Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
NÉPÚJSÁG 1988. november 24., csütörtök Érdemes könyvet vásárolni karácsonyra Sajtótájékoztató a téli könyvvásáron Nem fesz 'könnyű a választás, hisizien- a téli könyvvásár alkáliméiból harmincnyolc kiadó összesen 197 művet jelentet meg. Erről tájékoztatta hallgatóságát a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zöld Ferenc aizon a sajtótájékoztatón, melyet az egyesülés tegnap délelőtt rendezett a sajtó munkatársainak Budapesten a téli könyvvásár alkalmából;. Az üdvözlő szavakat és a rövid bevezetőt követően Győrffy Miklós újságíró tartott rövid „kedvcsinálót” a könyvvásár újdonságaiból. Szólít a Helikon Kiadó gondozáséiban megjelent Nékeséi bibliáiról1 — a pompás kötet a Kmer Nyomdában készült —, az egyáltalán nem szegényeknek szánt „Szegények bibliájáról”, Dürer Apokalipsziséről és a Mitológiai Enciklopédiáról. Ezt követően! beszéli azokról a könyvékről, melyekből — mint mondta — a legszegényesebb a választék; a szépirodalmi munkák legjobbjairól. A külföldi regények és elbeszélések közül az Arbat gyermekeit — Anatolij Ribakov műve —, valamint Thomas Mann A varázshegy című hetedik kiadást megélt regényét üdvözölte örömmel Győrffy Miklós. Ha a mai magyar irodalom választéka szegényesre is sikeredett ezien az ünnepi könyvhéten', annál gazdagabb a történelmi, politikai munkáik választékai. Ezek közül elismeréssel szólt Győrffy Miklós a hasonmás kiadványokról, melyekből bőséggé! választhatnak a reprintek kedvelői. Érdemes válogatni majd a könyvesboltokban a pompás képző- , művészeti albumok között is, melyekből ugyancsak bő- ségies a választék a ítéli könyvvásáron. Immár tizenegyedszer'kapcsolódik a téli könyvvásárhoz az országos gyermek- könyvhét, mely színes olvasnivalót kínál a legifjabbaknak az idén is. A most megjelenő gyermek- és ifjúsági könyvek közül többék között A nagymama meséi és a Mi legyek ... című kötet számíthat nagy sikerre. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ez évben 500 ezer forint összegű jutalmat alapított a kortárs magyar irodalom elsősorban pályakezdő képviselői számára. „Művelt Nép a jövő irodalmáért” jutalommal a vállalat támogatni kívánja a színvonalas, jó közönségfogad- tatásiú könyvek szerzőit. N. Á. Sztrájkolnak-e a főiskolán? — Nem a sztrájk a lényeg, tanulni akarunk, csak jobb körülmények között — mondta Bohus Mária, harmadéves főiskolai hallgató, amikor arról érdeklődtünk, valóban sztrájk van-e Békéscsabán, a főiskolán. Kiderült, egy ilyen új intézmény sem mentes a mai magyar felsőoktatás problémáitól, s hogy a tanárok és a diákok egymással egyetértve keresik a válságból kivezető utat. Kiderült az is, hogy világosan látják: nemcsak főiskolai reformra van szükség, hanem az egész oktatásrendszer megújítására. A kétnapos rendezvény- sorozat keretében előadások, vitáit és kulturális programok követik egymást. Párbeszéd folyik felsőoktatásunk helyzetéről, közismert gondjairól, de főleg arról, miként lehetne a korszerűtlen állapoton változtatni. Komoly munka jellemzi tehát ezt a két napot, sűrű, tartalmas programmal, aligha lehetne munkabeszüntetésnek nevezni. Váradi Éva szintén harmadéves, és Bohus Máriával együtt a főiskolai program- sorozat szervezője: — Jó, hogy tisztázhatjuk a dolgot, mert a hallgatók körében sem érti mindenki világosan, miről is van szó. Mi demonstrációnak neveztük ezt a megmozdulást, hangsúlyoztuk, hogy nem sztrájkot akarunk, époen ellenkezőleg: komoly munkát. Egyetértünk a szegediek felhívásával, amelynek lényege, hogy növekedjen a felső- oktatásnak járó anyagi támogatás, legyen autonómia és a tananyagra, tanrendre vonatkozó szabadság minden intézménynél. Javasoljuk ezenkívül, hogy alakuljon hallgatói tanács, egy önkormányzati érdekvédelmi szövetség. (Mivel anyagtorlódás miatt a főiskolán történtekről most nem tudunk részletesebben beszámolni, holnapi számunkban visszatérünk rá.) N. K. II HNF 01 művelődéspolitikai bizottságának új elnöke: Nemeskürty István A Hazafias Népfront Országős Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén egyhangúan Nemeskürty Istvánt, az irodalomtudományok doktorát választotta meg a HNF OT művelődéspolitikai bizottsága elnökévé. Huszár Istvánt — aki a HNF OT főtitkárává választása előtt három éven át vezette a művelődéspolitikai bizottságot —, az elnökség saját kérésére mentette fel e bizottság elnöki tiszte alól. Megalakult a Magyar Gazdasági Kamara Kis- és Középüzemi Tagozata A Magyar Gazdasági Kamara tegnap Kis- és Közép- üzemi Tagozatot alapított azzal a céllal^ hogy a jövőben a kis- és középüzemek a jelenleginél erőteljesebb érdekképviselethez jussanak. A 'tagozatban lehetőség van arra, hogy az érintettek a munkájukat segítő információkat az eddiginél hamarabb ismerjék meg, részt vegyenek a jogszabályok előkészítésében-, javaslataikat eljuttassák a Kamarának. A már megalkotott jogszabályok egységes értelmezéséhez tájékoztatókat szerveznek. A tagozathoz egyelőre 40 szervezet csatlakozott, de a Kamara arra számít, hogy rövidesen a kis- és középüzemek túlnyomó többsége bejelenti csatlakozási szándékát. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1988. november 22-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) tésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román Illetékeseket terheli. 3. A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről!, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. 4. A testűiét kiemelte, hogy a Varsói Szerződés Külgyminlszteri Bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és biz- tonságerősítő folyamatban. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. 5. A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak -hozzá stabilizációs és kibontakozási programunk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés hapinenden levő feladatait. 6. A Központi Bizottság támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az eiprópai egység erősítéséhez. Indokoltnak tartja a • Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem -rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. 7. A Központi Bizottság üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányúit A Palesztin Nemzeti Tanács -legutóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. 1. A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése, a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. '2. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállá- __ sű munkabizottságok létre- ' hozását határozta el: Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottságot, Társadalompolitikai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, valamint Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudomány- politikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. 3. A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8-10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság eddigi nyoilc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással -rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják -el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének -módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — a politikai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról1, a népszavazásról szóló törvények megalkotása,' az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Miniszter-tanács — a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. 2. A Központi Bizottság javasolja,, hogy a Parlament alkosson törvényt a népszavazásról azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a. közvetlen állam- polgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon- hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdésieket bocsássa- nak szavazásira, amelyeket az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanács-testületek legyenek jogosultaik, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozna, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni, és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, melyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírások ba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban álí az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozáisára is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be aa Országgyűlésnek. 4. A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez „tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, a Hazafias Népfrontnak pedig azrt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tag- díjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek, megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkenését takarékos- sági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. * * * A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. (MTI)
