Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
1988. október 14., péntek o Cfj beruházás a Gyomaendrődi Béke Termelőszövetkezetben a barbarikacsa-telep. Az újonnan épített három ólból egyelőre csak egyet népesítettek be a napokban, ahová megérkeztek az első kiskacsák, szám szerint 8500-an Fotó: Veress Erzsi Szabványosítási világnap Október 14-én, immár 42. éve ünnepük a szabványosítási világnapot, annak, emlékére, • hogy 1946-ban ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. E napon minden esztendőben szerte a világon felhívják a figyelmet a minőségvizsgáló rendszer korszerűsítését, az egységes műszaki követelmények érvényesülését szolgáló szabványosítási munka jelentőségére. A szabvány a modern kor termékének tűnik, ám eredete sokkal régebbi, mint gondolnánk. Építészeti és egyéb tárgyi emlékek bizonyítják, hogy már az ókorban több helyütt előírások rögzítették az utak szélességét, a téglák méretét, s például a harci szekerek is szabványelőírások alapján készültek. A világnap nemcsak az emlékezésre és az ünnepélyes számvetésre ad módot, hanem jó alkalom arra, hogy a szakemberek' mindenütt a világon, így hazánkban is felmérjék feladataikat. Az egységes műszaki követelmények megfogalmazásának nagy úttörői, Ybl Miklós, Kandó Kálmán immár csaknem 100 -éve feüsmerték, hogy szabványosítás nélkül nincs műszaki kultúra, műszaki haladás. A szabványok jelentősége és szerepe az utóbbi évtizedekben tovább nőtt, és a műszaki fejlesztés előmozdítása mellett új feladatokkal bővült. Ilyen például a világméretű műszaki-gazdasági és kereskedelmi együttműködés elősegítése, a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme, vagy a környezetkímélés. Magyarországon ma csaknem 10 ezer országos szabvány van érvényben, s évente mintegy ezer új készül. Ezeknek körülbelül fele nem vadonatúj szabvány, hanem a korábbiak korszerűsítése, ha az idő túlhaladta azokat. A szabványosítási szakemberek folyamatosan hozzáigazítják az előírásokat a nemzetközi szabványokban megfogalmazott piaci követelményekhez, az így kialakított szabványok a minőség mércéjéül is szolgálnak. A peresztrojka és a sajtó Kerekasztal-beszélgetés az SZKTH-ban A tömegkommunikációs eszközöknek a peresztrojkában betöltött szerepéről folytattak eszmecserét a hazánkba akkreditált szovjet tudósítók és miagyar újságírók csütörtökön, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tartott kerékasztal1-beszélige- téseni. A rendezvényen Nyikolaj Kosztyucsenko, aiz SZKTH igazgatója köszöntötte a Pravda és a Szovjetszkaja Kultúra, az Izvesztyija, a Koms.zomol.szkaja Pravda és a Szovjet Televízió tudósítóit, valamint a TASZSZ és a Nioviosztyi hír- illetve sajtóügynökség budapesti irodáinak vezetőit, s a magyar újságírókat. Ezután Igor Dvurecsensizkiij, a szovjet nagykövetség sajtóügyekkel foglalkozó első titkára áttekintette a szovjet sajtó helyzetét, megváltozott társadalmi szerepét. Kiemelte, hogy a Szovjetunióban zajló reformfolyamatok a tömegkommunikációt sem kerülik el: a sajtónak is át kell, jutnia az átértékelés, a megtisztulás időszakéin, s ez korántsem, problémamentes. Még mindig gyakran küzdenek a bürokráciával, a kritikus hangvételű cikkek visszafogásával. Sokszor gondot jelent az is, hogy a tudósítók nem juthatnak hozzá a szükséges információkhoz. Alekszandr Kuzmin, a TASZSZ szovjet hírügynökség budapesti irodájának vezetője utalt arra, hogy a legutóbbi időkig számos bírálat érte az ügynökség: tevékenységét, elsősorban anyagaik száraz, „túl hivatalos” nyelvezetéért, s hogy a cikkek elvesztik aktualitásukat, miire megjelennek. Emiatt törekszenek a mintegy 4 millió szavas napi jelentés gyorsabb feldolgozására, s 'igyekeznek mihamarabb. eljuttatni azt a világ 8 ezer kiadványába. Visszakerült családjához az eltűnt Horváth Renáta Csaknem egy évig tartó, közérdeklődéssel kísért nyomozás végére került pont csütörtökön a Budapesti Rendőr-főkapitányságon: a Horváth család végre visz- szakapta régen eltűnt kislányát, az azóta egyéves „hölggyé” cseperedett Renátát. Csaknem egyévi nyomozás után visszakerült családjához Horváth Renáta Miimt a nagy port felvert bűnügy korábbi sajtójelenté- seiből ismeretes: az akkor két hónapos csecsemőt tavaly decemberben vitte el egy ismeretlen nő a VII. kerületi Majakovszkij utca 65/A szóm alatti Halló önkiszolgáló étterem elől'. A nagy erőikkel, széles körű lakossági segítséggel' megkezdődött rendőrségi vizsgáltat a napokban vezetett eredményre: a BRFK szerdán közzétett szűkszavú közleménye bejelentette, hogy rendőrkézre került Páll Lászlómé, 33 éves foglalkozás nélküli, dunakeszi lakos, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. Az ügy részletéiről csütörtökön sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat a BRFK munkatársai. Szabó Ferenc rendőr ezredes, főkapitány-helyettes elmondta: a rendőrség óriási erőket mozgósított az eltűnt 'gyermek felkutatására; gyakorlatilag az egész ország bűnüldöző szervei részt vettek valamilyen formában: a nyomozásban. Bár az eljárásjog szabállyal szerint a nyomozást az idén júniusiban megszüntették, az ügyet mégsem tették ad acta; továbbra iis utána jártak a szép számiban érkező lakossági jelzéseknek. A több szálon; futó vizsgálat során: végül is az a verzió vezetett sikerre, amely feltételezte, hogy a bűncselekményt egy gyermek után' erősen vágyódó — feltehetően lelkileg sérült — nő követte el. Ebben a körben több ezer asszonyt ellenőrizitek, s a hosszadalmas „aprómunka” során így jutottak el Páll LászIónéhoz. Az őrizetbe vett asszony vaüomása nyomán kirajzolódtak a „piszchodráma” körvonalai. A gyermektelen asszony már hosszú idieje eredménytelenül vágyódott gyerek után, ezért 1983-ban férjével örökbe fogadták testvére Rózsa nevű kislányát. Időközben azonban megromlott a családi kapcsolat; Palimé elvált férjétől, s a gyereket az apáinál helyezték el. Feltehetően a gyerek utáni vágyódás volt az okozója annak, hogy az asszony az elmúlt év nyarán környezetével, élettársával, s talán még önmagával is elhitette: gyermekáldás elébe néz. Ennek megfelelően viselkedett, öltözködött, s a vélt 'terhességgel még a Margit kórházban is eltöltött három napot. Karácsony közeledtével kérte volt férjét, hogy az ünnepekre engedje el a kislányt. A férfi megtagadta a kérést, az amúgy is rendezetlen körülmények között élő asszony erre nyakába vette a várost, céltalanul bolyongott az utcákon, pályaudvarokon aludt. Az emlékezetes napon, december 23-án éppen a Halló bár előtt vezetett el az útja, amikor megpillantotta az őrizetlenül hagyott babakocsit, benne a pingvinmintás takaróval 'bebugyolált gyereket. A hirtelen jött ötlettől vezéreltetve — gyors terepszemle után — megragadta a gyerekkocsit, és sietős léptekkel eltolta. A Lenin körút egy félreeső kapualjában kikapta a csecsemőt a kocsiból, taxit fogott, s apja III. kerületi lakásához vitette magát. „Megszültem a gyermeket, most jövök a Margitból” — állított be édesapjához, akinél csavargásai során gyakran megfordult. A korábbi „terhesség” okán az élettárs, a rokonság elhitte az asszony szavait, aki egyébként hamarosan iratokról is „gondoskodott”. A III. kerületi anyakönyvi hivataltól másolatot kért a korábban örökbe fogadott lánya anyakönyvi kivonatáról, majd a papírt — meglehetősen primitív módszerekkel — meghamisította. Az ellopott kislány ettől fogva — az élettárs neve után — mint Szabó Erzsébet kezdett „új életet”. A sajtótájékoztatón a BRFK munkatársai elmondták azt is, hogy az álanya jól bánt „gyermekével”. A kicsi szépen fejlődött, most is jó egészségben van, immár igazi családja körében. A házkutatás alkalmával előkerültek azok a holmik is — a kezeslábas-rugdalózó, a takaró —, amelyeket a kisgyermek eltűnésekor viselt. Ezeket az egyértelmű tárgyi bizonyítékokat azonban hamarosan orvosszakértői vizsgálat egészíti ki. Páll Láiszlóné jelenleg a BRFK őrizetében várja a vizsgálat lezárását; „családi állapot megváltoztatása” vétség miatt folyik ellene eljárás. Valóban egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható Páll Lászlóné? Erről kérdezte dr. Békés Imrét, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetőjét az MTI munkatársa. — Büntető Törvénykönyvünk szerint az, aki más családi jogállását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész — s ebben az esetben ez utóbbiról van szó —, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel büntethető. Abban az esetben lehetne knásként megítélni a bűncselekményt, ha az illető asszony például a gyermek egészségét, testi épségét sértette volna. A gyermek eltűnése után vita volt a büntetőjogászok között, hogy ez egy másik (bűn- cselekmény-e, mégpedig a személyi szabadságtól megfosztás. (A Btk. egyébként ezt is hasonló büntetéssel fenyegeti.) E bűncselekménynek azonban vannak minősített esetei is, például, ha aljas indokból követik el, a sértettet sanyargatják, illetve neki jelentős érdeksérelmeket okoznak. A vita akörül folyt, vajon a gyermeknek van-e személyi szabadsága, vagy sem. Véleményem szerint a csecsemő szabadságát lényegében a szülő gyakorolja. Amikor szüleitől elveszik a gyermeket — minthogy az akaratuk ellenére történt <—, az a személyi szabadság megsértésének minősül. De — mint említettem — ennek maximális büntetése is egy év. A minősítésnek ebben az esetben azért nincs jelentősége, mert nem beszélhetünk jelentős érdeksérelemről. Az esetből az -a következtetés vonható le, hogy itt nem esik egybe a törvény tényleges szövege, és a társadalmi-erkölcsi elvárás. A hatályos törvény nem szabályozza az ilyen bűncselekményeket, mert szerencsére ez idáig rendkívül ritkán fordultak elő Ilyen esetek. Am ez a mostani ráirányította a figyelmet arra, l ogy Büntető Törvénykönyvünket egy új paragrafussal kell kiegészíteni, amely lényegesen súlyosabb büntetést helyez kilátásba. Kormányszóvivői tájékoztató Honosítják a Munka Törvénykönyvét A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán György kormány- szóvivő távoJlétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának főszerkesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi; igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékesnek tartott kérdést. Ami a napirendre tűzés konkrét okát illeti: a hetvenes években meglehetősen gyorsan, dinamikusan fejlődött a gyerekek turizmusa, a nyolcvanas években azonban megtorpanás, sőt, visszaesés következett be. Több mint kétmillió általános és középiskolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egészségéről van szó, s a megtorpanás azt jelenti, hogy közülük tulajdonképpen másfél millió semmilyen formában sem részese az ifjúsági turizmus élményének. A kormány meghatározta és megfogalmazta a fejlesztés* feladatait. Központi támogatás növelésére a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Arra azonban van mód, hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncentráltabban, célirányosabban, ésszerűbben használják fel. Az ülésen döntés született arról, hogy a tanulók 50 százalékos vasúti kedvezményét kiterjesztik a HÉV-utazásokra is, sőt, mintegy 40 kilométeres körzetben a helyi buszjáratokra is, amennyiben vonattal, HÉV-vei nem elérhető térségekről van szó. A tanulmányi kirándulások ezentúl beépülnek az iskolai tan tervekbe. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyvét, és annak végrehajtási rendeletét érintő módosításokról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta: a Munka Törvénykönyve módosításának egyik fontos célja, hogy összhangban legyen a gazdasági társaságokról szóló törvény szövegével, és ami talán ennél is fontosabb, szellemével. Azok a körülmények, lehetőségek, amelyek a gazdasági társaságok kapcsán 1989. január 1-jétől kialakulnak, érintik a dolgozók munkaviszonyát, a munkáltatók kötelezettségeit, s érintenek nagyon sok olyan szabályozást, amely a Munka Törvénykönyve hatáskörébe tartozik. Ezek közül kiemelte a kollektív szerződéseket érintő változásokat, módosítási javaslatokat. Az első és lényeges változás — mondotta —, hogy a kollektív szerződés megkötésére valamennyi gazdálkodó szervezetnél legyen lehetőség. A módosítás kiterjed arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek a kollektív szerződésben szabályozhassák mindazokat a kérdéseket, amelyek a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszonyt érintően felmerülhetnek. Üj elem a szabályozásban, hogy 1989. január 1-jétől vezessék be a kollektív keretszerződés intézményét. A vétó, azaz a kifogásolási jog kérdésével kapcsolatban elmondotta: a módosító javaslat szerint a vétójog abban az esetben léphet életbe, amikor munkaviszonyra vonatkozó érvényes megállapodások megsértéséről van szó, illetve, ha egyes intézkedések a dolgozók élet- és munkakörülményeit aránytalan mértékben sértik. A szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogát érintő módosítást illetően a kormánynak nem sikerült megállapodnia a SZOT-tal. Egy korábban született határozat szerint a szakszervezeti bizalmi egyetértése szükséges az alapbér megállapításához, a jutalomhoz, a kitüntetéshez, a rendkívüli fizetett szabadsághoz. Az ÁBMH azt javasolta a Minisztertanácsnak, hogy szűnjön meg ez az egyetértési jog, mert az sérti a munkáltató önállóságát. A kormány egyetértett ezzel az indítvánnyal, a SZOT azonban fenntartotta különvéleményét, ezért olyan döntés született: a szakszervezetek szervezzenek társadalmi vitát november közepéig, s a végső szót a Parlament mondja ki ebben a kérdésben. A sztrájkjog törvényi szintű szabályozásával kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a rendezetlen kérdés mielőbb megoldódjék; a Magyar Nép- köztársaság ugyanis korábban kötelezettséget vállalt egy nemzetközi alapokmányban a sztrájkjog hazai szabályozására. A főbb rendező elveket tekintve a kormány azonos platformon van a Szakszervezetek Országos Tanácsával. A sztrájkjog szabályozásának tételes elemeit a Miniszter- tanács legközelebbi ülése elé terjesztik, és decemberben a Munka Törvénykönyvének módosításakor a Parlament elé viszik ezt a kérdést. A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy az egészségügyi dolgozók közül milyen csoportokat érint az október 1-jei hatályú béremelés, s a pedagógusok bérezésében milyen megoldást találnak a jelenlegi gondok áthidalására. Tudakozódott arról is: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársai és szerkesztőségi alkalmazottai részesülnek-e a korábban bejelentett 15 százalékos központi béremelésben. Válaszában Halmos Csaba kiemelte: a Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén hozott döntéseket a kormány megerősítette. \ Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete együttesen határoz arról, hogy az idei — 50 millió forintos nagyságrendű — bérpolitikai intézkedés kiket és milyen mértékben érint. A minisztérium és a szakszervezet tájékoztatása szerint ez az egy évre vonatkozóan 300 millió forintos költségvetési kihatású intézkedés a betegellátás szempontjából meghatározó fontosságú diagnosztikai és terápiás egységekben a magasan kvalifikált szakember-utánpótlást szolgálja. A televíziónál, a rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók szintén központi béremelésben részesülnek, a megfelelő forrásról a költségvetés gondoskodik. A pedagógusoknál meglevő bérfeszültségek megoldására 270 millió forintra van szükség. Ezt a javaslatot a pénzügy- miniszter a Parlament elé terjeszti, s az Országgyűlés felhatalmazását kéri, hogy a költségvetésből ezt az őszszeget megkaphassák a pedagógusbérek bruttósítására. A Tervgazdasági Bizottság kötelezte a tanácsokat arra, hogy e döntés meghozataláig gondoskodjanak a megfelelő forrásokról. Ezek a bérpolitikai intézkedések október 1-jei hatállyal léptek életbe.
