Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
1988. november 3., csütörtök o IZHilUl-tiW kormány mellett, amely rövid időn belül konkrét javaslatokat készít el. Ezek fél éven belül kidolgozhatok. További néhány hónapos vitán alapuló véglegesítés után a reformterv az Országgyűlés elé terjeszthető. Közben a gazdálkodás új rendjére felkészíthető dolgozó társadalmunk is. így az egész folyamat jövő év végével lezárulhat, és 1990. január 1-jével életbe léphet a gazdálkodás átfogó reformja. — Fel kell gyorsítani a pártértekezlet programjára épülő feladatterv megvalósítását is. Ennek keretében kell megvalósítani a párt belső reformját. Az alap- szervezetek helyének, szerepének és feladatának tisztázása, a párt szerveződése új elveinek kidolgozása, a platformszabadság meghatározása lassan halad, hiszen látható, hogy az események ennél gyorsabban alakulnak. Célratörő, nem elsietett, de gyorsabb munka szükséges. — A párt új munkastílusának mielőbb a napi politikai munkában is markánsan jelentkeznie kell. Az apparátusok átszervezése megkezdődött, azonban több helyen — így a Központi Bizottság mellett — ez a munka még nem fejeződött be. Célul kell kitűznünk — a párt akcióképességének erősítése miatt is —, hogy 1988. december 31-ével mindenhol fejeződjön be az új szervezet kialakítása. — Olyan akcióprogramot kell kialakítani, amely az alapszervezetekre és középirányító pártszervekre, illetve a párttagság széles rétegeire irányul, és elősegíti a feladattervből következő, előttünk álló feladatok megvitatását és meghatározását. A párt akcióképességének növelése érdekében radikális változtatás szükséges a kádermunkában hosszú idő óta tapasztalható fogyatékosságok, a többi között elsősorban a szubjektivizmus megszüntetése. Ez a folyamat a párttagság tömegeinek alulról jövő nyomása eredményeképpen elkezdődött. Támogatnunk kell a párttagságot abban, hogy rátermett és tehetséges embereket állítson, válasszon a vezető posztokra. Az MSZMP tagsága a májusi pártértekezleten kifejezte, hogy hű a csaknem 100 éves magyar szociáldemokrata munkásmozgalom és a 70 éve létező kommunista mozgalom legjobb hagyományaihoz, és képes a szocializmus megújulásának élére állni, a társadalmunk sürgető és sorsfordító céljainak megfogalmazására — zárta beszédét Berecz János. GrAsz Károly felszólalása A vitában szót kért Grósz Károly is. Bevezetőben a Központi Bizottság mostani ülésének feladatairól szólt. „Az a dolgunk — mondotta —, hogy tisztázzuk a pártmozgalmat foglalkoztató kérdéseket és politikai eszközökkel segítsük társadalmi programjaink, a gazdasági kibontakozás megvalósítását.” Ezt célozza a párt egész politikája, amelynek kialakításában döntő szava van a Központi Bizottságnak. A Politikai Bizottság előkészíti ezeket a döntéseket, szervezi azok végrehajtását, majd számot ad a megvalósítás tapasztalatairól. A Központi Bizottság a pártértekezlet óta több belpolitikai kérdést tárgyalt, mint korábban hosszú évek alatt, s erre az együttgondolkodás formálása céljából a jövőben is szükség lesz. A kérdések egy része politikai, más része ideológiai jellegű. A Központi Bizottság nem vállalkozhat ideológiai tételek megfogalmazására. de arra igen. hogy az elméleti munka számára irányt mutasson. Ezzel együtt összegeznie, tisztáznia kell a politika által naponta felvetett új kérdéseket is. Ilyen kérdés a szocializmus fejlődési szakaszainak értelmezése, a vegyes tulajdonú gazdaság működése, az össznépi állam fogalma, a rendszer, a hatalom osztályjellege, az egy- vagy többpártrendszer. A főtitkár ezek után a gazdasággal foglalkozva feltette a kérdést: lehet-e rövid idő alatt fordulatot elérni a termelési szerkezetben? Grósz Károly szerint ehhez évek, évtizedek kellenek, mert meg kell teremteni az anyagi feltételeket, alkalmazkodni kell a nemzetközi környezethez, és bizonyos termékekből jelentős tartalékokat kell felhalmozni. Mindezt külföldi, például angliai tapasztalatok is alátámasztják. Nem fogadható el ugyanakkor a termékszerkezet-váltás lassúsága. Évente a termékek 3,5 százaléka tekinthető újnak, 3-3,5 százaléka pedig felújítottnak. Ez azt jelenti, hogy a termékeknek évente mindössze 7-8 százalékában valósul meg a korszerű szerkezetváltás. Nem nehéz kiszámolni, mennyi idő alatt jutunk el a 100 százalékig. Márpedig, ha több korszerű termékünk lenne, akkor többet tudnánk eladni a világpiacon. A fő akadály nem a nemzetközi befogadóképesség, hanem hazai kapacitásunk gyenge kihasználása. Nálunk a legmodernebb eszközöket — az utolsó öt év tapasztalatai szerint — naponta átlag 9 órán át működtetik. A Mecseki Szénbányáknál a 670 millió forintért beszerzett gépek közül ebben az évben még egy sem üzemelt egy percre sem. Grósz Károly szólt a költségvetési kiadások csökkentésén ek szükségességéről, amélyet azonban a realitások alapján kel'l megítélni. Rámutatott, hogy Magyarországon a közigazgatási apparátus a foglalkoztatottaknak még 2,5 százalékát sem teszi ki, ami nemzetközi ösz- szehasonlításban is igen alacsony szám. Ez az apparátus alulfizetett, s ezzel is magyarázható, hogy nem dolgozik olyan hatékonyan, ahogyan kellene. Mindehhez még azt is hozzá kell tenni. hogy fejlesztési elképzeléseink — a gazdaságban, a diplomáciai kapcsolatokban, az idegenforgalomban, a parlamenti munkában, az oktatásban, az egészségügyben — ugyancsak jelentős költségvetési kiadósokat igényelnek. A főtitkár ezek után kiemelte, hogy politikai gyakorlatunkat, amely bizonyos értelemben megcsontosodott, korszerűtlenné vált, a változó viszonyokhoz igazodva, fejleszteni kell. E közben foglalkozni k?ll napi súlyos gondjainkkal, el kell viselni az átrendeződéssel törvényszerűen együttjáró negatív jelenségeket, s ki kell dolgozni egy 15-20 évre szóló stratégiát. Ezen a Központi Bizottság megbízásából egy munkacsoport dolgozik Pozs- gay elvtárs vezetésével. Mindemellett fejleszteni kelti azt a munkakultúrát, amely- lyel egy demokratikus berendezkedésű álltaim képes meghaladni tegnapi önmagát. E feladatok megoldására rendelkezésre álltnak a különböző fórumokon kidolgozott munkaprogramok. A pántértekezlet elfogadta a politikai intézményrendszer további ejlesztés ének ak c i ó- programját, amely ma is érvényes. Van külön program a jogrendszer korszerűsítésére, amelynek keretében több mint 30 törvény megalkotását vagy korszerűsítését tervezik. Ismert az úgynevezett „Demokrácia” cso- magterv, amelyet a közeljövőben a Parlament elé terjeszt Pozsgay elvtárs. A program szerint — talán annál még gyorsabban is — folyik a kormány átalakítása. Gazdasági elképzeléseinket a kormányprogram tartalmazza, működik egy reformbizottság. A kormánynak van programja a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok alakítására is. A pártmunka fejlesztését a Központi Bizottság által jóváhagyott feladatterv irányozza elő. Ma tehát nem új programokat kell alkotni, hanem a meglévőket végrehajtani és így elérni, hogy a XIV. kongresszusra — széles körű társadalmi és párton belüli vitában — kialakíthassuk a hosszabb távra szóló cselekvési programot. Most lassan megyünk előre vagy gyorsan? — tette fel a kérdést Grósz Károly. Lassabban haladunk a szükségletekhez viszonyítva, de gyorsabban korábbi1 önmagunkhoz és az adott feltételeinkhez képest. A pártmunkáról szólva a főtitkár a pártértekezlet óta eltelt időszak egyik kedvező jelenségének nevezte az önálll'ó politikai tevékenység kialakulását. Nem tartotta hibának, hogy a pártszervezetek maguk dönthetik el, tartsanak-e pártértekezletet vagy nem. Nagy érték, hogy közben felfrissül a káderállomány, hiszen annak megújítására már korábban vállalkozni kellett volna. Nő a cselekvési készség. Jelentős változás, hogy a politikai intézményrendszer három olyan tartóoszlopa, mint a szakszervezet, a Hazafias Népfront és a KISZ keresi a maga arculatát, és bátorítja az új gondolatokat. Természetes, hogy ezek között vitatható nézetek is hangot kapnak. A hatalmi apparátus szilárd., a parliament és a kormányzat munkája biztató irányban fejlődik. Sok kérdésben a vezetésben is tisztábbak a tennivalók. A nehezítő tényezők között említette Grósz Károly a sajtót. „Én sajtó párti voltam és vagyok — mondotta. — A sajtóban sok érték van. De úgy érzem, hogy míg korábban indokolatlanul túl szépre festette a képet, most egyre inkább csak a bírálható elemeket mutatja be. Ez tehát egy más irányú torzulás, amelyet meg kell állítani. Nem adminisztratív eszközökkel, hanem úgy, hogy többet kell politizálnunk a sajtóban dolgozó elkötelezett újságírókkal, sokakkal, akik segíteni akarnak, de olykor nem tudják, hogyan.” Gyakori kérdés, bátortalan-e a vezetés vagy sem? Az elmúlt 5-6 hónap alatt nagyon sok mindent elértünk. De vannak vadhajtások is. Ha azokat nem kellő körültekintéssel, hanem nagybaltával akarjuk lenyesegetni. akkor félő, hogy az értékeket is tönkretesszük, s a do'gok nem alulról, hanem felülről rendeződnek vissza. A döntéseknél határozottságot kell tanúsítani. De ez nem egyenlő a „keménykedésseL”. A körültekintő döntéseket a vezetésnek együtt kell meghoznia, járva a nemzeti utat, vállalva a nemzetköziséget, amély nélkül nem lennénk képesek a nemzeti programot sem megvalósítani. A küzdelem fő terepe most az alapszervezet. S fontos, hogy a kommunistáik jelen legyenek a politikai intézményrendszer legfőbb szervezeteiben. Mindenekelőtt . a szakszervezet munkájában kellene aktívabban részt venni, hogy ne a pártszervezetek legyenek a termelés szervezői és mozgatói, s a helyi problémákkal a vállalatvezetők és a szakszervezetek közösen foglalkozzanak. Ez vonatkozik a kormány és a szakszervezet viszonyára is, amelynek keretében most például vita folyik a kollektív szerződésekről. Ha a kormány valamit nem jól ítélt meg, meg fogja változtatni. De az is tény, hogy egyes területekről a szakszervezeteknek vissza kell vonulniuk, azért, hogy a gazdasági vezetők személyes felelőssége minden döntésben tetten- érhető legyen. Ahol pedig a szakszervezeteknek nagyobb szerephez kell jutniuk, ott ők működjenek határozottabban és nyomatékosabban. A területi pártszervezeteknél az egyik legfontosabb tennivaló a kádermunka fejlesztése. Egy kormányzópárt képviselőinek olyan képességekkel, ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy megfelelő fórumokon kellő hatással tudjanak fellépni, vitaBelpolitikánk szinte valamennyi területe, jellemző vonása szóba került Berecz János sajtótájékoztatója A központi bizottsági ülés első témájának mésfél napos vitájáról — amelyben harminchármán fejtették ki véleményüket belpolitikai helyzetünkről, a párt feladatairól — Berecz János, a KB titkára, a napirendi pont előadója tájékoztatta az újságírókat szerdán este a Központi Bizottság székházéban. A sajtóértekezletet Major László, a KB szóvivője vezette. Berecz János rövid bevezetőjében utalt arra, hogy tudatosan tértek el a Központi Bizottság üléseinek az utóbbi időben megszokott közvetlen nyilvánosságától, hogy e nagy fontosságú témákról minden zavaró körülménytől, mentesen fejthessék ki véleményüket a testület tagjai. Az elhangzottakról azonban ezúttal is részletes tájékoztatást kap a közvélemény. Kiemelte: a testület úgy foglalt állást, hogy nincs három-négy évünk a radikális reform bevezetésére, 1990 elején meg kell valósítani a bérreformot, a költségvetés és a tervezés reformját, tehát e koncepciókat egymással összefüggésben, együttesen kell kidolgozni és bevezetni. Fel kell gyorsítani az elmúlt dőszak tudományos elemzését célzó munkálatokat is, s dönteni kell a párt szervezeti megújulásával kapcsolatban, meghatározva a munkahelyi pártszervezetek, illetve a területi politizálás feladatait, kereteit. A felszólalók sürgették a pártapparátusban dolgozók feladatkörének, újszerű szerepének megfogalmazását, mondván, hogy a napjainkban tapasztalható társadalmi önszerveződés közepette a pártszervezetek kívülrekedni látszanak ezekből a folyamatokból. Berecz János — már kérdésekre válaszolva — hangsúlyozta, hogy a vita egyik középponti témája volt az új közmegegyezés szükségessége, és az, hogy milyen elvi alapokon, s célokért hívhat szövetségesül a párt minden jószándékú erőt e közmegegyezéshez. A korábbi évtizedekben a közmegegyezés az állandóan növekvő életszínvonalon, a művészet és a tudomány szabadabb alkotási feltételein és az értelmiség kiemelkedő képviselőivel kötött szövetségen alapult, ma azonban ezek a tényezők nem érvényesülnek. Az új szövetségi politika arra épülhet, hogy a párt intézményesítse a köz- megegyezést, azaz lehetőséget teremtsen az állampolgárok számára, hogy szabadon kifejthessék érdekeiket, szerveződhessenek, s így, tehát szervezett erőként szólhassanak bele a politika alakításába. A KB titkára elmondta azt is. hogy az elmúlt időszakot elemezve a vitában igen kritikusan szóltak a többi között arról, hogy hosszú ideig a vezetők csupán felülről történő kiválasztása érvényesült, az értelmiséggel való viszonyban egy politikai párthoz méltatlan eszközöket is alkalmaztak, s az ifjúság jelentős része nem a párttal együtt keresi a jövőbe vezető utat. Az MTI tudósítóinak kérdésére Berecz János hangsúlyozta, hogy az ülésen felelősen szóltak a vezetés egységének szükségességéről. A Központi Bizottságot természetesen foglalkoztatja, hogy milyen a Politikai Bizottságban áz egység. E kérdés felmerült úgy is, mint az egység fogalmának mai értelmezése : elhangzott, hogy a monolitikus egység megkövetelésével szakítani kell, ma mindenekelőtt az összefogást és a belső szolidaritást kell erősíteni. „Egyébként — tette hozzá — a mostani ülésen több különbözőséget vártam, mint amit végül is tapasztaltam. Talán azért, mert a testület minden tagja átérzi azt a felelősséget, ami a párt és az ország mai helyzete miatt hárul reá, s ennek megfelelően nyilvánít véleményt a teendőkről, a kiútról.” Emlékeztetett arra, hogy Grósz Károly a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában ideológiai kérdésekben és a cselekvést tekintve egységesnek ítélte a Politikai Bizottságot. Vita elsősorban taktikai és a magatartást illető kerdesekben van a testületen belül. Erre mostani felszólalásában is kitért a főtitkár — mondta Berecz János —, és hozzátette: az hatott zavaróan. hogy a párt vezető testületéből bizalmas jellegű értesülések is nyilvánosságra kerültek. Ezek figyelmeztető jelek, ebben fegyelmezettebbnek kell lenni. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Központi Bizottság következő ülésén foglalkozik a testület munkamódszerével, munkastílusával, s ennek keretében megvizsgálják a KB apparátusának összetételét, szervezetét. Az egyértelmű, hogy a politikai pártnak szüksége van jól képzett apparátusra, amely segíti a döntés-előkészítést és a tapasztalatok feldolgozását. Az is bizonyos, hogy többé nem lehetséges: apparátust egy másik apparátus irányítson; ezt csak választott testület teheti. A Köz- , ponti Bizottság ezzel kapcsolatos döntése után kerül sor majd a területi, helyi pártszervezetek saját apparátusukkal kapcsolatos döntéseire. Berecz János a továbbiakban kifejtette, hogy a visz- szarendeződés veszélyéről is szó esett a tanácskozáson. Elsősorban magában a pártban van ilyen veszély, de ennek szervezett megnyiilvár- nuLásaii nincsenek. A jelenlegi közhangulat annyiban rosszabb — mondotta egy másik kérdésre —, hogy a páirtórtekezlet, s az ott történt személyi változások illúziókat is keltettek a. közvéleményben, ám az objektív helyzetben, a gazdaság állapotában azonnali fordulat nem következett, mert nem is következhetett be. A megcsappant bizalmat — szögezte le — nem szavakkal, hanem csakis tettekkel, az új közmegegyezés meghirdetésével, megteremtésével lehet visszaszerezni. Ehhez az is hozzátartozik — jegyezte meg egy újságíró érdeklődésére —, hogy a vezető beosztású személyeket is érintő korrupciós ügyekben a törvényeknek képesek legyenek. Mert a tanteremben, az üzemben, vagy más fórumokon nem a Központi Bizottság, hanem a helyi kommunista közösség, a kommunista vezető, a párttag vitatkozik, érvel. Legfontosabb feladataink közé tartozik ezért, hogy a mozgalomban szuverén egyéniségek nőjenek fel, akik önállóan képesek politizálni. A mozgalom minőségét soksok szuverén egyéniség politikai tevékenysége adja meg. Hangadó emberek kellenek, de őket nem lehet központi bizottsági határozattal kinevezni, mi csak segíthetjük őket ahhoz, hogy kivívják ezt a helyüket a maguk közösségében. Ma és még a következő években sem lesz népszerű a vezetői tevékenység. De aki ezt vállalja. az ne sopánkodjon, hanem viselje ennek terheit. Grósz Károly, a Magyar Hírlap október 28-ai számában megjelent, és a vitában többször említett nyilatkozatáról szólva elmondta: szükségesnek tartotta, hogy tájékoztassa az országot és külföldi partnereinket is nemzetközi pénzügyeink néhány időszerű kérdéséről. Felhasználta az alkalmat arra is, hogy megerősítse: a vezetésben különböző nézetek vitája zajlik, ami természetes, de nincs semmiféle hatalmi harc, s a hangsúlyt mindenki az egységre helyezi. „Kötelességünk ’.azon dolgozni — mondotta végezetül Grósz. Károly —, hogy a párt vezetősége még jobban összecsiszolódjon, s gondolkodásában. cselekvésében még egységesebb le- gven.” raegf elelő en, k ö vetkezet es ein járjanak el. A párt és a sajtó viszonyával! kapcsolatos kérdésre válaszolva rámutatott: az MSZMP-nek következetesen érvényesítenie kell azt a felismerést, hogy a sajtószabadság oszthatatlan', s ha a sajtó hatalmi tényező' — márpedig az —, akkor a pártnak partnernek kell tekintenie a tömegtájékoztatást. Ugyanakkör az is elhangzott az ülésen, hogy a problémák, a negatív tényezők tükröztetésében a sajtónak kívánatos önmérsékletet tanúsítania, és érdemes témát keresnie az alkotó, értékteremtő munkában is. Természetes az az igény, hogy a különböző szervezetek teremthessék meg saját nyilvánosságukat, saját orgánumaik útján. Ám ugyanilyen természetes követelmény, hogy az állam* televíziója és rádiója kormánypárti legyen. Ez utóbbinak a jeleit a vita némelyik résztvevője szerint nemigen lehet tapasztailni — jegyezte meg Berecz János, és közölte azt is, hogy a szakmai műhelyekben most vitatják a Központi Bizottságnak a nyilvánosság fejlesztésére vonatkozó elgondolásait, s várhatóan jövő tavasszal testületi ülés elé kerül ez a téma. A Központi Bizottság titkára megerősítette, hogy a mostani vita alapján is világossá vált: a párt tartja magát az országos értekezleten megfogalmazott álláspontjához, amely szerint az egypártrendszer keretei között kívánja a szocialista pluralizmust kiteljesíteni. A többpártrendszer „bevezetéséről” időnként hallható nézetek kapcsán rámutatott: ez nem „bevezetés”, tehált egy döntés kérdése. Az egypárt- rendszer alapján kívánjuk az eltérő érdekek érvényesítésének olyan mechanizmusát megteremteni, amely révén szükségtelenné válhat, hogy ezeket az érdekeket különböző pártok képviseljék. S ha ez nem sikerül, akkor mutatkozik a társadalomban igény több párt kialakulására. Berecz János a sajtóértekezleten közölte: Grósz Károly ezúttal is jelezte, hogy meg kíván válni miniszter- elnöki tisztségétől; az új kormányfő személyére teendő javaslattal egy más alkalommal foglalkozik majd a Központi Bizottság. (MTI)
