Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
1988. november 9., szerda NÉPÚJSÁG Felelősségtudatra és önmérsékletre van szükség Várkonyi Péter felszólalása Becsben Észak-koreai sajtónyilatkozat „Magyarország bűnös cselekedete” Várkonyi Péter külügyminiszter' felszólalt az európai biztonságit és együttműködési értekezlet bécsi utóta- lálkozójának keddi plenáris ülésén. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága a közelmúltban Budapesten tartott üléséinek állásfoglalásait ismertetve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Bécsben a tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésén kívánnak munkálkodni. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti ülésről kiadott közlemény megerősítette a szocialista országok elkötelezettségét a helsinki záróokmány kiegyensúlyozott, minden együttműködési területre egyformám kiterjedő végrehajtása és továbbvitele mellett. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a bizalom- és biztonságerősítés kérdéseinek. Álláspontjukat nyilatkozatban foglalták össze, amelynek célja, hogy eszmecserére invitáljon a további bizalomerősítő intézkedések kidolgozásának lehetséges irányairól. A budapesti nyilatkozat megerősíti a Varsói Szerződés tagállamainak azon változatlanul legfontosabb célkitűzéseit, hogy a tárgyaló- sókon elért megállapodások eredményeként jelentős mértékben csökkenjen a katonai szembenállás, elháruljon a fegyveres konfliktusok kialakulásának és a meglepetésszerű támadások veszélye, erősödjék a kölcsönös biztonság, növekedjen a katonai tevékenységek ny í Htsága, k iszám í t h a t ós á ga. A leszerelési és együttműködési folyamat elmélyítése érdekében a szocialista országok továbbra is készek minden állam, államcsoport észrevételei, konstruktív kezdeményezései, javaslatai megvitatására, illetve megvizsgálására. A magyar külügyminiszter szólt arról, hogy megítélésünk szerint a bécsi találkozón most már a kormányok politikai döntésein alapuló erőfeszítésekre van szükség végső komprom isz- szumok kimunkálásához, a záródokumentum szövegének végleges í téséhez. Magyarország a megegyezés irányába tett jelentős lépésként üdvözli, hogy az egyes témakörök koordinátorai el- készítették a záródokumentum vonatkozó fejezeteinek továbbgondolt változatát. Értékelésünk szerint a koordinátori tervezetek jól tükrözik a semllieges és el nem kötelezett országok áltat elkészített záródokumentum- tervezet márciusi beterjesztése óta folytatott konzultációk. megbeszélések tapasztalatait. Ezért most arra kellene összpontosítani figyelmünket és törekvéseinket, hogy elkerüljük a kiatekutóban levő érzékeny kompromisszumos egyensúly megbontását, vagy felbontását egyoldalú megközelítésekkel, a konszenzusra esélytelen törekvések érvényesítésére tett kísérletekként A bécsi találkozó mielőbbi sikeres befejezéséhez elengedhetetlen. hogy minden részt vevő állam nagyfokú felelősségtudatról és önmérsékletről tegyen tanúbizonyságot és érdemi módosítások nélkül fogadja el a koordinátorok általi készített tervezeteket, amelyeket maigyar részről komoly megegyezési alapnak tekintünk és támogatjuk azokat. TUDATLAN AMERIKAIAK Kopernikusz már mintegy 450 évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a Föld a Nap körül kering. Ennek ellenére az amerikaiak milliói még mindig azt hiszik, hogy a Nap kering a Föld körül. A fentieket Jón Miller, az Iliinoisi Egyetem politikai tudományok tanára jelentette ki. Az idén nyáron több mint kétezer 18 éven felüli amerikaihoz intézett körkérdést. A megkérdezettek 21 százaléka azt hitte, hogy a Nap kering a Föld körül, 7 százaléka pedig egyáltalán nem tudott a kérdésre válaszolni. A megkérdezettek 72 százaléka helyesen válaszolt. Ezek 45 százaléka kijelentette, hogy a Föld egy év alatt kerüli meg a Napot, ■17 százalékuk szerint egy nap alatt, 2 százalékuk szerint pedig egy hónap alatt, 9 százalék pedig nem tudott a kérdésre válaszolni. Az egyetemi tanár kijelentette, hogy a választási hadjárat során az elnökjelöltek a stratégiai védelemről, a savas esőkről, az üvegházhatásról, az űrvetélkedőkről beszéltek, holott igen sok amerikai egyáltalán nem érti, hogy miről van szó. A „PROSTT’-NEGYEDBEN Huszonhárom gyermek gondozását vállalta magára a szociális ügyekkel foglalkozó Indiai kormányhatóság fffvárosl Igazgatósága: valamennyi apróság anyja prostituált. 'Egy tudósítás szerint az állami gondozásba vétel ugyan a szokásos rendelet alapján történt, mégis forradalminak számit, mert az első Ilyen Jellegű vállalkozásról van szó. A gyermekek intézeti elhelyezését, ruház- tatását és Iskoláztatását a szociális hatóság fogja biztosítani. Hivatalos becslések szerint Indiában 1,7 Imlllló nö él meg abból, hogy a testét áruba bocsátja. Számuk évente csaknem 300 ezerrel gyarapodik. Am, ami a szociológusok szerint még riasztóbb: a nyilvánosházak és lokálok környékén csaknem 5 millió gyermek cseperedik fel. Delhi hírhedt piros lámpás körzetében, a G. B. Roadon S ezer apróság él prostituált anyjával. A most állami gondozásba vett gyerekeket először egészségügyé vizsgálatnak vetik alá, tekintettel a nemi betegség, (vagy az AIDS veszélyeire, majd olyan Intézetben helyezik el őket, amelynek hollétét titokban fogják tartani. cApauszony KURRENS CIKK Amerikai biológusok figyelmeztetnek arra, hogy a cápauszony iránti kereslet növekedése miatt Florida körzetében az a veszély fenyeget, hogy egyes cápafajták kipusztulnak. A cápauszonyból készült levest Keleten ajzószerként ismerik, de orvosságként is használják súlyos betegségek ellen. Ezt kihasználva, a floridai kereskedők nagy mennyiségben szállítják a cápauszonyt Keletre. Ezenkívül egyes floridai és kaliforniai éttermekben előételt készítenek cápauszonyból. VICCMARATON Negyvenkilenc órán át megszakítás nélkül vicceket mesélt Pretórlában egy dél-afrikai férfi, s ezzel ÚJ világrekordot állított fel. pave van der Mertre egy étterem közönségét szórakoztatta a nemzeti és nemzetközi folklórból merített éa saját tréfáival. A legtöbb vicc Van der Mer- wéről szólt, ugyanis Dél-Afrl- kában ez az egyik leggyakoribb családnév, ■ ha egy vicc hőse valamilyen ütődött szerencsétlen flótás, akkor az Illetőt mindig Van der Menyének hívják. A viccmaraton nyertese I9SS- ban 27 órán (át hírta szusszal, de aztán egy chicagói amerikai kiszorította őt a tehetetlen rekordok Gulnness-féle könyvéből. Most a dél-afrlkal egy kemény órát vert rá az amerikaira. Nem szól a fáma arról, hogy viccein a közönség kacagott-e. (Részlet) • A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügymi- . nisztériumának szóvivője sajtónyilatkozatot tett közzé va magyar hatóságok azon közlésével kapcsolatban, hogy ,'nem tudják megváltoztatni azt a döntésükét, amelynek 'értelmében kétoldalú kapcsolatokat tartanak fenn a délkoreai bábokkal. I ■ f». 4 • * . - * A sajtónyilatkozat szövege az alábbiakban olvasható. Szeptember 19-ón a Nodong Színműn című lapunkban kommentár jelent meg arról, milyen ésszerűtlen Magyarországinak az a döntése, amellyel elhatározta, hogy nagyköveti szintű képviseleteket létesít Dél-Koreával. Ezzel egy időben diplomáciai úton elvtársi tanácsot adtunk a maigyar hatóságoknak arra, hogy vizsgálják felül ésszerűtlen döntésüket és tartózkodjanak az ólllandó képviseltetek létrehozásától!, amiről korábban megállapodtak Déli- Kor eával. A magunk részéről őszintén reméltük, hogy a magyar hatóságok megbánják azt, amit tettek és visszatérnek a szocializmus alia pel véhez. A helyzet azonban nem így alakult. A magyar hatóságok különféle abszurd ürügyeket hoztak fel ésszerűtlen cselekedetük igazolására, majd végül arról tájékoztattak bennünket, hogy nem tudják megváltoztatni a dél-koreai bábokkal való kétoldalú kapcsolatokról hozott döntésüket. Ez mutatja1, milyen messzire távolodott el Magyarország a szocializmus alapalvétőlí. A magyar hatóságok 'ismételten hangoztatták azon álokos- kodásaikat, melyek szerint, ha ők kétoldalú kapcsolatokat teremtenek a dél-koreai bábokkal, az nem jelent változást a velünk kapcsolatos álláspontjukban és nem jelent velünk való szembefordulást, miivel Korea és Magyarország a múltban jó viszonyban volt; továbbá, hogy a Dél-Koreával való kapcsolatfelvételre vonatkozó döntésük nem okoz kárt Korea újraegyesítésének, sőt, éppen ellenkezőleg, elősegíti azt, mert „a realitások elismerésén” alapúi; továbbá, hogy lépésüket „megértik és támogatják” szövetségeseik, stb. Amint azt mindenki tudja és elismeri, a szocialista országok támogatták egymást és szorosan együttműködtek a közös cél elérése, a szocializmus és a kommunizmus eszméjének megvalósítása érdekében. Az a szolidaritás, amelyet a szocialista országok népei a mi népünk iránt juttattak kifejezésre — akkor, amikor népünk az imperialisták és ügynökeik agresszív, háborúskodó cselekedetei miatt megpróbáltatásokon ment át —, olyan kiváló példa volt, amely demonstrálta a szocialista internacionalizmus erejét. A magyar nép is erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott népünknek a hazánk felszabadításáért vívott háború idején, valamint a háborút követő helyreállítás és újjáépítés időszakában, és kifejezésre juttatta támogatását és szolidaritását hazánk újraegyesítésének ügyében. Népünk emlékszik erre az internacionalista segítségre és támogatásra. Népünk — más szocialista országokkal együtt — nem fukarkodott a politikai, erkölcsi és anyagi támogatással akkor, amikor a magyar forradalom élt át megpróbáltatásokat. A szocialista országok közötti kölcsönös támogatás és együttműködés célja a győzedelmes szocialista forradalom biztosítása és megszilárdítása, valamint a szocializmus erőinek fokozása. Mivel az imperialisták világszerte folytatják a szocializmus megfojtására irányuló tevékenységüket, határozottan meg kell őrizni a szocialista országoknak az elvtársi hűségen és az OiSiZtályszolidaritás elvén alapuló internacionalista 0gygí0>g‘0t. De milyen távol áll ettől a magyar hatóságok magatartása?. Hogyan mondhatnak olyasmit, hogy a dél-koreai báboknak való kéznyújitás nem jelent változást hozzánk váló viszonyukban,’ vagy hogy ez nem a velünk való szembefordulás? Hiszen (e kéznyújtással) szétrombolták a magyar népnek a mi népünk iránt a múltban tanúsított szolidaritását és hátat fordítottak népünknek, amely az ország újraegyesítésére áhítozik. A magyar nép által a mi népünknek nyújtott múltbeli támogatás és segítség céljai, illetve a jelenlegi magyar kormány magatartása között alapvető különbségek vannak, s azokat sohasem lehet ugyanazon nézőpontból szemlélni. Ami például a magyar hatóságoknak azt az álokoskodását illeti, miszerint ők annak alapján határozták el a dél-koreai bábokkal való kapcsolatfelvételt, mert így „ismerték el azt a realitást, hogy Dél-Korea ténylegesen tetézik” — ez merő képtelenség. A lényeg (ugyanis) az: hogyan létezik Dél-Korea. Más: szóval: az a lényeg, hogy Dél-Korea független és szuverén államként avagy a külföldi imperialisták gyarmataként létezik. Maga a Magyar Népköztársaság mindeddig azért nem ismerte el államként Dél-Koreát, és azért nem létesített vele semmilyen kapcsolatot, mert Dél-Korea az USA gyarmata, és annak bábja. . Márpedig Dél-Korea helyzetében nem történt változás, vagyis az továbbra is az amerikai imperializmus gyarmata és katonai támaszpontja. A dél-koreai „rezsimet” már eleve azzal a céllal hozták létre, hogy eszköz legyen az amerikai imperialisták agresz- szív, kommunistaelilienes céljainak megvalósításában és (a -rezsim) hűségesen szolgálta, szolgálja is e célokat. Dél-Koreának, mint az amerikai imperialisták agresszív katonai bázisának helyzete nem gyengült, hanem jelenleg is erősödik. Széles körben isimert tény, hogy az Egyesült Államok azért akarja meghatározatlan ideig hídfőállásként a markában tartani Dél-Koreát — ahol jelentős mennyiségű nukleáris fegyvert tárol, s ahol évente a „Team Spirit”-hez hasonló nagyszabású hadgyakorlatokat rendez —, mert azt előretolt nukleáris bázisnak tekinti a szocialista országok elleni invázióhoz. Tovább erősítették Dél-Koreának, mint kommundstaellenes bázisnak a helyzetét is. Az amerikai imperialisták azért sürgetik az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea közötti hármas katonai szövetség létrehozását, mert ezáltal akarják biztosítani állandó uralmukat az ázsiai—csendes-óceáni térségben. A dél-koreai „rendszer” a katonai, fasiszta természetét és függőségét illetően mit sem változott. Miközben Dél-Koreában napról napra erősödik a diákoknak, az embereknek a függetlenségért, a demokráciáért és a békés újraegyesítésért vívott harca, a. dél-koreai bábok „függetlenségről és demokráciáról” beszélnek, mert így próbálják elleplezni katonai, fasiszta rendszerük függő jellegét. Ám a dél-koreai „rezsim” fasiszta jellege és függősége semmit sem változott. A dél-koreai politikai életben végbemenő „üdvözlendő változás”, és az a „realitás”, amely szerint Dél-Koreát „független államnak” tekintik — minit ahogyan azt a magyar hatóságok állítják —, egyszerűen nem létezik és nem egyéb torzképnél. Dél-Korea tényleges gazdái továbbra is az amerikai megszállók, ők uralkodnak ott, az élet minden — politikai, gazdasági és katonai — terén áz ő kezükben van a hatalom. Az amerikai imperiálisták minden eszközt és módszert felhasználnak arra, hogy közönséges gyarmatukat, Dél-Koreát úgy állítsák be, mintha az „független állam” lenne. Az Egyesült Államok a „két Korea” létrehozásával oly módon próbálja álland ósí tani Korea kettéosztottságát, hogy Dél-Koreáit, amely nem állam, „független államként” tünteti fel a „kölcsönös elismerés”, a „kölcsönös kontaktus” és „az ENSZ-be történő felvétel” útján, így akarva megőrizni a maga számára Dél-Koreát, mint kommunistaellenes erődöt, gyarmatot és előretolt nukleáris bázist. Most az Egyesült Államok minden elképzelhető fondorlatos módszert igénybe vesz ahhoz, hogy egymás után lépre csalja a szocialista országokat ezen célja elérésére. Magyarország gyakorlatilag az első szocialista ország, amely támogatja az amerikai imperialisták abbéli cselszövését, hogy „kölcsönös elismerés” révén létrehozzák a „két Koreát”, mivel úgy döntött, hogy 'kétoldalú kapcsolatot létesít az amerikai imperialisták ezen lépéseibe beavatott dél- koreai bábokkal. A magát szocialista országnak valló Magyarország olyan időpontban döntött úgy, hogy kezét nyújtja és táncra perdül a dél-koreai bábokkal, amikor az amerikai imperialisták minden követ megmozgatnak, hogy Dél-Koreát a szocializmus ellen irányuló gazdasági és politikai bázissá változtassák, és bebizonyítsák a kapitalizmus „felsőbbrendűségét” a Koreai-félszigeten azáltal, hogy idecsődítik a világ reakciósait, beleértve a japán imperializmust is. Mi ez, ha nem a szocializmus elárulása? Lépésével Magyarország végül is nem tett mást, minit nyíltan csatlakozott az Egyesült Államok azon bűnös tervének megvalósításához, hogy Dél-Koreát „független államként” tüntesse fel és állandósítsa Korea megosztottságát. A magyar hatóságok kitalálták azt a sajátos érvet, hogy „a nemzeti érdekekre épülő realizmus összhangban áll az internacionalizmussal”, a 180 fokos fordulatot végrehajtva elhatározták, hogy kétoldalú kapcsolatot -létesítenek a dél- koreai bábokkal, mégpedig azzal a jelszóval, hogy „Magyar- ország érdekei kárt szenvednének”, 'ha nem lépnek kapcsolatra a dél-koreai bábokkal. Nem nagy éleslátás kell viszont ahhoz, hogy meglássuk valódi szándékaikat. Röviddel azt -követően-, hogy Magyarország bejelentette: megállapodott a dél-koreai bábokkal, hogy nagyköveti szinten állandó képviseletet nyitnak, a dél-koreai lapok hírt adtak -arról, hogy Dél-Korea .,,500 millió dollár összegű kölcsönt és térítésmentes segélyt” nyújt Magyarországnak. Mindebből világosan kiderül: Magyarország nem azért döntötte el, hogy kétoldalú kapcsolatokat létesít a dél-koreai bábokkal, mert bizonyos változások történtek Dél-Koreában, hanem azért, mert Magyarország változott meg minőségileg, mert a kapcsolatok létesítéséért cserébe a dél-koreai bábok által felkínált segélyajánlat elkápráztatta — ahogyan e:zt az amerikai gazda forgatókönyve előírja —, s mért hízelgésével és kegyeinek keresésével az Egyesült Államok bőkezűségét szeretné elnyerni. E tény eltussolása végett a magyar hatóságok azt mondják, hogy „segíteni” fognak az egyesítésben valamiféle „befolyás” révén, ha sikerül bejutniuk Dél:-Korcába. De 'milyen „befolyást” gyakorolhatnak és kire, amikor koldulni mennek a dél-koreai bábokhoz, sutba dobva az elvtársi kötelezettségeket és a szocialista állásfoglalást? Ügyetlen kifogásaikhoz szavakat keresve a magyar hatóságok ezt kérdezik: Magyarországnak miért nem szabad kapcsolatba lépni Dél-Koreával, amikor párbeszéd folyik Korea északi és déli része között. Ez olyan nevetséges érvelés, amely ellentmond a józan észnek. Az észak—dél párbeszéd egy nemzeten belül folytatott tárgyalás és párbeszéd, amely egy átmenetileg kettéosztott orsizág és nemzet újraegyesítését célozza. Nem függ össze azzal, hogy az egyiik fél elismeri -e a másikat vagy sem, ahogyan az 'általában az államok közötti kapcsolatokban szokásos. Ezt a magyar hatóságoknak is tudniuk kel'.. A magyar hatóságok ráadásul azt állítják, hogy „szövetségeseik megértésüket és jóváhagyásukat fejezték ki” Magyarországnak azok döntése iránt, hogy kétoldalú kapcsolatokat tartson fenn a dél-koreai bábokkal. Ám kérdezősködésünk során kiderült, hogy egyik szövetségesünk sem folytatott konzultációkat Magyarország tettéről, sőt nem is tudtak róla. Akkor hát ki mond igazat? Semmi alapunk sincs arra, hogy higgyünk a magyar hatóságoknak, amelyek ismételten hazugságba keveredtek és az elmúlt napokban úgy lökték félre irántunk vállalt kötelezettségeiket, mint egy pár ócska cipőt. A tények azt mutatják, hogy éppen a magyar hatóságok mocskolták be a magyar nép becsületét és méltóságát, amely a múltban hű volt a szocialista internacionalizmushoz, ők vetették el a szocialista országok közötti nemes internacionalista hagyományt. Ismét olyan elvtársi tanácsot adunk a magyar félnek, hogy haladéktalanul igazítsa ki azt a természetellenes helyzetet, amelyet a két ország kapcsolataiban létrehozott. Népünk a jövőben is további erőfeszítéseket fog tenni, hogy fejlessze baráti kapcsolatait a magyar néppel. Ám, ha a magyar hatóságok — ismételt tanácsainkat sem- mibevéve — kitartóan igyekeznek elmélyíteni kapcsolataikat a dél-koreai bábokkal, akkor viselniük kell a teljes felelősséget ennek összes következményéért.
