Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
NÉPÚJSÁG 1988. november 11., péntek Start, Fontex, flrtex Sportszaküzlet nyílt Békésen A Békési Start Sportszer- gyártó és Fémipari Kisszövetkezet, az ugyancsak békési Fontex Háziipari Szövetkezet, valamint a három éve kereskedőházként működő Artex Külkereskedelmi Vállalat közös üzletet nyitott tegnap Békésen. A mintegy 60 négyzetméter alapterületű sport- és szabadidő szaküzlet áruválasztékát a két szövetkezet termékei mellett az Artex különböző cikkekkel bővíti. A Startot egyébként több évtizedes kapcsolat köti az Artexhoz. A külkereskedelmi vállalat anyagilag is segíti a Start termékfejlesztő munkáját, sőt, a kisszövetkezet termékeit a vállalat évek óta ingyen viszi el nyugati kiállításokra. A három cég egyformán érdekelt az üzletben, ahol a különböző sportszerek — teniszütők, labdák ,súlyzók stb. — mellett divatos szabadidő- ruhák és márkás sportcipők is várják a vevőket. Az Artex kereskedelmi igazgatója, Rádi Ferenc elmondta, hogy rövidesen árucseréből származó elektronikai cikkekkel is bővül a választék, sőt, már készül egy képes katalógus is, amely ismerteti majd a békési üzlet által forgalmazott valameny- nyi cikket. H. E. Adidas-termékekből is bő a választék Fotó: Fazekas Ferenc Mikulás díszcsomagolásban Tizen négy-féle szaloncukor Mikulásból, csizmából, az újévi malacból, a kéményseprőből, a mini pezsgősüvegből és más csokoládé- figurákból a kereskedelem az idén a múlt évihez hasonló mennyiséget, mintegy 1100 tonnát hoz forgalomba, s ennek döntő része már az üzletekben, illetve a kereskedelmi vállalatok raktáraiban van. Mikulásra a tej- és ét- csokoládé-figurák aránya tovább nőtt a tej csokoládék javára — a tapasztalatok szerint ugyanis ezek jóval kedveltebbek. Az idén mindössze 24 százalék étcsokolá- dé-figurát hoznak forgalomba, a többi tej-, illetve tejszínes csokoládéból készült. A méretválaszték is mindinkább igazodik az igényekhez, a kínálatnak ezúttal már csupán 5 százaléka 30 dekán felüli, és természetesen drágább, az áru 58 százaléka kis-, 37 százaléka közepes méretű és súlyú, s ennek megfelelően olcsóbb. A gyártók és a forgalmazók gondoltak a 'diétázni kényszerülőkre is: 20 tonna diabetikus mikulás figurát készítettek és árusítanak, ez csaknem kétszerese a tavalyi mennyiségnek. A figurák csomagolása változatosabb, tetszetősebb az eddigieknél. Igaz, a különleges díszcsomagolók és dobozok jó része nem az állami és szövetkezeti boltokban, hanem csak a magánkiskereskedőknél kapható — meglehetősen borsos áron. Szaloncukorból karácsonyig 14-féle, összesen 5366 tonna kerül a boltokba. A választékot a tavalyi karácsonyhoz képest háromféle új ízesítésű termék bővíti. A szaloncukor nagyobb hányadát 1 kilós dobozokban árusítják, lehet azonban kapni 60 dekás csomagolásút, s az édességszaküzle- tekben kimért szaloncukrot is. A legolcsóbb, úgynevezett konzum szaloncukorból az édesipar gyártástechnológiai problémák és kapacitáshiány miatt — ennek a cukorfajtának az eltarthatósági ideje ugyanis igen rövid, ezért nagy mennyiséget kellene egyszerre előállítani — nem tud eleget szállítani, a kereskedelem megrendeléseinek mindösz- sze hatvan százalékát teljesíti. Fondant és csokoládé karácsonyfa függelékekből 121 tonnát kínálnak az idén, s bár ez kevesebb, mint az elmúlt években, a tapasztalatok szerint várhatóan elegendő lesz. Ezekből a készítményekből is árusítanak többféle diabetikus változatot. Tárgyalás a szarvasi bíróságon A vád: sikkasztás és hűtlen kezelés A Szarvasi Városi Bíróságon, tegnap megkezdődött Lakatos Gyulának, a Kner Nyomda gyomaendrődi volt üzemiigazgatójániaik pere. A vád'liott elten, akinek leváltását más okból!, a közelmúltban a gyomai nyomdászok munkabeszüntetéssel kezdeményezték, most igazgatóként elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés bűntette miatt indult bírósági eljárás. A vádirat szerint az Európa Könyvkiadó 1986-ban és 1987-ben rendélte meg; a Kimer Nyomdától a három- kötetes, a könyvkereskedésékben kilencszáiz forintba kerülő Magyarország és Erdély képékben című könyvet. A gyomaiak az eddigi gyakorlatnak megfelelően ebben az esetben is készítették az esetleges hibás példányok pótlására többletet. Ezt, ha megmarad, a rendelkezések szerint elsősorban a kereskedelemnek kéll átadni, cserére .lehet fölhasználni, illetve művelődési, egészség ügyi intézményeknek, a vállliailattalt gazdasági kapcsolatban álló cégiek képviselőinek szabad — a juttatást nyilvántartva — elajándékozni. A vádlott a vádiirat szerint a könyveik nagyobbik részét a saját elképzelése szerint a nyomda dolgozóinak, s kívülállóknak ajándékozta. Lakatos Gyula a sajátjaként rendelkezve a könyvékkel, 297 garnitúrát osztott szét, ily módon a táirsadi^jimi tulajdoniban 267 ezer forint kár keletkezett. A másik vádipont alapja az, hogy bár a nyomdavezetőnek joga van térítésmentes munkákat végeztetni az üzemben, ám Lakatos Gyula jogtalan munkákhoz is hozzájárult, s így harmincnégy- ezer forint bevételtől esett el a vállalat, 1987-ben egy sor magánszemélynek' és közű letnek engedélyezett ingyenesen meghívó-, naptár-, újévilköszömtő-, üdvözlőkártya-készíttetést. Az előírás szerint csak társadalmi szer- v éknek és a nyomda dolgozóinak szabad térítésmentesen alkalmi kiadványt készíteni — azt is munkaidőn túli, és kizárólag hulladék- pap írből. A tegnap megkezdődött tárgyaláson a vádlottnak folytatólagosan, jelentős értékben elkövetett sikkasztás, valamint nagyobb vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja miatt kéll féléimé. Kormányszóvivői tájékoztató II legfontosabb vitatéma az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezet volt A kormány ülésén elhangzottakról délután Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület első napirendi pontként Grósz Károly iráni útjának tapasztalatait értékelte, s úgy foglalt állást, hogy a látogatás várhatóan elősegíti a két ország kapcsolatainak javítását, a gazdasági együttműködés élénkítését, és tovább erősíti a kölcsönösen előnyös kontaktusokat. Az ülés talán legfontosabb vitatémája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezet. A szóvivő ezzel kapcsolatban elöljáróban azt emelte ki, hogy a javaslatok a társadalmi demokratizmus elmélyítését, a politikai intézményrendszer korszerűsítését szolgálják. Döntés született az alternatív katonai szolgálat kérdéséről is. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett lehetővé teszik az úgynevezett polgári’ szolgálatot is. Ennek lényege, hogy a hadseregtől vallási vagy lelkiismereti okokból „idegenkedő” fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Ugyancsak csütörtökön került a kormány elé á. Nemzeti Színház jelenlegi helyzetéről készült kormánybiztosi beszámoló. A nemzet színházának megépítéséről jövő ősszel, az 1990-es nép- gazdasági terv vitájához kapcsolódva döntenek. ÖTVENEZREN MONDTAK VÉLEMÉNYT Marosán ■ Györgytől a sajtótájékoztató meghívott vendége, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter vette át a szót, s részletes tájékoztatást adott a nagy társadalmi érdeklődéssel kísért gyülekezési és egyesülési törvénytervezetekről. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csaknem ötvenezren mondtak véleményt a tervezetekről, s számos, megfontolásra érdemes javaslatot fogalmaztak meg. Jórészt ezeknek is köszönhető, hogy a korábbi változatoktól jelentősen különböző megszövegezés mellett döntöttek a törvényelőkészítők. így például a tervezet megfogalmazásában figyelembe vették azt a nézetet, miszerint a vitára bocsátott anyag paternálisan közelíti meg e jogokat. Bár a törvényalkotók mindig is abból indultak iki, hogy a gyülekezési és aiz egyesülési jog az ember elidegeníthetetlen joga, figyelembe veszik a kifogásokat, s az új tervezetben világosan kimondatik: e két alapvető, elidegeníthetetlen emberi és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelentősebb változás, hogy az új törvénytervezetek — isimét csak a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva — egyértelműbbé t-eszik a jogok gyakorlásénak konteifcaiit. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele mellett szól, hogy az államnak •tudomással kell bírnia arról, milyen egyesületek kezdték meg működésüket. A közterületeken szervezett rendezvények előzetes bejelentését pedig az indokolja, hogy gondoskodni kell a rend fenntartásáról, a közlekedés szabályozásáról, és számos más olyan intézkedést kell hozni, amelyek szavatolják a rendezvény megtartását, és garantálják mások jogainak védelmét. A kormány egyébként úgy foglalt állást, hogy a gyülekezést a rendőrhatóságoknál kell bejelenteni. E döntés meiltett szól, hogy a rendőrség ma már mind nagyobb szerepet vállal a közigazgatási, rendészeti feladatok ellátásában, s a gyülekezéssel kapcsolatos rendészeti tennivalók többsége éppen e körbe tartozik. A' tanácsoknak ezért — amennyiben az alternatív megoldást választanák — amúgy is a rendőrséghez kellene fordulniuk a bejelentések elbírálásakor, s ez feleslegesen meghosszabbítaná az ügyintézést, a gyülekezés bejelentésére szánt időt. A gyülekezést egyébként legalább három nappal előbb kell bejelenteni. Amennyiben tiltó határozatot hozna a rendőrség, a bírósághoz lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel, s a bíróságnak peren kívüli eljárással három napon belül meg kell hoznia’ határozatát. A BÍRÓSÁGOK REGISZTRÁLJÁK AZ EGYESÜLETET Ugyancsak jelentős feladatot töltenek be a bíróságok az egyesületek regisztrálásában is, hiszen az alapítóknak megyei bíróságokhoz kell fordulniuk kérelmükkel. Jelentős változás az egyesülési törvény tervezetéinek ■ szövegezésében, hogy „magánszemélyek, jogi személyeik, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint politikai pártot, szakszervezetei, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet, vagy más, e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes szervezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyűlés lényegében elismerné a többpártrendszer lehetőségét Magyarországon. Ugyanakkor a törvénytervezet kimondja azt is, hogy a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak. A szervezetek megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényi rendelkezések vonatkoznak. Mindez tehát azt jelenti, hogy bár az egyesülési jog elvileg elismeri a poilitifckai párt alapításának lehetőségét, e jog konkrét gyakorlásához szükség lesz az Alkotmány megújulására, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok megalkot fására. A két törvénytervezetet decemberi ülésén vi-‘ tatja meg az Országgyűlés. TÁJÉKOZTATÓ A FEGYVER NÉLKÜLI KATONAI SZOLGÁLATRÓL A Magyar Rádió munkatársának a fegyver nélküli katonai szolgálattal kapcsolatos kérdésére a kormány- szóvivő elmondta, a sorköteles fiatal maga választhatja ezt a megoldást az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz írásban benyújtott kérvényben. Az előzetes elképzelések szerint elsősorban fizikai munkakörben folytatnak majd közhasznú tevékenységet a fiatalok. Ellátásukról a foglalkoztatók gondoskodnak, havi illetményük viszont nem haladhatja meg a rendfokozat nélküli katonáikét. A Veszprém Megyei Napló munkatársa táz iránt érdeklődött: igaz-e — miként arról mostanában sokait lehet hallani —, hogy jogilag még mindig létezik a Kisgazdapárt? Az igazságügy- miniszter elmondta, hogy 1949-ben jogilag nem rendezték a pártok feloszlatását. viszont 1957-ben minden olyan pártot, amely 1956. október 23-a és november 4-e között keletkezett, feloszlatták. Ezek között volt a Kisgazdapárt is. Az újságíró másik kérdése a napokban nagy felháborodást keltett bűncselekményeikhez kapcsolódott. Azt tudakolta: a kormány tervez-e intézkedéseket a rendőröket ért támadások megakadályozására. Marosán György elmondta, hogy ezek az ügyek a kormányülésen is szóba kerültek. Az esetek egyébként azt jelzik, hogy terjedőben vannak az erőszakos jellegű cselekmények. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás határozottan lépjen fel ezekkel a jelenségekkel szemben. A hathatós intézkedést sürgeti, hogy évente mintegy ötszáz esetben támadnak meg rendőröket. Gyakori, hogy a támadók csoportosan, felfegyverkezve támadnak rá a rend őreire. Az állampolgári felelősség, a törvénytisztelet nevében a kormányszóvivő síkra szállt amellett, hogy a rendőrök kötelességük teljesítése, szolgálatuk ellátása közben részesüljenek kellő védelemben, és a társadalom indokolt esetben a törvény jogos szigorával lépjen fel a garázdákkal szemben. MI AZ IGAZSÁG A VÖRÖSMARTY TÉRI DEMONSTRÁCIÓRÓL? A Magyar Hírlapnak válaszolva Kulcsár Kálmán leszögezte, hogy az egyesülési jog alapján — alapvető emberi jogról lévén szó — külföldi állampolgárok is tagjai lehetnek a társadalmi szervezeteknek, illetve maguk is alapíthatnak ilyet. Az egyetlen kritérium, hogy tartósan Magyarországon éljenek. A lap munkatársa bővebb felvilágosítást kért a november 7-én megtartott * Vörösmarty téri demonstrációról is, amelyről egyébként a nyugati sajtó is beszámolt. A kormányszóvivő megerősítette, hogy az ünnep napján a délelőtti órákban egy, a FIDESZ-hez tartozó kisebb csoport transzparensekkel demonstrálta az ünneppel kapcsolatos ellenérzését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 személyt előállított, kényszerítő eszközt azonban nem alkalmaztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rövid időn belül szabadon bocsátották az V. kerületi rendőrkapitányságról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőrség épülete előtt „jelenetet rendezett”: a földre vetette magát, és azt kiabálta, hogy bántalmazták. Kisvártatva a helyszínre érkezett az idő közben kihívott mentőautó is, mielőtt azonban az orvosok hozzákezdhettek volna a .sérült” vizsgálatához, a fiatalember kiugrott az autóból, és eltávozott a helyszínről. Marosán György leszögezte: a kormány semmiféle adminisztratív rendszabálynak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabályokat betartsák. Ebben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kifejezték az ünneppel kapcsolatos véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnepli-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Minderr- kinék szíve joga, hogy erről véleményt formáljon. Mi több, nem is bizonyos, hogy november 7-e emlékezete a jövőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bárhogyan is van, a november 7-ei ünnep kigúnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” — fogalmazta meg álláspontját a kormányszóvivő.
