Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TBNACS LBPJB 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM Közös pártbizottságot választottak a nagyközség és a kombinát küldöttei Élénk, tartalmas vita Mezőhegyesen A küldöttek a felszólalókat hallgatják Mezőhegyes életében jelentős esemény volt szombaton. Ezen a na­pon a nagyközség ezer­nél több kommunistájá­nak képviseletében 106 küldött ült össze az egész napos pártérte­kezletre. Csanádi István levezető elnök, alapszer­vezeti titkár köszöntöt­te a megjelenteket, kö­zöttük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság tit­kárát. Tartalmas, élénk vita bontakozott ki a nagyközségi pártbizott­ság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombi­nát pártbizottságának írásos beszámolója felett, amely az 1985 óta folyó munkáról számolt be. Ezen a napon választot­ták meg a pártértekez­let küldöttei az új, egy- testületes nagyközségi pártbizottságot, vala­mint a pártbizottság tit­kárát és titkárhelyette­sét. Mindkét esetben csak a második forduló után született döntés. A csaknem 11 órás tanács­kozás végén dr. Szabó István, a nagyközségi pártbizottság újonnan megválasztott titkára megköszönte a megvá­lasztott pártbizottság ne­vében a bizalmat, s kér­te, hogy a jövőben tá­mogassák a küldöttek a testület tevékenységét. Mindkét pártbizottság írá>- sas jelentést készített a párt- értékezlétniek iaiz 1985-től végzett munkájáról. A me­zőhegyesi éllet minden terü­letét részletesen átfogó elő­terjesztésekből két témakört emelünk ki. Ez a kiemelés nem önkényes, mivel maiga a pántértekezlet határolta él a két témáit és vonta meg mindkét esetben az elvég­zett munka mérlegét. Ezelőtt három évvel a kombinát párttagjai fő gaz­daságpolitikai célikiiltű zésnek a következőket határozták meg: a gabona-, a tej- és a hústermelés fokozása, az ex- porttervek tel jesítése; az üzemi összes termelési ér­ték kisebb mértékű növelé­se; minden területen a har­itékonyság fokozása1, a váíllla- ■liatii nyereség és a nyeraség- sziinit emelése, a pénzügyi stabilitás biztosítása. Az előbbi célkitűzések el­érésére részletes tervet ké­szítettek a kombimét vezeté­sében dolgozó párttagok, és ennék megvalósításén ered­ményesen dolgoztak Mező­hegyes kommunistái vak Per­sze voltak ebben a feladat­tengerben népszerűtlenek is. Ilyen többek között a lét­számgazdálkodás. A kombi­nátban viszonylég sokan dolgoztak, a munka haté­konysága alacsony színvo­nalú volt, ezért elsők között a munkaerő racionális fog­lalkoztatásának megszerve­zését tekintették a legfon­tosabbnak. Három év alatt 452 dolgozóval csökkentették a létszámot. Ugyanebben az időben a termelési értéket 10 százalékká! növelték, a termélés szerkezetében az alaptevékenység arányát 52 százalékról 55 százalékra emelték. Felfuttatták a mel­léktevékenységet . Ebben az időszakban a kombimét pénzügyi egyensú­lya végtelenül labilissá vált, tehát feladat volt a gazdaság stabilitásának elérése. Ennek a feladatnak megfelelitek, mert az 1000 forint terme­lési értékre jutó 1985. évi 53 forintos nyereségüket 1987-re 86 forintra növélték. Az egy dolgozóra jutó ter­melési érték 15 százalékkal, az ugyancsak egy főre jutó nyereség pedig 86 százalék­kal több az 1985. éviinél1. Felitétlén szólnunk kell azok­ról a fejlesztésekről, szerke­zetváltásokról, mélyek ugyanebben az időben bekö­vetkeztek. Ezek közül a ve­tőmagtermesztés és a vető­magexport, az állategészség­ügyben a laboratóriumi munka, a kereskedelemiben a húsüzem fejlesztése és a mindemre kiterjedő költség­kímélőbb gazdálkodás a leg­jellemzőbb. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát 1988-ra az ország legjobb nagyüzemei közé küzdötte magát, tehát élvonalbelinek számít, A mélypontról tehát a csúcs közelébe jutottak. A nagyközségi pártbizott­ság ugyanebben az időszak­ban a politikai munka szervezésével ért el figye­lemre méltó eredményt. Ez a testület 1984. január 27-e óta dolgozik közvetlen me­gyei irányítás mellett. Ak­kori újjászervezésekor, a politikai intézmények re­formjának előkészítése kap­csán a régi irányítástól el­térő, új rendszert aűakítot- tak foil. Ez aiz új rendszer nagyban hozzájárult az ön­állóbb munka szervezéséhez, végzéséhez és ellenőrzésé­hez, továbbá a település ur­banizációs törekvéseihez. Az irányítási szintek csökkené­sévéi élőbb, mindennapo­sabb munkakapcsolat ala­kult kii az aiapszervezetek- ke'l és a felsőbb pártszer- vékikel. A pártbizottság úgy értékelte, hogy ez az irá­nyítási forma magával hoz­ta', szinte kikénysaerítette a pártmunka miinél magasabb fokú társadalmasítását. Eb­ben a sajátos helyzetben ke­reste a pártbizottság a kom­munisták helyét, szerepét a közösségi munkáiban és az üzemi feladatok ellátásában. A testület köré különböző miunikabizottségiökait szervez­tek. Több esetben konkrét féladatok megoldására ideig­(Folytatás a 3. oldalon) A pártértekezlet egyik szünetében, még a választás elStt arra kértük Nagy Józsefet, a cukorgyár dolgozóját, a községi területi pártalapszervezet küldöttét, mondja el véleményét a vitáról és a két titkárjelöltröl. — összességében tetszik a vita. Ügy látom, eddig átgondolt hozzászólások voltak. Néhányan a régi dolgokkal is előhoza­kodtak, de úgy gondolom, ma már előre kell tekintenünk. A település jövője attól függ, mennyire lesz egységes a párttag­ság a közös célok megvalósításában. Ami a két jelöltet illeti, szerintem mindketten alkalmasak a titkári funkció betöltésére. Kassai Béla tanácselnököt szereti a lakosság, az elmúlt más­fél évtizedben sokat tett a település arculatának alakításáért. A vezetésével dolgozó tanácsi testület munkájának és a tár­sadalmi aktivistáknak köszönhető, hogy megkaptuk a Hild- érmet. Dr. Szabó István fiatal, de tapasztalt politikai mun­kás. Korábban dolgozott a KISZ KB-ban is, Jól ismeri a me­zőhegyesi helyzetet, hiszen több mint egy évtizede dolgozik a kombinátban. Az egytestületes pártbizottság megalakulása jelentős állomás lesz a település életében. Nem lesznek feles­leges átfedések, mint korábban, a két működő pártbizottság tevékenysége során. Művelődési központot avattak Vésztőn A művelődési központ névadója, Sinka István szobrát dr. Medgyessy Péter leplezte le Először csendült fel mu­zsika a vésztői Sinka István Művelődési Központ erké­lyén november 12-én, .dél­előtt. A helyi fúvószenekar így adta tuditul ország-viliág­nak: ma nyílik az új műve­lődési központ. Az ünnepség fél 11-kor kezdődött. A vendégeket — köztük dr. Medgyessy Pé­tert, az MSZMP KB tágját, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, Szabó Miklóst, a Békés megyei pártbizottság első titkárát, Gyulavári Pált, a megyeli tanács elnökét, Szikszai Ferencet, a HNF megyei titkárát, valamint Sinka István özvegyét és családtagjait — Komáromi Gábor, a vésztői tanács el­nöke köszöntötte. A csípős hideg elitemére szép számmal összejött hallgatóság előtt szólít a művelődési központ építésének előzményeiről: „Két középtávú tervidőszak telt el és kellett ahhoz — mondta —, hogy az 1977- ben elhatározott elképzelés ma valóra váljon.” A lakos­ságot és a gazdasági szerve­ket 1978-ban, kérték arra, hogy öt éven keresztül min­den esztendőben egy napot ajánljanak fel a művelődési ház építésére. Nem keve­sebb, mint 4 millió 761 ezer forint gyűlt így össze, s 1985. novemberében elkezd­hették a kultúra új házának alapozását. A Sinkla István nevét vi­selő művelődési központ — ■mely 63 millió 261 ezer fo­rintból épült fel — szeret­né biztosítani Vésztő lakos­ságénak és a könnyező kis­településeknek a jobb mű­velődési lehetőségeket, csök­kentve ezzel a meglevő hát­rányokat. Komáromi Gábor bevezetőjében kitért arra, hogy miért Sinka István ne­vét vette fel az új intéz­mény. Ezt követően átadta a szót dr. Medgyessy Péter­nek, aki ünnepi beszédét így kezdte: „örömben, ünnep­ben osztozni felemelő érzés, megtisztelő kötelesség. Ügy hiszem, .nemcsak az ilyen al­kalmak ritkák mostanában, 'hanem, az őszinte érzés is gyakorta erhalványodik ben­nünk. Mintha csak szégyelle­nénk örülni ... Ezt most bátran megtehetjük, mert ebben a községben a szán­dék és az összefogás újat és jót teremtett. Emberlépté­kűt. És ennék mindannyi- unikniak szívből örülnünk kél." (Folytatás a 3. oldalon) Befejezte munkáját a nyomdászszakszervezet országos értekezlete Nemzetközi béketalálkozó Vasárnap záró plenáris. üléssel befejezte munkáját Budapesten az Együtt a helsinki folyamat továbbvi­teléért címmel megrende­zett nemzetközi béketalálko­zó. A háromnapos eszme­cserére az Országos Béketa­nács meghívására 30 ország­ból csaknem 200 békeaktf- vista látogatott el a magyar fővárosba. A különféle csoportok, társadalmi közösségek, bé­kemozgalmak képviselői át­tekintették az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat helyzetét, elmélyí­tésének lehetőségt. A helsin­ki értekezlet záróokmányá­nak három fő témaköre sze­rint megtartott szekcióülé­seken számos javaslatot fo­galmaztak meg az európai politikai légkör és a bizton­ság javítására, illetve az emberi jogi, humanitárius kérdésekkel, valamint a gazdasági kontaktusokkal kapcsolatban. A konferencia eredményes munkáját méltatva Szta- nyik B. László az OBT elnö­ke zárszavában hangsúlyoz­ta : Helsinki szelleme és gya­korlata a résztvevők szá­mára egyet jelent a nyíltság­gal, az egyenrangú együtt­működéssel, egymás tiszte­letben tartásával, a korlátok és előítéletek nélküli esz­mecserékkel az országhatá­rokon belül és kívül egy­aránt. Európa-szerte mind gyakoribbak az olyan társa­dalmi kezdeményezések, rendezvények, amelyek bár igen különböző megköze­lítésben, ugyancsak a hel­sinki folyamattal foglalkoz­nak. Ezzel kapcsolatban le­szögezte: minden olyan ren­dezvénynek létjogbsultsága van, amely a záróokmány szellemében, annak meg­valósítását igyekszik elő­mozdítani. Sok ehhez ha­sonló találkozóra van tehát szükség, ahol minden érdek­lődő számára szabad a rész­vétel, legyen a helyszín akár Washington vagy Le­ningrad, Prága vagy London. A budapesti találkozó egyik állomása e folyamatnak. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete szombaton Budapesten, a Gutenberg Művelődési Ház­ban folytatta országos érte­kezletéit. A küldöttek a nyomdász­szakszervezet tevékenységé­nek tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatos feladaitokait vitatták meg, s ajánlásokat dolgoztak ki a magyar szakszervezetek or­szágos értekezletére. A szombati vitában szinte valamennyi hozzászóló ki­fogásolta a bizalmiak jog­körének csorbítására irá­nyuló törekvéseket, és kér­te, hogy a kollektív* szerző­dés megkötése továbbra is legyen kötelező, ha azt az egyik fél igényli. Folytató­dott a nyomdászszakszerve­zet szervezeti korszerűsíté­séinek vitája is. A tanácskozás szünetében a központi vezetőség rend­kívüli ülést tartott. Cs. Nagy Lajos, a szakszervezet főtitkára vita-összefoglaló­jában elsőként a rendkívüli központi vezetőségi ülésről számait be. Ennek alapján javasolta az országos érte­kezletnek, Ihogy fogadja el a központi vezetőség állás­foglalását, miszerint a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dol­gozóinak Szakszervezete négy szakmai szakszervezetté ala­kuljon át. A központi veze­tőség és 'az elnökség ezzel egyidejűleg megszűnik, a szakszervezet ideiglenesen Gutenberg Szakszervezeti Szövetség néven tevékeny­kedik. Az operatív testület szerepét ügyvezető titkárság veszi át, a központi vezető­ség helyett a négy szakmai szakszervezet szb-titkáraiból álló titkárok tanácsa műkö­dik. A javaslatot az országos értekezlet egyhangúan el­fogadta, akácosak azt, hogy a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség jövő év őszére, de mindenképpen a magyar szakszervezetek kongresszu­sa előtti időpontra hozza előre kongresszusát. Ezután Cs. Nagy Lajos összegezte az elmúlt másfél nap élénk, szenvedélyes, szélsőségektől sem mentes vitáját. Mint mondotta, a legfontosabb feladat, hogy a szakszervezet visszanyerje tekintélyét, s ezt csak ered­ményes tartalmi munkával képes elérni. A szervezeti változások a tagság körében, várhatóan kedvező vissz­hangra találnak, de csak ak­kor érik el céljukat, ha a szakszervezetben az eddigi­eknél erőteljesebben érvé­nyesül a dolgozók érdekvé­delme és érdekképviselete. BÉKÉS MEGYEI Tótkomlósi hét a HSÖEE-ban Ezen a héten Tótkomlós nagyközséget, ezt a megye déli térségében fekvő, több mint nyolcezer lakost szám­láló településit mutatjuk be olvasóinknak. Szólunk arról többek között, hol és hogyan dolgoznak az itt élők, milyen sikereket mondhat magáénak, és milyen gondok­kal küszködik a kultúrház, hogy a szolgáltatások való­ban szolgálják-e a lakosságot. Mai számunkban Juhász Pál, a nagyközségi tanács elnöke mutatja be a -települést. Az Írás lapunk 5. ol­dalán olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents