Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
1988. november 26., szombat NÉPÚJSÁG Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) re. Elmondta, hogy 1950 óta 2,5 millió lakás épült az országban, s a közhiedelemmel ellentétben ennek többsége magánkivitelezésben készült. Az újonnan kialakított lakásépítési koncepcióban foglaltak is ezt a folyamatot erősítik, hiszen tanácsi beruházásban 1980-tól ez év végéig csak 100 ezer, míg magánerőből 448 ezer lakás épül. A szinte töretlen magánlakásépítés azonban gondokat is rejt — mutatott rá Somogyi László. Az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek jelenleg 2 millió 900 ezer, lakásépítéssel összefüggő hosszú távú hitelezési szerződést tartanak nyilván. Ezek összege ez év végén eléri a 279 milliárd forintot. E kölcsönöket az elmúlt évtizedekben alacsony kamatokkal adták, s ez annak idején nem okozott feszültséget, mert a piaci kamatok ' és a hosszú távú lakásépítési kamatok szinte fedték egymást. A költség- vetés a piaci kamat és az OTP által finanszírozott lakásépítési kamatok különbségét mindig megtérítette, különben a pénzintézeteknél alapvető veszteség keletkezett volna. Tavaly ez az ösz- szeg már elérte a 11,5 milliárd forintot. Ez a folyamat nem állítható meg, hiszen ahogy emelkednek a piaci kamatok, a támogatási igény csak növekszik. Az idén a kamatok közötti különbség 31 milliárd forint költségvetési kiegészítést igényel. A kormány számolt e tendenciával, hiszen nagy valószínűséggel a piaci kamatok továbbra sem csökkennek. Jövőre a kiegészítés összege 42 milliárd forintra növekszik, s a további kamattámogatásokkal együtt eléri az 55-60 milliárd forintot. Nyilvánvaló, hogy ezt a hatalmas különbséget valakinek meg kell teríteni. A hosszú távú . lakásépítési koncepcióról folyó, csaknem két éve tartó vitában felvetődött, hogy a különbséget azok fizessék meg, akik e hiteleket felvették. ’ A kormányzat elhatározott szándéka, hogy visszamenőleg nem hárítja a terheket azokra, akik annak idején a kölcsönt felvették. A megoldást a kormányzat nem elsősorban az adóterhek növelésében látja. Az elképzelések szerint a vállalati lakásépítési alapból való hozzájárulás — a megelőző év nyereségére számított — 16 százalék lenne, azzal, hogy azt nem a nyereségből, hanem a költségek között kell elszámolni. A szándék egyértelmű: egy-két éven belül a visszamaradó összeg — amellyel a vállalatok, illetve az adófizetők gazdálkodnak — érje él a 25 százalékot. A költségvetés rendkívül nehéz helyzete miatt azonban jövőre ez a rész csak 15 százalékot tenne ki. A miniszter kiemelte: a támogatáspolitika központjába az első lakáshoz jutók megsegítését kívánják helyezni, s őket ebből a visz- szamaradó összegből kívánják támogatni. Jövőre 12 ezren kaphatnának átlagosan 400 ezer forint támogatást lakásproblémáik megoldásához. Ezután Koltay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.), a Herendi Porcelángyár művezetője, Kőrös Gáspár (Bács- Kiiskun m., 4. vk.), a Szak- szervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára, Sági Gáborné (Fejér m.. 10. vk.), a Szabadegyházi Szeszipari Válilalat csoportvezetője, Fehérné Eke Katalin (Borsod m., 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát meó-csoportvezetője szólalt fel. Fekete János felszálalása Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese bevezetőben elmondotta, hogy Magyarország fizetőképességének külső megítélése továbbra is jó. Ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely a nehéz időkben, így 1956-ban vagy 1982-ben is mindig eleget tett fizetési kötelezettségeinek. A jelenlegi meglehetősen magas adósságállomány kialakuláséval kapcsolatban egyebek között elmondotta, hogy 1974 és 1979 között, iillletve 1984 és 1987 között jelentős mértékű eltérés alakult ki a tervben előirányzott gazdasági teljesítménytől. Az eltérések ösz- szege mintegy 8 milliárd dollárra rúg, ami kamatokkal számítva eléri a jelenlegi nettó adósságállomány szintjét. Ebben az időszakban igen súlyos volt a cse- rearányromlós is, összességében 690 milliárd forint értékű veszteség érte e téren aiz országot. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt az eladósodás. Jogállamiságot teremteni Az ülésszakon közvetlenül egymás után került napirendre a politikai intézményrendszer korszerűsítése, illetve a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtása. Nem véletlenül, hiszen a kettő között szoros az összefüggés. Egyebek között erről beszélgettünk Szabó Miklóssal, Békés megye 5. számú választókerületének képviselőjével, a megyei pártbizottság első titkárával. — Meggyőződésem, hogy a gazdaságot a jelenlegi állapotából csak a politikai intézményrendszer reformjával lehet kilendíteni — szögezte le Szabó Miklós. — A stabilizációs programot teljes mértékben támogatom, még akkor is, ha annak végrehajtása egyelőre komoly áldozatokat követel. Ám biztos vagyok abban, hogy a program teljesítésével újra fejlődésnek indul az ország. — A politikai intézményrendszer korszerűsítése terén milyen megyei feladatok várnak megoldásra, és ezek a teendők hogyan kapcsolódnak a központi célkitűzésekhez? — A legfontosabbnak tartom, hogy az országos elhatározásokat teljes egészében meg kell valósítani megyei és alsóbb szinten is. Konkrétan a párt és az állam tevékenységének szétválasztására gondolok. E témát a megyei pártbizottság decemberi ülésén tárgyalja majd a munkamódszer, a munkarend és a hatáskör kérdésének keretében. — Pozsgay Imre az előterjesztésében hangsúlyozta: követelmény a Parlament helyének, szerepének, funkcióinak újragondolása. Az ülésszak elején kialakult vitában is többször elhangzott: őrizze meg a Parlament a méltóságát, ön szerint mi az első lépés ahhoz, hogy az Országgyűlés a politikai kultúra legfőbb állami színtere legyen? — Első lépésként a törvényi garanciákat kell biztosítani, hogy a jogállamiság folyamatosan és fokozottan, minél előbb megteremtődjék. A jogállamiság biztosítja annak feltételeit, hogy az Országgyűlés a politika olyan színtere legyen, ahol megfelelő törvények születnek. Fekete János: elkerülhetetlen volt az eladósodás A továbbiakban arról beszélt, hogy a felvett hitelek jelentős részét olyan beruházásokra használták fel, amelyek ma nagymértékben hozzájárulnak az ország pénzügyi helyzetének javításához, az exportképesség növeléséhez. Tény azonban, hogy néhány jelentős fejlesztés hibásnak bizonyult. Példa erre az Adria kőolaj- vezeték megépítése, vagy a magyar építőipari export kudarca a közel-kelleti országokban. Más kategóriába tartozik a bősi—nagymarosi, a paksi erőmű építése, valamint a tengizi beruházás. Ezek mindegyike szükséges, helyeselhető, ám három ilyen nagyberuházás egyidejű megindításával nem llehetett egyetérteni, s ezt az MNB annak idején jelezte is, hiszen az ország teherbíró képessége véges. A jelzésekre a döntéshozók nem figyelitek, s ennek a következménye, hogy a feldolgozó- ipar fejlesztésére most alig marad pénz. Végezetül Fekete János kifejtette: nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy csökkenteni kell a magyar vállalatok Szovjetunióba irányuló exportját, mert nem sikerült ellentételezni a szállításokat. Tény, hogy szükség van a KGST valutáris elszámolási rendszerének korszerűsítésére. Ügy tűnik, mór a Szovjetunió is hajlandónak mutatkozik erre a lépésre. Addig is mindenképpen törekedni kélll az együttműködés szélesítésére, s nagyobb erőfeszítést kell tenni a magyar szállítások elientétdlének felkutatására is. E téren több a lehetőség, mint amennyit kihasználunk. Ezután Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának vezetője, Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.) MÁV- szertárfőnök-helyettes, Pol- gárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője, Moravcsik Fe- rencné (Bács-Kiskun, 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi váirosi szervezetének titkára, Técsi László (Szaboles-Szatmár m., 19. vk.), a Nyírtass! Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköziotthonos óvoda óvónője, Szirtesné dr. Tom- sits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde, Moldvay István (Szaboles-Szatmár m., 9. vk.), a Nyírlugosi Állami Gazdaság igazgatója, Lakos László (Pest m., 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Tsz elnöke, szólalt fel. Több hozzászóló nem lé- vén, a vitát berekesztették, az elhangzottakra Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Szünetben. Medgyessy Péter és Magyar Pál Határozathozatal következett. Az elnöklő Horváth Lajos együttesen kívánta megszavaztatni a két témakört felölelő előterjesztést. Képviselői indítványra ettől elállt, újra, ezúttal már kü- lön-külön szavaztatott a kormány stabilizációs gazdasági programja első évének vég,- rehajtásával foglalkozó beszámolóról, illetve az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról. Az Országgyűlés először kétséget kizáró többséggel tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsak nagy többséggel — az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat, az „A” változat mellett foglalva állást. Villányi Mikiás expozéja A napirendnek megfelelően ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint az ehhez és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvény- javaslatokat. Villányi Miklós bevezetőben elmondotta: második olvasatban van terítéken a nyereségadó-törvény. Ezúttal egy átdolgozott, kiegészített, tartalmában, szerkezetében, nyelvezetében is jelentősen módosított törvényjavaslat került a képviselők elé. Utalt arra, hogy írásos anyagot bocsátottak a képviselők rendelkezésére, ösz- szefoglalva a változásokat a korábbi javaslathoz képest. Ugyancsak írásos tájékoztatót készített a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a társadalombiztosítási járulék jövő évi feltételeiről, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a bér- és keresetszabályozás 1989. évi rendjéről. Ez utóbbiban néhány ponton változott a jövő évre tervezett rendszer. A bérmechanizmus további liberalizálása érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejövő, a bérnövelési maximumra vonatkozó ajánláshoz a kormány nem kapcsol szankciót. Ez azt jelenti, hogy a bérmechanizmus semmilyen átlagbérszabályt nem tartalmaz. A vezetői érdekeltségi rendszer további jelentős liberalizálása érdekében a jövőben a munkáltató határozhatja meg a prémiumfeladatot és a prémium mértékét. A vállalkozói nyereség- adótörvény-j avaslat a Parlament ülésén elhangzottakat figyelembe véve nem tartalmaz végrehajtási rendeletet. Mindössze két kérdésben kap a kormány felhatalmazást külön rendelet alkotására. Az egyik a gyorsított amortizáció, a másik az elmaradott térségekben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadó-kedvezmény szabályozása. Az előbbi a műszaki fejlődést hivatott segíteni azáltal, hogy egyes állóeszközök gyorsított leírását lehetővé teszi. A gazdaságilag elmaradott térségekben működő gazdálkodó szervek kedvezménye pedig a térségek fejlesztését, a foglalkoztatottság növekedését hivatott elősegíteni. Többen javasolták, hogy tegyék lehetővé e kedvezmény kiterjesztését a gazdasági szerkezetváltással intenzíven érintett néhány térségre is. Ez indokoltnak látszik. Mindkét adókedvezményre az a jellemző, hogy a feltételek változása következtében a kedvezmények tartalma és mértéke változhat. Ezért a miniszter javasolta: kapjon felhatalmazást a Minisztertanács arra, hogy ezeket külön rendeletben szabályozza. Az adókedvezmények száma növekedett, ezek közül jelentősebb az élelmiszerkiskereskedelem 40 százalékos kedvezménye. A kedvezmény kiterjed a sütő- és tésztaiparra is. Bővül az adókedvezményre jogosító közszolgáltatói, kulturális és egészségügyi tevékenységek köre is. A hangfelvétel-készítés és -kiadásra teljes egészében, míg a videofelvétel-készítés és -kiadásból a kulturális értékű felvételekre is vonatkozni fog az adóvisszatartási lehetőség. A jogi bizottság ülésén Tallóssy Frigyes képviselő felvetette, hogy indokolatlan a vállalkozásszerűen működő és általában speciális, luxusigényeket kielégítő sport- tevékenységek adókedvezményben való részesítése. Ezzel Villányi Miklós egyetértett, de megjegyezte: a Nem kell puska Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője az ebédszünetben többek között arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az Országgyűlés elnöke a közelmúltban több tucatnyi tiltakozó levelet kapott, melyben a társadalom széles köre elítéli a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló — a hírek szerint január elsején életbe lépő — törvényerejű rendeletet. A rendelet egyik leginkább kifogásolt paragrafusa szerint január elsejétől minden 18. életévét betöltött állampolgár vásárolhat, birtokolhat riasztó, gáz- és légfegyvert. Faragó András elmondta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tekintettel a társadalom tiltakozására a következő ülésén újra tárgyalja a törvényerejű rendeletet, így az várhatóan nem lép életbe január elsejétől. * * * A témában szerkesztőségünk is sok levelet, illetve telefonhívást kapott az elmúlt hetekben. Dr. Vági József orosházi olvasónk írta a következőket: „Orosházán az MSZMP I. körzeti, 101 tagú alapszervezete taggyűlést tartott, amelyen megemlékeztünk a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról... A tanulságok között beszéltem arról is, hogy a felsőbb állami szervek rendelkezéseit a párttagok hallgatólagosan ne vegyék tudomásul, ha azzal nem értenek egyet, hanem mondják el azokról véleményüket, álláspontjukat. Példának hoztam fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1988. évi 23. törvényerejű rendeletét, amely akként rendelkezik, hogy 1989. január 1. napjától kezdődően minden 18 éven felüli magyar állampolgár szabadon vásárolhat és tarthat riasztó, gáz- és légfegyvert. Ezt a törvényerejű rendeletet el- hibázottnak, társadalmilag, politikailag károsnak tartom, mert nem erősíti az állampolgárok személyének és vagyonának védelmét, ellenkezőleg, fokozza az ellenük való támadás lehetőségét ... A taggyűlés javaslatomat — egy tartózkodással — egyhangúlag elfogadta, és úgy határozott, hogy azt továbbítja a város országgyűlési képyiselőjéhez, Németh Ferenchez azzal, hogy a legközelebbi Országgyűlésen indítványozza ezen törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését.** Nos, információink szerint Németh Ferenc a témában szólni készül.
