Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
EmDHZsJ 1988. november 4., péntek A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről, a párt feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) nek a szocializmus megreformálását igénylő demókrati- kus törekvései. 1956 után az MSZMP-nagy erőfeszítéseket tett a szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében, a szabadságjogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesítésében és az 1966— 68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső feltételek közegében csak részlegesen tudta végrehajtani. A szocializmus koráb- iban kialakult politikai rendszerének korlátáin nem léptünk túl. A döntési mecha- ' nizmus, a politikai akaratképzés módja szembe került a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, így a szocializmus fejlődését akadályozó - tényezővé, súlyos hibák forrásává vált. Ezért nem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kívánunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és gyakorlaton, amely az elmúlt másfél évtized máig is ható hibáihoz vezetett. Nem lehet fenntartani a túlközpontosított döntési mechanizmust, nem lehet folytatni a szubjektív vezetői kiválasztást, és nem lehet nélkülözni a vezetői tevékenység társadalmi el- ’••nőrzését. \z új nemzeti összefo- ’ .kis tartalmát, útjait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerések alapján ma a nemzeti összefogás alappillérei nek tekintjük: — az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát; — a hatékony piacgazdaság megteremtését; — a modernizációra alapuló határozottabb nyitást a világ felé; — a társadalmi önszerveződés jogának, mint a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom új fejlődési útjának a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az ösz- szes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének a megvalósítását; — olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, és magában foglalja a demokratikus politikai rendszer működésének keretein belül a párt, a kormány, a különböző érdekképviseletek, a társadalmi-politikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását; —ra szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista világnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is a társadalmi gyakorlat alakításában A \ munkásság érdekei ” jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és a szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik a munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. Támogatását kell kérnünk a jövedelmek olyan elosztásához, amelyek — a rövid távú érdekeken túlmutatóan — segítik a társadalmi és gazdasági modernizációt, a gyorsabb fejlődést, végső soron a munkásság boldogulását is. A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás követelményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja. Az értelmiség közreműködése nélkül a korszak nagy kihívásai nem válaszolhatók meg. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt, és ezért támogatjuk a szellemi munka nagyobb megbecsülését. Az ifjúság elidegeníthetetlen joga, hogy részt vegyen a politikai rendszer demokratizálásában, saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába. A politikai intézmények a generációk közötti párbeszéd, megegyezés és együttműködés színterei is legyenek. A Az MSZMP a társadalmid mi érdekkifejezés, ön- szerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a társadalom önszabályozásának új útjait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságra van szükség, s azon az állásponton van, hogy vezető szerepét az egypártrendszer keretei között gyakorolja. Természetesnek tartja, hogy az alkotmány előírásainak, a törvényességnek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozzuk meg. A párt keresi az együttműködést, a politikai szövetséget, koalíciót azok- Jcal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért, a nemzet felemelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amely a szocialista társadalmi rend, az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk < 'len lép fel. Q A nyilvánosságnak kitüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságírőtársadalom között jó együttműködés, partneri viszony alakuljon ki. Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglalkozó állásfoglalás előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a lapalapítók és -fenntartók érdekeit, politikai és anyagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagyhatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően adjanak teret. Éljenek jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat. Felgyorsítjuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzet- értékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról . O Gyorsítsuk meg az átfogó gazdasági reform- Iw.vamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény, a piaci feltételek, a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak. Konkrét iránymutató programokat, közgazda- sági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magántulajdon részére is. ’Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költségvetési reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdek- egyeztetési gyakorlat gyors kiépítésére kell törekedni. A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában. Az intézkedések által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktív képzési és foglalkoztatáspolitikára van szükség, amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskoA Központi Bizottság 'megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, hogy az adórendszerből kiiktassák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat. Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Át kell tekinteni, hogy az állam, a párt és egyéb szervezetek milyen eszközöket, költségeket szabadíthatnak te! más társadalmi célokra. O Minden területen, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre vonásáért. A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a, mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításán. II Központi Bizottság állásfoglalása a népgazdaság 1988. évi várhaté fejlődéséről, az 1989—96. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői A Az MSZMP KB november 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988 évi fejlődéséről és az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól. Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítélhető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaságpolitikai célok teljesüljenek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével összefüggésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizafelhasználás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST- kapcsolatainkban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, kiteljesedéséhez. Ennek értékét növeli; hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazdasági környezetben, az új adórendszer bevezetése és számos egyéb szabályozóváltozás közepette érték el. A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos 'olyan új és örökölt tényező van jelen, amely nehezíti a stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósságszolgálat súlyos terheket ró az országra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező áralakulás magyarázza. A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. A népgazdaságban erős inflációs hatások érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik, a vállalati vásárlóerőt nem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránya és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását. Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tényleges terhei, a KGSTegyüttműködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását. A kormányzatnak tovább kell folytatnia annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amely teret nyit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehetőségét, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadó-törvény várhatóan növeli a vállalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. a A Központi Bizottság tudomásul ve- ™ szi, hogy korábbi állásfoglalásának megfelelően a tervező szervek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű előirányzataiban, hanem a gazdaság- politikai felfogásban és a gazdaságirányítási magatartásban van. A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozói magatartás kibontakoztatását, a szocialista piacgazdaság kiépítését helyezi előtérbe, és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakorlatban. A A Központi Bizottság: ** — Támogatja a külpiaci nyitás politikájának a megvalósítását, az exportképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az importverseny erősítését, az importgazdálkodás kötöttségeinek oldását. A külpiaci nyitás a kereskedelmi és fizetési mérlegben nem eredményezhet kezelhetetlen feszültségeket. — A kormányzat és a gazdálkodó szervezetek kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja, hogy feltárják a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés további lehetőségeit. A rövid távú kereskedelmi és együttműködési érdekek érvényesítése mellett kezdeményezni szükséges a tartós kibontakozást segítő kapcsolatok kifejlesztését, szélesítését és elmélyítését. — Szükségesnek tartja, hogy a termelés- politikában a gazdaságirányító tevékenység középpontjába a gazdaság versenyképességének erősítését, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítását, az ezeket szolgáló vállalkozások mozgásterének bővítését állítsák. Szükséges a gazdálkodó szervezetek, vállalkozók erőforrásokhoz való hozzájutásának szabadabbá tétele, a gazdálkodás bürokratikus kötöttségeinek oldása. Ez a gazdálkodó szervezetek teljesítményeiben, fejlődési lehetőségeiben különbségeket hoz létre, melyek óhatatlan feszültségekkel is járnak. Szigorú költségvetési és pénzügyi szabályozással szükséges elérni a fizetőképes kereslet megfelelő alakulását. — Ügy ítéli meg, hogy az adott gazdasági feltételek mellett az előttünk álló egy-két évben még nem számolhatunk a gazdaság érzékelhető növekedésével, a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem bővülésével. Emiatt a gazdasági stabilizáció megvalósításával együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. A terhek megosztásánál tekintettel kell lenni a költségvetés egyensúlyi helyzetére, a gazdálkodói szféra cselekvő- képességének és érdekeltségének fenntartására, a lakosság terhelhetőségének rétegenként eltérő mértékére. A Központi Bizottság az inflációellenes gazdaságpolitikát és kormányzati magatartást a stabilizáció nélkülözhetetlen feltételének tartja. Ezt csak a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének tartós javításával lehet megalapozni. A helyzet értékelése és a stabilizáció követelményei alapján a mai életszínvonal nem őrizhető meg, de az reális cél, hogy már 1989-ben a lakossági fogyasztás, az egy keresőre jutó reálbér csökkenésének mértéke kisebb legyen, mint ami az idei évben bekövetkezik. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a fogyasztói áremelkedés 1989-ben az ez évinél alacsonyabb legyen. A fogyasztói áremelkedés egy része központi elhatározá- sú árintézkedések hatására valósul meg. Az alapvető jellegű termékek és szolgáltatások körében a többletkiadások mintegy háromnegyedét ellentételezni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akiknek alacsony a nyugdíjuk, és segíteni kell az első lakás megszerzésében a fiatalokat. A Központi Bizottság a teljesítményösztönzés erősítése érdekében támogatja a bér- mechanizmus olyan átalakítását, amelyben megszűnik a keresetek elkülönült, merev szabályozása. Olyan bérmechanizmusra van szükség, amely nem növeli az inflációs nyomást, és amelyben érdemi szerephez jut a munkáltatók és munkavállalók közötti felelős érdekegyeztetés. A munkaerő hatékony foglalkoztatásának ösztönzésével egyidejűleg nagy figyelmet kell fordítani a felszabaduló munkaerő új- raelhelyezkedéséhez szükséges feltételek megteremtésére, az elhelyezkedni nem tudók esetében megfelelő átképzési rendszer, a rászorulóknak munkanélkülisegély-rend- szer bevezetésére és működtetésére. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány hosszabb távú program alapján kezdje meg a lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásainak feloldását. Elengedhetetlen a j énzügyi egyensúly, különösen az államháztartás helyzetének javítása, ehhez kiadásainak csökkentése és bevételeinek növelése egyaránt szükséges. Szükségesnek tartja az előkészítés alatt álló ár-, bér-, pénzügyi és elosztáspolitikai reform munkálatainak gyorsítását és össze- harígolását. A A Központi Bizottság tudatában van-ari- v nak, hogy az új gazdaságpolitikai felfogasra épített eszközrendszer működése kiélezett egyensúlyi problémák között komoly gazdasági és társadalmi kockázatokat is tartalmaz. Bízik abban, hogy a liberalizáltabb gazdálkodási feltételek és a társadalmi élet gyors ütemű átalakulása közepette a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi és érdekképviseleti szervek az ország súlyos helyzetének megfelelő felelősséggel és politikai érettséggel élnek a megnyíló lehetőségekkel. Csak így van esély arra, hogy a kibontakozásra módot adó feltételrendszer bevezetése ne okozzon rövid távon olyan feszültségeket, melyek kikényszerítenék az egyensúly védelmében a mozgástér beszűkülését, a Központi Bizottság által támogatott gazdaságpolitikai koncepció feladását. A A jövő évi gazdaságpolitika eredményes végrehajtása a korábbiaknál lényegesen összetettebb feladat, felelős politizálást kíván a párt vezető testületéitől, az egész párttagságtól, az ország helyzetének javításáért felelősséget érző, együttműködni kész társadalmi szervezetektől, csoportoktól, egyénektől. Feltételezi a konstruktív közreműködést törekvéseink valóra váltásában, a kialakuló feszültségek mérséklésében. A Központi Bizottság helyesli, hogy a jövő évi terv és a következő évekre is szóló gazdaságpolitikai irányvonal kialakításához a Minisztertanács kéri az Országgyűlés támogatását, együttműködését.
