Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

o

1988. november 29., kedd

NÉPÚJSÁG

Ülésezik az RKP

• BAKU — JEREVÁN

Bakuban és Kirovabádban változatlan a helyzet, gyakorlatilag éjjel-nappal folytatódnak a gyűlések, annak ellenére, hogy mindkét városban különleges állapot és éjszakai kijárási tilalom van érvényben — közölte az MTI moszkvai tudósítójával az Azerinform hírügynökség illetékese hétfőn délelőtt. A bakui telefonbeszámolóból kiderült az is, hogy a múlt héten a kirovabádi rendbontásokban a három katonán kívül további öt személy — egy örmény asszony és négy azerbajdzsán férfi — vesztette életét.

Jerevánban a hét végén nem került sor újabb tömegmegmozdulásra, a városban viszonylag nyugodt a helyzet.

Á szovjet fővárosban nem tartják kizártnak, hogy az SZKP KB ülése, valamint a Legfelsőbb Tanács kedden kezdődő ülésszaka idején — ha nem hivatalos formában is —, Moszkvában megbeszéléseket tartanak az illetékes köztársaságok és Karabah vezetőivel.

• ELÍTÉLTÉK A VOLT ELNÖKÖT

20 évi börtönbüntetésre és 16,6 millió dollár pénzbüntetésre ítélte egy dominikai bíróság vasárnap az ország volt elnökét, Salvador Jorge

Egyórás kvízműsort sugárzott Magyarországról szombaton este a japán televízió hatos csatornája. A népszerű sorozat- műsor hazánk történelmébe és kulturális hagyományaiba nyújtott bepillantást, a tokiói televíziós társaság (TBS) helyszíni felvételei, riportjai segítségével. A fő műsoridőben sugárzott program Budapestre, Kecskemétre, Esztergomba, a Horto- bágyra és Tokajba kalauzolta el a távol-keleti ország tv-né- zőit.

Blancot. A bíróság, hatalommal való visszaélés és korrupció vádjában találta bűnösnek a politikust, aki 1982 és 1986 között állt az ország élén. •

Ugyanilyen büntetést szabott ki a bíróság két dominikai üzletemberre is.

A 60 éves Jorge Blanco, aki 1987 óta az Egyesült Államokban él, szombaton újságírókkal közölte: az ítélethozatal után kész visszatérni hazájába, hogy tisztázza rrfagát a vádak alól.

• IRAK —

ÁLTALÁNOS AMNESZTIA

Szaddám Húszéin iraki elnök vasárnap általános amnesztiát hirdetett a politikai okokból bebörtönzött irakiaknak. Az amnesztia nem vonatkozik azokra, akik Irán javára kémkedtek, vagy az iráni hadseregben Irak ellen harcoltak.

Az INA iraki hírügynökség vasárnap este közölte, hogy az elnök elrendelte fiának, Odai Szaddám Huszein- nek óvadék ellenében történő szabadon bocsátását. A 24 éves Odai október 18-án egy estélyen megölte apja egyik bizalmi emberét.

Az ügyet egy hónappal később maga az államfő tárta a nyilvánosság elé. Az INA szerint Odai Szaddám Hu- szeint bíróság elé fogják állítani, de ennek időpontját egyelőre nem közölték.

A műemlékeinket bemutató müsorrész a milenniumi építkezések közül részletesen foglalkozott a Parlamenttel és a kis földalattival, nem kevés meglepetést okozva a stúdió- vendégeknek azzal a ténnyel, hogy a világ második legrégebbi metrója Budapesten üzemel.

Gyógyvizetinkre és egyháztörténeti nevezetességeinkre is felhívta a nézők figyelmét a játékos japán tv-vetélkedö, amelyet öt-tíz millió ember nézett meg.

Az RKP Központi Bizottsága hétfőn háromnapos kibővített tanácskozást kezdett. A testület együtt tanácskozik a forradalmi munkásdemokrácia többi szerveivel.

Az ülésen mindenekelőtt megvitatják a Nicolae Ceau- sescu által ez év április 29- én előterjesztett téziseket. Ezek szerint a termelőerők fejlesztésével és korszerűsítésével egy időben tökéletesíteni kelil a politikai-ideológiai munkát, a hazafias nevelést, a forradalmi .vívmányok iránti büszkeség érzését.

Az ideológiai vonatkozású téziseken kívül megvitatják a jövő évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet, ,a mezőgazdaság és az élelmiszeripar pnogÉszt döntés

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rendelettel érvénytelenítette az észt parlament november 16-i döntéseinek azon megállapításait, amelyek ellentmondanak a Szovjetunió alkotmányának. Ugyanakkor célszerűnek ítélte a politikai reform következő szakaszában olyan alkotmányos intézkedések és mechanizmusok kidolgozását — mindenekelőtt a LT Nemzetiségek Tanácsa, illetve a létrehozandó alkotmányfelügyelő bizottság lehetőségeire építve —, amelyek biztosítják a szövetséges köztársaságok politikai, társadalmi, gazdasági érdekeit, megszilárdítják szuverén jogaikat. Az elnökség szombati rendeletének teljes szövegét hétfőn hozták nyilvánosságra.

Az elnökség az észt alkotmányt módosító törvény 2., 3.. 4. és 5. cikkét hatálytalanította, mivel azok ellentmondanak a szovjet alkotmánynak. Megállapította: a

ramját, továbbá az 1989. évi központosított pénzügyi tervét, valamint a jövő évi állami költségvetésit.

December 1-jére összehívták a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakát. Romániában december elsején emlékeznek meg arról, hogy 70 év vél ezelőtt az erdélyi románok gyulafehérvári gyűlése kimondta Erdély csatlakozását Havasalföldhez és Moldvához. A „nagy egyesülés” mostani évfordulójára a ro-» mán sajtó hetek óta nagyarányú méltató kampányt folytat, az „egységes román nemzeti állam” megteremtésének évfordulóját köszönti. Az ezzel (kapcsolatos helyi megemlékezések, ünnepségek az elmúlt napokban országszerte megkezdőditek.

Szovjetunió területén egységes törvényképzés van, s ezért az észt parlament nem formálhat jogot a központilag hozott törvények bejegyeztetésére, érvénytelenítésére vagy korlátozására. A föld, más természeti kincsek, az alapvető termelési eszközök össznépi tulajdonban vannak, s ezért az Észt SZSZK azokat nem tekintheti a köztársaság kizárólagos tulajdonának. A szovjet alkotmány ugyanakkor nem tesz említést a magántulajdonról, így az észt alaptörvény sem tekintheti azt a gazdasági rendszer részének. Végezetül a jogi személyek a Szovjetunióban bíróságok, illetve döntőbíróságok útján érvényesíthetik alkotmányos jogaikat, nem pedig kizárólag bíróságokon, mint azt Tallinnban kimondták.

Az Észt Legfelsőbb Tanács által a szuverenitásról elfogadott nyilatkozatban ellentmond az alkotmánynak az, hogy a szovjet alaptörvény módosításai csak a köz- társasági parlament jóváhagyása után léphetnek életbe Észtország területén.

KOLOSTORBAN PROF. UMBERTO ECO

Kolostorba vonult Umberto Eco, 56. éves bolognai professzor, akinek 1980-ban megjelent A rózsa neve című regénye világszerte 14 millió példányban kelt el. Az író a görögországi Athosz-hegy híres kolostorába vonult vissza, hogy lélegzethez jusson az újabb publicitásvihar előtt, amely új, 500 oldalas regénye megjelenése kapcsán várható. A Foucault ingája egy titokzatos szervezet egész világot átszövő összeesküvéséről szól.

A KOMPUTER VÍRUSRÓL

Aggasztó méreteket öltött az USA-ban az úgynevezett kom- putervírus-járvány. A kalózprogram vagy más néven „elektronikus betegség’* igen gyorsan terjed, érintve a NASA, a Pentagon és más kutatóközpontok, közöttük a legtitkosabb intézmények komputereit is. A szakértők szerint a megfertőzött számítógépek és programok száma meghaladja az ötszázat, az USA-ban. A nagy tekintélyű Wall Street Journal felhívja a figyelmet, hogy a komputervírus megtámadta a nemzetközi vonalakat is, amelyek az USA és Európa számítóközpontjait összekötik. Mint már írtuk, a komputervírus lényegében egy program, amely bizonyos részeket töröl a komputer memóriájából, s ezáltal használhatatlanná teszi az egész programot. A szakemberek lázasan kutatják a komputervírus okát és ellenszerét.

MAFFIÓZÓK HARCA

A maffia gyilkosságsorozata nem akar véget érni. Az ANSA, az olasz távirati iroda számítása szerint az idén már a 127. áldozatánál tart. Szeptemberben 30 embert öltek meg, bírót és szociológust csakúgy, mint rivális bandák tagjait és „árulókat”.

ORSON WELLES

pánikkeltő adAsAnak

ÉVFORDULÓJA

Október 30-án volt ötven éve annak, hogy Orson Welles amerikai színész H. G. Wells a Világok harca című művéből olvasott fel részleteket a rádióban. Az adás nagy pánikot keltett Amerikában, mert azt hitték, hogy a marslakók valóban megtámadták a Földet. Ezt az évfordulót az Egyesült Államokban több helyen megünnepelték, többek között álarcos- bálát is rendeztek, amelyen zöld marslakók jelentek meg. Bragi portugál városban viszont megismétlődött a pánik, a rádió a Világok harcából készült 90 perces rádiódrámát közvetítette, és az emberek ismét elhitték, hogy valós eseményről van szó. Amikor kiderült, hogy mindez csak hangjáték, néhány száz ember a rádióállomás elé gyűlt, hogy leszámoljanak az újságírókkal. A rendőrség .idejében megérkezett, és nem történt Incidens.

RÉGI VAROS NYOMAI

Szovjet archeológusok feltehetően a legrégibb és legtávolabbi északi-sarkköri város nyomára bukkantak. A települést a Pecsora folyó környékén lelték meg, amely már a VL században kihalt pecsora néptörzs fővárosa volt.

A TANTORGAS OKA

A részegek tántorgásának oka, hogy az alkohol lecsökkenti as izommozgásokat koordináló kisagy vérellátását, és anyagcsere- zavart okozva az agykéregben, gátolja a tudatos gondolkodást — jelentették be két kutatóorvos egyidejű felfedezéseként San Franciscóban.

LIBA A CIPŐBEN. Az Andy névre hallgató liba szemmel láthatóan örül kiscipöjének

Telefotó —

MTI külföldi képszerkesztősége

Kvizmíisor Magyarországról

fa észt Rahva Hääl Írja:

II Molotov—Ribbentrop paktum

titkos jegyzőkönyve 2.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ami magát a megnemtámadási szerződést kiegészítő jegyzőkönyveket illeti, már első nap sikerült érdemben megállapodni a háromórás véleménycsere idején. E találkozó végén Ribbentrop azt táviratozta Berlinbe, hogy még hátra van a titkos jegyzőkönyv aláírása, amely kijelölné a két ország befolyási övezeteit a Balti-tenger térségében. Emellett felhívta Berlin figyelmét arra: a tárgyalások alakulása szempontjából döntő jelentősége van annak az orosz követelésnek, hogy Lelpaja és Ventspils kikötőknek szovjet érdekövezetet kell képezniük, és hogy ez az a pont, amelytől a paktum aláírása függ. Hitler válasza rövid volt: „Igen”, ' egyetértek”.

A fentiekből következik, hogy Berlinben eleinte azt remélték: sikerül a német befolyási övezetet északabbra helyezni. Ez azonbah nem sikerült. Logikai következtetéssel megállapítható, hogy eleinte a befolyási övezetek határát a két fél között Lettország, nem pedig Litvánia északi határán kívánták megvonni.

, Este 22 órakor folytatódtak a megbeszélések, amelyek a megnemtámadási szerződés, valamint minden valószínűség szerint — a szerződés részét képező titkos jegyzőkönyv aláírásával értek véget. Ismeretes, hogy archívumainkban ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet nem találták meg.

E jegyzőkönyv nyugaton nyilvánosságra hozott szövege — fordításban — így hangzik:

„A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti megnemtámadási szerződés aláírásával összefüggésben a két állam meghatalmazott képviselői e szerződés aláírásakor szigorúan bizalmas formában áttekintették a két fél kelet-európai befolyási övezetei elhatárolásának kérdését.

E tárgyalások az alábbi eredményekre vezettek:

1. A balti államok (Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia) területei és politikai revíziója esetén Litvánia északi határa egyben a Német Birodalom és a Szovjetunió befolyási övezetei közötti határ is. Ezzel összefüggésben a felek egyben elismerik Litvánia érdekeit Vilnius körzetében.

2. A Lengyelországhoz tartozó területek területi és politikai revíziója esetén Németország és a Szovjetunió befolyási övezeteinek a határa hozzávetőlegesen a Narva, Visztula és San folyók mentén húzódik.

Azt a kérdést, hogy a két fél érdekeinek megfelel-e a

független Lengyel Állam fennmaradása, és melyek legyenek ezen állam határai, véglegesen a politikai helyzet további alakulásának függvényében lehet tisztázni. Mindenesetre a két kormány ezt a kérdést baráti egyeztetés útján fogja eldönteni.

3. Délkelet-Európában a szovjet fél hangsúlyozza besz- szarábiai érdekeit. A német fél e térségben teljes politikai érdektelenséget jelent be.

4. A jelen jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosnak tekinti.”

— Hogyan jutott nyilvánosságra e szigorúan titkos jegyzőkönyv szövege?

— Kósza hírek már 1939 augusztusában szárnyra keltek. Meg kell említeni, hogy A. Shmidt (Torma) londoni észt nagykövetnek már augusztus 22-én, azaz egy nappal a paktum aláírása előtt alapos okai voltak arra, hogy megállapítsa: a szovjet—német tárgyalásokon „nemcsak Lengyel- ország, de a balti államok ügyéről is szó volt. A németek hozzájárultak ahhoz, hogy Finnország, Észtország és Lettország Szovjet-Oroszország befolyási övezetébe tartozzanak”.

Augusztus 25-én viszont a párizsi észt nagykövetség a alábbi hírt továbbította Tallinn,ba: .„Ma hírek terjedtek él, hogy az aláírt orosz—német paktumon kívül létezik egy titkos kiegészítő megállapodás is, melynek értelmében Oroszország teljesen szabad kezet kap a balti államok elleni fellépésre”. A titkos jegyzőkönyv létezéséről szóló információk abban az időben számos ország Lapjaiban olvashatók voltak.

A szóban forgó jegyzőkönyv szövegét német levéltárakban találták meg a náci háborús főbűnösök nürnbergi perének előkészítése során. E dokumentum fotókópiáját először akkor mutatták be a tárgyaláson. Ezt dr. A. Sadl, Rudolf Hess védőügyvédje tette 1946. március 25-én. A bíróság akkor nem vette figyelembe ezt a dokumentumot, de számos kiadvány terjesztette.

A titkos kiegészítő dokumentum német példányát — mimt állítják: eredeti példányát ,— Bonniban' őrziik az NSZK külügyminisztériumának levéltárában, az eredeti dokumentumról készített másolatok azonban bejárták az egész vHágót. Ezt a dokumentumot sebtében állították össze, rossz gépen sokszorosították, sok benne a gépelési hiba. Az embernek az a benyomása támad, hogy Molotov és Ribbenitrop nem egy megfelelően kidolgozott megállapodást írtak alá, hanem hanyagul felvázolt piszkozatot. Ha figyelembe vesz- szük, hogy ezt a dokumentumot 'igen rövid idő alatt, a tárgyalások során készítették, ezen nem is liehet csodálkozni.

A kiegészítő jegyzőkönyv szövegének a hitelességét azonban nem mindenki ismeri el. Felmerül a .kérdés: .valóban az eredeti jegyzőkönyvről van-e szó, valóban Molotov és Ribbentrop aláírásai vannak-e rajta, Sitb. Elérkezett tehát az .ideje annak, hogy ezzel a kérdéssel szovjet szakemberek is foglalkozzanak.

— Hogyan értékeljük ma a megnemtámadási szerződést?

— Ez nehéz kérdés, amely kétségkívül véliaményküllönbS'é- géfcre és vitákra adhat okot. A megnemtámadási szerződést nem értékelhetjük a titkos kiegészítő jegyzőkönyvtől elvonatkoztatva, márpedig ez utóbbiról eddig a Szovjetunióban csak közvetve tettek említést.

A paktum értékelésénél senki nem ’kerülheti el azt a kérdést, vajon aláírása szükségszierű volt-e vagy siem, más szóval1, vajon a szovjet kormány a megállapodásit Hitlerrel az objektív szükségszerűség nyomására kötötte, avagy volt más szabad választási lehetősége is. Egészen a legutóbbi időkig náliunk egybehangzó vélemény volt, hogy a paktum elkerülhetetlen volt. Ennek alátámasztására a két legfontosabb érvet említették: amennyiben a Szovjetunió nem kötötte volina meg a paktumot, már 1939-ben a hitleri agresszió áldozata lett volna; 1939-ben a Szovjetunió Nagy-Briitanniával és Lengyelországgal folytatott tárgyalásai zsákutcába kerülitek, és a Szovjetuniót az a .veszély fenyegette, hogy szembekerül az imperi allista állliamok egységes frontjává!.

— Ezek az érvek azonban feltehetően részletesebb kommentárt igényelnek. Mindenekelőtt fennállt-e a lehetőség, hogy Németország 1939 őszén megtámadja a Szovjetuniót?

— Egy ilyen állításit jelentős fenntantássáll kelt fogadni. Az akkori Németország katonai ereje, fegyverzete, háborús terve (és más hasonló tényezők elemzése elkerülhetetlenül arra a következtetésre vezet, hogy 1939-ben Németország képes volt megtámadni Lengyelországot, de a Szovjetunió elleni háborúra még nem volt felkészülve. Megemlíthetjük Itt, hogy ebben az időben a német katonai vezetés 75-80 gyalogos hadosztállyal, körülbelül 4 ezer harckocsival és 3950 repülőgéppel rendelkezett. Ugyanakkor B. Saposnyikov szovjet vezérkari főnök az angolokkal) és franciákkal folytatott .tárgyalások idején augusztus 15-én közölte, hogy a Szovjetunió az agresszor ellen kész 120 gyalogos hadosztályt, 16 lovas hadosztályt, 5 ezer mehézllöveget, 9-10 ezer harckocsit, valamint 5000-5500 vadászgépet és bombázót .bevetni. Lehetséges, hogy ezek az adatok részben túlzottak voltak, die nem annyira, hogy ne lehetett volna meggyőződéssel jelentős haderőről 'beszélni.

Más tényezőket is figyelembe kell itt venni. Például a német hadvezetés ebben az időben még nem kezdte meg a felikészülést a Szovjetunió elleni háborúra. Még nem léteztek Olyan tervek, amilyenek kidolgozására közel egy évvel később szükség volt. A hitleri vezetés még nem rendelkezett kellő tapasztailatokkál a korszerű hadműveleteket iH- latően. E tapasztalatokra csak Lengyelországban, majd ,1940- ben Nyugat-Európában tett szert. Emellett amíg létezett a független lengyel állam, Németországnak kellő felvonulási területe sem volt a Szovjetunió elleni támadáshoz. Ezért nem tekinthetjük reális lehetőségnek azt, hogy Hitler már 1939 őszén megtámadhatta volna a Szovjetuniót.

Emellett azt is figyelembe kell venni', hogy amíg folytak a szovjet—angol'—francia tárgyalások, és .napirenden' volt a három állam kölcsönös segítségnyújtási szerződésének a kérdése, Hitler nem kezdhette meg a háborút.

— Ez esetben legalább röviden kommentálni kellene azokat a tárgyalásokat, melyek a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország között 1939 tavaszán folytak.

— Sajtónk — szaksajtónk is — e tárgyalásokat eddig meglehetősen egyoldalúan kommentálta. A tárgyalások sikertelenségéért mindig és kizárólag a nyugati politikusokat .tette felelőssé, akik nemcsak hogy nem vették komolyan ezeket a tárgyalásokat, de megpróbáltak a kulisszák mögött titokban megállapodni a náci Németországgal), hogy az agresszió a Szovjetunió ellen forduljon.

(Vége)

Fordította: Háry Judit

fl nagyvilág hírei

_____________________________________