Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

NÉPÚJSÁG 1988. november 14., hétfő Elénk, tartalmas vita Mezőhegyesen (Folytatás az 1. oldalról) ■Lenes munkabizottságokat hozták létre, melyek ered­ményesen segítettek valóra vétem az 1985. évi pártér- tekezlet határozatait. A pártbizottsághoz tartozó kilenc alapszarvezetben fel­élénkült a munka. Pezsgő politikai éllet, politizálás honosodott meg. A taggyű­léseken általában a párttag­ság 20 sízáizaléka nyilvání­tott véleményt. A taggyűlé­mondták véleményüket az emberek. A küldöttek felvetették a nyilvánosság, a nyíltság to­vábbi szélesítését, tekintettel arra, hogy az utóbbi hetek­ben Mezőhegyesen több szél­sőséges megnyilvánulás tör­tént a pártértekezlet előké­szítése kapcsán. Voltak, akik helyeselték ezek felszínre hozását, de voltak olyanok is, akik egy-két ember té­velygésének minősítették a névtelen tevelezést és a röp­páirtbizottságból az egytes- tületes mezőhegyes! -nagy­községi pártbizottság létre­hozását. „Ezzel a lépéssel el­indulunk a párt politikád, szervezeti és cselekvési egy­ségének megteremtése út­ján.” Sok szó esett a fiatalokról, akik ma ugyan még lakás­gonddal' és a megélhetés kö­rülményeivel küszködnek, de már szívesen telepednek le Mezőhegyesen és 'vállal­nak munkát a kombinát fej­lesztésében', erősítésébe». Kedvezően alakulnak a ke­reseti lehetőségek, különösen a komhínátham,, de ezt ugyanakkor a vasipari szö­vetkezet dolgozóiról nem le­het elmondani, mert az utóbbi időben bevezetett adók, a plusz munka vál- lliafllása ellen hatnak itt is. Néhámyain felvetették a köz­ség urbanizációs törekvése­it, a fejlesztés olyan szint­jének elérését, amely a vá­rosi rang megszerzéséhez szükséges. Ebben a munká­ban társadalmi erők is fel­ajánló t.ták közreműködésü­ket. A M ező hegyes i Mezőgaz­dasági Kombinát helyzete a struktúraváltás következte- I ben eredményesen javul. Korábban felvett hiteleiket az esedékesség szerint rend­szeresen törlesztik, a bank­kamatokat fizetik, s ilyen terhek viselése közben 240- 250 miilíllió forint körüli nye­reséget érnek el most mór rendszeresen évente. Szerte­ágazó tevékenységükhöz iga­zították a politikai munkát, a pártszervezetek tevékeny­ségét, a szakmai és politikai továb bk épzést. A kereskedelem szolgálta­tásaivá! szemben elégedet­lenségüket fejezték ki a kül­döttek. Felvetették az ön­álló mezőhegyes! áfész szer­vezésének gondolatát. Vol­tak, akik indítványt tettek arra, hogy a párt megyei bi­zottsága hívja össze a me­gyei pártértieikezletet. Az ülést vezető elnök megkér­dezte a küldötteket, hogy a felvetéssel fed ért egyet. A küldöttek többsége a párt- értekezllét összehívása mel­lett emelte fel küldötfciga- zoilványát. A munka már a befejező szakaszához köze­ledett, amiiikor Mis.kucza Pé­ter vezér igazgat ó- helyettes szót kért, és a megyei párt- értekezlet összehívása ellen foglalt állást, s kérte, hogy a jegyzőkönyvben . ezt- fel­szólalásának megf elelően rögzítsék. Kik kerüljenek a szavazólapra? Nyílt szavazással döntenek a küldöttek Kiss Sándor felszólalása seken a párttagság csaknem 90 százaléka vett részt há­rom év átlagában. A párt­tagság értékeli és félti a szocializmus építésében ed­dig élért eredményeinket., s ki-ki a maga munkahelyén készen áll nagyobb felada­tok vállalására is, nyomasz­tó gondjaink megoldására. Miután a két előterjesz­téshez a pártbizottságok ré­széről szóbeli kiegészítést nem tettek, Csanádi István megnyitotta a vitát. Szót kért Andó Ferenc vezér- igazgató, Lippai Elek alap- szervezeti párttitkár, Labáth Ágnes megbízott nagyközsé­gi KlSZ-tiitkáir, Kovács László, a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát (MMK) KISZ-tiitkáira, Baj- nóczi István, az MMK párt­bizottságának tagja. Varga Péter pártvezetőségi tag az MMK-bani, Schummer Ká­roly területi alapszervezeti titkár, dr. Papp Tibor, az MMK vezérigazgató-helyet­tese, Hájas Gáborné alap- sziervezeti titkár, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke, dr. Szabó István, az MMK pártbizottságának tag­ja, Csete János pártvezetó- ségi tag az MMK-ban, Kas­sai Béla tanácselnök, dr. Tö­rök Imre genetikus, az MMK szb-tagja, Faragó Károly, az MMK szb-titkára, Miskucza Péter, az MMK vezérigazga­tó-helyettese, Habuda János nyugdíjas, az MMK pb-tag- ja, Koczurné Tornyai Juli­anna alapszervezeti pártit- kém, Resetár József nyugdíjas, Hanczik Tibor cukorgyári dolgozó és Kiss Sándor, az MSZMP Békiés Megyei Bi­zottságának titkára. A nevek felsorolásából1 lát­ható, hogy a mezőhegyesi élét minden területéről el­lapok szórását, valamint a párttagság körében tapasz­talható frakciózást. Nyíltan és őszintén szerették volna szembenézni a pártórtekez- let résztvevői azzal az -em­berrel, aki megvádolta őket, A pártértekezlet ugyanis elutasította, alapta­lannak. egységbontó törek­vésnek minősítette ezeket a cselekedeteket. Valójában el­gondolkodtató, hogy Mező­lót jelentő politikai vagy gazdasági rendezvény kap­csán miért csapnak magas­ra a szenvedélyek. Helye­sebb és jobb lenne a bajok­ról!, még akkor is, ha véli­tek, .szemt ől- szem be véle­ményt cserélni. Mezőhegyes ' gondját nem máshol, csak Mezőhegyesen tudják meg­oldani és ebben a megoldás­ban a pártértekezlet min­denkinek: a baráti jobbját nyújtja, várja a segítségét. A felszólalók egy másik csoportja helyeseibe a két A párt megyei bizottságá­nak titkára Mezőhegyes éle­tében sajátos állomásiként értékelte a pártértekezletet. U tail't arra, hogy a most megalakuló Mezőhegyesi Nagyközségi Pártbizottság az eddigi községi és kombtoáti pártbizottságból jön létre. Egytestütetes lesz, azaz vég­rehajtó bizottság nélkül mű­ködik. Ezért a jövőben a településen dolgozó pártta­gok, a pártbizottságba vá­lasztottak és a politikai munkát szervező titkár és titikáirhélyettes felelőssége mindéin eddiginél erőtelje­sebbem érvényesül. A két testület eddig vég­zett munkájáról szóló elő­terjesztéséket jónak ítélte, mert — amint mondotta — más feladaton dolgozott a kombinálta és máson a köz­ségi bizottság. Az elmúlt időszakban a kombinátban a lét stabilizálása volt a leg­főbb pártf elad at. Ez állt a politikai munka előterében. E cél elérésében Mezőhegye­sen eredményes munka folyt. A kombinált stabili­zálta létét és jó irányban kezdett kibontakozni. Ezt a felszólalók is alátámasztot­Szavazás Bihari László, a kombinát vezérigazgató-helyettese, a jelölést ellőkészítő bizottság elnöke részletesen beszámolt munka jukról a pártértekez- letniek. Kétmenetes elbeszél­getés után alakult ki a ja­vaslat. mely szerint a nagy­községi pártbizottság titkári posztjára kettős jelölést ál­lítottak, Kassai Béla és dr. ■Szabó István személyében. Tiitkárheiyetitesruek Csomós Zsuzsát javasolták. Ezután Gémes István, a szavazaitszedő bizottság el­nöke ismertette a szavazás menetét. Eszerint 50 százalék plusz egy szavazat szüksé­ges a tiitikiáiri címhez. Meg­táfc, Az elvégzett vagy az átélt politikai munkáért el­ismeréssel szólunk. A jövő­ben is kövessenek el min­dent a mezőgazdaságii ter­melés növelésére, a hatéko­nyabb, a mind nagyobb jö­vedelmet adó munkáért, ment a mezőgazdasági ter­melés csökkenése létünket fenyegeti. Mezőhegyestől, az itt dolgozó párttagoktól azt várja a párt, hogy a jövő­ben is őrizzék meg az utób­bi években elért élvonalbeli h etyüket. Ezt követően tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit arról, hogy a párt megyei bizottságára küldött névte­len levelét, melyben többek között a Mezőhegyesen fo­lyó politikai munka frakció­zásairól írtak, ugyancsak névtelen levélben az illető visszavonta. Különben a mai tanácskozáson nem ta­pasztaltam íriaikci ázást, ér­demi vita volt, szeinvedély- lyél — hangsúlyozta, majd hozzátette: — Gondolom, a maii időben ez így termé­szetes. Azt kívánom a me- zőh egyesi éknek, hogy a párt- értekiezileti aktivitás jelle­mezze további munkájukat. kezdődött a szavazás. Az ér­tékelés után a szavazatsze- dő bizottság elnöke bejelen­tette, hogy az első forduló­ban a leadott 106 szavazat­ból 104 volt érvényes. Kas­sai Bélára 52-ee, dr. Szabó Istvánra 51-en szavaztak, míg Soós György egy szava­zatot kapott. Titkárhelyet- tiesmek Csomós Zsuzsát 92 szavazattal megválasztotta a pártéritekiezliet. Ezután, mi­vel egyik jelölt siem kapta meg a szükséges szavazatot, újabb fordulóra került sor, A második fordu lóban is szoros volt a küzdelem, ezt bizonyítja, hogy a 106 érvé­nyes szavazatból dr. Szabó István 55-öt, Kassai Béla 51- eit ikapott. Így tehát dr. Sza­bó István fett a nagyközsé­gi pártbizottság titkára. Ezt követően a 21 tagú pártbizottságba 17 tagot vá­lasztottak a küldöttek. A je­lölést előkészítő bizottság 22 jelöltet állított, de a küldöt­tek további három jelölttel bővítették a listát. így 25 személy közül választhattak a pártértekezilat résztvevői. Az első fardtulóbain csak 15- en kaptáik meg a szükséges szavazatot, a további két helyért hármas holtverseny alakult ki. Az újabb fordu­lóban, este fé1 8 után végre megszületett a döntés. A megyei pártbizottság egyet­értésével a nagyközségi és a komibiináti KlSZ-bizottsálg két fiatalít delegált a pártbi­zottságba. Dupsi Károly — Verasztó Lajos flz új titkár A Mezőhegyesi Nagyközségi Pártbi­zottság megválasztott titkára, dr. Sza­bó István 1952-ben született Buda­pesten. Munkáscsaládból származik. A kombinát jogelődje, az •állami gazda­ság volt első munkahelye. Megválasz­tása előtt a kombinát laboratórium­vezetője, az állat-egészségügyi főága­zat igazgatóhelyettese volt. Állatorvos­tudományi egyetemet végzett, angol nyelvből közép-, orosz nyelvből alap­fokú nyelvvizsgával rendelkezik. Cím­zetes főiskolai docens. A pártnak 1976 óta tagja, a kombináti pártbizottság tagjaként az agitá- ciós és propaganda-munkabizottságot vezette. Elvégezte a marxista esti egyetem szakosítóját. Kiváló Dolgozó és Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Nős, két gyer­meke van. A titkárválasztás után elsőként Kassai Béla gratulált az újonnan megválasztott párttitkárnak, dr. Szabó Istvánnak. Rö­vid program megfogalmazására kértük a mezőhegyesi nagy­községi pártbizottság titkárát, /dr. Szabó Istvánt. — Bízom abban, hQgy a Mezőhegyesen meglevő szellemi erő fel tudja gyorsítani a kombinátban a gazdálkodás menetét. Mindehhez gyors, határozott politikai döntésekre van szükség. Jelölttársamnak, Kassai Bélának nagymérvű elismerés jár azért a munkáért, amelyet a településfejlesztésben végzett. Ügy gondolom, közösen tudunk dolgozni a helyi politika megvaló­sításában. Azt szeretném, ha Mezőhegyes a megyében olyan rangot kapna, amilyen adottságai alapján megilleti. Azt vá­rom, hogy egy dániai típusú agrár mintanagyüzem jön létre az elkövetkező időszakban. Őszintén mondom, nem számítottam arra, hogy engem választanak, ide ha már megkaptam a bi­zalmat, élni akarok a lehetőséggel. A jövőben sok fiatalt sze­retnék megnyerni a pártmunkának. A pártbizottságban min­denkinek feladata lesz a jövőben. Kassai Béla tanácselnök, a másik jelölt így vélekedik: — Nem érzem magam vesztesnek. Pártszerűnek tartottam a kettős jelölést, ezért is vállaltam el a jelöltséget. Harminc éve pártmunkás vagyok. Több mint 15 esztendeje állok a nagyközségi tanács élén, eddig is 6okat tettünk már a tele­pülésért az itt élőkkel együtt. A jövőben még inkább szeret­ném, hogy a lakosság támogatásával várossá fejlődjön a nagy­község. Jó, eredményes együttműködést szeretnék megvalósí­tani az új pártbizottsággal, s annak titkárával. hegyesen egy-egy sorsfordu­Művelődési központot avattak Vésztőn „Ebben a községben a szándék és az összefogás újat és jót teremtett” Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Medgyessy Péter ezt követően szólt Sinka vésztői kötődéséről: „Nem véletlen, hogy itt, Vésztőn talált iga­zi közösségire, barátokra és támogatókra, akik megértet­ték és segítették a kivéte­les tehetségű embert. Nem tagadhatjuk, a költő sorsa gyötrelmes és nyomorúságos volt. Mint ahogy az volt az itt élő szegény parasztoké iis.” Végül beszédében felhív­ta a haliig,atósáig, figyelmét arra, hogy a jövő építése a legmagasabb rendű szellemi tevékenység1. „Ezért tartom kiemelkedően fontosnak — folytatta —, hogy most és itt olyan avatóünmepségan vehetünk részt, amelynek tárgya légbiztosabbam hor­dozza magáiban a jövőt. A szellem és az annak otthont adó művelődési ház és könyvtár nemcsak a mának, hanem szükségszerűen a jö­vőnek is készül..Dr. Medgyessy Péter szavait ez­zel zárta : „Vésztő község la­kosainak szívből kívánom, hogy találjanak örömet e ezép épület minden szobá­jában, szolgáljon e ház a jövő épülésére.” Az ünnepi beszédet, s a Kő Pál szobrászművész al­kotta Sinka-szobor leleple­zését követően többen — így a költő özvegye is — az em­lékezés koszorúit helyezték el a bronzszobor talapzatán. Az avatóünniepség végén Gyulavári Páll „Kiváló Mun­káért” kitüntetést adott át jó munkája elismeréseként Rábai Sándor művezetőnek és Herter József kőműves­nek. Az ünnepélyes pillana­tokat követően a nagyközön­ség , birtokéiba vehette a Hrecska József tervezte épü­letet. Legtöbben — 235-en — a színházt eremben foglal­ták helyet, mások a kisebb helyiségekben kísérték fi­gyelemmel .a színpadról köz­vetített műsort, melyet a helyi amatőr együttesek ál­lítottak össze a nagy napra, a ház átadásátra. N. Á. Szempontok a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai platformjának kialakításához Egyre nagyobb az igény, hogy színre, nyilvánosságra lépjenek a hivatalostól több szempontból eltérő, de a gazdaság kedvezőtlen ten­denciáinak megfordításához, a kibontakozáshoz is hozzá­járuló elemzések, javaslatok. A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségének gazdaság­politikai bizottsága már a korábbi éveikben is teret adott az ilyen kezdeménye­zéseiknek. November 15-én két olyan javaslat megtár­gyalását tervezik, amelyek újszerűségükkel — a vita soréin kialakított véllemény- nyell. kiegészítve — a HNF Országos Tanácsa gazdaság­politikai platformjának ki- dolgozásához is segítséget adhatnak. Az „Újjáépítés és reform” című munkát Asztalos László György, a Marx Károly Köz­gazdaság-tudományi Egye­tem tudom,árnyas munkatár­sa terjeszti elő. A másik ja­vaslat előadói „Egy koncep­ció a 2000. éven túli hosszú távú tervezés feladatairól” címmel Hoch Róbert és Radnóti Éva, a Magyar Tu­dományos Akadémia Köz­gazdaság-tudományi Intéze­tének igazgatóhelyettesié, va­lamint tudományos munka­társa. Asztalos László György tanulmánya többek között megállapítja, hogy részlege­sen, gyengén1, de mégiscsak végbement a családoknál és aiz egyéneknél az a tőkefel­halmozás, amely lehetőséget nyújthat a kis- és középüze- mii, magán- és szövetkezeti, vagy 'társadalmi tulajdonú váilalko'zásolk nagyarányú növeléséhez. A vállalkozói társadalom tömegeinek meg­jelenése jelenti azt a tarta­lékolt, amelytől a termelési, a fogyasztási, az export- és a foglalkoztatási gondok megoldása várható. Realitá­sa van az évenkénti jelentős, eddig figyelmen kívül ha­gyott többletforrás előterem­tésének. A szerző szerint többször tízmiilliliérd fontot származ­hatna a lakosság élvezeti- cikk-fogyasztásának 50 szá­zalékos csökkenéséből, ugyancsak számottevő ösz- szeg a mozgósítható megta­karított pénzből, a második és harmadik gazdaság válllall- ikioizói jövedelméből és a költségvetési reformból. A laikiáís-, iingiatilainpiac rende­zése további tízimillliárdokat szabadíthatna fel.

Next

/
Thumbnails
Contents