Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. NOVEMBER 16., SZERDA Ára: 1,80 forint XXJII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Ülést tartott a Politikai Bizottság Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről és a nemzetiségi törvény irányelveiről készült előterjesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki, nemzetközi téren is elismerést szerezve hazánknak. A Politikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a nemzetiségi politika korszerűsítését és nemzetiségi törvény kidolgozását, összhangban az ország gazdasági, társadalmi életében végbemenő folyamatokkal, a demokrácia fejlesztésével, a politikai intézményrendszer reformjával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az Alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből (hiányzik azok átfogó, korszerű és részletes szabályozása. A nemzetiségi törvény kidolgozását az is indokolja, hogy hazánk aláírta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A testület véleménye szerint a törvénynek egy aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Tartalmaznia kell — egyebek között — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és fejlesztésének, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kelil meghatározni a nemzetiségi állampolgárok egyéni és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB-nek az az álláspontja, hogy a nemzetiséghez való tartozás az egyén döntésén^ elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyar- országi cigányság — amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik — nemzetiségnek deklarálhassa magát. A Politikai Bizottság a dokumentumot a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtótörvény érvényesülésének tapasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését, amely átfogóan meghatározza a szólás- és sajtószabadság, a társadalmi információáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezdeményezte, hogy 1989-től növelje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá tegye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a pártszervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Tanácskozott a SZOT elnöksége Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a decemberre tervezett országos szakszervezeti tanácskozás állásfoglalás-tervezetét a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásáról, érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájának fő irányairól, valamint a mozgalom módosított új működési elveit, cél- és feladat- rendszerét tartalmazó elképzeléseket. A SZOT elnöksége úgy döntött, hogy 1988. november 21-re összehívja a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, és a dokumentumtervezetet a plénum elé terjeszti. A SZOT elnökségének előzetes állásfoglalása a munkanélküli-segélyrendszerre vonatkozé állami elgondolásokról A SZOT elnöksége, tekintettel a munkaerőhelyzetben jelentkező és várható feszültségekre, elhelyezkedési nehézségekre, a munkanélküliek számának növekedésére, szükségesnek tartja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztését, összehangolását a társadalompolitika egész rendszerével, a munkanélküli-ellátás átfogó rendszerének mielőbbi, 1989. január 1-jei bevezetését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a munkanélküli-segélyről kidolgozott, a sajtóban közzétett elgondolásairól a következő állásfoglalást alakította ki, amelyről kéri a szakszervezeti tagság véleményét. A SZOT elnöksége hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási gondokat alapvetően az egyéb lehetőségek — megfelelő, a sajátosságokhoz szükség esetén alkalmazkodó munkahelyteremtések támogatása, képzési rendszer kiépítése, vállalkozások ösztönzése kiterjesztése képes csökkenteni. Ezért ezek fejlesztése a munkanélküli-ellátás igény- bevétele korlátozásának egyetlen reális alternatívája. 1. A korábban munkaviszonnyal rendelkezők ellátását már 1989-től biztosítási alapokra kell helyezni. Ez mértékeit, feltételeit tekintve (a megfelelő kereset meghatározásának kivételével) több pontosítással, és a szervezeti feltételek megteremtésével fő vonalaiban megfelelne az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslatainak. Az ajánlott megoldások a finanszírozás konkrét megvalósításában térnek el: a SZOT elnöksége nem a Foglalkoztatási Alapból, hanem a társadalombiztosítási járulékokból elkülönítve javasolja fedez(Folytatás a 3. oldalon) A megyei gazdaságkorszerüsítési koordinációs bizottság állásfoglalása a tervezett munkanélkiili-segélyrendszerriíl Mint isimert, a jövő év januárjától tervezik bevezetni a munkanélküli-segélyrend- sízent. Az Álllami Bér- és Munkaügyi Hivatal — az előkészítésbe megyénket is bevonva — szélesebb körben kíván tájékozódni a bevezetéssel és az alkalmazással kapcsolatos véleményekről. Ezzel a céllal tanácskozott tegnap a megyei gaz- dasáigikorszerű sí tési koordinációs bizottság Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettesének, a bizottság elnökének vezetésévé!. A kibővített ülés .munkájában részt vettek országgyűlési képviselők, szakemberek, s ott volt Rózsa József, az ÁBMH fő- ©sztállyvezető j e. A vitaanyagot egy megyei tájékoztató is kiegészítette, amely a foglalkoztatás, a munkaerőmozgás, a munkahelyteremtés, a képzés kérdéseivel foglalkozott. Ebből kitűnt, hogy az utóbbi három évben mintegy négyezerrel csökkent a munkavállalási korúak száma a megyében, s az eilvándorol- takikal együtt mintegy 7 ezerrel kevesebb a megyében foglalkoztatottak száma. Jelentősen csökkent a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, kisebb mértékben az iparban dolgozók száma. Jellemző a munkaerőmozgás megélénkülése, .a be- és kilépők többsége fizikai dolgozó volt, főként három ágazatban: az iparban, az építőiparban, és kisebb mértékben a mezőgazdaságban. A munkaviszony megszüntetésének nagyobb hányadát a munkavállalóik kezdeményezték. A megyében már jelenlég is vannak foglalkoztatási gondok, amely különösen egyes térségeket érint. Ezért a három elmaradott körzetben a VII. ötéves terv végére mintegy 3 ezer .ember foglalkoztatását ■kell biztosítani új munkahelyek teremtésével, melynek forrása döntően a terű letfejlésztési^ valamint a foglalkoztatási alap. A vitáiban elhangzottakat a bizottság állásfoglalásban rögzítette. Ebben többek között leszögezte, hogy a várható foglalkoztatási feszültségek enyhítésére tervezett munikanéliküli-segélyrendszer szükségességével egyetért, de azt csak végső eszköznek tekinti. Megítélése szerint a foglalkoztatási gondokat elsősorban más — a munka- nélküliség megelőzését szolgáló — foglalkoztatáspolitikai eszközök (munkahelyteremtő beruházások, a 40 órás munkaidő kiterjesztése, képzés, átképzés, külföldi munkavállalási lehetőségek javítása, gyermekes anyák részére munkaidő-kedvezmény biztosítása) segítségével kelt megoldani. Feszültségek várhatók a megye azon sajátossága miatt is, hogy nagyon sok a nem Békés megyei székhelyű vállalat telephelye, gyáregysége és a központok által tervezett létszámcsökkentések várhatóan ezeket a szervezeteket érintik elsősorban. A bizottság javasolta, hogy a munkanél- külii-segélyremdsizent ne külön hanem a szociális rendszer korszerűsítésével együtt dolgozzák ki és vezessék be. Feltétlenül! szükséges a törvény megalkotása az emberek szociális biztonságáról. A munikanélküli-segéliyel kapcsolatos minisztertanácsi rendelettervezethez a következő észrevételeket fűzte: a rendelet hatályának megfogalmazásánál a szövetkezeti tagsági viszonyban állókra külön rendezést, keresetpótló juttatás biztosítását -tartja indokoltnak. Ügy ítélte meg, hogy a munkanélküli- segély fedezetét hosszabb távon is az állami költségvetésnek kelt biztosítani, a kötelező munkanélküli-biztosítással nem ért* egyet. A munkainélkülii-segély tervezett mértékének megállapításánál javasolta, hogy a fegyelmi elbocsátás, jogellenes kilépés esetén a segély mértéke lényegesen alacsonyabb legyen, mint az egyéb módon történt munkaviszony- megszűnés miatt. Egyetértett azzal, hogy a pályakezdő fiatalok ne kaphassanak munkanélküli-segélyt, mindenképpen meg kell keresni a módját az iskolából kikerülő fiatalok képzésének, átképzésének, munkába állításának. A korábban háztartásbeli nők munkavállalása esetén egyénileg differenciáit megítélést tart szükségesnek. Külön gondoskodást javasolt az 50 éven felüliek sorsáról,, például a rugalmas nyugdíjrendszer bevezetésével!. Indok olitnak tartotta azt a törekvést, hogy a segély mértéke ne legyen vonzó, az időbeli lépcsőzetes csökkentés célszerű, ment ez ösztönöz a mielőbbi elhelyezkedésre. Szükségesnek tartotta a munkaerőközvetítés községekre való kiterjesztését, az utazási költségtérítések szabá lyozá - sát. Mintáin a segélyek köre tovább bővül, javasolta a segélyrendszer átfogó korszerűsítését. Nem alakult ki egységes álláspont abban a kérdésben, hogy iterhelje-e személyi jövedelemadó a segély összegét vagy sem. A bizottság feltétlenül szükségesnek ítélte az alkotmány, valamint a kapcsolódó jogszabályok (például1 az újrakezdési kölésönmel. a közveszélyes mumkaikerü léssel kapcsolatos szabályok) felülvizsgálatát és módosítá- Isáit. A vitában ■ kialakított áli- lásfogPailást továbbították az illetékes szerveknek. S. F. Izgalmas, érdekfeszítő művek a kiállításon Fotó: Kovács Erzsébet Tíz hónap alatt hétmillió forint A politikai könyvnapok megyei megnyitója A művelődési központ emelteti klubtermében rendezték meg Sarkadon tegnap délután a politikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepségét. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége áltat berendezett kiállítás vendégeit Mocsári Imre, az MSZMP sarkad! városi jogú nagyközségi pártbizottságának első titkára üdvözölte, a vendégek között Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Milei Lajost, a Kossuth Könyvkiadó kereskedelmi igazgatóhelyettesét és Szilágyi Györgyöt, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetőjét. Ünnepi beszédében Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnökihelyettese, a megyei pártbizottság tagja a mind gyorsabb ütemben változó gazdasági, politikai és társadalmi helyzetről szólva áriról is beszélt, hogy a jövőbe vezető helyes utat nem lehet megtalálni a múlt tévedéseinek, a jelenkor ellentmondásainak megismerése, az ellentmondások feloldása nélkül. — Az események hatására — mondotta ezután — a közvélemény figyelme fokozottan fordul a politika felé. Az emberek korábban tapasztalható közönyössége megszűnőben van, egyre szélesebb körben, és egyre többen politizálnak. Mindez a politikai könyvek, kiadványok iránti igény és kereslet megnövekedését hozta magával. A könyvkiadás sokat tehet azért, hogy a közelmúlt eseményeit igaz módon,, a maguk teljességében megismerhesse a lakosság, hogy a jelenlegi, igen bonyolult helyzetünkről szinte naprakészen kézbe vehesse mindazt, ami a politikusok, tudósok, írók alkotóműhelyéből a társadalmi reform továbbviteléhez eszközként jól használható. Elmondotta a továbbiakban,, hogy a Békés megyében forgalmazott politikai könyvek, kiadványok értéke 1986-ban 8,4 millió forint volt, tavaly 9,3 millió, az idén pedig októberig már elérte a 7,1 millió -forintot. A megyében közéi' ezren foglalkoznak politikai könyvek terjesztésével hivatásszerűen vagy megbízásból. Az itteni eredményeik országosan is az? élvonalba tartoznak. — A társadalmi összefogás és cselekvés nélkülözhetetlen eszköze a jó könyv — mondotta végül és sikereket kívánt a Kossuth Könyvkiadó minden dolgozójának, és könyvterjesztőjének. Az ünnepi megnyitón négy politikai könyvterjesztő: Gazdag Imréné (Sarkad), Hugyecz Andrásáé (Békéscsaba), Körösladányi László- né (Békéscsaba) és Szabó Imréné (Békéscsaba) kapta meg a ..Kiváló Terjesztő” emlékplakettet, Gurzó László méhkeréki könyvterjesztő pedig negyedszázados munkásságáért kapott emléklapot. (s. e.) Alkotmányellenes minisztertanácsi rendelet Az Országgyűlés sajtóirodája közli: az Alkotmányjogi Tanács dr. Korom Mihály elnökletével kedden ülést tartott. Ezen megtárgyalták a legfőbb ügyész indítványát; ebben annak a minisztertanácsi rendeletnek a felülvizsgálatát kérte, amely a külföldi tartózkodás idejére az állampolgároknak járó nyugellátást és a baleseti nyugellátást szünetelteti. Az Alkotmányjogi Tanács egyhangú határozatával elfogadta a legfőbb ügyész indítványát: törvénysértőnek és ennek következtében alkotmányellenesnek minősítette a Minisztertanács rendeletének azt a szakaszát, amely 90 napon túli külföldi tartózkodás esetére szünetelteti a nyugellátás folyósítását. Megállapította, hogy a Minisztertanács e rendeletében túllépte a társadalombiztosítási törvényben kapott felhatalmazás kereteit. Az Alkotmányjogi Tanács megkeresi a Minisztertanácsot, hogy 1989. január 1-jéig új, az Alkotmánnyal összhangban levő jogszabályt alkosson meg és hirdessen ki. A Minisztertanács intézkedéséig felfüggeszti a rendelet kifogásolt szakaszét és elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. BÉKÉS MEGYEI Tótkomlós! hót a NÉPÚJSÁG ■ban Munkatársunk a hét elején a Tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben járt. Az aszály ezt a gazdaságot sem kímélte, így bizony a hozamok elmaradtak attól, amire a közös gazdaságban számítottak, holott a tsz- ben meghatározó a növénytermesztési ágazat. Hogyan tovább, mit lehet tenni? Erről szól írásunk lapunk 5. oldalán.
