Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
1988. november 24., csütörtök Hetvenéves a Kommunisták Magyarországi Pártja Történelem „közelnézetben” Nem „leértékelt” az infarktuson átesett ember „Az bizony meghökkentő volt, ahogy egyszer csak a majd' 50 év előtti önmagamat ismertem föl az egyik képen. Igaz, kértek tőlem fotókat, el is küldtem egyet, de az rég volt. Szóval ott ülök a Munkásmozgalmi Múzeumban, olyan videó- félén vetítik a fotókat, s meglátom azt a képet. A gáton a Hármas-Köröshöz igyekszünk éppen, úgy 20- 25-en szarvasi kommunisták, kétfelől meg két biciklis csendőr, hogy minek csoportosulunk, hova tartunk. Valamelyikünk oldalt lopakodva csinálta azt a képet." És a többit, a kifakult, megsárgult, gyűrött sarkút vajon ki kattinthatta el? Kinek a kezében fordultak meg az emberöltővel ezelőtt nyomtatott újságok, kiadványok, kik tartották a nehéz, hímzett selyemzászlókat? Rövid, vagy hosszú idő 70 esztendő? És sok, vagy kevés ez a 70 év, amit átfog itt, a békéscsabai Munkácsy Múzeumban a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére rendezett „Forradalmi nemzedékek” című megyei emlékkiállítás? Ezek között az emlékek, történelmi dokumentumok között böngészünk, kalandozunk most. Ami számunkra dokumentumgyűjtemény, az- a közelben el- mélyülten olvasó idős férfi számára nyilván átélt események, hajdan izgalmas hírek sora. Régimódi szemüvegén át először tartózkodóan vála- szolgat, de hamar oldódik, és a kíváncsiskodó kérdésre: talán valamelyik fényképen, vagy könyvben ő is szerepel itt? — kezdi mesélni, miképpen is találkozott pár éve a Munkásmozgalmi Múzeumban hajdani önmaga, a fiatal szarvasi molnár, Misur János fényképével. aki 1936-ban lépett a kommunista pártba. S a gyorsan elrohant évtizedek után most, 78 évesen, kopottas kabátban, fényesre subickolt régimódi félcipőben is azt bizonygatja: „Jó lenne, most lenne jó fiatalnak lenni!" De hát nehéz a helyzet, nincs az ifjúság előtt perspektíva, sok a baj — akadékoskodom —, mire derűs bölcsességgel int le: „Majd kiegyenesedik megint! Ez az ország átélt nehéz időket, — néz körbe —, azért mégis mindig megtalálta a helyét!" Böngésszünk tovább. „Ki a proletár?” — kérdezi a kiadvány címében Faragó Miklós. Emitt a Vörös Újság címlapja, képek a forradalmi tömeggyűlések színhelyeiről, nevek, felvilágosító, mozgósító füzetek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának idejéből, arcok; szakállas, bajszos, jó megjelenésű férfi: Klucsjár Mihály, a KMP szarvasi szervezetének titkára, arcok az illegalitásból, Kulich Gyula, Sebes György, az orosházi Dumitrás Mihály, Botos Sándor, Gyuska János, Kun László, odébb néhány tablóval a szegények orvosa, dr. Blanár László, és mögöttük, mellettük még sok-sok név, arc, gondolat, akik itt sorakoznak — és akik mellettük, mögöttük sorakoztak. „Történelmünk során a kommunista mozgalom sok megpróbáltatáson ment keresztül — mondta Nagy Jenő, a Békés megyei pártbizottság titkára e megyei emlékkiállítás megnyitóján. —A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror, a Horthy-rendőrség, a fasizmus kegyetlenkedése következtében sokan áldozták életüket és egészségüket az eszméért. A pártot nagy veszteségek érték, de a nagy történelmi sorsfordulók idején mindig igazolta a párt, hogy képes a haladó politikai erők tömörítésére, és a társadalmi haladást segítő feladatok megoldására ... Pártunk történetének hét évtizedes küzdelmes és sikereket hozó fejezete tanúsítja, hogy a kommunisták legfőbb feladata a nemzet felemelkedésének ügyét szolgálni. Vállalni kell az útkeresést, a vitát, a párbeszédet. össze kell fogni társadalmunk minden rétegével és csoportjával, amely szocialista hazánk demokratikus és gazdasági építésében látja tevékenységének célját. Ma, az emlékezés napjaiban ez számunkra 1918 és kommunista elődeink üzenete. Mi vállaljuk pártunk történetét, eredményeit, kudarcait és kitérőinek keserves tanulságait. Ugyanakkor nem vállaljukc a párt nevében való visszaélést. Valljuk, hogy a kommunista párt története szerves része nemzeti történelmünknek, és szűkebb megyénk történelmének, ahogy ezt a kiállítás tanúsítja." A történelmi dátum tehát: 1918. november 24-e. Hét évtized telt el azóta. Talán nem is olyan hosszú idő — de nagy idő. Erre emlékeztet ez a gazdag kiállítás. Zászlók, fotók Fotó: Gál Edit Szívesklub Békéscsabán A felnőttek 15-20 százalékának magas a vérnyomása. Az akut agyi katasztrófák aránya nemzetközi méretekben is kiemelkedően magas. A magas vérnyomás következménye az érelmeszesedés, de közvetetten előidézője lehet a szívinfarktusnak, az agyvérzésnek, a veseelégtelenségnek. ' A körzeti egészségügyi szoíligiáílat hipertóniával csak a lakosság 6-10 százalékát gondozza. Hogy miért? A többiek a veszély tudatában is elhanyagolják betegségüket, vagy rendellenes állapotukról] tudomást sem szereznek. Gyakran halljuk, hogy nemcsak az egészségügy feladata az emberek nevelése az egészséges életmódra. A közművelődési intézmények egy része, fetis'- merve, hogy ezen a területen keresni valójuk van, autogén tréningcsopor tokát, egészségre nevelő, fogyókúrás klubokat alakítanak. A Megyei Művelődési Központ szívinfarktuson átesettek, szívbetegségben • szenvedők klubját működteti közösen a békéscsabai városi kórházzal. Otthonuk a megyei könyvtár egyik klubterme. Három klubtaggal, és az irányító népművelővel1, Her- czeg Tamással beszélgettünk egészségről, betegségről, a kis közösség életéről. Alapító klubtag a 75. esztendejét töltő víg kedélyű W. Laci bácsi: — Mi, akik visszajöttünk a túlvilágról — infarktus, után — a klubban tapasztalatokat cserélünk. Már tudjuk, hogyan kellene élni. — Hogy én miért tartom fontosnak a szíveskiubot? — gondolkodik el Lajtai Lajos. — Először is valamiféle társadalmi' törődést érzek a léte óta'. Ide nagyobbrészt azok járnak, akik önhibájukon, kívül lettek betegek és az együvé tartozás érzése megkönnyíti a betegséggel való együttélést. Megismerjük az életmódbeli veszélyeket, szorosabb lesz az orvos-beteg kapcsolat. Egy lényeges társadalmi -adósságra azonban felhívom a f-iigyél- met: még nem leértékelt ember az, aki az infarktuson átesett. Az építőiparban voltam fejlesztési osztályvezető, gyógyulásom után megpróbáltam visszatérni a mun- kabellyemire. Nem sikerült, nem vették tudomásul, hogy teljes értékűen tudnék még dolgozná négy évet, amíg, hatvanéves lteszek. — Én másít mondhatok — szól közbe Leszkó György lapterjesztő. — Nekem segítettek a visszailleszkedésben. Fokozatosan várták el tőlem a nagyobb teljesítményt. Éreztem már 43 éves koromban, hogy rendetlenkedik a szívem, de nem vettem komolyan*. 1983-ban kórházba kerültem, éppen időben, ugyanis itt kaptam infarktust. Valószínűleg ezért maradtam életben. Orvosi tanácsok alakján próbáltam önmagam rehabilitálni, később Balatonfüredien gondoztak. Aki úgy tanul meg újra élni, járni, mint mi, az értékeli az egészséget! Nyotehavi táppénzes távolilét után jöttem vissza, ma is dolgozom. Igaz, a kardiológiai gond'ozóba csak egy újabb figyelmeztető rosszul- lét vitt el. Gabi nővér rábeszélő kedvessége és Szabó adjunktus gondossága tart ott. Most már rendszeresen eljárok és a szívesklubnak i,s tagja lettem. — Szerintem a munkahelyi légkör az egyik legnagyobb veszély a végzetes betegségek kialakulásában — bizonyítja Lajtai Lajos. — Nincs az a műszer, amelyik kimutatnál, melyik főnök, vagy munkatárs milyen mértékben felelős a beosztottja, kollégája infarktusáért! Örömmel olvastam az újságiban, hogy Gyulán is rehabilitálják már a szívbetegeket. Kisebb fáradtsággal, kevesebb költséggel,' mint a távolabbi helyekre, szívesen, megyünk majd oda is. Laci bácsi emlékszik, hogy a szívesklub alakítását a városi egészségügyi osztály kezdeményezte: — Éppen ideje volt, hogy a művelődési központ megvalósította a tervet — mondja. — Nagyon jó a hozzánk hasonló emberek között lenni. Nehogy azt higgyék, hogy mi állandóan csak a betegségünkről beszélgetünk. Egészségügyi előadásokat hallgatunk, képzeletben világot járunk az utazókkal, de a valóságban is kirándulunk. A múltkoriban diétásétel1- bemutatót láttunk, a kórházból orvosok és nővérek jönnek közénk. — Nem is csak magam miatt szólok — emeli föl a hangját Lajtai Lajos. — De igen sok ellentmondást látok az egészséges életmódra ösztönzés, a kormányprogram és a hétköznapok való’sáiga között. Például kicsi a diétás éfélek; választéka és éppen ezék a legdrágábbak. Hogy a csudába vásároljon belőlük a kisnyugdíjas? Van miiről vitatkoznunk a klubban, csak sajnos a kérdéseket mi nem tudjuk megválaszolni. — A kórház, a könyvtár, az egészség nevelők és népművelők, mindenki jó partnernek bizonyult a klub megalakításánál — tájékoztat Herczeg Tamás. — Száz embert kerestünk meg levélben, de csak' 44-en válaszolták. A reagálásból azt éreztük, hogy a betegségen átesett emberek vonakodnak a beteg emberék közé menni. Az egyévesnél alig idősebb szívesklub mégis mást bizonyít. Azóta már rehabilitációs klubot is szerveztünk. Akinek kedve van, a sportcsarnokba gyógytorna- foiglállkoizásira is járhat. Az anyagiakat az Országos Egészségvédelmi Tanács elnyert pályázata biztosította, az előadók, az orvosok, a diétás nővérek, a gyógytornászok ingyen jönnek segíteni. —i Ne értékelje le senki az infarktuson átesett embert, az igaz — így szól1 Lesizkó György. — Mégis mások vagyunk, mint a többiek. Olyan halóil'f élelmen vagyunk túl, amelyet kevesen érezték. Miért pont velem történt ez meg? — té- pelődtünk eleinte. Ügy gondolom, így felépülőben csak a nyitottság, a nyíltság, a jókedv és az egészséges életmód segíthet át a nehéz órákon. Ezért találkozunk minden hónap utolsó kedd délutánján 17 órakor Békéscsabán, a megyei könyvtárban, Bede Zsóka Szerződés a íetra-Pakkal A világhírű NSZK-belí Tetra-Pak cég és az Országos Takarékpénztár — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közreműködésével — szerződéses megállapodásra jutott csomagolási program megvalósítása ügyében. A másfél év óta folyó tárgyalások nyomán nagy jelentőségű döntés született — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Böjti Zoltán MÉM-fő- osztályvezető-halyettes. A szerződés értelmében a partnerek közös vállalatot alapítanak, ennék keretében Magyarországon 2,3 milliárd forintos beruházást valósítanak mieg a minden szempontból korszerű Tetra-Pak- technólógiáit alkalmazó nagyüzem létesítésére. Az előzetes tárgyalások nyomán a programba bekapcsolódott a Viilágbank leányvállaltai ta, az IFC, amely induló tőkével is részt vesz a vállllalátalapítósban. A mintegy 900 millió forintos induló tőkéből a Tetra-Pak 60, az OTP 25, az IFC pedig 15 százalékos arányban részesedik. A beruházáshoz szükséges további 1,4 milliárd . forintot a vegyesváílll'a- lat hitetekből fedezi, egyebek között az IFC-től vesz fel kölcsönt. Európai Filmdíj Első alkalommal osztják ki november 26-án Nyugat-Berlin- ben az Európai Filmdíjat, amelyet kizárólag az európai országok filmművészetének elismerésére alapítottak a közelmúltban. A díj tíz kategóriában jutalmazza a legjobbnak ítélt filmeket, rendezőket, színészeket. Emellett két életműdíjat is átadnak olyan művészeknek, akik munkásságukkal gazdagították az európai filmművészetet. Az Európai Filmdíjra 27 ország összesen 48 játékfilmmel nevezett, s egy héttagú jelölő- bizottság — melynek magyar részről Mészáros Márta rendező is tagja volt — választotta ki a zsűri elé kerülő alkotásokat. A jelöltek listáján két magyar film szerepel: Tarr Béla Kárhozat című munkája, illetve Szabó István Hanussen című alkotása. Szlovák gasztronómiai napok a Körös Hotelben 1988. november 26-tól december 2-ig este 18 órától 24 óráig Az ételeket ikészíti: AZ INTER HOTEL TÁTRY, HOTEL DUKLA, EPERJES kollektívája. A zenét tánczenekar szolgáltatja. Asztalfoglalás: a Körös Hotelben. Telefon: 21-777.
