Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

1988. november 29-, kedd o Tanácsülés Eleken Megszűnik a teho Elek Nagyközség Tanácsa tegnap délután Szántó Ist­ván tanácselnök vezetésével ülést tartott. A napirendi pontok előtt a tanácselnök szólt arról, hogy a tanács szeretné az alapintézmények működését biztosítani, de várhatóan szigorításokra lesz szükség. A szociális ott­honi hálózat számára átad­ták a volt szabó ktsz épüle­tét, a tanyai diákotthont pe­dig átalakítják a jövő év­ben önállóvá váló eleki szakmunkásképzés számára. A kábeltévével kapcsolatban elhangzott, hogy a kiviteli terveket megrendelték, s ez várhatóan decemberben el­készül. A hálózatépítést a költségvetési üzem végzi: te­vékenységi körének bővülé­séhez másfél millió forint gazdálkodási előleget kap a megyei tanácstól. Várhatóan a következő tanácsülésen már pontos számot tudnak mondani az igénylők hozzá­járulásának mértékéről. Ezután Klaukó Mátyásné terjesztette a testület elé a megyei tanács javaslatát, amely a tanácselnök béreme­lésére és jutalmára vonat­kozott. A tanácstagok úgy foglaltak állást, hogy a ja­vasolt összeget megtoldják, így ez év október elsejétől a tanácselnöknek havi 14 ezer 700 forint bruttó bért szavaztak meg. A napirendnek megfelelő­en ezután dr. Goda Péter megyei tanácstag tartott be­számolót. Tájékoztatott Elek meliorációjáról, a fásításról, a szennyvíztisztításról, csa­Kétnapos országos demonstráció Szarvason tanítás volt... A múllt héten beszámol­tunk lapunkban arról, hogy a békéscsabai főiskola .mi­képp vett részt az országos felsőoktatási demonstráció­ban; ezúttal a megye másik két érintett intézményéről szólunk. Ahogyan Szakács Mihály- né dr. igazgatóhelyettestől és Forgó Judit másodéves hall­gatótól megtudtuk, a Szarvasi Óvónőképző nem szervezett semmilyen meg­mozdulást november 23—24- én. A szegedi egyetemisták felhívásáról későn értesül­tek, így csaik megfigyelőként utazott két diáik Szegedre. Forgó Judit elmondta, hogy fórumot terveznek, ahol majd tájékoztatják a hall­gatókat a felsőoktatás gond­jairól, s megvitatják saját javaslataikat. Egyetértenek azzal, hogy a korszerű okta­táshoz több pénzre van szük­ség, és nagyobb hangsúlyt kelül fektetni a szakmai kép­zésre. S .hogy az óvónők kö­rében sincs jelenleg KISZ, bár úgy vélik, valamilyen szervezetre szükség lenne... — Az országos megmoz­dulásból minden intézmény sajátos helyzetének megfe­lelően vette ki a részét — mondta Szatócs Miháilyné dr. — A szarvasi képző igen kicsi iskola, ennek előnye, hogy a tanárok és a hallga­tók közösen -meg tudják be­szélni a gondjaikat, s az intézmény vezetése épít a diákság véleményére. Hát­rány viszont, hogy nem tud­juk hová tartozunk, a bé­késcsabai főiskolához, ,vagy önálló intézmény leszünk a jövőben. A mi gondunk te­hát a hovatartozás kérdése és az, hogy miiként tehet­nénk például az itteni taná­ri státuszt vonzóbbá. Kiderült, hogy a Date szarvasi tagozata is kis in­tézet, oda sem küldtek leve­let Szegedről, s azon a két A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése tomázásról és a vízellátás­ról. Az üzemeltető, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az elkövetkező idő­szakban új kút fúrását nem tervezi. A csúcsidőszakban jelentkező igények jobb ki­elégítése érdekében azonban kútfelújítást és 50 köbméte­res mélytározó építését üte­mezték be. A további bőví­tés ezután tanácsi feladat lesz. Szennyvíztisztító telep épül, melyet várhatóan 1989 első negyedévében adnak át. A továbbiakban Sebes! Lászlóné országgyűlési kép­viselő számolt be saját, va­lamint az Országgyűlés leg­utóbbi munkájáról. Élénk belpolitikai érdeklődést je­lez, hogy valósággal zápo­roztak hozzá a kérdések. Ötödik napirendi pontként pedig a tehóról döntöttek a tanácstagok Állásfoglalásuk eredményeképpen a jövő év január elsejétől Eleken meg­szűnik a településfej elsztési hozzájárulás. Sz. M. napon tanítás vollt, mint egyébként .is. Egy fórumot rendeztek a múlt hét elején, ahol az oktatás helyzetéről beszélt a mmisztérium kép­viselő je. — Természetes folyamat­nak vagyunk a tanúi, .és nem véletlen, hogy éppen most — vélekedett dr. Pa- tay István docens. — Fran­ciaországiban 1968-ban zaj­lottak hasonló események, . tehát ezen a téren körülbe­lül 20 éves a késés. Ami tör­tént, nem volt váratlan. Saj­nálatos, hogy a kormány nem naprakész a helyzet megítélésében., s nem ismer­te fel időben a döntés szük­ségességét. önállóság nélkül elképzelhetetlen a korszerű oktatás. A kormánynak vi­szont tudomásul kell venni, hogy egyetlen egyetem sem .tudja önmagát eltartani, a költségvetésből kell finan­szírozni. S bár a K ISZ-titkárral nem sikerült beszélni, már az is lényeges, hogy a Da­ten. van ilyent nem szűnt meg a KISZ. A szervezettség körülbelül 20 százalékra te­hető. N. K. (Folytatás az 1. oldalról) nak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szakszerve­zeti bizalmi joga történel­mileg kialakult kategória — mondotta. Pozsgay Imre a vitát ösz- szefoglalva javasolta: a munkabeszüntetési jog sza­bályozása önálló sztrájktör­vény formájában a jövő év ■januárjában kerüljön az Or­szággyűlés elé. Hangsúlyoz­ta: politikai sztrájk lehető­ségét zárja ki a tervezet. A Munka Törvénykönyve mó­dosítását ugyancsak a januá­ri ülés elé terjeszti a kor­mány, de az előkészületi időt felhasználja arra, hogy a kollektív szerződés szabá­lyozására vonatkozóan áthi­daló javaslatot dolgoz ki. A bizalmi hatáskör jogszabályi alapja eléggé gyenge, e jog­kör gyakorlását kormány- rendelet teszi lehetővé — mondotta. Javasolta: ezt a kérdést vegyék le a SZOT és a kormány mostani vitá­jának napirendjéről. Nagy Sándor a javaslatok­kal egyetértett. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vi­tatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós Já­nos, az Országos Tervhiva­tal elnöke tett javaslatot an­nak a 200 millió forint szo­ciálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kor­mány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből decemberben egy­szeri juttatásként ezer forin­tot kapnak a gyesen és a gyeden levők, valamint a 3 ezer forintnál alacsonyabb ellátásban részesülők. A jövő évi tervről szólva Hoós János rámutatott: a vitás kérdésekben a kor­mány álláspontját meghatá­rozza, hogy jövőre az eloszt­ható források nem bővülnek. Gazdaságpolitikai céljaink teljesítése, a stabilizáció foly­tatása," a kibontakozás előse­gítése érdekében a terhekből a költségvetésnek, a vállala­toknak és a lakosságnak egy­aránt részt kell vállalnia. Jö­vőre a terv azzal számol, hogy a fogyasztói árak 12 százalékos növekedése mel­lett a reálbérek 6 százalék­kal csökkennek. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy a lakossági terhek könnyítésére a SZOT főtit­kára által javasolt területek­ről jelentős és érdemi átcso­portosításokat hajtson végre, mert az a jövőben nehezen korrigálható folyamatokat indítana ^1. A nyereségadó tervezettnél kisebb mértéke miatt egyébként is el kell vonni ezekről a területek­ről. Csikós Pál, a SZOT titká­ra rámutatott, hogy a jövő­re tervezett áremelések olyan alapvető cikkeket és szolgáltatásokat is érintenek, amelyek tekintetében nincs választási lehetőségük a vá­sárlóknak, ezért a szakszer­vezetek továbbra is fontos­nak tartják az alapvető ter­mékek áremelésének kom­penzálását mindenkinél. Ez a nyugdíjasok esetében havi 650 forintos emelést jelente­ne. Javasolta továbbá, hogy a 70 éven felüliek legalacso­nyabb nyugdíja 3700 forint legyen. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szakszervezetek jö­vőre legalább 4,1 milliárd forintos központi bérintézke­dést tartanak szükségesnek, szemben a kormány által ajánlott 2 miliMirdossal. Kü­lön is szólt a közszolgálta­tásban — egyebek között a vasútnál, a postánál és a közműveknél — dolgozók bérproblémáiról. Megoldá­sukként szabályozásbeli vál­toztatásokat javasolt. A további vita során az álláspontok némely tekintet­ben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egymás között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodtak abban, hogy jövőre összesen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből január elsejével 360 forint­tal, májustól pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdíjának alsóha­tára 3500 forint lesz. Köz­ponti bérintézkedésre mint­egy 4-4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügy­ben, az oktatásban és a köz- művelődésben dolgozók ré­szére. Ebből az összegből kell azonban megoldani a túló­rák, a pótlékok rendezését is. A kormány elismerte a közszolgáltatási terület sza­bályozás-változtatási igényét, az ehhez szükséges intézke­dések lehetőségét megvizs­gálja. Elifogaditáik a gyermekgon­dozási segély és a családi pótllék tervezett havi 300 fo- rtnitos emelését is. A megbeszélést összegez­ve Pozsgay Imre rámutatott: annak ellenére, hogy marad­tak vitás kérdések, ez a tár­gyalás a kompromisszumos megegyezés irányába kimoz­dulást jelent a holtpontról. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új források feltá­rásában. A kormány válto­zatlanul nem lát reális le­hetőséget arra, hogy a reál­bérek jövőre 6 százaléknál kisebb mértékben csökken­jenek. A nominal- és a reál­bérek, valamint az árak ala­kulását együtt kell vizsgálni, s ha a gazdaság jövő évi eredményei lehetőséget ad­nak rá, ismét tárgyalni kell a most nyitva hagyott kér­déseket, egyebek között az áremelések kompenzálásá­nak lehetőségét. A megbeszélésen más kér­désiekben is megállapodás született. így például abban, hogy a kormány nem ellen­zi a 40 órás munkahét be­vezetését azokon a területe­ken, ahol az nem igényel többlétlétszámot és többlet­bért; a szabályozás kérdé­seiben tárgyalások kezdőd­nek a szakszervezetek és a kormány illetékes szervei között. Felmerült az üdül­tetés jövő évi 66 millió fo­rintos hiánya, amelynek fi­nanszírozását a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormány javasolja majd a Parlamentinek. A SZOT kép­viselői felvetették, hogy a társadalllombi ztos í tási j árulé- kok tervezett emelése, ha azt egy lépcsőben valósíta­nák meg, lehetetlen helyzet­be hozná a tagok befizeté­séből gazdálkodó szervezete­ket, egyesülteteket, köztük a szakszervezeteket is. Abban állapodtak meg, hogy e kér­désben «, kormány üléséig folytassanak érdekegyeztető táirgyailáisokat, mivel ez a javaslat már más társadal­mi szervek részéről is fel­merült. Lakástuz Orosházán Nemcsak javíttatni, de vásárolni is lehet Videoton-márkabolt a vevőszolgálat helyén Több mint félmilliós kár Orosházán hétfőn délután, 13 óra 36 perckor riasztot­ták a tűzoltókat. Az Ond ut­ca 4. számú ház első emeleti lakásából ugyanis lángnyel­vek csaptak a magasba. Mint azt később Fábián Gábor tűzoltó alezredestől megtud­tuk, a négytagú családból a tűz keletkezésekor senki nem tartózkodott otthon. A szülők dolgoztak. A kiskorú gyerek pedig barátjával rö­vid időre eltávozott a la­kásból. Mire visszaért, már égett a nagyszoba. A tűzol­tók három perc alatt értek a helyszínre és megkezdték az oltást. A lépcsőházban 47-en lak­nak, és a déli órákban kö­rülbelül 30-an tartózkodtak odahaza. A tűz gyorsan ter­jedt, nem kímélve a folyo­sót, a földszinti és az eme­leti lakásokat sem. A tűz, a füst körülbelül félmillió fo­rintos kárt okozott a lépcső­házban, a kiégett lakás lkára körülbelül 260 ezer forint. (A tételes kárfelmérés még folyik.) Szerencse a szeren­csétlenségben, hogy a tűz nem követelt emberéletet, mindössze három főt szállí­tottak a mentők kórházba, enyhe füstmérgezés gyanú­jával. (Rövid vizsgálat után hazaengedték őket.) — Mi okozta a tüzet? — kérdeztük Fábián Gábort. — A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen, a vizsgálatot tovább folytat­juk. A mozdonyszikra kelet­kezését kivéve mindenre gyanakszunk. A városi tanács gyors in­tézkedésének köszönhető, hogy a károsultak a hétfői napon már Ideiglenes lakást kaptak. (esete) Fotó: Szűcs Lászlóné Az országban hetedikként, Békéscsabán' bővítette keres­kedelmi tevékenységét a ha­zánk egyik legnagyobb hír­adástechnikai gyárából 1988. január 1-jén megalakult Vi­deoton Elektronika Kereske­delmi és Szolgáltató Leány- vállalat. November eleje óta ugyanis a már korábban lét­rehozott márkaszerviz épü­letében a vevőszolgálati és garanciális javítói tevékeny­ségen túlmenően Videoton márkabolt is üzemel, ahol a gyár teljes termékskálája mellett importból származó híradástechnikai készüléke­ket is árusítanak. A kereskedelmi tevékeny­ség bevezetésének indítékai­ról. valamint a választékot bővítő várható újdonságok­ról dr. Körös Endrét, a Vi­deoton Elektronika Kereske­delmi és Szolgáltató Leány- vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettesét és Szűcs Ist­vánt, a békéscsabai márka- szerviz vezetőjét kérdeztük. — A leányvállalat fő fel­adata továbbra is elsődlege­sen a javítási tevékenység marad. De minthogy az el­nevezésünkben is szerepel a „kereskedelmi” szó, a piaci igényekhez mi is szeretnénk igazodni. Az eredményesebb gazdálkodás reményében márkaszervizeinket folyama­tosan mintegy minikomple- zummá kívánjuk átalakítani, s ezzel kiépíteni az országos szintű bolti és szervizháló­zatot. Székesfehérvár. Buda­pest, Keszthely, Debrecen, Miskolc, Szeged után Békés­csabán is létrehoztuk Vi­deoton márkaboltunkat. Cé­lunk, hogy termékeink áru­sításával a választék bővíté­sén túl hozzájáruljunk a me­gye híradástechnikai cikkek­kel történő jobb ellátásához — mondta dr. Körös Endre. — Milyen újdonságokat kí­nál az új bolt? — Talán köztudott, hogy épp az elmúlt hónap végén Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, miniszterelnö­künknek jelenlétében indult meg Székesfehérváron a Thompson-program. A csúcs- technológiát alkalmazó hazai televíziógyártás termékeivel még az idén megismerked­hetnek a magyar vásárlók is. Várhatóan még e hónap végén, vagy inkább decem­berben boltokba kerül mint­egy 15 ezer TS 4350-es tí­pusú színes televízió, amely­be a legkorszerűbb mikro­processzort is beépítették. E mikroprocesszor révén a Thompson televíziók kiváló paraméterekkel rendelkeznek majd, s így minőségben meg­egyeznek az ebbe a kategó­riába sorolható Philipsszel, Grundinggal, és ITT-vel. — Ma, amikor a kábeltele­víziózás és a műholdvétel időszakát éljük, milyen be­rendezéseket kínál a Video­ton? — Újdonságnak számít a távszabályzós, digitális vezér­lésű szatellit vevőnk. A be­rendezést a kanadai GFA Technologies Inc. licemc alapján eredeti alkatrészek­ből gyártja a Videoton. A készülék az amerikai mo­dell európai szabványának megfelelő változata, amely a maga kategóriájában a leg­magasabb műszaki és szol­gáltatási színvonalat képvi­seli. A berendezés forgalma­zását, telepítését valamint a szervizfeladatokat a leány- vállalatunk végzi. Ugyancsak a tevékenységi körünkbe tar­toznak az egyedi műholdas berendezések, a már megle­vő, vagy újonnan telepíten­dő közösségi antennarend­szerek tervezése, kivitelezése, karbantartása — jelentette ki a kereskedelmi igazgató­helyettes. — Az újdonságok garanciá­lis javításaira hogyan ké­szült fel a békéscsabai szer­viz? — Munkatársaink tanfo­lyamokon, valamint a Thompson gyártósor szerelé­sekor személyesen is részt vettek az új technika, tech­nológia elsajátításában. Így már szakmailag felkészülten várják szerelőink az új ké­szülékek megjelenését — szögezte le Szűcs István. * * * Ehhez csupán annyi kom­mentárt fűzhetünk, hogy in­kább árusítsa az új televí­ziókat a márkabolt, mint ja­vítsa, mert ez azt jelenti, hogy a vásárló valóban kor­szerű, nem hibásodó, „csúcs- technológiát” kapott a pén­zéért, ami napjainkban kü­lönösen fontos. (bacsa)

Next

/
Thumbnails
Contents