Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

1988. november 10., csütörtök o Bezárják a boltokat Megyei esélyek Veszteséges a szövetkezeti kiskereskedelem Lehangoló számokat hoz­tak nyilvánosságra a Fo­gyasztási Szövetkezetek Bé­kés Megyei Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén. Ezek szerint az áfészek az év kilenc hónapjában 9 mil­liárd 113 millió forint nettó árbevételt értek el. Ez ön­magában tiszteletre méltó eredmény, annál elszomorí­tóbb viszont, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalom tovább csökkent. A kereske­delem nehéz helyzetét jelzi az is: megyénkben a nyug­díj nélküli készpénzbevétel csupán 6 százalékkal növe­kedett, míg az országos át­lag elérte a 12,9 százalékot. Ugyanakkor a mezőgazdasá­gi termékek értékesítéséből származó lakossági bevéte­lek alig 2 százalékkal növe­kedtek. A kamatemelések hatására csökkent a takarék­betét-állomány, még többen eladósodtak. Ilyen körülmé­nyek között nagyon nehéz kereskedni, illetve eladni, hangsúlyozták az ülésen. Mindezeket figyelembe vé­ve az 5,6 százalékos kiske­reskedelmi forgalomnöveke­dés szerénynek mondható, hiszen kevesebb a megyei ál­talános és az országos áfész- átlagtól. Különösen a vegyes iparcikkek kínálata mér­séklődött a szövetkezeti szektorban. A 3,9 százalé­kos forgalomnövekedés je­lentős elmaradást jelent a megyei átlaghoz képest, amely 10,4 százalékos. Meg­lehetősen rossz az ellátás hű­tő- és fagyasztószekrények­ből, hazai gyártmányú auto­mata mosógépekből, hír­adástechnikai cikkekből. Ez­zel kapcsolatban többen ki­fogásolták, hogy a kiskeres­kedelmi üzleteket is fenn­tartó, vagy monopolhelyzet­ben levő országos nagyke­reskedelmi vállalatok első­sorban saját boltjaikat lát­ják el hiánycikknek számító árukkal, sokszor a szövetke­zetek rovására. Az annyiszor deklarált verseny így félol­dalasra sikeredik. Mindez hátrányosan érinti a kistele­pülésen élőket. A szövetke­zetek mindössze annyit te­hetnek, hogy saját nagyke­reskedelmi tevékenységüket fejlesztik. Szenvedélyes felszólalás hangzott el a kiskereskedel­mi ágazat jövőjét illetően. Az alacsony haszonkulcsok ugyanis arra ösztönzik az áfészeket, hogy sorra bezár­ják veszteséges boltjaikat. Mert ebből aztán van ele­gendő. Ma már nem lehet az ellátási felelősségre hivat­kozni, mindenképpen a hasz­not is hozó munkára kell a hangsúlyt helyezni. Egysze­rűen elképesztő, hogy az orosházi áfésznél például a háromnegyedévi adatok sze­rint a kiskereskedelemből származó nyereség mindösz- sze 16 millió forint. Beszélni kell ezekről, mert a szövet­kezet 3 év alatt legalább 50 bolt bezárását tervezi. És ez a folyamat már megkezdő­dött. Vannak közöttük külte­rületi, munkahelyi, iskolai üzletek. Ugyanez a szövetke­zet évente 700 ezer adag elő­fizetéses menüt értékesít, amelyen nincs haszna, min­den melegkonyhás étterem és vendéglő veszteséges. A bérezés mai gyakorlata is el­lentmondásokat szül. Csök­kentették a létszámot, hogy bért tudjanak fejleszteni. Ez viszont a kiszolgálás színvo­nalának romlásához vezetett. Volt. aki azzal érvelt: túlsá­gosan is szolid árpolitikát folytatnak a szövetkezetek. Elgondolkoztató, hogy jelen­leg minden 100 forint bevé­telből egv forint az áfész nyeresége. Lassan oda jut­nak, hogy ez az egy forint is eltűnik. Egyelőre senki sem tudja megmondani: mit jelent a tisztes nyereség fo­galma. Végül az elnökség úgy döntött, hogy a megye áfé- szeinek, takarék- és lakás- szövetkezeteinek küldöttköz­gyűlését november 24-én Bé­késcsabán, a Fegyveres Erők Klubjában tartják. (seres) Lezárták a dunai körtöltést Visegráditól Űjabb jelentős szakaszá­hoz érkezett a bős—nagyma­rosi vízerőmű építése: elké­szült az a körtöltés, amely egy szakaszon elzárja az építők munkahelyét a Du­nától, illetve a visegrádi ol­dalon kialakított ideiglenes mederbe tereli a Duna vi­zét. A körülkerített eredeti mederszakasz most gyakor­latilag egy hatalmas tó. Vi­zét decemberben kezdik ki­szivattyúzni, hogy tavasszal már az így kialakuló, körül­belül egy kilométer hosszú­ságú száraz munkaterületen dolgozhassanak a hajózózsi­lip, az erőműtelep és a duz­zasztómű építői. Az eredeti, tehát a kiszá­rított Duna-mederben, a ter­vek szerint 1992-ig dolgoz­nak majd az építők. Akkor a körtöltést elbontják, és at­tól kezdve ismét eredeti medrében folyik majd a Duna. Az ideiglenes medret részben feltöltik, részben üdülőtavakká alakítják. A körtöltés befejezésével egy időben megfelelő ütem­ben halad a felvonulási épü­letek, a betonkeverő telep, a raktárak, irodák kialakítása, hogy a nagyszabású munka minden feltétele biztosítva legyen az építők számára. Hóértekezlet Békéscsabán Közepes télre készült fel a Közúti Igazgatóság Hét hómaró, harminc ne­héz, tizenhárom könnyű hó­eke, öt autógréder, továbbá 23 sószóró berendezés áll majd bevetésre készen, ha ellepi a hó megyénket. A havazásnak persze eddig még szerencsére semmi nyo­ma Békésben, de az 1988— 89-es év téli forgalombizto­sítási és útüzemeltetési fel­adatairól tegnap tartottak hóértekezletet a Szolnoki Közúti Igazgatóság Békés Megyei Főmérnökségén. Bevezetőben Boros József, a Közúti Igazgatóság mű­szaki 'igazgatója kijelentet­te, hogy tovább szűkültek az anyagi lehetőségek, me­lyeket a téli útüzemeltetés­re tudnak fordítani. Ez egyrészt fokozottabb taka­rékosságra, másrészt a kör­nyezetvédők erőteljes nyo­mása miatt az eddig is al­kalmazott sószórás mérsék­lésére ösztönzi az igazgató­ságot. Félő azonban, hogy a további korlátozások veszé­lyeztetik majd a közlekedés biztonságát. Ezért az ebből adódó baleseteknél kiemel­ten merül fel a felelősség kérdése is. Máté András, a Békés Megyei Főmérnökség veze­tője elmondta, hogy a téli útüzemeltetés hóeltakarítás, síkosságelhárítás, valamint téli burkolatjavításként je­lent feladatot a Közúti Igazgatóságnak. A rendelke­zésre álló gépállomány mindössze két szóróberende­zéssel bővült, viszont a gé­pek műszaki állapota, mind a kapacitás, a minőség, mind a megbízhatóság te­kintetében szárriottevően ja­vult. Ám a főmérnökség a bővülő kapacitású géppark ellenére is csupán kö­zepes téli viszonyok között tud biztonságos útüzemelést nyújtani. Rendkívüli időjá­rás esetén — főleg a Körös Volán, a tsz-ek, az ág-k — segítségére számítunk, mely üzemekkel előszerződést is kötöttünk. Felkészülési szin­tünk tehát hasonló az utób­bi évek szintjéhez, s ahhoz hasonló feltételeket is kívá­nunk biztosítani a téli for­galomnak — jelentette ki Máté András. Több újdonságról is be­számolt a főmérnökség ve­zetője. Elmondta, hogy al­kalmazzák majd a nedvesí­tett sószórást, mely lényege­sen hatékonyabb és környe­zetkímélőbb, mint a hagyo­mányos kristályos sószórás. Kísérletképpen négy hidat nem sóznak az idén Békés megyében. Ez fokozott fi­gyelmet kíván a gépjármű- vezetőktől, ezért a gyoma- endrődi vashídon, a Gyoma- endrőd és Mezőberény kö­zötti út kishídján, valamint a gyulai Fehér-Körös felett átívelő és a gyularemetei Fekete-Körös hídján közle­kedők különösen óvatosan vezessenek majd síkosság idején. A Békéscsaba—Szabadkí­gyós—Üjkígyós—Békéscsa­ba útvonal síkosságmentesí­tése — a tavalyi télhez ha­sonlóan — alternatív meg­oldású. A Békéscsaba—Sza­badkígyós—Újkígyós útvo­nalat ugyanis sóval kezelik majd, míg az Üjkígyós—Bé­késcsaba szakaszt különbö­ző szilárd anyagokkal (ho­mokkal, salakkal) érdesítik. Az errefelé haladók tehát maguk választhatják meg, hogy a sózott, vagy a na­gyobb csúszásveszéllyel fe­nyegető, szórt utat választ­ják. A síkosságmentesítésre egyébként 3500 tonna sóval és 1000 köbméter egyéb me­chanikus érdesítő anyaggal rendelkezik a Békés megyei főmérnökség. A főmérnökség vezetője, Máté András elmondtamég, hogy a Közúti Igazgatóság Békés Megyei Főmérnöksé­ge új székházában, Békés­csaba, Sallai út 2. szám alatt a téli útüzemeltetés gyor­sabb információcseréje ér­dekében központi ügyeletet tartanak. Állandó kapcsola­tot tartanak fenn az Orszá­gos Meteorológiai Intézettel, ahonnan 36 órás előrejelzést kapnak. Emellett arra is mód van, hogy a pillanatnyi útállapotra vonatkozóan az egész országra kiterjedően pontos információt tudja­nak adni. Végezetül Máté András arra kérte a megje­lent vállalatok, tanácsok képviselőit, hogy együttmű­ködve, egymást kölcsönösen segítve próbálják vállalni a főmérnökséggel együtt a za­vartalan téli forgalmat. (bacsa) Lehetnénk vonzóbbak...? A kérdés prózai, s szűkebb hazánkra, a több mutató tekintetében utolsó helyen kullogó Békés megyére vo­natkozik. A vonzerő, bár nem éppen gazdasági kate­gória, fontos szerepet játszik életünkben. Pontosabban, szeretnénk, ha játszana, ha jó üzleteket, tőkét és tehet­séges szakembereket tudnánk idecsalogatni. Megyénk meglehetősen híján van azonban az ehhez szükséges vonzerőnek. Pedig enélkül aligha változtathatunk hely­zetünkön. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak felikérésére a közelmúlt- bam a KSH megyei szakem­berei felmérést készítettek a szakember-ellátottságról és -struktúráról. Ebben többek között a következőket olvas­hatjuk: Az 1980-as népszám­lálás adatai szerint megyénk 18 évnél idősebb lakóinak 17,1 százaléka, az 1984-es reprezentatív minta elemzé­se alapján 19,3 százaléka végzett középiskolát. Ez az arány 1980-ban a megyék között a 16., ’84-ben a 19., tehát az utolsó helyet jelen­tette. Ugyanakkor a 25 évnél idősebb korú lakosságnak ’80-ban 3,9 százaléka (utolsó hely), ’84-ben 4,6 százaléka (utolsó hely) volt felsőfokú végzettségű. Az országos át­lag egyébként 7,9 százalék. A számok önmagukért be­szélnek, de vajon miért kér­te a KSH-tól e munkát a pártbizottság? — Szerettünk volna tisz­tán látni* — mondja a té­mát feldolgozó Rimovszki Mihály, a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetője. — A problémáit, tudniillik, hogy a szakemberek száma és szakmai összetétele nem azonos azzal, amit a gazdál­kodók szeretnének, régen észleljük. Most azért ele­mezzük alaposan a helyze­tet, mert a cselekvésen, e siralmas arányok megvál­toztatásán a sor. A tavaly nyáron elfogadott megyei ki­bontakozási programnak ta­lán a személyi feltételek biztosítása az egyetlen olyan pontja, amiben a megyei pártbizottság, minit testület, hathatós segítséget ■ adhat. — Ezt úgy értsük, segít a megfelelő szakember ki­választásában? — Dehogyis, ilyesmiről szó sincs, A kellő szakember- struktúra kialakulásához szükséges feltétetek megte­remtésére gondolunk. Az, hogy miiért ilyen kedvezőt­len a helyzetünk, többé-ke- vésibé ismert. Az ipar szer­kezetéből adódóan — sok a gyáregység — szakmailag vonzó munkát nemigen tu­dunk felajánlani. Ugyancsak ebből fakadóan a felkínált kereseti lehetőségek 6-800 forinttal maradnak él az or­szágos átlagtól. A megye infrastrukturális, kulturális stb. téren sem tud verseny- képes lenni. A dologban az az ördögi, hogy mindezt a fejlettebb struktúrát egy jól képzett, agilis szakember- gárdának kellene megterem­tenie ... — Számukra azonban, az előbb említettek miatt, nem vonzó hely Békés megye. Mégis mivel lehetne meg­nyerni őket? Kétségtelen, hogy az anyagi javak léte vagy nem léte meghatározó, ám az embereknek más is fontos, például a légkör, amiben dolgozhatnak, az ön­állóság foka, a politika ru­galmassága, vagy merevsé­ge, az, hogy a demokratiz­mus, a reformszellem adja e meg a töltést, vagy az óva­tos, múltat őrző konzervati­vizmus. — Valóban a politikai pezsgés gazdaságii kisugár­zása nem elhanyagolható. Ügy tűnik, körülményeink között a „legolcsóbb” egy vonzó politikai légkörit ki­alakítani. Teret adni a bát­rabb kezdeményezéseknek, merészen engedni érvénye­sülni a haladó gondolatokat. Ehhez általános szemlélet­váltás szükséges. De meg­győződésem, több a lehető­ségünk'. minit amennyit ki­használunk. Tapasztalat, hogy ahol a felsőfokú képzésnek bázisai vannak, ott jobb a helyzet. Ügy gondoljuk, valahol itt keltenie elkezdeni a mun­kát. A szakmai képzés rend­szerének nem az iskolák adottságaihoz, hanem a gaz­dálkodók igényeihez kell igazodniuk. Műszaki téren erős szakközépiskolai és technikusi oktatással kelle­ne megteremteni a bázist. Erre alapoznatnámk a ké­sőbbiekben a felső szintű képzést, legalább kihelyezett tagozat formájában. — Mi inkább tanítóképző főiskolát indítottunk, miköz­ben az általános iskolások száma erősen csökken . .. — Erről ma már nem ér­demes vitatkozni. Végül is a humán értelmiséginek is bőven van helye a megyé­ben. Tény, hogy akad, aki illúziónak tartja további fel­sőfokú képzés elindítását Békés megyében. Én azt mondom: rajtunk ált, hogy ne legyen illúzió. A KSH adataiból aiz is ki­derül, hogy az ipar, építő­ipar és mezőgazdaság terü­letén ma Békés megyében összességében csak minden második vezetőnek van fel­sőfokú végzettsége. Kicsit jobb a kép, ha csak az „el­ső számú” vezetőket és he­lyetteseiket nézzük: az ipar­ban 74, az építőiparban 88, a mezőgazdaságban 83 szá­zalékuk diplomás. Persze, ez azt is jelenti, hogy a má­sodik vonalban igen rossz a helyzet. — Vagyis az elnök, igaz­gató, főmérnök stb. mögött nem áll egy erős középgár­da, amely kényszerítőén pezsdítené a légkört, új és új megoldásokra sarkallva az elsőszámú vezetőket, il­letve fordítva? —■ így van. S ehhez még hozzá kéül tennünk, hogy gyakran a szakmunka sem megfelelő. Szakmunkástanu­lók sajnos többnyire az ál­talános iskolák leggyengébb diákjaiból lesznek. S ezt a hátrányt a jelenlegi képzési rendszer csak növeli. Talán a szakmunkásképzés most folyó reformja — a túlspe­cializált képzés visszaszorí­tása, általánosabb iskolai és •koinlknétabb üzemii képzés megteremtése stb. — változ­tat a helyzeten, Ugyanakkor jogos aiz iskoláknak azon megállapítása is. hogy a ter­melő vállalatok sem tudják pontosan, hogy milyen vég­zettségű szakmunkásokra lesz szükségük, mondjuk öt év múlva. Visszatérve az „illúzió­hoz”. Csák azt hangsúlyoz­hatom, hogy az alsó- és kö­zépszintű képzést kell meg­erősíteni, olyan szintre hoz­ni, amire bátran alapozható felsőszintű képzés. Ez a to­vábblépés alaptétele. (Félre­értés ne essék: a megyénk középiskolaiból egyetemekre, főiskolákra kerülők aránya nem rosszabb az átlagnál! 1987-ben összesen 2297 Bé­kés megyei diák tanult fel­sőfokú tanintézetekben.) Ah­hoz, hogy egy jó irányú vál­tozás elinduljon, azt hiszem, elsősorban a megyei vezetői szinteken kellene átgondolni a teendőket, s következete­sen végigvinni azokat. Ha nagyon akarunk valamit, le­hetetlen, hogy ne sikerül­jön . . . ‘ Szatmári Ilona Anaconda Kozmetikai G. T. néven hozott létre közös vállalkozást a Balatonfüred—Cso­pak Tája Tsz és a Budaflax. A Veszprémben létesített üzemben különleges, csakis ter­mészetes hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat állítanak elő. A testápolókból, haj­balzsamokból, maszkkrémekből nyolcvanmillió forintos termelési értéket kíván elérni az idén a húszfős üzem. A hazai piac mellett külföldre is szállítanak Fotó: Arany Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents