóan 30 százalékkal csökken a termelőszövetkezetek nye­resége az 1987. évihez ké­pest. Kitért arra is, a párt szövetkezet- és agrárpoliti­kája sikeres volt, hiszen 1960 óta kétszeresére nőtt a termelés az ágazatban, mi­közben a létszám a felére csökkent. Az eredményekre legyünk büszkék itt, Békés megyében is, de most az előt­tünk álló feladatokra kon­centráljunk — hangsúlyozta a főtitkárhelyettes, majd a szövetkezeti önállóság fon­tosságáról, a tulajdonosi kö­tődés erősítéséről fejtette ki véleményét. Befejezésül né­hány jövő évi szabályozó- változásra hívta fel a fi­gyelmet a felszólaló. Perecz Sándor, a Bélme­gyeri Üj Barázda Tsz elnö­ke szerint igen pozitív ké­pet festett a TOT főtitkár- helyettese a mezőgazdaság­ról. Véleménye szerint, most az az elv érvényesül, hogy minél többet elvonni a gazdaságtól, az emberektől. Sajnos erre korlátozódik a gazdaságpolitika, s mindeh­hez járul még egy rossz pénzügyi, banki politikai gyakorlat is — mondta vé­gezetül. A küldöttgyűlés elfogadta a kiegészítésekkel együtt a beszámolókat, majd döntött a szövetkezeti konferencia négy küldöttének személyé­ről, akik a megye mezőgaz­dasági szövetkezeteiben dol­gozó országgyűlési képvise­lők lesznek. (verasztó) Fogadó» a megyei tanácsnál Fotó: Gál Edlt

Next

/
Thumbnails
Contents