Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK , Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Valamennyi megyére kiterjesztik az újrakezdési kölcsönt December elsejétől vala­mennyi megyére kiterjesztik az újrakezdési kölcsönt, amelyet a munka nélkül ma­radók vehetnek igénybe — bizonyos feltételekkel — kis­vállalkozások indításához, a már meglévő vállalkozások­ba való bekapcsolódáshoz. Ezt a kamatmentes kölcsönt július eleje óta három, fog­lalkoztatási gondokkal leg­inkább küzdő megyében — Baranyában, Borsodban és Komáromban — folyósítják. Az eddigi tapasztalatokról, a kölcsön kiterjesztésének okairól, körülményeiről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták, hogy eredeti­leg a jövő év elejére tervez­ték az újrakezdési kölcsön kiterjesztését az ország egé­szére, ám mivel eddig azt a számítottnál jóval keveseb­ben vették igénybe, a meg­maradó pénzek lehetővé tet­ték az intézkedés előbbre hozatalát. A megyei és a fő­városi munkaügyi szervek­hez az év elején még olyan jelzések érkeztek a vállala­toktól, hogy felgyorsul a szerkezetváltás, s ezzel együtt a munkaerő átcsopor­tosítása. Ezt figyelembe vé­ve különítették el az újra­kezdési kölcsönhöz kapcso­Este hét óra van, amikor leülünk beszélgetni Dérné Csepregi Klárával, aki alig néhány perce ért haza a szü­lői értekezletről. Férje a lódó állami hozzájárulás for­rását. A tényleges munka­hely-munkaerő átrendeződé­sek azonban elmaradnak a várttól. Így azután az ere­detileg számított 800-1000 igénylő helyett a három me­Az MTI-hírrel megkeres­tük dr. Molnár Margitot, a Békés Megyei Tanács vb munkaügyi osztályvezetőjét. Arról kérdeztük őt, mi a vé­leménye a döntésről, s mi a helyzet a megyében? — Mi már akkor nyom­ban tiltakoztunk, hogy csak három megyére terjesztik ki ezt az újrakezdési kölcsönt, amikor a döntés megszüle­tett — mondta az osztályve­zetőnő. — Érthetetlennek ta­láltuk ezt az intézkedést! Mondanom sem kell, ezek után természetesen örülünk, hogy végre Békés is meg­kapja a lehetőséget, hiszen már akkor sokan jöttek hoz­zánk, érdeklődtek, de kény­telenek voltunk elutasítani őket. Megyénk jellegéből fa­kadóan a munkahely nélkül konyhában tesz-vesz, a gye­rekek fürdéshez készülőd­nek. A takarékoskodásról faggatom az orosházi fiatal- asszonyt. gyében eddig csak mintegy 150-en jelezték kölcsönfelvé­teli szándékukat, s közülük is csak körülbelül 20-25-en jutottak el már odáig, hogy megkössék a hitelszerződé­süket. maradók közül sokan vállal­kozni tudtak volna arra, hogy a kisgazdaság megte­remtésével, illetve fejleszté­sével, vagy az ellátatlan te­rületeken kisipar kiváltásá­val meg tudják teremteni a saját munkalehetőségüket, egzisztenciájukat. Most is van Biharugrán tízegyné­hány tehenész, akinek az el­helyezése azért sem oldható meg más módon, mert ott helyben nincs munkalehető­ség, márpedig ők minden te­kintetben oda kötődnek, ott a házuk, lakásuk. Máris fel­ajánljuk nekik az újrakez­dési kölcsön lehetőségét, mert abból be tudnak ren­dezkedni gazdálkodásra, ál­lattartásra, és így megoldó­dik a gondjuk. — Nincsenek túlzott igé­nyeink, talán ez a szeren­csénk — állapítja meghosz- szú töprengés után. — Két gyermekemmel és férjemmel átlagos jövedelmi viszonyok között élünk, átlagos gond­jaink vannak. Ketten kere­sünk, fizetésünk 50 százalé­kát így is felemészti a lakás­részlet, a rezsi, a napközi­díj. Ami marad, abból a na­pi kiadásainkat fedezem. Ügy is fogalmazhatok, hogy mi mindent felélünk. Tarta­lékolni csak váratlan dol­gokra tudunk. — A pénzzel való takaré­koskodás ezek szerint nem jelent megoldhatatlan gon­dot, hisz alig van. De mi a Fórum a társasági törvényről Az Országos Vezetőképző Központ rendezésében teg­nap a Hilton Szállóban fó­rumot tartottak a társasági törvény gazdasági és jogi vonatkozásairól mintegy hét­száz vállalati és szövetkezeti vezető részvételével. Kollarik István pénzügy­miniszter-helyettes előadásá­ban azt emelte ki, hogy a társasági törvény elfogadása korszakhatárt jelent a ma­gyar gazdaság életében, mert az új jogszabály tág teret nyit az alulról jövő szerve­ződésnek. Pulai Miklós mi­niszterhelyettes, a Gazdaság- irányítási Konzultatív Bi­zottság elnökhelyettese egye­bek között arról szólt, hogy a társasági törvény valódi működésének feltételeit mennyire sikerült megte­remteni. Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács Parlamenti Titkár­ságának vezetője részletesen ismertette a társasági tör­vény jogi vonatkozásait, a különböző társasági formák előnyeit, illetőleg a szerve­zetek átalakulásának lehető­ségeit és módjait. helyzet a drága idővel, és az asszonyt energiával? — A nap jelentős részét hivatásomnak szentelem, az este a családé, ötödik osztá­lyos és óvodás fiaim nevelé­sére ekkor (is) van időm. Szerencsére a háztartásban sokat segít a férjem, így a főzés alól mentesülök. A mosás, takarítás az én re­szortom. A szükség rákény- szerített arra, hogy tízéves háziasszonykodásom ideje alatt megtanulják varrni, kötni. Ez anyagilag is sok megtakarítást jelent, de megkímél a fölösleges futko- sástól is. (Folytatás a 3. oldalon) Nem láitni a fától az er­dőt — tulajdonképpen ez derült ki a hozzászólásokból azon a megbeszélésen, amelynek aiz együk fő témá­ja éppen a fa, a fásítás, az erdőtelepítés volt. Merthogy más a gazdája egy fának, fasornak, ha az a város-, községnévtáblák innen, és más, ha azon túl van, más­hová tartozik a főutak men­tén húzódó fasor, megint egészen más kezek gondoz­zák a szántóföldeken húzódó sávokat, facsoportokat, az­után. ott vannak az erdők, és így tovább. {Íz pedig sok probléma forrása lehet, sőt nem egy esetben az is. Meg­határozó fontosságú tehát, hogy ezek a különböző szer­vek, szervezetek miképpen működnek együtt, hogyan hangolják össze munkáju­kat. Egyebek között ez a tanulsága annak a vitának, amely a Békés Megyei Ta­nács Településfejlesztési, Környezet- és Természetvé­delmi Bizottságának tegna­pi, Gyula-Dénesmajorban megtartott ülésén kereke­dett az erdőtelepítésről és tájfásításröl .szóló tájékozta­tó alapján. Három megye, közöttük Békés tartozik felügyeleti szempontból a Kecskeméti Erdőfelügyelőséghez, mely­nek tájékoztatója szerint Bé­késben 23 ezer 248 hektár az erdőgazdálkodás alá vont te­rület, így a megye közigaz­gatási területének 4,11 szá­zalékát borítja erdő. Ebből a több mint 23 ezer hektár­ból a legtöbb, több mint 11 és fél ezer hektár az erdő­gazdaságoké, mintegy 4 ezer hektár az állami gazdaságo­ké, 1200 hektár a vízügyé, mintegy 5100 hektár a tsz- eké, a többi egyéb állami erdő. összességében a _ VI. öt­éves terv időszakára elő­irányzott mintegy 1500 hek­tár erdősítés helyett több mint 1600 hektár valósult meg, a tervezett 1086 hektár pótlás viszont valamivel el­maradt, összesen 923 hektá­ron pótolták a fákat. Ami a jövőt illeti, a VII. ötéves tervben a melioráció­val érintett területeken 200 hektár új erdőt telepítenek, és 400 kilométernyi fasort létesítenek. A megyei ta­nács illetékes osztálya csak azokat a meliorációs terve­ket fogadja el, amelyek a tájrendezési tervben szere­pelnek, és erdősítésüket is megtervezték. Mindezeken túl a megyében tervezik 500 hektár új erdő telepítését. A vitában kilencen mond­ták el a véleményüket, a bizottság tagjai, illetve a meghívottak. Vass Józsefné országgyűlési képviselőnő többek között javasolta a té­ma kapcsán a települések tervszerű, szakszerű me­nedzselését, dr. Sipos And­rás hangsúlyozta, hogy a telepítés előtt azt kell meg­vizsgálni, annyit és oda ter­veznek-e telepíteni, ahová a leginkább indokolt, felhívta továbbá a figyelmet a meg­levő értékek megőrzésére. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese is fel­vetette a kérdést: igazéból, van-e gazdája a fáknak, er­dőknek? S a válasza: nincs. Foglalkozott aizzal .is, hogy a termőföld védelmét mi szolgálja valójában. Kiemel­te, hogy a meliorációban a fásítás a beruházásnak ép­pen' olyan fontos része, mint például a többi munkálat. Dr. Sonkoly János egyebek között megállapította, hogy addig a . szakmai gondok megoldása sem várható tel­jes mértékben, amíg sok gazdája van a fának, erdő­nek. Az elsővel több vonatko­zásban összefüggő a napi­rendre került második té­ma, a melioráció, annak Bé­kés megyei tapasztalatai, ha­tásai a talajok vízháztartá­sára. Megyénkben 1988-ig mintegy 105 ezer hektáron végeztek komplex meliorá­ciót. Az eredmény ma már mindenki előtt nyilvánvaló, s 'erre a közelmúlt jó bizo­nyítéka, hogy a tavalyi kora tavaszi nagy esőzések nyo­món nem keletkezett belvíz a meliorálit területeken, így a vetést időben el tudták a nagyüzemek végezni. A programot a VII. és a VIII. ötéves tervben továtJb kí­vánják folytatni. Dr. Goda Péter, a bizott­ság elnöke, az ülés vezetője végül bejelentéseket tett. Tá­jékoztatta a bizottság tagja­it arról, hogy dr. Fórján Mi­hály, aki a munkabizottság­nak egyik legrégebbi tagja, 1988. október 40-étől a Kö­rösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság első igazgatóhelyettese. (Dr Fór­ján Mihály ezt megelőzően a megyei pártbizottság munkatársa volrt.) Végül egy megyei pályázattervezetet vitatott meg és fogadott el a bizottság. T. I. (tóth) Körkérdésünk Walaki mondja meg: hogyan takarékoskodhatunk? Elére rakott forint, betétkönyv, és legföljebb még a tévé­reklámban az energiapazarlásért korholó kis figura, a Wa­laki — töbnyire ezekkel azonosítjuk a takarékosságot. Pe­dig ennél lényegesen többről van szó; olyan szemléletről, életvitelről, amelyben természetes, hogy nem pazarlunk, még ha tehetnénk is, hogy a beosztással élőket nem titu­láljuk „smucig alaknak”, hogy okosan gazdálkodunk nem­csak pénzzel és anyaggal, hanem az idővel, a saját mun­kaerőnkkel és a szellemi tőkével is. Most, az októberi takarékossági hónap apropóján tudósí­tóink közül Csete Ilona egy orosházi családhoz látogatott el, Szőke Margit a Gyulai Harisnyagyár igazgatójával beszél­getett a takarékosságról, munkatársunk, László Erzsébet pe­dig az OTP-nél járt. Dr. Molnár Margit, a Békés Megyei Tanács osztályvezetőjének véleménye Testvérmegyénk, Penza küldöttei Békéscsabán A megyei tanács elnök- helyettese, dr. Becsei József találkozott tegnap délután a Penza megyéből érkezett egészségügyi delegációval. Tyeresenko Andrej Georgi- jevics, a Penza Megyei Gyógyszertári Vállalat igaz­gatója, a delegáció vezetője, amelynek tagjai között van szülész-nőgyógyász főorvos, kórházigazgató főorvos és pártmunkás, élénken érdek­lődött megyénk gazdasági, politikai, művészeti élete iránt, s foglalkoztatta őket a magyarországi változások és reformok megyei hatása is. Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság osztályvezető­je tájékoztatta a küldöttséget a politikai irányítás szerve­zeti kérdéseiről, a párt meg­újulási programjáról. A nap további részében a megyei egészségügyi gyermekotthon­ba látogattak a penzai ven­dégek. Ma a megyei tanács Pándy Kálmán Kórházában ismerkednek a gyógyító munkával, és megnézik Gyu­la idegenforgalmi nevezetes­ségeit. Pénteken a megyei gyógyszertári központ, bé­késcsabai városnézés, a me­gyei könyvtár szerepel a programban. Szombaton a békéscsabai városi kórházba látogatnak, majd a vésztő- mágori emlékhelyre utaznak. Vasárnap a Szarvasi Arbo­A tanácselnök-helyettes tájékoztatóján Fotó: Veress Erzsi rétum és a békési szociális otthon látnivalóira, életére kíváncsiak a penzaiak. A budapesti tájékozódást kö­vetően kedden utaznak visz- sza a Szovjetunióba testvér­megyénk küldöttei. B. Zs. Vége a büntetőkomplexusnak? Békéscsabai Előre Spartacus—Veszprém SE 0-0,11-esekkel 3-2 NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Veszprém, 4 ezer néző. V.: Szabó J. (Hartmann, Fekete). BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti, Ottlakán, Bánfi, Fabulya — Csanálosi, Horváth, Belvon (Kanál, 56. p.), Csató — Kvaszta (Pásztor, 28. p.), {Szekeres. Edző: Csank János. VESZPRÉM: Kakas l- Bognár, Bimbó, Csík, Szécsi — Csongrádi, Onhaus, Kelemen — Rugovics, Sülé, Udvardi (Gáspár, 56. p.). Edző: Glázer Róbert. Sárga lap: Pásztor (75. p.), Gáspár (79. p.), Onhaus (83. p.). Szögletarány: 8:5 (4:3) a Veszprém javára. Nyomban kitűnt, hogy a zaiaknak. Ennek megfelelően sorozatmérkőzések után a a veszprémiek játszottak csabaiak biztonsági játékra mezőnyfölényben. A 8. perc­törekednek: a középpályát valósággal átengedték a ha- (Folytatás a 8. oldalon) fl fákról, erdőkről, a meliorációról Erdőszél Békésben Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents