Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

1988. november 16., szerda o Tótkomlósi Viharsarok Tsz Több éve aszály - Tartalék nélkül nehéz A Tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben az elmúlt évek kedvezőtlen időjárása felemésztette a termelés utolsó tartalékait is. S ez évben az orosházi körzetet sújtó aszály a tót­komlósi határt sem kímél­te. Húszmillióval kevesebb — A növénytermesztés 17,2 százalékos hozamkiesése mi­att év végén több mint húszmillió forint árbevétel­hiányunk lesz — mondja Zsura Mihály főkönyvelő. — Ha a kormányzat azonban komolyan veszi az orosházi körzet szövetkezeteinek aszálykárrendezését, s ha reális összeget kapunk, ak­kor év elején zökkenőmen­tesen indulhatunk. Ez azért is fontos, mert segítség nél­kül jövőre — még ha az időjárás kedvez is — pén­zünk csak arra lenne ele­gendő, hogy a hiányt pó­toljuk, vagyis termelési alapjainkat feltöltsük. Ám ha újra száraz és forró nyarunk lesz, a veszteség megduplázódhat. Ilyen nagy­ságrendű hiánnyal lehetet­lenné válhat további gaz­dálkodásunk. Csak növénytermesztésből? A megyei tanács mező- gazdasági és pénzügyi osz­tálya, a megyei tsz-szövet- ség, az APEH közös össze­fogással alapos statisztikai elemzésekkel alátámasztva kéri a megye aszálykáros üzemeinek megsegítését a Pénzügyminisztériumtól, hi­szen Békésben 14 olyan nagyüzemről van szó, akik gazdálkodásukkal a koráb­bi években országos elisme­rést vívtak ki. A szövetkezet termelés- szerkezete egyszerű. Meg­határozó a növénytermesz­tés. Évi árbevételük 330 millió forint, melyből az állattenyésztés 12 százalék­kal, az egyéb, nem mező- gazdasági ágazat 2-3 száza­lékkal részesedik. A terme­lés biztonságát öntözéssel sajnos nem tudják megolda­ni, hiszen a környéken erre egyáltalán nincs lehetőség. — Fúrott kutakból öntöz­ni olyan anyagi áldozatot jelentene, amire képtelenek vagyunk — magyarázza a főkönyvelő —, a juhászati ágazatot is csaknem teljesen felszámoljuk. A gyapjúfor­galmi vállalat bizonytalan partner. Az idén fél évig mi rohantunk a saját pénzünk után. A broylercsirke neve­lését kiadtuk háztájiba, így a tagok egy része otthon ke­resheti meg a pénzét a meg­élhetéshez. Mi pedig a lét­számcsökkentésnek köszön­hetően év elején bruttósíta­ni tudtunk. Bizonytalan a gazdálkodási környezet Az utóbbi években a szö­vetkezet teljesen leállt a fejlesztésekkel. Csupán a fo­lyamatos termelést próbálta finanszírozni szűkös pénz­forrásaival. Ez évtől azon­ban a hitelszűkítések miatt már az idényszerű termelés pénzügyi feltételeit is kép­telenek megteremteni. Beszélgetésünk közben ér­kezik haza a megyei Teszöv üléséről Lachata Pál, a szö­vetkezet elnöke. Nem ép­pen megnyugtatóan beszél a szövetkezet, és egyáltalán a mozgalom jövőjéről. — Nincs más megoldás, mint kialakítani egy kedve­zőtlenebb időjárást is elvi­selő termelésszerkezetet Tótkomlóson. Persze mind­ehhez pénz kellene — mond­ják szinte egyszerre. — Csakhogy az oly sokat emlegetett lakossági, tagi pénzek bevonása a terme­lésbe szerintünk nem sok sikerrel kecsegtet — jegyzi meg az elnök —, hiszen ma nincs egyetlen olyan mező- gazdasági vállalkozás sem, amelynek nyeresége, vegyis osztaléka versenyezhetne a banki kamatlábakkal, vagy a kincstárjegyek osztaléká­val. Szót váltunk arról is, hogy a valamikor húzó ha­tású önelszámoló ágazati rendszer nem tölti be sze­repét, hiszen nincs fedezet az ösztönző pénzek kifize­tésére. A két évig jól bevált költségtérítéses gépüzemelte­tést sem vállalják a tagok tovább a személyi jövede­lemadó bevezetése miatt. — Észérvekkel alátá­masztva gondjainkat, prob­lémáinkat mi, Békés megyei szövetkezeti vezetők el­mondtuk, jeleztük a TOT- nak, s ők a kormánynak. Talán időben megszületik egy új agrárpolitikai kon­cepció, és hozzá kapcsolódó­an több évre szóló stabil gazdasági környezet, s így a szövetkezet dolgozói és ve­zetői újra hitet kapnak, és reményt, értelmet a további munkához — summázta az elnök. Rákóczi Gabriella A Gyomaendrődi Béke Tsz úgynevezett „hármasmentes” (a leggyakoribb, nagy kárt okozó sertésbetegségektől mentes) telepén 380 anyakocát és azok szaporulatát gondozzák. Éven­te 7 ezer hízó kerül innen a vágóhidakra. A rendkívül jó egészségügyi feltételek körül­belül 1 forint kilogramm költségmegtakarítást jelentenek Fotó: Veress Erzsi Paradicsom exportra Kelendő a magyar para­dicsom a nyugat-európai piacokon. A Budapesti Kon­zervgyár az év első kilenc hónapjában 1100 tonna pa­radicsompürét értékesített a külkereskedelmi szervezetek közreműködésével, három­szor többet, mint a múlt év azonos időszakában. A ter­mék nagy részét Olaszor­szágba szállították, kisebb hányadát pedig NSZK-beli cégek vették meg. Nemcsak az eladott para­dicsom mennyiségét sikerült növelni, az ára is nagyobb, mint tavaly. Ezt nemcsak a jó piaci munkának köszönhetik, hanem annak is, hogy a kontinensen kevés paradicsom termett. Szerencsés körülmény, hogy a budapesti gyár viszont az elmúlt egy-két év nagyobb terméséből a szokottnál bő­vebb készleteket tárolt, biz­tosítva, hogy az általa elő­állított egyéb termékek — például készételek — iránti kereslet „megugrásakor” a paradicsom hiánya ne okoz­zon fennakadást a gyártás­ban. A gyár—félrerakva a szükséges tartalékot — va­lamennyi fölösleges paradi­csompüréjét értékesítette. A külföldön és hazánkban is jól ismert „Aranysas” márkanevű paradicsompürét idén új csomagolásban, 220 literes műanyag hordókba töltve, és a szokott módon kis, hétdekás fémdobozok­ba zárva juttatja el a kül­földi vevőkhöz, viszonylag jó áron. A dobozos paradicsom tavalyi, tonnánkénti 500-630 dolláros árával szemben az idén sikerült 700-750 dollá­ros bevételre szert tenniük. A hordós paradicsom is töb­bet ért az idén a külpiaco­kon, mint korábban, a gyár tonnánként 600-640 dollár­hoz jutott. A Budapesti Konzervgyár­nak várhatóan sikerül 4,4- 4,5 millió dollár konvertibi­lis elszámolású árbevételi tervét 5-5,2 millió dollárra teljesíteni. A paradicsomter­mékek mellett az év eddig el­telt részében, a múlt év ha­sonló időszakához képest csaknem 40 százalékkal több, összesen 750 tonna sa­vanyúságot értékesítettek. Ennek nagy része az ugyan­csak igen keresett, magyaros fűszerekkel eltett csemege- uborka, amiből az év hátra­levő részében még további jelentős tételeket küldenek az NSZK-ba, ahol a gyár húskészítményei és készéte­lei is vevőre találnak. Svéd­országba még az idén mint­egy 360 tonna mustárt és kechupot szállítanak. Karácsonyi nyereményakció! AZ OROSHÁZA ÉS VIDÉKÉ ÁFÉSZ SZAKÜZLETEIBEN 1988. NOVEMBER 15-TÖL DECEMBER 20-IG. Minden kedves, vásárlónk 500 Ft feletti vásárlás esetén nyeremény jegyeit kap. Önre vár 500 000 Ft értékű nyeremény. FŐNYEREMÉNY: Dácia személygépkocsira szóló befizetés. Nyilvános sorsolás 1988. december 22-én, 9 órakor, az Orosháza Városi Tanács nagytermében. Várja kedves vásárlóit az OROSHÁZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ MINDEN EGYSÉGE-------------- " T ámogatás a nyugdíjasoknak az orosházi Új Élet Tsz-ben Az Orosházi Üj Élet Ter­melőszövetkezet vezetősége a nyugdíjasok helyzetéről rendszeresen kér tájékozta­tást. Az idei felmérések után a vezetőség úgy Határozott, hogy változtatni kell az ed­digi nyugdíjkiegészítési for­mán. A korábbi nyugdíjki­egészítést a 600 nyugdíjas­ból kétszáztízen kapták, eb­ben az évben 540 ezer fo­rintot. Az új nyugdíjkiegé­szítés alapján háromszáz- húszán kapnak a szövetke­zettől összesen 840 ezer fo­rintot. A rendszer lényege, hogy akiknek 2 ezer 800 és 4 ezer forint között van a nyugdíjuk, azok kapnak ki­egészítést, havi 100 forinttól 300 forintig és ehhez még hozzájön az aktív munkában eltöltött évek után járó pót­lék is. Mint Keresztes Sándor el­nök elmondotta, a nehéz gazdasági év ellenére az ak­tív dolgozók megértéssel, helyesléssel fogadták a dön­tést. Az 1987-ben átadott nyugdíjas napközi otthon lá­togatottsága fokozatosan nő. Jelenleg 50-70 körüli a napi étkeztetési létszám. Az arra rászoruló nyugdíjasoknak naponta házhoz szállítják az ebédet. A tsz-ben a nyugdíjasok klubja kéthetente tart fog­lalkozást, látogatottsága rendszeresen 100 felett van. Az étkezési lehetőség, a programok mellett rendsze­res orvosi ellátást biztosíta­nak az idősek Aapközi ott­honában. flmi változik és ami lemaradt Kevermesen Minden jel arra mutat, hogy Kevermest nem véletlenül sorolták a hátrányos helyzetű települések közé. A községben hosszú ideig csak a termelőszövetkezet jelentette az egyet­len megélhetési formát, és Lökösháza közelsége, a MÁV biz­tosított néhány tíz dolgozónak állandó munkát. Egy időben a tsz létszámstoppolt rendelt el. Ennek eredményeként ma már csaik négyszáz az aktív keresők száma, 600-nál többen tsz-,nyugdíjasok. A községben felnövekvő nemzedék Gyulá­ra, Békéscsabára költözött. Gyulán, kevermesiek lakta ház­sorok alakultak ki — hallottam Domsik Jánosnétól, aki a községi tanács elnöke. De nemcsak az előbb említett két vá­ros fogadta be a kevermesieket, hanem Orosháza és Buda­pest is. Az elvándorlás olyan nagyságrendű, hogy ez év no­vemberében 25-30 beköltözhető családi ház megüresedett, Kevermes tehát várja haza fiait, lányait. De nemcsak a ke­vermesiek költöznek haza, hanem a városban hosszú ideje lakás nélkül élő fiatalok egy része is. Sőt, a Romániából át­települők közül is néhány, mezőgazdasággal foglalkozó csa­lád lakóhelyéül választotta Kevermest, Az utóbbi években ez a település is sóik segítséget kapott újjászületéséhez. A Pamuttextil Művek Békéscsabai Gyára telepet nyitott, melyet a lehetőségekhez mérten állandóan fejlesztenek. Az 1970-es évek derekán csak keresztorsózás- sal dolgozták fel a fonalat — mondotta Lévai Györgyné. telepvezető-helyett es. Ma már tíz cérnázógépet, 160 fejes kérész,tcsévélőt és több kettőzőgépet üzemeltetnek. A telep fonodával is bővült. Három műszakban naponta 1500 kiló fonalait gyártanak, összesen tehát három műszakban 101 dol­gozót és három műszakit foglalkoztat az üzem. A kereset sem megvetendő. Teljesítmény alapján számolják ki a mun­kabért, ami 4500-7000 forint között változik, attól függően, hogy ki milyen ügyes és melyik üzemrészben dolgozik. Leg­jobban a fonodásokat fizetik. Ök általában 6-7 ezer forintot keresnek havonta. Meglepő, hogy a Patexben, ahogyan itt nevezik a Pamut­textil Művek Békéscsabai Gyárának telepét, nemcsak kever- mesiiek dolgoznak. Dombiratosról, Kumágotáról, Dombegy­házáról is ide járnak. A telephez tartozik egy kis busz is, amely hozza és viszi a munkásokat. Erre azért van szükség — mondotta a tanácselnök —, mert a kevermesiek közül legalább 25-en gyesen vannak. Ez viszont jó jel, mert sej­teti a fiatalok jelenlétét, az élet folytatását ebben a tragi­kusan öregedő községben is. Mivel Domsifcné korábban pedagógus volt, meg is kér­dezem,: — Mondjuk 20 évvel ezelőtt szám szerint hány általános . iskolás volt Kevermesen? — Amikor pályakezdő voltam, akkor 600-700 közötti álta­lános iskolás korú gyermekünk volt. — És ma? — 360, fele a régebbi számnak. De én bizakodó vagyok. Lesz itt még több gyerek. A község gazdasági vezetői fo­gadják a fiatalokat. A termelőszövetkezetben minden szak­mával rendelkező fiatalnak helye van. Akik az idén végez­tek Battonyán, Kétegyházán vagy Mezőhegyesen a szakmun­kásképzőben, a tsz két kézzel kapott utánuk. Azután az sem lebecsülendő, hogy a férfimunkaerő részére a szövetkezet a vasasszakmában jó kereseti lehetőséget biztosit. Bedolgoznak a Mezőgépnek Kovácsházára, a női munkaerőt pedig a var­rodában foglalkoztatják. Szép számmal ingáznak Kever- mesről a Gyulai Húskombinátba és Battonyára is, A közel­múltban. építettünk egy új általános iskoláit négy tanterem­mel'. Jobb elhelyezési körülményt biztosítottunk az anya- és gyermekvédelemhez; ma a körzeti orvossal egy épülettömb­ben találhatók. Az ellátatlannak számító körzetekben nö­veltük a szolgáltatást, megnyitottuk a Kunsági ABC-t. Négy utcában 5 ezer méter hosszúságú kövesutat építettünk. A posta korszerűsítette a telefonszolgáltatását, úgy, hogy most már munkaszüneti napokon is elérhető közelségbe kerül­tünk a nagyobb centrumokhoz. Kevermes új arcát mutatja a természetbarátoknak. A só- derbáinyatavak halasitásával a horgászatot szeretnék fel­lendíteni, a vadásztársaság pedig bérvadászatli lehetőséget kínál elsősorban a vastagabb pénztárcájú külföldieknek. A napokban vetődött fel egy vízparti úttörőtábor létesítésének a gondolata. A legnagyobb gonddal, az elöregedés veszélyé­vel eredményesen néznek szembe. Elsősorban a fiatalok szá­mára szeretnék vonzóvá, tenni, a települést, mert aki szeret dolgozni és gyűjteni lakásra, autóra, üdülőre, teheti, mert ehhez a körülmények tág teret nyújtanak. Rung Márton, a tsz háztáji üzemágának a vezetője szerint a nyugdíjasok mellett egyre több fiatali egészíti ki a jövedelmét a háztáji, illetve a kistermelésből származó bevételéiből1. Az idén a háztáji 4000 hízott sertést és 180 hízott marhát értékesít. Ehhez a munkához a szövetkezet alapanyagot, takarmányt és az áru elhelyezését biztosítja. Legtöbb fiatal csak 8-10 sertés hizlalását vállalja. Borbás János 300 sertést hizlal, erre rendezkediett be, de belőle sajnos csak eg;y van. A nyugdíjasoktól ilyesmit nem várnak, de ha hasonló gondo­lattal jönnének a fiatalok, segítenék őket minden eszközzel. A nyugdíjasak — hallattam Mag Józsi bácsitól — nem tudnak eligazodni a mai megváltozott világban. Ezért jobb­nak tartják, ha az állattartásit a saját szükséglet kielégíté­séire korlátozzák. Néki is volt hat kocája, de mind eladta, mert a növekvő takarmányárak és az alacsony felvásárlási árak miatt a munkája után nem látott tisztességes jövedel­met. Közismert, hogy a tsz-nyugdíjak alacsonyak. Ezek ki­egészítésére jól jönnének a háztáji termelésből származó jö­vedelmek. Ehhez viszont az ágazatnak és a szövetkezetnek jobban oda kellene állnia a termelő mellé! A megújuló Kevermes erőfeszítéseiből és az oda tartó ál­lami támogatásokból ennyire futotta az utóbbi években, A változás kedvező, de a kisárutermelésben és a háztáji gaz­dálkodás fejlesztésében a korlátlan lehetőségek éllenére még mindig a stagnálás dominál, pedig: leggyorsabban és leg­eredményesebben ezen a területen lehetne igazi áttörést elérni, V. L. D. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents