Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
1988. november 12., szombat NÉPÚJSÁG Szükség van minden tenni kész erőre, a párttagság összefogására Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) tek munkájának megélénki- tésére kell a jövőben fordítanunk. Biztosítanunk kell. hogy alulról jövő kezdeményezések és a felülről szervezett folyamatok egymásra találjanak, egymást kölcsönösen erősítve fordulatot eredményezzenek a megújítás irányába. ' Most mindenekelőtt arra van szükség, hogy a Békés megyében működő valamennyi pártalapszervezet taggyűlésen, pártcsoportülé- seken. pártnapokon és más párt rendezvényeken alaposan ismerje meg. dolgozza fel a Központi Bizottság belpolitikai és gazdasági helyzet- elemzését és halogatás, késlekedés nélkül lásson hozzá saját feladatai átgondolt, de gyors végrehajtásához. Ehhez a munkához — az alapszervezetek önállóságát és felelősségét tiszteletben tartva — a megyei pártbizottság tagjai és apparátusa nyújtson a helyszínen segítséget Ezek a folyamatok változtathatják meg a párttagság körében kialakult változatlanság érzését, változtathatják meg azt a sajátos helyzetet, amely tartósan kialakult, hogy minden változást felülről várnak. A politika számára közhangulati kihívást és politikai feszültséget 1989-ben elsősorban a gazdasági szférától várhatunk. Mezőgazda- sági szinten az erőteljesebb külpiaci nyitáson alapuló, radikálisabb struktúraváltást képviselő ,.A" gazdaságpolitikai változatban a piac-, az import-, a bérszabályozás liberalizálása egyrészt igényelt, és ösztönző folyamatokat indíthat el a gazdaságban, de az ezzel egyidőben bevezetésre kerülő erőteljes támogatás leépítése megyénkben jelentős feszültségeket eredményezhet. főleg az élelmiszergazdaság területén. Azért kell ezzel a kérdéssel alaposabban is foglalkoznunk. mivel az összes megyei termelés több mint fele az élelmiszergazdaságban realizálódik. így annak ilyen vagy olyan alakulása alapvetően befolyásolja egész gazdaságunkat, az itt dolgozók életszínvonalát és nem utolsósorban a lakossági ellátás színvonalát. A támogatások leépítése legjelentősebben az élelmiszeripart hozza nehéz helyzetbe. hiszen a kialakult piaci. árviszonyok mellett élelmiszeriparunk csak jelentős támogatás mellett tud jelenleg rentábilisan tevékenykedni (megyei szinten évente kb. 2,8 milliárd Ft). Bármilyen erőteljes leépítés itt jelentős visszarendeződést jelentene a termelésben, értékesítésben, vagy a mai körülményekhez képest irreálisan magas árakat kellene kialakítani az értékesítésben. A visszarendeződés döntően befolyásolná az alapanyag-termelésünk jövőjét. A mezőgazdasági ágazat helyzetét még csak tovább .nehezíti az agrárolló elviselhetetlen mérvű nyílása. Megyénk mezőgazdasága szaldóját tekintve befizető a központi ' költségvetésbe (évente kb. 1,5 milliárd Ft). Ahhoz, hogy előrelépjen, szükséges az agrárolló szűkülése, egy értékarányos árrendszer-bevezetése. Mezőgazdasági üzemeink tartalékai kimerülőben vannak, a hat éve tartó aszály és a szabályozás ilyetén alakulása következtében. Ismerve a jövő évi szabályozás elképzeléseit, ez a helyzet csak tovább romlik, ami katasztrofális helyzetbe hozhatja ezt az ágazatot. A termelésben, a nyereségképződésben. a foglalkoztatásban erősödő gondok az élelmiszer-gazdaságban kihatással lesznek egész megyénk életére, politikai hangulatára. Az eddigi ' stabil gazdálkodási viszonyok kerülhetnek veszélybe, többségében tőlünk független okok miatt. Ezért a megyei pártbizottság egyetért és politikai támogatásáról biztosítja a Békés Megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsához, a párt Központi Bizottságához küldött levelét. Szükségesnek tartja, hogy az országos párt- és kormányzati szervek a helyzet reális mérlegelésén alapuló. felelős döntéseket hozzanak. Hasonló részletes elemzés nélkül szeretném felhívni a pártbizottság figyelmét néhány további feszítő gondunkra. A nagvcsaládosok. alacsony nyugdíjasok körében az életszínvonal további radikális csökkentését, az Elszegényedés megállítását csak eg.v átgondolt szociálpolitikai védőháló bevezetésével látjuk megállítható- nak. Érdemi változásokat kell elérnünk az ifjúság körében várható feszültségek kezelésében. Kritikus tényezőnek kell tekintenünk megyénk lakosságának eladósodottságát. az adósságok törlesztése a romló életszínvonal mellett egyre nagyobb terheket ró a családokra. Számítanunk kell az értelmiségi réteg beszűkült anyagi és politikai lehetőségeivel. Jelen van megyénkben is és a tömegpolitikai munkánkban feszítő kérdésként jelentkezik az egyes vezetők magas jövedelmi viszonya, és a dolgozók szűkülő anyagi lehetősége közötti ellentmondás. Tisztelt Pártbizottság! A jövőbeni kibontakozás szempontjából a közmegegyezés új bázisával kell számolnunk megyénkben is. tudva és látva, hogy a hagyományaink szerinti monolitikus egység mindig is csak a felszínen jelent meg. az életszínvonal növelésének bázisán. Ezért elkerülhetetlen, hogy válaszoljunk arra a kérdésre: mely társadalmi csoportokat és rétegeket tekintjük a reformfolyamatok legfőbb bázisának, s hogy politikai döntéseinket ezek figyelembe vételével hozzuk. Meggyőződésünk, hogy a hagyományos osztálykereteken túl, de azokat is figyelembe véve, a társadalom legprogresszívebb csoportjaira kell támaszkodnunk, gondolva az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó felkészült innovatív szakmunkásokra, szakemberekre, az értelmiség teljesíteni tudó és akaró rétegére, a társadalmi élet különböző területein vállalkozni kész és képes társadalmi csoportokra, életkortól, beosztástól függetlenül. Ma nem tudjuk. kik azok, akik vállalják is az új társadalmi közmegegyezés kialakításában való cselekvő részvételt. Ebben a folyamatban a politikai párbeszéd kialakításának időszakában tartunk jelenleg. Természetesen fontos szerepet kell vállalniuk a folyamatokban a vezetőknek. Meggyőződésünk, hogy vezetőink jelentős része kész és alkalmas a reformfolyamatok megvalósítását vezetni, de tudomásul kell vennünk, hogy az élet minden területén a vezetői munka különböző szintjein is vannak olyanok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak új módon dolgozni, gondolkodni. Ezen vezetők esetében az érintett kollektíváknak le kell vonni a szükséges következtetéseket. Á társadalmi bázisnál szélesebb politikai bázissal számolhatunk megyénkben is a reformfolyamatban. A politikai bázis szempontjából nem elhanyagolható a megye mozgalmi tradíciója, a politika iránti lojalitása. Kedves Elvtársak! Legutóbbi, szeptember 30- ai ülésünkön olyan határozatot hoztunk, hogy nem tartjuk indokoltnak a soron kívüli megyei pártértekezlet összehívását. Azóta e kérdésről is széles körben konzultációt folytattunk a közvetlen megyei irányítású pártbizottságok, az állami, társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetőivel, munkatársaival. Ennek során helyenként — erősen kisebbségi véleményként — újból felvetődött a megyei pártértekezlet szükségessége. Határozott követelés csak az Orosházi Üveggyár üzemi pártbizottságától érkezett, de ismereteink szerint az sem támaszkodik a párttagság egészének véleményére. Azok. akik a megyei pártértekezlet összehívását szükségesnek tartják, ezt a következőképpen indokolják: egyrészt a pártértekezlet feladata lenne, hogy a mai gazdasági-politikai helyzetnek megfelelő új politikai programot alkosson, amely képes a feszültségek gyorsabb megoldására. Másrészt a pártértekezlet biztosítaná a megfelelő személyi változásokat a testületekben. Ami az új programot illeti, bizonyos tényezők amellett szólnak, hogv szükség lenne ilyenre. A gond csupán az. hogy az új program megvalósításához szükséges eszközök jelentős része nincs a megyei pártbizottság kezében. Jórészt olyan feszültségek keletkeztek és várhatóan keletkeznek, amelyek országos, központi szabályozást, intézkedéseket igényelnek. Ezeket a pártbizottságnak — pártértekezlet nélkül is — kötelessége, hogy folyamatosan jelezze a Központi Bizottságnak, és ahogy azt július 7-ei feladattervünkben már elhatároztuk, a pártbizottság tagjai és tisztségviselői, a Központi Bizottságban megyénket képviselő elvtársaik következetesen képviseljék. Olyan kérdésekre gondolunk itt, mint a központi szabályozók változása okozta, kritikussá válható helyzet megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben, vagy a humán értelmiség anyagi elismerésének tarthatatlansága, az ifjúság romló életszínvonala és életkörülményei stb. Ami a személyi és szervezeti kérdéseket illeti: a megyei pártbizottság korábban elhatározott szándéka szerint a szükséges megújulás biztosítható a kooptálási lehetőségek teljes körű kihasználásával. Erre már konkrét javaslat is készült. A párt- bizottságnak megvan a lehetősége arra is, hogy a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők kérdésében döntsön. Véleményünk szerint — és ezt a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalása is megerősítette — nem az dönti el, hogy egy megye pártbizottsága reformer-e vagy konzervatív, hogy tart-e pártértekezletet vagy sem, ez nem tárgyszerű, hanem felszínes megközelítés. Mindezt figyelembe véve. most sem tartjuk indokoltnak a soron kívüli megyei pártértekezlet összehívását. Ahelyett, hogy most több hónapos önmozgatásba kezdünk, erőinket sokkal célszerűbb egy aktív, hatékony politikai munka megszervezésére fordítani. amire rendkívül széles körben van igény. Eleven, pezsgő, mozgalmi jellegű politizálásra gondolunk, amely biztosítja, hogy a pártalapszervezetek- ben is megvalósítsuk a szükséges fordulatot a megújulás, az országos pártértekezleten elfogadott állásfoglalás visszafordíthatatlansága iránvában. A Központi Bizottság november 1—2-i állásfoglalásának a megye belpolitikai helyzetének az előzőekben felvázolt tézisei alapján válaszolnunk kell - a következő kérdésre: Szükséges-e új program és feladatterv megfogalmazása a pártbizottság számára? Meggyőződésünk, hogy ma nem új programokra van szükség, hanem a pártértekezlet és a saját július 7-ei határozatunk következetes és ahol lehetséges, gyorsabb ütemű végrehajtására kell törekednünk. A végrehajtás során azonban elengedhetetlen a változó szemléletek fo- ' lyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges változtatások megtétele, a társadalmi, gazdasági élet által felvetett új kérdésekre a gyors válaszadás, reagálás. Mindezeket úgy megvalósítva, hdgy érvényesüljön a de- mokrátizmus fejlesztése, a nyilvánosság erősítése, a párttagság és a lakosság mind szélesebb rétegével, valóságos helyzetünk megismertetése és elfogadtatása. Tisztelt Pártbizottság! Legutóbbi ülésünkön számot adtunk a július 7-én elfogadott döntéseink időarányos végrehajtásáról. Akkor a pártbizottság a cselekvés gyorsítását hagyta jóvá. Ebből kiindulva a cselekvési egység biztosítása érdekében a közvetlen irányítású párt- bizottságok első titkáraival és titkáraival közös helyzet- elemzést végeztünk. Beszélgetést folytattunk az állami és társadalmi szervek vezetőivel, a sajtó és az értelmiség vezető képviselőivel. Szövetségeseket találtunk mindenütt, és összefogást határoztunk el. Folytatták munkájukat a pártbizottság által kiküldött munkabizottságok. Befejeződtek a munkaprogramokat elfogadó pártbizottsági ülések. Titkári értekezletek, fórumok, propagandistatanácskozások rendszerével segítettük a pártszervezetek cselekvési irányának — kibontakozásának útját. Ügy tapasztaljuk, a cselekvési szándék erős a párttagságban. azonban az új munka- módszerek kialakításának kezdetén vagyunk, s ez esetenként hátráltatja a konkrét munkát. Ezt figyelembe véve is felgyorsítottuk a pártbizottság munkastílusáról. munkamódszeréről kéD vita A vitában elsőként Aracz- ki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese kért szót. Bevezetőben elmondta, hogy véleménye szerint jelentőségénél kevesebbet beszélünk a tanácsi gazdálkodásról, holott a VII. ötéves tervben több mint 30 milliárd forinttal gazdálkodnak a tanácsok, s ez az összeg közvetlenül a lakosság érdekeit, az ellátás javítását szolgálja. Ezután a VII. ötéves terv előkészítésének körülményeit idézte fel, amikor is úgy tűnt, minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel számolhatunk. Az első két év eredményei igazolni is látszottak ezt, a lakásépítés, az egészségügy, az oktatás fejlesztésének, az ivóvízprogram megvalósításának üteme lényegében a tervnek megfelelő volt. A gondok ez évtől jelentkeztek a nagymérvű pénzelvonás, az infláció, az általános forgalmiadó beszülő testületi anyag előkészítését. Befejezte munkáját a pártbizottság által kiküldött munkabizottság, amely a testületi tagok munkáját elemezte, értékelte. Valamennyi testületi tag nyilatkozott munkájának megítéléséről, a testületek összetételéről, a szükséges változtatásokról. Több esetben szükségesnek tartjuk és javasoljuk a változtatások megtételét. Ezeket indokolja a helyi küldő pártszervezetek véleménye is. Egyes pártbizottsági tagok önértékelésük során kérték felmentésüket a testületi tagság alól, és néhány esetben a munkabizottság tett megjegyzéseket. Ajánlások érkeztek a végrehajtó bizottság átalakítására is. Többek között javasolták figyelembe venni a kölcsönös képviseletek megszüntetését. Felmerül, hogy a felsőbb párttestületekben választottak ne vegyenek részt a végrehajtó bizottság munkájában, és annak lehetősége is felmerült, hogy a pártbizottság választott tisztségviselői közül csak az első titkár legyen tagja a testületnek. Az előzőek figyelembe vételével is a következő pártbizottsági ülésen javasoljuk a végrehajtó bizottságban szükséges változtatások megtételét. Folytattuk a munkát a tanácsadó testület személyi összetételének kialakításában, az állandó munkabizottságok megkezdték munkájuk áttekintését, előkészítés alatt állnak a szükséges tartalmi és személyi változásokra a megfelelő javaslatok. A pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetések több, a megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó funkcióban változtatásit, személy- cserét tartanak indokoltnak. Ezekre a személyi kérdésekre konkrét javaslatok formájában az utolsó napirend keretében vissza fogunk térni. Tisztelt Pártbizottság! Kérem, az előterjesztést fogadják el, az elhangzott feladatokat erősítsék meg. Egyúttal javaslom, hogy a pártbizottsági ülés ezen napirendjéről, a napirend vitájáról részletes tájékoztatás jelenjen meg a Népújságban. Köszönöm figyelmüket! forrásainak csökkenése miatt. Ilyen körülmények között újra kell gondolni a tervidőszak hátralevő feladatait, még nagyobb szerepe lesz a helyi erőforrások egyesítésének. a tartalékok feltárásának. Néhány zavaró momentumról is szólt, konkrét példákat említve. Az egyik ilyen, hogy gyakran elhangzik ma. minek kellett nekünk főiskola, sportcsarnok, autóbusz-pályaudvar vagy garzonszálló. Amikor ezek a létesítmények elkészültek, mindenki örült, szükségesnek tartotta azokat — s valóban azok is — mégha némelyik, mint például a buszpályaudvar vihart is kavart. Ami a garzonszállót illeti, nem elsősorban tanácsi pénzből, hanem 33 vállalat, intézmény közreműködésével valósult meg, és közös célt szolgál, megfelelő feltételeket teremtve a vállalatok számára külföldi partnereik elhelyezésére, tárgyalásra. A megyei tanács épületének tető- szerkezetét sem vörösréz-lemezzel borítják, mint ahogyan sokan vélik és terjesztik, hanem palával. Ezek a híresztelések valóban, zavarnak, megtévesztőek, s fel kell használni a nyilvánosságot megcáfolásukra. Seprenyi László, a Sarkad! Lenin Tsz gépkocsivezetője a pártalapszervezetek munkájával foglalkozott, ahol az utóbbi időben nyíltabban politizálnak. Véleményt kérnek a párttagoktól, a dolgozóktól mielőtt egy-egy gazdasági vezetőt beszámoltatvezctése és a lakosság erő-
