Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
NÉPÚJSÁG 1988. december 2., péntek Vietnami népi ellenőrzési delegáció látogatott megyénkbe Tudományos emlékülés a KMP megalakulásáról Szerdán Tran Thannak, a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság Központi Állami Népi Ellenőrző Bizottsága elnökhelyettesének Kardos tavasz óta szabadidőközponttal dicsekedhet, s ezen kívül természetesen létezik, sőt működik a művelődési ház is. Ha pedig a kettő együtt megél, nyilván szükség van erre is, arra is: — Valóban ez a helyzet? — kérdem Borbély Pált, a helyi termelőszövetkezet személyzetisét, akihez a szabadidőközpont is tartozik. — Hogy mennyire kellett, azt az állandó kihasználtság is mutatja, meg az az öröm, amivel ide, a haranglábas (volt) iskolába belépnek a régi növendékek. S nem kevesen vannak, akik ide jártak, a 44-es főút melletti iskolában, amelyet a téesz hozatott rendbe, alakított át, hogy saját helye legyen a tagságnak. De a falunak is. hiszen valamilyen szállal szinte mindenki a téeszhez kötődik, de ha mégsem, akkor a másik szövetkezeti ágazathoz, az áfészhez, takarék- szövetkezethez. A takaros épületben van egy nagy terem, egy biliárdszoba, egy kisebb helyiség,, szép előtér és folyosó, valamint egy olyan kétszobás apartmant, amely még az igényes külföldi vendégek fogadására is alkalmas. A ház ad otthont a szabadidős- klubnak és a KISZ fiataljainak is. vezetésével háromtagú küldöttség látogatott megyénkbe Szálkái Tóth István, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnökhelyettese kíséMárcius eljén a nőnapi ünnepséggel avatták fel a szabadidőközpontot, azóta a téesz itt tartja minden kisebb- nagyobb rendezvényét. S birtokba vették a szocialista brigádok is, akiknek már egy saját otthonra nagy szükségük volt. Meg is érdemli mind a kilenc brigád, mert rengeteget dolgoztak az átalakításon. És még így is 1,2 millió forintjába került az épület a téesznek. — Szabadidőközpont már létezik, de van-e igazán szabadidejük az embereknek? — Nem egyformán, hiszen az életmód változása azzal is járt, hogy ha csak lehet, a nők is dolgoznak. Korán kel és későn fekszik a család, több munkával igyekszik gz igényeit kielégíteni. Ez leginkább a középkor- osztályra vonatkozik és a fiatal házasokra, akik a családi otthont, a házat építik. Jóval több az idejük a nyugdíjasoknak és az ifjúságnak, akik kívánnak és szeretnek szórakozni. Az utóbbiak diszkózni is, és itt arra is van lehetőség. Szóval megoszlik az idő és megoszlanak az emberek, de a szabadidőklubban mégis összetalálkoznak, a tagjai ugyanis a 14 évesektől a nyugdíjasokig terjednek életkor szerint. Közel százan rétében... A vendégek látogatásuk első napjának délutánján a békéscsabai hűtőházat keresték fel, s ismerkedtek az élelmiszeripari nagyüzem életével. vannak, s hétfőnként tarják a klubnapot. Érdeklődésük is széleskörű, a sporttól kezdve a kultúra különböző ágait érinti. — Hétfőn párttaggyűlés volt, utána klubest, kedden a baromfitermelő szakcsoport ülésezett, majd itt maradtak egy kis baráti beszélgetésre. Másnap a KISZ- esek jöttek össze, őket a Vöröskereszt követte, hétvégén pedig a szocialista brigádok tartották az összevont névnapokat, mint szokták egyszer egy negyedévben. És már folyik a készülődés a karácsonyi fenyőünnepre és a szilveszteri mulatságra. S el ne felejtsem említeni: itt folyik az iskolások népitánc-tanítása is Tegnap délelőtt a Békés Megyei Tanács székházában Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta a vietnami vendégeket és adott tájékoztatást megyénk politikai, gazdasági és társadalmi életéről, az államigazgatás és a népi ellenőrzés napi kapcsolatáról. A megbeszélésen jelen volt Józsa Béla, a megyei NEB elnöke is. A vietnami delegáció tegnap délután a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezethez látogatott, ma a Gyulai Húskombinátot keresi fel, majd a gyulai városi NEB tevékenységével ismerkednek. A vendégek késő délután utaznak el megyénkből. október elseje óta. Szarvasról, a Tessedik táncegyüttestől jár ki hozzájuk két oktató. — Igazán nem panaszkodhatnak, mozgalmas az élet az új kulturális központban ... — És még inkább az lesz, mert további terveink vannak. A ház előtt már elkészült a park, tavasszal az épület mögötti terület következik. S ezt a sportnak szenteljük. Teniszpályát és kug- lizót építünk, hogy a fiatalok és idősebbek egyként megtalálják a szórakozásukat. De addig is lehet odabent pingpongozni, biliár- dozni, sakkozni, rexezni és társasjátékokkal múlatni az '^őt. Vass Márta A TIT Békés Megyei Szervezetének és a Magyar Történelmi Társaság megyei csoportjának rendezésében tegnap tudományos emlékülés volt Békéscsabán a TIT értelmiségi klubjában. Erre a magyarországi forradalmak és a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalakulásának 70. évfordulója alkalmából került sor. Elsőként dr. Vadász Sándor kandidátus, az ELTE docense „Károlyi Mihály és az antant” címmel tartott előadást. Bevezetőjében utalt arra, hogy a Károlyiak néhány francia családdal álltak rokonságban. A magyar politikus határozottan elutasított minden hódítást és a háború mielőbbi befejezését követelte. Elutazott Svájcba is, ahol találkozott az antant képviselőivel és a magyar- országi béketörekvésekről igyekezett meggyőzni őket. Fellépése az ismert politikai, társadalmi körülmények miatt azonban pem járt sikerrel. A. Budapesten felállított Károlyi-szobor jól kifejezi sorsának tragikus alakulását. Az utóbbi időben egyre többször került szóba az új adórendszer negatív hatása a kisiparosokra. Iparengedélyek visszaadásáról, vagy az ipargyakorlás szüneteltetéséről olyan általános kép alakult ki, hogy ez a mostani adópolitika nem kellően ösztönöz a szolgáltatások fejlesztésére. Ebbe az általános képbe Kondoros sehogyan sem illik bele — állapították meg a tegnap, december 1- jén tartott tanácsülésen. Itt az év első felében a helyi tanács 21 kisipari működési engedélyt adott ki. Közülük tizenhatan vállalati dolgozók, vagy nyugdíjasok. Az új kisiparosok közül hárman megszüntették korábbi munkaviszonyukat, s ezentúl főfogHű ábrázolásnak tekinthető az 1986-ban készült Kun Béla-szobor is, amely viszont a proletárforradalom vezetőjének optimizmusát fejezi ki. Róla dr. Szabó Ágnes kandidátus, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője beszélt, aki az életút rövid ismertetése után néhány fontosabb momentumra, ösz- szefüggésre hívta fel a figyelmet. Egyebek között megemlítette Kun Béla: „Mit akarnak a kommunisták?” című írását, amely a szociáldemokráciával való szakítás céljából jelent meg, s amelyből kitűnik, hogy szerzője jól ismerte Lenin munkáit. A Tanácsköztársaság kikiáltása után hamar jelentkeztek a nehézségek, így a proletárállam nem maradhatott fenn. Az előadást követően dr. Szabó Ferenc múzeumigazgató, a TIT történelmi szakosztályának elnöke Károlyi Mihállyal és Kun Bélával kapcsolatos Békés megyei vonatkozásokat ismertette. Majd az előadók válaszoltak az emlékülés résztvevőinek kérdéseire. lalkozásban kisiparosként dolgoznak. A tanácsülés azt is megállapította, hogy a vállalati gmk-k száma és tevékenysége a nagy adóterhek miatt erőteljesen visszaesett 1988- ban. .A túlmunkáért az emberek nem pénzt, hanem szabadnapot kérnek. Ezt az időt a kisárutermelés fejlesztésére fordítják, mely 500 ezer forint bevételig adómentes, egymilliós bevételig pedig szerény mértékű, elviselhető adóterhet jelent. E változás és átrendezpdés hatására Kondoroson felélénkült a kistermelés. Az előző évi áfész-felvásárlási érték, amely 50 millió forint körül alakult, most megközelíti a 120 millió forintot. D. K. Kívülről a nemrég elkészült szórakozási épület Fotó: Kovács Erzsébet (ni) fl harangos iskola újra a népé —y—n Tanácsülés Kondoroson Új kisiparosok — Visszaestek a gmk-k — Fejlődött a kistermelés Vesztegetés a gépkocsiban „Mennyit ér meg magának, hogy jogosítványa legyen?” Teszöv-kiildöttgyűlés Békéscsabán Valóban a kibontakozás irányába haladunk? Sokan életük nagy eseményének tartják a jogosítvány — hivatalos nevén a vezetői engedély — megszerzését. Van is benne valami, hiszen sokat kell érte dolgozni, tanulni, gyakorolni; ahogy mondani szokás, nem adják ingyen. Hogy pontosan menynyiért? Micsoda kérdés — fortyanhat fel bárki —, any- nyiért, amennyit hivatalosan az arra feljogosított szervek megállapítottak! Ám, mint a békéscsabai Autóközlekedési Tanintézet egyik oktatójának esete bizonyítja, a dolog nem ilyen egyértelmű. Az oktató, Leh- maier Adóm sajátos egyéni tarifát ötlött ki. Erről tanúskodik a Békéscsabai Városi Rendőrkapitányságon folytatott vizsgálat anyaga, amely szerint alaposan gyanúsítható, hogy az előzetes letartóztatásban levő Lehmaier különböző pénzösszegeket kért a gyakorlati vizsgára készülőktől. Ahogy ő fogalmazott: „Mit ér az magának egyáltalán, hogy jogosítványa legyen?” A kérdés persze teljesen világos: mennyit kell az oktató markába leszurkolni a sikeres vizsgáért. Egyik tanulója 500 forintot ígért, de Lehmaier nyomban felvilágosította: a pénz négyszeresét kéri. Mások azonnal rákérdeztek a tarifára, hogy elejét vegyék a találgatásoknak. Ha létrejött az ügylet, Lehmaier megígérte, hogy a vizsgán könnyebb útvonalon vezethet a tanuló, nincs miért izgulnia. Mert arról még időben gondoskodott, hogy vizsgázói kellő stressz- állapotba kerüljenek. A meghallgatott tanúk — valamennyien Lehmaier volt tanítványai — hosszasan panaszolták oktatójuk durva, nyers modorát. Szinte mestere volt annak, hogy lelkileg felkészítse a tanulót: nem ő az autóvezetők honi Niki Laudája ... Igyekezett olyan helyzetet teremteni, hogy tanítványa elhitesse önmagával: tényleg pocsékul vezet, s ha még ezek után jogosítványt is akar, azt valóban „meg kell venni”. Aztán másféle módszerekkel is próbálkozott Lehmaier Ádám, hogy tanulóitól pénzt csikarjon ki: ha valaki rosz- szul váltott sebességet és kissé nyikorgóit a berendezés, kellő nyomatékikal ismételgette, hogy itt bizony tönkre mentek az alkatrészek. A javításra, alkatrész- cserére felajánlott pénzt természetesen gondolkodás nélkül elfogadta. Előfordult, hogy egyszerűen csak egy hatásos panaszáradattal próbálta „megnyerni” tanítványát azzal: teljesen kiürült a kasszája, pedig külföldre készül, de hát a kiadások, meg a drágaság ... Olyan is volt, amikor elegendőnek bizonyult az a bizonyos „ráutaló magatartás”, vagyis a pénzkérés ama félreérthetetlen, ősi módszere, midőn az ember egyszerűen csak elkezdi dörzsölgetni egymáshoz a hüvelyk- és mutatóujját... Egyik tanulója többször is felfigyelt a félreérthetetlen mozdulatra, s a harmadik eset után le is számolta a maga ezer forintját. A dicstelen sorozatnak végül egv talpraesett tanítvány vetett véget: a vesztegetés hallatán bejelentést tett a megyei rendőrfőkapitányság gazdasági rendészetén, s így sikerült tetten érni az oktatót. Lehmaier Ádám ügyében egyelőre tovább nyomoz a rendőrség. Azt azonban már ennyi adat ismeretében is leszögezhetjük: oktatói gyakorlatában mintha eltávolodott volna a munkájához oly szükséges hivatásbeli felelősségtől, a tanulók kulturált felkészítésétől és egyáltalán a tisztességtől... L. E. (Folytatás az 1. oldalról) tsz-eknek legkésőbb 1989. március 31-ig kell felülvizsgálni alapszabályukat és belső szabályzataikat. Ennek fontosságára hívta fel a figyelmet a titkárhelyettes, majd a vagyoni érdekeltségről és a tagi vállalkozási formák szerepéről szólt az előadó. A beszámolókat követő vitában elsőként Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz elnöke kért szót. Elmondotta, elég későn ismerték meg a jövő évi szabályozást a tsz- ek és sajnos további eredményromlás prognosztizálható 1989-re. Balázs Mátyás, a Dobozi Petőfi Tsz elnöke az érdek- képviseleti munka hatékonyságának javításáról, a bérszabályozás és a piaci viszonyok kedvezőtlen vonatkozásairól beszélt. Vass Józsefné, a Sarkadi Lenin Tsz képviselője, országgyűlési képviselő, mint meghívott, részletesen beszélt az agrárágazat árkérdéseiről, az exportlehetőségekről és a mezőgazdasági támogatások alakulásáról. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára ismertette azt a levelet, melyet a megyei pártbizottság november H-i ülésén fogalmaztak meg a kormányhoz. A továbbiakban arról szólt, hogy az élelmiszeriparban ma még nincs válság a megyében, de a mezőgazdaságban már válságról beszélhetünk. Unnék egyik jele a jelentős létszámcsökkenés. A továbbiakban arról szólt, hogy meg kell fogalmazni a megye sajátos helyzetében egy új agrárpolitikai programot, amely tükrözi a nagyüzemek, így a szövetkezetek érdekét is. Befejezésül így fogalmazott a megyei pártbizottság titkára. „Az elkeseredés nem jó dolog, az élni akarás legyen erősebb ebben a közösségben, s akkor túléljük ezt a nehéz időszakot.” Lehóczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese bevezetőjében a hazai élelmiszer- gazdaság idei várható eredményéről beszélt. Ebben az évben a magyar agrártermelés 1,4 milliárd dollár exportjával járult hozzá a külkereskedelmi egyensúly javításához. Az idén várhatóan 30 százalékkal csökken a termelőszövetkezetek nyeresége az 1987. évihez képest. Kitért arra is, a párt szövetkezet- és agrárpolitikája sikeres volt, hiszen 1960 óta kétszeresére nőtt a termelés az ágazatban, miközben a létszám a felére csökkent. Az eredményekre legyünk büszkék itt, Békés megyében is, de most az előttünk álló feladatokra koncentráljunk — hangsúlyozta a főtitkárhelyettes, majd a szövetkezeti önállóság fontosságáról, a tulajdonosi kötődés erősítéséről fejtette ki véleményét. Befejezésül néhány jövő évi szabályozó- változásra hívta fel a figyelmet a felszólaló. Perecz Sándor, a Bélmegyeri Üj Barázda Tsz elnöke szerint igen pozitív képet festett a TOT főtitkár- helyettese a mezőgazdaságról. Véleménye szerint, most az az elv érvényesül, hogy minél többet elvonni a gazdaságtól, az emberektől. Sajnos erre korlátozódik a gazdaságpolitika, s mindehhez járul még egy rossz pénzügyi, banki politikai gyakorlat is — mondta végezetül. A küldöttgyűlés elfogadta a kiegészítésekkel együtt a beszámolókat, majd döntött a szövetkezeti konferencia négy küldöttének személyéről, akik a megye mezőgazdasági szövetkezeteiben dolgozó országgyűlési képviselők lesznek. (verasztó) Fogadó» a megyei tanácsnál Fotó: Gál Edlt