Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
1988. november 16-, szerda o Pályát kezdeni, de hol? Kézügyesség- és megíigyelőképesség-vizsgálat a fonaltáblánál Fotó: Veress Erzsi Tanév ' elején vagyunk. Mégis, mér most gondolniuk kell a pályaválasztásra az általános iskolák végzős tanulóinak. Gondolkodniuk kell azon. merre tovább, hiszen a demográfiai hullám csúcsán születtek tízegynéhány éve; így a zsúfolt óvodát és általános iskolát maguk mögött hagyva most törhetik a fejüket ismét, „hol1 van legnagyobb esélyük a felvételre”? Persze előfordulhat, hogy sem a gyerek, sem a „családi kupaktanács” nem jut egyről a kettőre. Ilyenkor még felkereshetik a Békés1 Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási csoportját. De élnek-e ezzel a lehetőséggel? Erről kezdtük a beszélgetést dr. Tóth Jánosné- val, a pályaválasztási csoport általános iskolásokkal fo g 1 a lk ózó műnk at ár sóval. — Általában az iskolák pályaválasztási felelősei, illetve az osztályfőnökök irányítják hozzánk a szülőket gyermekeikkel. Szükség van erre. hiszen azt tapasztaljuk, hogv nincsenek tisztában lehetősége ikke 1. szolgáltatásainkkal. — Nos, itt a kitűnő alkalom. Kérem, mondja el, milyen segítséget tudnak nyújtani annak, aki tanácstalan, aki gondokkal küszködve kopogtat az intézmény kapuján? — A legfőbb és legáltalánosabb feladatunk az információnyújtás a megyebeli to vá b b t an u lás i lehet őségek - ről, s arról, milyen lépcsőzetes megoldások vannak. Jó kapcsolatban vagyunk a szomszédos megyékkel. így aiz ottani nyílt napok programjait. s a különböző tájékoztatókat rendszeresen megküldik nekünk. — Gondolom, ez az egyszerűbb eset. Mikor a gyereknek minden adottsága megvan ahhoz, hogy az őt érdeklő pályán tanuljon tovább ... — Valóban így van, ők ritkán fordulnak hozzánk. Nehezebb a döntés az általános és speciális szakiskolákban vagy az enyhe fokon értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskoláikban végzetteknél. Velük előzetes egyeztetés alapján szerdánként foglalkozunk. Németh László gyógypedagógiai vezető szaktanácsadó vizsgálja és ad tanácsot ezeknek a gyerekeknek. Szerdán tartjuk az egészségkárosodott gyerekek szaktanácsadását is. Dr. Szűcs Ágnes megállapítja. miilyen szakma kizárt az adott gyermeknél (például aki színtévesztő, nem választhat viMamosipa- ri szakmát), s ha kell, speciális orvosi szakvizsgálatra küldi őket. — Ha jól tudom, pszichológiai tanácsadással is foglalkoznak? — Valóban, korlátozott számban erre is vállalkozunk. A gyerekeket több alkalommal, előre megbeszélt időpontokban fogadja Kukla Mária pszichológus. Elsősorban azoknak a tanulóknak van erre szükségük, akik sokoldalú képességekkel rendelkeznek. ezért nem tudnak dönteni, vagy azoknak, akiknek személyiségjegyei összeegyeztethetetlenek a választott pályával. Természetesen jó hasznát Dátjálk azok is a pszichológiai tanácsadásnak, akiknek nincs semmi elképzelésük, vagy akiknél mást akar a szülő, mást a pedagógus és mást a gyerek .. . És ott vannak az irreális pályaelképzelések, mert ilyen is akad bőséggel. — Szerintem nem sok gyerek tudja 13-14 évesen, hogy mit akar .. . — Sajnos, ez így igaz. Hiába a tudatos pályairányítás az iskolákban 3. osztályos kortól kezdve. És hiába szerveznek üzemlátogatásokat, kevés a szakmák száma, mélyéket megismerhetnek a gyerekek. — Az iskolák őszi munkái segítenek abban, hogy legalább a jól végzett munka örömét átéljék a tanulók? — A gyerekek olyan munkát kapnak, melyet más nem végez el. így aztán sem megismerni, sem megszeretni nem tudják az adott munkahelyet. Sőt, értelmét sem látják munkájuknak, és ez a legszomorúbb. — Egyre inkább az az érzésem, nincs könnyű dolguk! — Nincs bizony. Egyrészt arra biztatnak minket, hogy erősítsük ezt a munkát. Ugyanakkor átszervezik az egész intézetet, maradtunk hárman erre a feladatra, egy pszichológus, Balogh László, a csoportvezető és én. Szóval a nehézségeket ilyen körülmények között valóban nem könnyű legyőzni1. — És akkor még nem beszéltünk arról, hogy nem ártana olyan pályára irányítani a gyerekeket, melyre szüksége lesz a helyi üzemeknek, intézményeknek, vagy ha úgy tetszik, a népgazdaságnak. — Hát igen, a tervezés! Egy adattal hadd kezdjem ezt a gondolatsort: 1988-ban 2298 gyereket iskoláztak be ipari jellegű szakmába, 151- et növénytermesztőibe. 155- öt állattenyésztőibe és 185-öt élelmiszer-feldolgozóiba. Pedig állítólag mezőgazdasági megye vagyunk .. . Egyébként a tervezés úgy történik. hogy a megyei munkaügyi’. a terv- és a művelődési osztály márciusban egy javaslatot küld a leendő keretszámokra (esetleg új szakmák képzésére) a Művelődési Minisztériumhoz. A minisztérium aztán vagy engedélyezi az új szakma képzésének indítását, vagy nem. — A gyerekek beiskolázása már csak magas számuknál fogva is problémát jelent. — Néhány adat ismét. Kezdjük a gimnáziumi osztályokkal. Az elmúlt tanévben 36 volt, 1989—90-ben 43 lesz a számuk. Mostanában, mint hallóm, beiskolázási gondokkal küszködnek, s magam is tapasztalom, hogy a szülők nem szívesen küldik gimnáziumba gyerekeiket, mondván: „Na és mit csinál utána?” Nos, a mi álláspontunk az, hogy érdemes elodázni a pályaválasztást, négy évig. Utána — érettségivel a kezében — szakmát is szerezhet a fiatal, de mehet felsőfokú intézménybe is. — Sok szakma van manapság, mely érettségihez kötött? — Sajnos a végzettek számához képest kevés. És bár a népgazdaság egyre inkább a magasabban képzett szakemberekre számít, mégis hátrányban vannak azok, akik érettségivel próbálkoznak olyan szakmával, melyhez nem csak érettségizetteket vesznek feli. — Ezt nem értem! — Pedig egyszerű. A fiatal próbálkozik főiskolám, vagy egyetemen.. Ez nem sikerül neki, ekkor választja azt a bizonyos szakmát. Csakhogy már lekésett, a keretszám telített 8 általánost végzettékkel. — Lépjünk tovább. Manapság a szakképzettséget nyújtó iskolák a legnépszerűbbek ... — Több lett ezeknek az osztályoknak a száma is., így a múlt tanévi 1431-ről 1741- re jnőtt a felvehető tanulók száma. — És hányán végeznek összesen? — Várhatóan 7203-am. Az összes férőhely pediiig — mert bizonyára az a következő kérdése — 6717. Ez persze önmagáiban nem sokat mond. hiszen évente körülbelül 100- am nem is akarnak továbbtanulni, 300-an pedig más megyében folytatják tanulmányaikat. — Jönnek hozzánk más megyéből... — Igen, úgy 120-ain jönnék is. Ha mindezt összeadja. marad 180-200 tanuló, aki.nék előreláthatóan nem lesz helye. Ha a beiskolázási lépcsőket jól alkalmazzák, a leggyengébb tanulók kerülnek ebbe a helyzetbe. — Tulajdonképpen kik lesznek a legnagyobb gondban? — Kevés a lányok szalk- munkássziimtű képzőhelye, és nehéz az egészségileg károsodott tanulók elhelyezése is. Tálán ez utóbbin segítene. ha a munkahelyek támogatást kapnának, ha ilyen tanulókat fogadnak. De addig . . . Egyedül a Körösvidéki Cipész Szövetkezetre számíthatunk, és ez nagyon kevés. — Nemrég került ebbe a munkakörbe. Milyen tervei, célkitűzései vannak? — Szeretném munkatársaimmal a szülőket arra ösztönözni, hogy gyermekeiket bírják rá: képességeikhez mérten szerezzenek minél .több tudást. A gimnáziumi képzés szerencsére differenciálódott, segíti a tehetség kibontakoztatását. Az így megszerzett tudás később átváltható munkaerővé, vagy tovább gyarapítható, ha a népgazdaság igénye ezt diktálja. Szóval van tennivaló bőven, csak győzzük erővel, s idővel. Nagy Ágnes Iskolaszövetkezet a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban A szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban öt éve alakult meg 30 taggal az iskolaszövetkezet. Két épületben tanítanak, mindenütt működik iskolabolt. — Másodikos és harmadikos diákok a „boltosok” — mondja Medgyesi Györgyi, az iskolaszövetkezet tanárelnöke. — Orvosok, tanárok, munkások gyermekei egyaránt örömmel vállalják ezt a plusz feladatot és meg kell, hogy mondjam: nagyon jól csinálják. Havonta váltja egymást a két-két pár, leltárt készítenek, de hiány még nem volt. A pénzzel ugyanis teljesen önállóan bánnak, senki nem szól bele a munkájukba, ők vásárolnak, eladnak, kalkulálnak, könyvelnek és elszámolnak. Ügy vélem, hogy ennek a sokoldalú tevékenységnek hasznát látják később is. — A boltosdiák a pénz értékét jobban megismeri és becsüli, mint az a diák, aki ebben a munkában nem vesz részt. Ha majd önálló keresők lesznek — kerüljenek bármilyen pályára az életben — ebben a nehéz gazdasági helyzetben jobban eligazodnak, miből mennyit lehet vásárolni, hogy osszanak, szorozzanak. Az ügyeletes boltosok korábban bejönnek, elmennek a 12. ABC-be vásárolni, ahol a < kereskedők nagy szeretettel segítik munkájukat. Tanév kezdetén igyekszenek megismerni: a tanárok és a diákok milyen uzsonnát szeretnek, melyik üdítőből, tejtermékből, cukorkából, aprósüteményből mennyi az igény, mennyit vásároljanak, hogy elég legyen, de — főleg a friss termékekből — ne maradjon. Mire benépesül az iskola, kész a szendvics. Ők ugyanis úgy látják jónak, hogy sokkal gusztusosabb, ha a felvágottat nem külön adják az üres kifli mellé. — Minden szünetben nyitva tartanak, délben friss cukrászsüteményt hoznak, sürögnek-forognak és a kiszolgálás nagyon udvarias. — Iskolabálon, majálison és más ünnepségen ők szolgálnak ki. Az áfész küldöttközgyűlésén szavalnak, versenyeken vesznek részt, egyszóval jó a közösségi szellem és sokoldalú a tevékenységük. — Évente mintegy negyed- millió forint a forgalmuk, amiből nyolc százalék az iskolaszövetkezeté. Ezt három részre osztják: akik dolgoznak munkabér címén kapják, közös kirándulásra a másik harmad és a többi az iskoláé. Vásároltak egyebek között ebből videó-felszerelést, bizonyos összeggel hozzájárultak a felújításhoz, idén 10 ezer forintot adtak egy igen hasznos alapítványhoz a gimnázium részére. — A diákok 50 forintos részjeggyel áfész-tagok, hiszen ott is kell az utánpótlás. A Szarvas és Vidéke Áfész igazgatóságának tagja vagyok, időnként beszámoltatnak az iskolaszövetkezet munkájáról. Sok mindenben segít nekünk az áfész, jutalmazásra könyvet adnak például, a gyerekeket bevezetik az ügyvezetés rejtelmeibe_és még sorolhatnám. Mindenesetre én nagyon örülök, hogy elnöke lehetek az iskolaszövetkezetnek, segíthetem ezt a lelkes kis kollektívát, Székesfehérvárról kerültem ide. Nagyon megszerettem ezt az emberléptékű Körös-parti várost, itt akarok élni és tanítani. Ügy gondolom, az iskolaszövetkezet „boltosainak” is köszönhetem, hogy megkaptam az iskolaszövetkezeti tevékenységért a szövetkezeti emlékplakettet. Ary Róza Magyar Nagy Lexikon Elkészült a Magyar Nagy Lexikon általános útmutatója, amely megszabja a címszavak kiválasztásának, az irodalmi, a tudományos, a művészeti alkotások, a sze-. mélyek életrajza és munkássága ismertetésének elveit, a szócikkek felépítését, a besorolás, az illusztrálás módját. A lexikon szerkesztő bizottsága Berend T. Iván elnökletével a napokban tartott ülésén elfogadta az útmutatót. Megállapította: a címszógyűjtés ütemesen, az előirányzat szerint folyik. A címszavak zömét tartalmazó jegyzéket ez év végéig befejezik. Lehetséges, hogy a lexikon 16 kötete közül az első kettő 1992—93-ban megjelenik. Ez az információgyűjtemény általános közismereti lexikon lesz. Az emberiség egyetemes tudományos ismereteit, közös kulturális örökségét közvetíti majd az olvasókhoz. A modern információk tárháza kíván lenni, de mindenképpen megőrzi az átörökítésre érdemes történeti tapasztalatokat, a múlt időtálló értékeit. Közli azt is, ami a magyar társadalom számára fontos. Magyarországon a legutóbbi nagy lexikon — a Révai Nagy Lexikona —, a monarchia idején készült, húsz kötete közül tizennégy 1914 és 1916 között jelent meg, zárókötete is több mint hatvanéves. Természetes, hogy új társadalmi rendünk kialakulásának időszakában napirendre került egy újabb nagy lexikon létrehozásának igénye. Az erőfeszítések azonban nem vezettek eredményre, 1954-től, az első próbálkozás kezdetétől hét kísérlet fulladt kudarcba. A Magyar Nagy Lexikonnak tehát nincs folyamatos múltja, nem építhet külföldi, patinás, ilyen jellegű nagyvállalkozások címszó-állományaira sem. Munkatársai önálló munkára vállalkoztak. Pályázati felhívás! „A” kategóriájú, országos pamutipari vállalat pályázatot hirdet IGAZGATÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE mezőberényi gyárába. A munkakör 1989. január 1-jétől betölthető a fennálló rendelkezések értelmében. Az igazgató főbb feladata: — a gazdálkodási, termelési tevékenység irányítása, valamint a rendelkezésére bocsátott eszközök hatékony és gazdaságos működtetése. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú végzettség (elsősorban műszaki vagy közgazdasági) — legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat (textilipari gyakorlattal rendelkezőik előnyben) — dinamikus, határozott, eredménycentrikus, az új módszerek iránt fogékony vezetői magatartás — erkölcsi feddhetetlenség — legfeljebb 50 éves korhatár. Az igazgató kinevezése meghatározott (3 év) időtartamba szól, kölcsönös megegyezéssel meghosszabbítható. Alapbér megállapítása: a 23/1983. (XII. 17.) ÁBMH. rendelet szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó —• jelenlegi munkahelyének, munkakörének, beosztásának, munkaköri besorolásának és jövedelmének megnevezését — részletes szakmai tevékenységének leírásával bővített önéletrajzát — alkalmazási feltételek meglétét igazoló Okmányait, illetőleg azoknak másolatát. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: — a vállalat vezérigazgató-helyettese, telefonszám: 812-533 — személyzeti és munkaügyi igazgató telefonszám: 612-364. A pályázatokat a következő címre kérjük megküldeni: Pamuttextilművek személyzeti és munkaügyi igazgatója, Budapest XI., Hauszmann Alajos u. 20. sz. Beküldési határidő: 1988. december 10. A pályázatok értékelése, valamint a személyes beszélgetés alapján bizottság tesz javaslatot a jelölitek személyére. A döntésről a pályázók 1988. december 20-ig levélben kapnak értesítést. Lakásmegoldási lehetőség biztosított! A pályázatokat bizalmasan kezeljük.
