Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
1988. december 2„ péntek 1989. január 1-jén megalakuló KOSÁRFONÓ Kisszövetkezet — igényes munkára, jó kereseti lehetőséggel — munkatársakat keres: bedolgozó kosárfonói munkakörbe. Jelentkezni lehet: Olimpia Könnyűipari Kisszövetkezet, Békés, Kossuth u. 35. Mire jó a piros esernyő? Szilveszterkor 250 lakásban kábelről nézhetik Békésen a tévéműsorokat Egy kft története, avagy: „egységesen és szabályosan” rületen a Jantyik, a Fábián, az Új és a Kispince utcákban megvan a kábel, a közeli napokban kerül sor a szerződéskötésekre. — Szerintem az év végéig kétszázötven lakásban már a kábelről nézik a Magyar I. és II., Román, a Növi Sad-i, valamint a Super, a Sky és a Tv 5 televíziók adásait, amely bekötésből félszáz a családi házba történő — veszi vissza a szót Vámos Zoltán. A rendszer központja, vagyis szakkifejezéssel élve: fejállomása az új nevelési központ épületében kapott helyet; szerelése a közeli napokban fejeződik be. Bár — éppen a hálózat kiépítése érdekében — bemérőjelet ma is ad már. Nem lenne teljes a tájékoztatás, ha nem tennénk hozzá: havi nyolcvan forintért ugyan, de garanciával, a szervizelést és a karbantartást továbbra is vállalja a kft. S talán mondani sem kell: a mai kilencszáz jelentkező mellé bármikor fel lehet iratkozni; a Szánthó Albert utcai szuterénhelyi- ségben, ahol a kft irodája található, készséges felvilágosítással is szolgálnak. Városi műsor - jövőre — Nem kevesen csak azért jelentkeztek — mondja Bé- nyei Gábor —, mert tudják: előbb-utóbb számíthatnak a városi közösségi televízió műsorának beindítására. Terveink szerint ’89 nyarán heti egyszeri szerkesztett, VHS- technikával megoldott műsorral jelentkeznénk. A programban keresztmetszetet szeretnénk majd nyújtani a város életéről, történéseiről. A stúdió a nevelési központban lenne; a műsorok elkészítésében továbbra is a művelődési központ munkatársaira számítunk. . S amíg az nem indul be, a bekötések folyamán már, mihamarább, egy városi képújsággal szeretnének kedveskedni a nézőknek. Ügy tervezik, hogy a következő év végé’g másfél ezer lakásba tudják kábelen ^elvinni az említett tévépr<pramokat. — A városi és központi támogatásra nem számíthatunk, csak saját erőnkre, a lakossági pénzeszközökre. Tudjuk, hogy főleg ez utóbbival nem szabad visszaélnünk. De az is bizonyos előttünk, hogy alapvető politikai érdeket szolgálunk, közszolgáltatást végzünk. Azzal, hogy létrehozhattuk ezt a kft-t, szerintem garancia is született arra: egységesen, az igényeket minőségileg is kiszolgálva tudjuk teljesíteni az alapszabályunkban foglalt vállalásainkat — foglalta össze a városi népfrontelnök. Nemesi László Hogy a játék drága kincs, néha több, szebb és fontosabb, mint maga az élet, s hogy a játék szinte mindenható — hallhatták a gyerekek az előadás kezdetén. Játszani kell, játszani jó — erről szólt az egész mese, a zene, ezt bizonyította a hangulat. A piros esernyő, Csetényi Anikó mai gyerekeknek írt meséje, ahogyan mondani szokás, nem egy nagy szám. De a szerzőnek volt egy ötlete, az esernyő, történetet szőtt köré, és az szórakoztató, tanulságos. A főhős egy kismacska, a szereplők állatok. Ez a szituáció a felnőttet az oly sok bölcsességet tartalmazó és roppant szellemes állatmesékre, az emberi tulajdonságokkal felruházott ezopuszi figurákra, morális igazságokra, a fabulákra emlékezteti. De ne társítsuk a látványt mélyebb gondolatokkal, maradjunk a gyermekelőadásnál! Jópofa, kedves kis történet, amelyet egyértelműen a zene és a tánc „dob fel”. Presser Gábor zenéje és Karsai János m. v. koreográfiája mindenképp a siker nyitja. Látványos, ízléses és szépen kidolgozott előadással ajándékozta meg legkisebb közönségét a Jókai Színház, a rendező: Rencz Antal. Milyen kár, hogy ebben az évadban már csak egyetlen ilyen produkcióra futja — abban a színházban, ahol a gyermekelőadás mindmáig főprofil és kiemelt feladat! De már megint elkanyarodtam kissé (de csak kissé!) magától a bemutatótól. Hiába, ilyen veszélyeket rejthet magában az a körülmény, ha a mesedarabról nem a gyerekek írják meg a véleményüket ... Nem szégyellem bevallani, ellenkezőleg: nekem tetszett az előadás. Biztosan tudom, a gyerekek — főleg kisiskolások, de talán óvodások, vagy akár nagyobbak is — a szívükbe zárják a Cica-családot (Dóka Andrea, Novák Éva és Kincses Károly), a békák kökényszedő versenyét, nagyszerű táncát, vagy Csipicsupp csibét (Csizmadia Éva). A musical gonoszait a rókapár (Bö- könyi Laura és Lengyel Ferenc) tette emlékezetessé, Tipsi és Tapsi nyuszik kalandját Sövény Tibor és Lócskái Andrea. Teknős Tóni, a kiközösített, a „leírt” tragikomikus figurájában Jancsik Ferenc egyszerűen Békatánc Pirkó fohásza — egy kis esőért jából, az ifjú közönség érdekében melyik jelző a legfontosabb, s hogy vajon melyikről lehet (szabad-e egyáltalán) lemondani. A gyerekek — miközben láthatóan jól szórakoztak és lelkesen együtt játszottak — megtanulták, mire jó a piros esernyő. Pirkó rájött hasznosságára, és megosztotta tudását lelkes táborával; ha már nem kegyes az időjárás, vagyis nem esik, és nem kell az esernyőt kinyitni, lehet vele mást kezdeni. Például kimenteni a naposcsibét a róka fogságából. Ügy, hogy a csibe belekapaszkodott az esernyőbe, Pirkó meg kihúzta a róka- oduból. De jó a fehér pety- tyes esernyő arra is, hogy Pirkó és Csipicsupp alábújjanak, és gombának álcázva magukat, megmeneküljenek a rókától. S ami a lényeg: Teknős Tóni — akit a békák csak azért hívnak meg a kökényszedő versenyükre, hogy ne a „rendes” békák közül kelljen valamelyiknek utolsónak lenni — sosem tudja megnyerni a viadalt, ha Pirkó nem segít, és nem huzigálja le neki az esernyővel a kökénybokor ágait... Ejtőernyő, de még vitorlának is használható az az esernyő. És a kis főhős megmenti az elkalandozó nyuszikat az árvíz fogságából. Csupa jótett, segítség tehát mindaz, amire képes a kis főhős — a piros esernyővel. „Aki szépet akar látni, subidubi, Színházba kell annak járni, subiduba” — hangzik fel a finálé. S a felnőtt nézőt is megerősíti abban, hogy ilyen előadások kellenek a gyerekeknek. Búcsúzik a mese, a zene, a játék a gyerekektől; azzal búcsúznak, hogy holnap folytatják a játékot. S a gyerekek tudni akarják, hogy eljövünk-e holnap is ...? Niedzielsky Katalin remek volt: a gyerekek megkönnyezték, a felnőttek alighanem a legösszetettebb karaktert fedezhették fel benne. Szarka néni, az Erdei Hírharang szerkesztője talán megírva nem egy különösebb szerep, de Nagy Mari azzá tette. Manapság gyakori érv, hogy a gyermekszínház költséges, pénzigényes műfaj. S szinte már közhelynek számít, mennyire nincs rá pénz. Nem tudom, mennyibe kerülhettek ennek az előadásnak a díszletei és a jelmezei. De azt láttam, hogy a színpadképet kitalálta és megalkotta a tervező: Németh Zoltán. (Például a televíziókészülék sima kartonból vagy a világoskék textília mozgatásával előidézett folyó, vagy a tenger hullámzása nagyon jól sikerült. A jelmezek igen ötletesek, ízlésesek, kifejezőek, látványosak. (A rókabőr az egyébként feketébe öltözött rókapár fején, nyuszi tanítónéni tapsifülecskéi és pa- macsfarkincája, az egész békasereg jelmeze, a kutyák, a teknős „szerelése”, stb.) Nehéz is lenne eldönteni, hogy a gyerekek szempontFotó: Kovács Erzsébet Meg tudom érteni azokat, akik e szó hallatán, hogy „kábeltévé”, vagy felidegel- ten, vagy apátiába zuhan- tan mondanak valamit, esetleg hallgatnak egy sokat sejtető nagyot. Az utóbbi néhány évben kevés olyan dolog kavart nagyobb visszhangot hazánkban, s így megyénkben is, mint a televíziós műsorvétel változása a harmincegynéhány év alatt kialakult és (így) megszokott egyedi antennás módról a közösségi, úgynevezett kábeles módszerre. Az is közismert ma már az olvasó előtt, hogy ebben (is) jó pár évtizeddel maradtunk el a világszínvonaltól ; korábban mintegy fetisizáltuk az embereket technikailag is szétválasztó egyedi antennamegoldást a közösségi műsorszolgáltatásra alkalmas kábelrendszeres ellenében. A váltás hirtelen jött, s így megannyi nemkívánt sorját is vetett. Számtalan ellenpéldát alkotva, a konjunktúrát meglovagolóknak önigazolást teremtve. Mindebből a lakosság húzta azt a bizonyos rövidebbet. Akik ki lettek (vannak?) szolgáltatva az említett, sokszor igazán nem is rossz szándéktól vezéreltetve szélhámoskodók- nak. .. . mert választani kell, lehet. Például abban, hogy mit is nézzünk esténként a fekete-fehér, vagy éppen a színes képernyőn.. S nemcsak a hazai televízióműsor tartozik ma már a paletta színkészletébe. Csakhát nem mindegy, hogyan és menynyiért lehet ehhez hozzájutni. Van egy példa, amely ínycsiklandó. Tálalásában legalábbis az ... Kft-alapítás a zászlóra — Az év elején a város lakói kérésekkel fordultak a Hazafias Népfront bizottságához, hogy kisközösségi rendszerben tévékábel-hálózatokat építhessenek ki, többek mellett a műholdas adások vételére is — kezdi a történet ismertetését Bényei Gábor, a Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, a békési HNF- szervezet elnöke. — A kéréseket a városi tanács vezetése elé terjesztettük, majd megszületett a döntés: ne kisközösségi, hanem a városban egységes, a jogszabályoknak megfelelő kábelhálózat és így kábeltelevíziózás alakuljon ki; teremtsük meg ennek a technikai feltételeit. Korábban ugyan voltak közösségi televíziózásra kezdeményezések, amelyek enyhén szólva nem elégítették ki ezeket a feltételeket... Igaz, a megyében elsőként itt volt nagyon kezdetlegesen, de talán „szerkesztettnek” nevezett adás heti egy alkalommal ... A tanács aztán megbízta népfrontbizottságot a szervezéssel: az első felmérés — ha úgy tetszik: szondázás — eredményeként hétszázötvenen iratkoztak föl a listára... Végül az idén ősszel egy meglehetősen parázs hangultú tanácsülésen megszavazta a testület: a Nemzeti Zászlóért kapott kétmillió forint e célra fordítódjék ... Szeptember 20-án megalakult a Békési Kábeltévé Kjt, amelybe a tanács az említett 2 millióval, a vízgazdálkodási társulat pedig eggyel szállt be. Október 3-án a korlátolt felelősségű társaságot be is jegyezték a cégbíróságon. Ma: 5 km vezeték — Jelenleg kilencszáz, adataikkal a számítógépes nyilvántartásunkban szereplő igénylőnk van — veszi át a szót Vámos Zoltán, a kft ügyveztő igazgatója. — Első dolgunk az volt, hogy az engedélyeztetéseket. a kivitelezőkkel a megállapodásokat megkötöttük. A kalkulációt is elkészítettük: családi ház esetében 6900, tömbbeépíté- ses lakás esetén pedig 4700 forint az az összeg, amely ellenében az idei évben — a szerződés megkötését követő harminc napon belül! — rácsatlakoztatunk a városban most épülő kábelhálózatra. Persze kedvezmények is vannak, amelynek mértéke a lakóház tulajdonviszonyától, illetve az igénylők arányától függ. De minderről részletesen, levélben tájékoztattuk, illetve tájékoztatjuk az érdekelteket. Hol tartanak most? — erre a kérdésre a kft építés- vezetője, Szabó Imre adja meg a választ: — Eddig az úgynevezett első ütemben öt kilométer vonalhálózat és ebből hétszáz méter törzskábelhálózat épült ki: ez utóbbi a föld alá került. A Karacs Teréz és az Ady lakótelepeken, a Szarvasi úti lakások előtt, valamint a családi házas beépítésű, ún. belvárosi teBEKESCSABA FELVESZ: A BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, 5602 Békéscsaba, Kazinczy u. 4. sz. Telefon: 24-366, termékgazdálkodási előadót A munkakör ellátásához: középiskolai érettségi és villamos-anyagismeret szükséges. Anyaggazdálkodási tanfolyammal rendelkezők előnyben. Jelentkezés a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán (fszt. 1. szoba). Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár, 5900 Orosháza, Gyártelep u. 8., PL: 85., FELVESZ műszaki fejlesztőt felsőfokú gépész végzettséggel középfokú gépész végzettséggel, gyakorlattal rendelkező szakembereket technológus munkakörbe pénzügyi előadót mérlegképes vagy közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel, tmk-munkaterületre villamos- és gépészmérnököket. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél. „Alfa” ÚJ VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLET Szeghalmon (Béke u. 16—18. sz.): — színes és fekete-fehér tv-k, videók — hűtő- és fagyasztószekrények — Hi-Fi-berendezések — elektromos háztartási cikkek — világítási eszközök és még sok más cikk. Nyitás: 1988. december 8-án. SZEGHALOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
