Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1988. NOVEMBER 12., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM Szükség van minden tenni kész erőre, a párttagság összefogására Hámori Csaba az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tegnap kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. A tanácskozás egyebek között foglalkozott a nyilvánosság fejlesztésének kérdéseivel és a párt- bizottság hatásköri listájának módosításával. Az ülésen újjáválasztották a párt-' bizottság titkárait. Krasznai Lajost más fontos megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett, eddigi munkáját megköszönve a testület felmentette első titkári megbízatása alól, és a Pest megyei pártbizottság első titkárának — egy ellenszavazattal — Hámori Csabát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját választotta meg. A pártbizottság megerősítette titkári tisztében Balogh Pált, Lénárd Lászlót és Nagy Sándornét. A VII. kongresszusra készülve Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Békéscsabán Nagy Jenő megyei titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága. A testület meghallgatta Szabó Miklós megyei első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB november 1—2-i üléséről, és a megyét jellemző főbb politikai folyamatokról. A pártbizottság ezt követően a Kiss Sándor megyei titkár által előterjesztett „Az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából adódó megyei feladatok végrehajtásának személyi tényezői a megye iparában, építőiparában és mezőgazdaságában” című jelentést fogadta el. (A vita nélkül jóváhagyott dokumentumról lapunk november 10-i számában Lehetnénk vonzóbbak ... ? eímmel háttéranyag jelent meg.) A testület végül személyi kérdésekben döntött. Szabó Miklós tájékoztatója Tisztelt Pártbizottság! Megyénk politikai helyzetének elemzésekor abból kell kiindulnunk, hogy a társadalom építésében szakasz- és struktúraváltozások, egyszóval modellváltás időszakát éljük. Az önmagunkhoz viszonyítva elért jelentős fejlődésünk ellenére, mára elérkeztünk az elkerülhetetlen változások, a radikális reformlépések megtételéhez, amelyek egyszerre jelentenek időbeni gyorsítást és jellemzik a változások mélységét. Ebben a folyamatban a legfőbb támaszunk, feltételünk és garanciánk az emberi alkotómunka, a tenniakarás kibontakozása a munkavállalói és az állampolgári létben egyaránt. A reformfolyamatok kezdeti szakaszában elkerülhetetlenek a társadalmi, gazdasági és ideológiai feszültségek megjelenései. Szükségszerűen polarizálódik a társadalom nemcsak gazdasági vonatkozásban, hanem politikai szándékaik, céljaik alapján is. Ezek a tényezők hatással vannak az emberek hangulatára is. Ma a megye közhangulata hasonlóan ítélhető meg. mint az országos fő folyamatok. A lakosság, a párttagság közhangulata a pártértekezletet követő rövid javulás óta folyamatosan romló, amely ma elsősorban az életszínvonal romlásában, az infláció mértékének nagyságában, az adórendszer fékező hatásával szembeni elutasításban, a politikai, ideológiai folyamatok meg nem értésében jut kifejezésre. Más vonatkozásban ugyanakkor bizonyos megyei sajátosságok jelentek meg. Ennek vannak objektív és szubjektív okai. A vizsgált időszakban a megyénk nem tartozik a válságmegyék sorába. A termelőüzemek a folyamatosan szűkülő lehetőségek mellett is várhatóan az idei évben is az országos átlagot meghaladó mértékben növelik teljesítményüket. Ugyanakkor sajátos feszültségforrást jelent, hogy történelmi hátrányunkat nem sikerült olyan mértékben csökkenteni, ahogy azt terveztük, annak ellenére sem, hogy a párt állami és tömegszervezeti testületek, vezetők sokat tettek azért, hogy a VII. ötéves terv időszakában jelentős felzárkózás legyen a fejlettebb megyékhez. Mindannyian tudjuk, hogy milyen optimista hangulatban, amely akkor pénzügyileg is megalapozott volt, kezdtük el a VII. ötéves terv megvalósítását. Az ország gazdasági nehézségei miatt azonban mára megyénkben is jelentősen beszűkültek a pénzügyi források. A kormányzati szervek ma is elismerik igényeink jogosságát, de tudomásul kell vennünk, hogy történelmi hátrányunk, elmaradottságunk rövid távú ledolgozásának programja, ma történelmietlen. Erre azért kellett kitérnünk, mert növekszik a vezetéssel szembeni elvárás, esetenként türelmetlen felhangok is jelentkeznek. Meg kell értenünk, hogy az objektív tényeket mindannyiunknak el kell fogadni. A fentiekben vázolt nehézségek ellenére az elmúlt két- három évben megyénk és megyeszékhelyünk jelentős beruházásokkal bővült. Hiszen ha áttörés nem is következett be, de érdemben javult a telefonellátás, érezhetők az ivóvízprogram első kedvező jelei. Átadásra került Békéscsabán a sportcsarnok, új épületben megkezdte munkáját a Tanítóképző Főiskola, felépült a békéscsabai buszpályaudvar. Tagadhatatlan tény, hogy ezek a fejlesztések jelentős megyei és helyi erőforrásokat kötöttek le, de vállaltuk, mert évtizedes jogos lakossági igények teljesültek. Tudjuk, szükségünk lenne még több általános és középiskolára, sok-sok új tornateremre, új utakra és még sokáig sorolhatnánk mire. Igen, ezek mind jogos igények, de olyan megközelítésben nem kezelhetők gondjaink, hogy például a főiskola helyett építhettünk volna általános és középiskolai tantermeket, a sportcsarnok helyett öt-hat tornatermet és folytathatnánk a felvetések sorát. Kedves Elvtársak! Megyénkben a politikával szembeni éles kihívás nem tapasztalható. A különböző társadalmi csoportok a szocializmus mellett elkötelezettek, helytálló a KISZ-től átvett jelszó, szocializmust akarnak építeni, de másképpen. A politikai közéletben tapasztalható, hogy az ifjúság és az értelmiség, különösen a humán-értelmiség körében radikalizációs folyamat ment végbe. Ezek okai sajátos élethelyzetükben és az elmúlt időszakban folytatott hibás politikai gyakorlatunkban keresendők. A tudás, a műveltség utóbbi évtizedekben történt leértékelődése a jelenlegi gazdasági- társadalimi körülmények között komoly gondokat és feszültségeket okoz. A jól képzett, alkotó munkára alkalmas szakemberek, értelmiségiek erkölcsi és anyagi elismerése a rendelkezésre álló szerény lehetőségek maximális kihasználásával is elengedhetetlen Békés megye jövőjének szempontjából. Szükség van arra is, hogy a pártmunkában, a közéletben tényleges súlyuknak megfelelő szerepet, cselekvési teret biztosítsunk számukra az élet minden területén. Az ifjúság életkörülményeit, életszínvonalát az elmúlt másfél évtizedben befolyásoló negatív tendenciák jó része Békés megyében az országosnál is nehezebb helyzetet teremtett. Az állami lakások arányának zuhanás- szerű csökkenése a megye gazdasági szerkezetére jellemző nem megyei központú gazdasági egységek aránya, a megye lakosságának fokozódó eladósodása a pályakezdő, családalapító fiatalok önálló otthonhoz jutásának esélyeit kritikus szintre süllyesztette. Azt is tudomásul véve, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvező, a megyei pártbizottság mégis politikai felelősséget érez a fiatalok lakásgondjainak megoldásáért. Ezért támogatja és kezdeményezi, hogy a KISZ Békés Megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa széles körű akciót szervezzen, amelynek célja a munkahelyek, a helyi tanácsok és a fiatalok anyagi erőinek egyesítése a források növelése céljából. Kérjük, hogy a pártszervek, párt- alapszervezetek politikai munkával támogassák ezt az akciót. Kedves Elvtársak! Eddig érdemben nem tudtuk bevonni a fiatalokat és az értelmiséget a döntésho-' zatali mechanizmusba! esetenként kifejezetten gyenge volt a pártszervek, szervezetek körükben végzett politikai munkája. Eltérő helyzetet jelent megyénkben, hogy az értelmiség az országos átlagnál kisebb számban van jelen, és koncentrálódása nem ment végbe, elsősorban a nagy intézményi háttér hiánya miatt. Ezért is kell külön üdvözölni és támogatni azokat az erőfeszítéseket, amelyek az értelmiség körében megjelentek, az összefogás, az együttes gondolkodás igényével. Az értelmiség képviselőit érdemben be kell vonnunk a párt döntési mechanizmusába, számítunk a megyénkben élő és innen eltávozott, Békés megye szocialista fejlődéséért tenni kész valamennyi szakember, tudós, művész cselekvő részvételére politikai-társadalmi programjainak kimunkálásában és megvalósításában egyaránt. Eltökélt szándékunk, hogy a pártbizottságba, a különböző munkabizottságokba, a tanácsadó testületbe az értelmiség elkötelezett, kiváló képviselőit bevonjuk. A káderkiválasztásban biztosítani akarjuk a különböző értelmiségi csoportok önállóságát, tőlük kérve a javaslatokat, s ahol a szervezeti szabályzat lehetővé teszi, biztosítani a delegálás jogát. Üj alapokra kell helyeznünk a párt politikáját az ifjúság körében. politikai szövetségünk erősítésére helyezve a hangsúlyt. Idősebb 'elvtársainkkal a párbeszédünk során meg kell értetnünk, hogy a struktúra devalválódása és ezért a változtatás igénye nem az egyes ember, párttag több évtizedes munkájának elvetését jelenti. Nem az egyes ember munkája vált értéktelenné, hanem egy struktúra jutott válságba. Ez azért fontos, mert ma nagyon sok idős elvtársunk elbizonytalanodott. sokan elhagyták pártunkat is. Mindezek ismeretében is, a párt számára ma legnagyobb kihívást a pártszervezetekben tapasztalható bizonytalanság, a helyi folyamatok elemzésének elmaradása, a fentről való vezénylés elvárása jelenti. Ennek a megváltoztatása nagyon kemény politikai feladatot jelent, hiszen évtizedes beidegződéseket kell megváltoztatnunk, a szó eredeti lenini értelmében kell bevezetnünk pártunkba a demokratikus centralizmus elvét. A politikai munkában az együttműködésre kell helyeznünk a hangsúlyt. Nem lenne helyes, ha olyanokkal szállnánk' szembe, akik szövetségeseink akarnak lenni. Ez érvényes az eddig kis számban megjelent állam- polgári kezdeményezésekre, a különböző alternatív csoportokkal kialakítandó viszonyunkra is. Kedves Elvtársak! Ma a párton belül legfontosabb feladatunk a párt- szervezetek, párttagok önbizalmának, cselekvő készségének, a politikai ideológiai kérdésekben való eligazodási készségek erősítése. Határozott véleményünk, hogy a Központi Bizottság november 1—2-ai ülése után soron levő ünnepélyes tag- könyvátadó ünnepségek, a párt 70. évfordulójának ünneplése, a megtartásra kerülő pártnapok, aktívák, a békéscsabai pártértekezlet felgyorsíthatják a cselekvést a pártszervezetekben. A fő figyelmet a pártalapszerveze(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott az MRDSZ Országos Választmánya A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége december II-én tartja VII. kongresszusát. Az ide kerülő dokumentumokat — a szövetség VI. kongresszusa óta végzett munkájáról szóló beszámolót, a kongresszusi állásfoglalás-tervezetet, a szövetség alapszabály-módosítását — tegnap vitatta meg Gyulán a szövetség országos választmánya. Első napirendi pontként a testület az eltelt öt év munkájáról szóló beszámolót véleményezte. Petrusán György, az MRDSZ elnöke bevezetőjében arról szólt, hogy a társadalom reformváltozásai nem hagyják érintetlenül a nemzetiségi munka területét sem. Változatlanul fontos, alapvető kérdés: hogyan menthető meg a hazai románság identitása? A napirend eladója Márk György, az MRDSZ főtitkára szóbeli kiegészítőjében elmondta, olyan fontos időszakot élünk, amikor a román nemzetiségnek is meg kell keresnie helyét és szerepét a reformfolyamatban. A körülmények változásai minden bizonnyal segítik a szövetséget a nemzetiségvesztés megállításában. Igen sok kérdés, hozzászólás, vélemény hangzott el a többórás testületi ülésen, amelyekből a nemzetiség megmaradásáért való tenniakarás csendült ki. A nemzetiségi szervezetek, intézmények strukturális reformja; a jelenleginél jóval nagyobb autonómia a kollektív és egyéni jogok képviseletéhez; az eredményesebb iskolai nyelvoktatás; a nemzetiségi realitásokra épülő tananyag; az értelmiség irányító szerepének növelése; a helyi centrumok megerősítése; az archaikus táj nyelv és az irodalmi román nyelv közelítése; az egyház bevonása a kulturális értékek megőrzésébe — mindezek csak kiragadott példái az elhangzottaknak. Van-e értelme módosítani most az alapszabályt, hiszen olyan törvények vannak készülőben, amelyek miatt minden bizonnyal változtatni kell a régin? A testület végül nagy többséggel ügy döntött, igen. A módosítás erősíti a testületek felelősségét, jobban elősegíti a tartalmi munkát, visszaszorítja a formalizmust és lehetőséget ad körök alapítására. Az országos választmány tagjai egyhangúlag egyetértettek a beszámolóval és az állásfoglalással, amely részletesen elemzi a hazai románság helyzetét, és körvonalazta az elkövetkező évek munkáját. A dokumentumok a kongresszus elé kerülnek. Sz. M. Megkezdődött a nyomdászszakszervezet országos értekezlete A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezete tegnap a Gutenberg Művelődési Házban megkezdte országos értekezletét. A küldöttek a nyomdászszakszervezet tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatos feladatokat vitatják meg, s ajánlásokat dolgoznak ki a magyar szakszervezetek országos értekezletére. Cs. Nagy Lajos főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a küldöttekhez korábban eljuttatott írásos vitaanyaghoz. Mind a szóbeli, mind az írásos előterjesztés szükségesnek tartja, hogy a szak- szervezet valóban a munka- vállalók érdekeit képviselje. A négy ágazatra évek óta súlyos, fokozódó nyomás nehezedik. Az állami támogatások csökkentése, illetőleg megvonása elsősorban a könyv- és a lapkiadást sújtja. A nyomda- és a papíripar áttételesen, a lap- és a könyvkiadás közvetlen formában része a magyar kultúrának, éppen ezért a tagságot ezek az intézkedések súlyosan érintik. Az utóbbi két évben az életszínvonal állandó romlása, a reálbérek csökkenése, a bérből és fizetésből élők elszegényedése, a kisnyugdíjasok és a nagycsaládosok életszínvonalának jelentős csökkenése tapasztalható a nyomdászszakszervezet tagságának körében is. A munkahelyeken dolgozók azt tapasztalják, hogy a munkaerőt értékén alul fizetik meg, miközben a fogyasztási cikkek árai ugrásszerűen nőnek. Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára hozzászólásában a szakszervezeti mozgalom előtt álló gyökeres változás és megújulás szükségességét emelte ki. Mint mondotta, a szakszervezetek legfontosabb feladata az érdekvédelem és az érdekképviselet, ehhez azonban olyan szervezeti struktúrát kell kialakítani, amely képes feltárni és képviselni a különböző rétegérdekeket. Ehhez jó alapot nyújt a szövetségi szerveződés. Jelenleg a szakszervezetekkel szemben nagyfokú bizalmatlanság tapasztalható. Ennek megváltoztatására elengedhetetlen a strukturális és tartalmi megújulás. Nagy' Sándor a nyomdászszakszervezet alapvető problémáját abban látja, hogy a szak- szervezet négy, igen különböző terület dolgozóit képviseli. Éppen ezért elengedhetetlennek tartja az önállósodást és a szövetségi tömörülést. Az országos értekezlet ma vitával folytatja munkáját.
