Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

1988. november 15., kedd SPORT SPORT SPORT SPORT Botrányok után kire süt a nap Athénban? Meglátni és... megmászni alföldi alpinista a „fehér paradicsom kapuiában” Mont Blanc; hivatalosan 1742-től szerepel ezen a né­ven az irodalomban és a térképeken. Addig „Rupes Albá”-nak ismerték, ami „Fehér Sziklát” jelent. A hegység hivatalos alpinista krónikája azzal a nagy dá­tummal kezdődött, amikor 1786. augusztus 9-én Horace Benedict de Saussure, hegyi vezetőjével, Jacques Bal­mattal meghódította a 4807 méteres Mont Blanc-t, az „Alpok Királynőjét”. A két ember „egy fehér paradi­csom kapuját tárta fel az emberiség számára”. Kétszázkét évvel később egy öttagú magyar alpinista csoport indult a francia Alpok felé. Köztük volt Lipták János, a Békéscsabai Szabadság Tsz agrármérnöke ... Görög rádiósok és televí­ziósok hada fogadta hétfőn délben ,az athéni repülőté­ren a magyar labdarúgó „A” és utánpótlás válogatottat, no meg egy régi játszótárs is, aki ezúttal az ismert okok miatt nem lehet ott kedden este a Karaiszkakisz stadion gyepén: Détári La­jos. Az Olimpiakosz játéko­sa jelenlétével és szavaival cáfolta azokat a mendemon­dákat, amelyek az utóbbi hetekben veié kapcsolatban szárnyra keltek. Természetesen a nagy számban jelenlévő görög új­ságírók is a bundabotrány­ról faggatták a pályán és azon kívül is kivételes ele- ganciájú játékmestert, aki a már valóban unósig .csépelt témáról a következőket mondta: — Az odahaza — és ter­mészetesen egész Európában — publikált újságcikkek en­gem kimondva, kimondatla­nul mint csalót, gazembert tüntettek fel, holott hivata­losan még semmilyen vádat nem fogalmaztak meg elle­nem. Nagyon bánt, hogy nem lehetek ott kedden es­te a válogatott mérkőzésén, ahol pedig éppen jelenlegi munkaadóim ellen bizonyít­hatnám jó formámat. Nem értem, miért tiltottak el en­gem, s néhány külföldön játszó társamat a címeres mez viselésétől. Szeretném végre hallani a konkrét vá­dakat, s ez esetben akár odahaza is hajlandó vagyok tisztázni magamat! Détári az Olympiakosznál Az „Egy nap az iskolá­ért” mozgalom keretében a Csepel Autó Szabadidő Sport Klub felhívással fordult a város üzemeihez és intéz­ményeihez, hogy anyagilag és erkölcsileg járuljanak hozzá az iskolák sportpá­lyájának és környékének rendbe tételéhez, új labda­rúgó háló beszerzéséhez, va­lamint festési munkákhoz. A felhívás eredménye csak két válasz, az egyik az ÁÉV leányvállalat, amely segítsé­get ígért és adott, dolgozói megjelentek, és társadalmi munkában segédkeztek a Vígh Matild Általános Isko­la sportpályájának felújítá­sában. A másik „reagáló” a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepének 13 ezer forintos anyagi támogatása volt. Ebből a pénzből labda­kirobbant botrányról is be­szélt, — A klub volt tulajdono­sa, Jorgosz Koszkotasz egyes hírek szerint öccsével együtt már Kolumbiában tartózko­dik. Jelenleg egy nyolctagú bizottság irányítja az Olym- piakoszt. A Koszkotasz-ügyet egyébként a Görög Bank, vizsgálja, a hivatalos állás- foglalást, s azt, hogy mivel vádolják a megszökött mil­liárdost, vasárnap teszik köz­éé. — Igaz, hogy talán ismét klubot vált? — Tény, hogy számos helyről érdeklődnek utánam, többek között az NSZK-ból is... — Nem 'bánta még meg, hogy Frankfurtból Pireusz­ba költözött? — Nem. Anyagilag sem­miképpen, de szakmailag sem. Végül is egy közép­csapattól egy bajnoki címre törő együtteshez kerültem. Mezey György szövetségi kapitány meglehetősen re­zignálton fogadja azt a hely­zetet, amelyben legjobbjai nélkül kénytelen kiállítani válogatottját. — Engem annak idején azzal vádoltak, hogy döntő részem volt az 1984-es bun­daügy eltusolésábain — mondta a szakvezető. — Az újabb szóbeszédeket meg­előzendő, most el sem men­tem arra az MLSZ elnöksé­gi ülésre, amelyen az a ha­tározat született, hogy a vizsgálat allátt álló bajnoki mérkőzéseken szerepelt, de ma már külföldön játszó rúgóhálót és festéket vásá­roltak. Most már kezdődhe­tett a munka, nemrégiben szorgos kezek, az ÁÉV dol­gozói, az iskola sportolói és a Szabadidő Sport Klub tag­jai: bokszolok, karatésok, egy nap alatt rendbe tették az iskola pályáját, korláto­kat, padokat és a kapukat csiszolták, majd festették. A sportpálya környékét pe­dig gyomlálták, kapálták. A munkák irányítását az is­kola testnevelő tanára, dr. Csuta Lajosné és a felhívás kezdeményezője, Botlik Im­re végezte. A mindennapi mozgás, a szabad idő jobb kihasználásának feltételei így jobbak lettek, most már minden a gyerekeken múlik egészségük megóvása érde­labdairúgókat függesszék fel a válogatottban való sze­replés alól. Minit MLSZ-al- kälmazottnak, nincs jogom nyilvánosan bírálni ezt a döntést. Csak azt a remé­nyemet fejezhetem ki, hogy a máltai vb-selejtezőn már Détáriék is ott lehetnék. Mindez még a repülőtéri váróteremben hangzott el, aztán a magyar küldöttség kettéosztott, a nagycsapat a Hotel Akropoliszba hajta­tott, a 21 éven aluliakat pe- diiig egyenesen Korinthoszba vitte az autóbusz, ahol ked­den kora délután találkoz­nak görög kortársaiikkal, Tajti József, a fiatalok edző­je még a busz indulása előtt elmondta, hogy az alábbi ti­zenegyet küldi pályára: Mázi — Balogh Z., László, Szabó Zs., Palaczki — Illés, Limperger, Petres — Kó­mán, Somogyi, Jován. Mezey hétfőn délután még csak feltételesen tudta meg­adni kezdőcsapatát, mert a két idegienlégiiós közül az egyik, Bognár György (Tou­lon) érkezését csak estére várta. Annyi azonban bizo­nyos volt, hogy legalább két újonc — mindketten a Vi­deotonból — 700. és 701. ma­gyar váilogatottként pályára kerül. * * * Ma délután 13.30 órakor Békéscsabán., a Kórház utcai pályán labdarúgó edzőmér­kőzést láthatnak az érdek­lődők. Az NB I-es Békéscsa­bai Előre Spartacus vendé­ge ezúttal a Gyulai SE NB III-as labdarúgócsapata lesz. Diáksport Szarvason, a sporttelepen körzeti mezei futóversenyt rendezett a 2. Sz. Általános Iskola Hajós Alfréd DSE. Kellemes, napsütéses időben hét általános iskolából 640 tanuló állt rajthoz. Verseny­számonként a következő lett a sorrend. I- es korcsoport (3-4. osztályo­sok). Leányok (60 induló): 1. Belopotóczki Márta (3. sz. isk.), 2. Bertók (szlovák isk.), 3. Hu- nya (2. sz. Isk.). Csapat: 1. 3. Sz. Általános Iskola, 2. 2. Sz. Általános Iskola, 3. Csabacsüd. Fiúk (90 induló): 1. Baráth Ot­tó, 2. Károly, 3. Pataki (vala­mennyien 3. sz. iskola). Csa­pat: 1. 3. Sz. Általános Iskola, 2. 2. Sz. Általános Iskola, 3. Békésszentandrás. II- es korcsoport (5-6. osztá­lyosok). Leányok (120 induló): 1. Bődi Sarolta (3. sz. isk.), 2. Horváth, 3. Kormos (mindket­tő 2. sz. isk.). Csapat: 1. 2. Sz. Általános Iskola, 2. 3. Sz. Ál­talános Iskola, 3. 1. Sz. Általá­nos Iskola. Fiúk (160 induló): 1. Berkó Zsolt (Szlovák isko­la), 2. Bencze (2. sz. Isk.), 3. Hován (Csabacsüd). Csapat: 1. 2. Sz. Általános Iskola, 2. 3. Sz. Általános Iskola, 3. Szlovák Általános Iskola. III. korcsoport (7-8. osztályo­sok). Leányok (92 induló): 1. Litauszki Katalin (Szlovák is­kola), 2. Takács (3. sz. isk.), 3. Kozák (2. sz. isk.). Csapat: 1. 3. Sz. Általános Iskola, 2. 2. Sz. Általános Iskola. 3. Csaba­csüd. Fiúk (118 induló): 1. Ma­gyart László (2. sz. isk.), 2. Vaszkó (örménykút), 3. Varga (Békésszentandrás). Csapat: 1. 2. Sz. Általános Iskola, 2. Bé­késszentandrás. 3. örménykút. Mit fizet a totó? A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása szerint a 46. heti totónyere­mények az illeték levonása után a következők. 13 + 1 találatos szelvény 68 darab, nyereményük egyenként 69 762 forint; 13-as 296 da­rab, egyenként 25 055 forint a nyeremény; 12-es 7275 da­rab, ezekre egyenként 836 forintot fizetnek; a 11-es 66131 darab, egyenként 92 forinttal; a 10-esek száma 337 857 darab, nyereményük egyenként 30 forint. Tervmódosítás telefonon „Őszintén szólva, nem so­káig fontolgattuk a javasla­tot — nyitotta fel a képze­letbelli útinaplót Lipták Já­nos. — Az alapötlet tavaly született, amikor társaim­mal megmásztuk a Tátrá­ban a Gerlafalvi-csúcsot. Akkor elhatároztuk, hogy idén nyáron az Alpok felé vesszük az irányt, és meg­hódítjuk Ausztria legmaga­sabb hegycsúcsát, a Gross Glocknert. Aztán február­ban váratlanul csöngött a telefon; Nándi szólalt meg a vonal végén: ha már egy­szer az Alpokban túrázunk, ne hagyjuk ki a lehetőséget, másszunk fel Európa tetejé­re!" Nándi, azaz Somkúti Nán­dor és felesége, Éva (mind­ketten a Töki Egyetértés Tsiz-ben dolgoznak) az ag- ráregyetemá évek alatt bá­báskodott abban, hogy cso­porttársuk, az alföldi szüle­tésű Liptáik János megis­merkedjék a hegymászás ábécéjével. A kezdeti, „könnyedebb” erőpróbák — végigjárták hazánk vala­mennyi jelzett turistaútját, később a Magas-Tátrával ismerkedtek — után most valami egészen új feladat hozta össze ismét a hajdani aignánosokat. Melléjük sze­gődött a budapesti Tóth Zoltán (agrárhallgató a gö­döllői egyetemien) és egy válllaillkozó a fővárosból. Straub József. A túrára rendkívül: ala­possággal készültek. Lipták János napi egy kilométert úszott, versenytempóban, végiigküzdötte az olimpiai ötpróbát (többek közt átúsz­ta a Balatont). A többiek a Magas-Tátrában gyakorol­ták a sziklamászást, sőt „al- piniizmusból” egy taníólya- mot is elvégeztek. Az útiterv a gazdaságos­ság és a célszerűség jegyé­ben készült. Tóth Zoltán szinte fillérre kiszámította a beniziniköttséget, és fejen­ként összeállította az étel­adagokat, miniden egeyes ét­kezésre külön csomagokra osztva; levespor, tejpor, két- szersüllt, kolbász, tea, sajt, puding, macsola, zabpehely, szőlőcukor és csokoládé ke­rült a hátizsákba. Három hétre 130 kiló élelmiszert csomagoltak. Próba, erőpróba Tapasztalt alpinisták ta­nácsolták a hegymászóötös­nek; mielőtt félkapaszkod­nak a Mont Blianc szikládra, tegyenek próbát alacsonyabb csúcsokon, mert a technika gyakorlása meltett az embe­ri szervezetnek is szüksége van a fokozatos terhelésre. Így vált az eredeti úti célból közbülső állomássá a nyu­gat-ausztriai Gross Glöck­ner, a maga 3797 méteres csúcsával. Lipták Jánosi „Lesújtó, megrázó élménnyel fogadott bennünket a Glöckner. Reg­gel, a hegy nyugati völgyé­ben mentő helikopter szállt le: halott alpinistát hozott a hegyoldalról. Emlékeim­ben felvillantak a könyvek­ből ismert hegymászótragé­diák, valamennyiünk tuda­tában ott bujkált a végzet veszélye, mégis, szinte lebé­nultunk a halál ily közeli érintése láttán.” Lipták János A második napon várat­lan és felettébb kellemetlen útitárs szegődött a kis csa­pat nyomáiba, úgy 3 ezer méter magasságban, Verőfé­nyes, szép reggel köszöntött rájuk, ezért — hogy terhü­ket könnyítsék — csak a legszükségesebb felszerelé­seket vitték magukkal, a többit egy félreeső helyen elrejtették. A csúcs alatti turista ház felé igyekeztek. Ám ahogy közeledtek, az idő egyre szelesebbé, fölhősebbé vált. Kellemetlen jeges eső csapott az arcukba. Bőrig ázva, viharban értek a tu­ristaházba. A folytatás, ha lehet, még nehezebb volt. Sűrű ködben,, viharos szél kíséretében haladtak. Alat­tuk a hó vastag jéggé fa­gyott, s eltakarta a kitapo­sott utat. Eltévedtek. Éva feladta a küzdelmet. Ketten v isszák í sérték a turistaház­ba, s aztán újra nekivág­tak, Egy ideig csak talál­gatták a helyet útirányt, míg végre ráteltek. Este 6 órára értek a csúcsra (ere­deti tervükben ez lett vol­na a visszaérkezés időpont­ja). Megküzdőttek hát az el­ső alpesi csúccsal és a ke­gyetlen égi elemekkel. Ünneplés csúcscsokival Chamonix. Piciny gyöngy­szem az Alpok sziklarenge­tegében, a hegymászók tu­ristaparadicsoma. Utcács­káiról szinte karnyújtásnyi távolságnak tűnik a méltó­ságteljes Mont Blanc csúcsa. A hegy mélyében kilométer­nél is hosszabb alagút vezet. Egyik végén még Itállia föld­jéről indul az utazó, s mire átjut, franciául hangzik az „üdvözlégy!”. Háromezer méter fölött áll a Grand Mulets-i turis- taház, ahová Lipták Jáno- sék az első napon feljutot­tak. A viszonylag meredek útszakaszon borzalmasan el­fáradtak, s jólesett volna az éjszakai pihenő, ám illik tudni: ezen az úton sötét­ben is nagy a jövés-menés, a .fáradt turista nem szá­míthat nyugalomra. Lipták János: „Másnap gleccseren indultunk tovább. Négyezer méter körül oxi­génhiány okozta erős fá­radságot éreztünk. Az utol­só 3-4 óra jelentette az iga­zi erőpróbát. Eleinte 100 lé­pést tettünk meg folyamato­san, pihenés nélkül. Aztán 50 lépés után tartottunk 2 perc pihenőt, majd 25 lépé­senként. Az ember a fizi­kai erőkifejtés mellett egy ideig még élvezi a szenve­dést: meg-megáll, csodálja a sziklaképződményeket, a táj érintetlenségét, végtelen nyugalmát, s aztán újra el­indul. Később elfásul: csak az akarat hajtja tovább. Az utolsó 500 métert háromne­gyed óra alatt tettük meg. Ilyen magasságban rendkí­vül erős a napsugárzás. Fe­detlen bőrfelületeinket vas­tagon bekentük krémmel. Éva spórolni próbált belő­le, de megjárta: még az orrlyukát is felégette az erős ultraviola sugárzás.” S végre eljött a pillanat, amikor feledésbe merült a szenvedés, a kínzó fájdalom. A „fehér paradicsom kapu­jában” boldogan borult egy­más nyakába az öt magyar alpinista. Filmezés, fényké­pezés szakította meg az ün­neplés pillanatait, s aztán — a megérdemelt pihenő alatt — előkerült a csemege, a csúcscsoki, amit csak a te­tőpontra érve fogyaszthat el a hegymászó. kében. Kép, szöveg: Oravszki Ferenc A kézilabdakapu festése Iskolai sportpályák felújítása II szeghalmi Szabadidő Sport Klub felhívása »■xcc MFPYFI áz MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpási Zoltán. Föszerkesztő-helyet- öfcKfcb /VTtGTtl tes: Seieszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Kéziratokat, képeket ! ^ | J^1]11 I Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele- I k 1 í ß Hfon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hfrlaDkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési riíi: eev hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Az ünneplés elmaradhatatlan kelléke a csúcsfotó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents