Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
1988. október 7., péntek NÉPÚJSÁG Hz adótörvény módosításáról szavaztak a képviselők — vitaindító (Folytatás az 1. oldalról) vezményekmek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakásokon végzett munkáikra vonatkozó adóvissea- igénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csak együtt indokolt megtenni. A közműtársulások adózására új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízműtársulások és -társulatok adóvisszaigénylési jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb, út-, járda- és villany-, gáz-, telefonépítő közösségek is részesüljenek adó-visszatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozások likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az ÁFA-befizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához köti. Ezek a törvénymódosítási javaslatok 1989-ben 3-4 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. ÁFA-nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. A vitában felszólalt tizenöt képviselő, közöttük Balogh László, Békés megye képviselője is. Balogh László felszólalása Békés megye országgyűlési képviselőcsoportja történelmi jelentőségű és bátor kezdeményezést támogatott egy évvel ezelőtt, az 1988. január 1-jével a személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó bevezetését, mert az adott körülmények között akkor egyértelmű véleményünk volt, hogy pártunk és kormányunk számára egy olyan hatékony eszközt kellett biztosítani, amely lehetővé teszi többek között ily módon is a gazdasági kibontakozási program gyakorlati megvalósítását. Az új törvények bevezetése óta még csak kilenc hónap telt el, de máris láthatóvá vált, hogy a legmagasabb szintű jogszabályainkat is módosítani kell, hogy Gondolatok a nemzetről és a nemzetiségről Alelnöki választása óta Jakab Róbertné az egyik legnépszerűbb egyéniség a Tisztelt Házban. Az elmúlt másfél nap kimerítő programjától kissé fáradt a tekintete, mégis szívesen, készséggel fogadja az újságírók kérdéseit. Tegnap az egyik napirendet az ő irányításával, vezetésével tárgyalták. — Milyennek látta Parlamentünket az elnöki székből? — Bár nehéz dolog ilyen rövid idő után a benyomásokról szólni, talán annyit mondhatok: szemben a képviselőkkel csupa gondterhelt tekinteteket, fáradtságot láttam. Napjaink Országgyűlését történelmi felelősség terheli, félti az országot és fél attól, hogy a munkája nem hoz gyümölcsöt. — Mint a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára bizonyára élő kapcsolatokat ápol a Békés megyei szlovák nemzetiség képviselőivel. — Amikor 1983-ban megválasztottak, bemutatkozó televíziós szereplésem alkalmával elmondtam, hogy a szlovák szövetség megalakulása óta én vagyok az első főtitkár, aki nem Békés megyéből jött. Mégis a legfontosabbnak tartottam — és ez ma is így van —, hogy munkám jelentős része a Békés megyei szlovákság életének figyelemmel kísérése, kultúrájuk, hagyományaik ápolásának támogatása. Gondoljuk csak meg: ebben a megyében él a magyar szlovák nemzetiség 60 százaléka — bár időnként a statisztika nem egészen ennyit mutat. — Milyen gondokkal küzdenek manapság a magyarországi szlovákok? — Tipikusan nemzetiségi problémák, az öntudat erősítése, az identitás megtartása. Ez elhivatott értelmiséget kíván. Bzt a mi társadalmunk 40 éve nem nevelte ki! — Visszatérve a parlamenti munkához: ön milyen országgyűlést szeretne látni itt a jövőben? — Parázs vitát folytató, pergőbb, dinamikusabb ülésszakokra van szükség. Jól felkészült, legalább „félprofi" képviselők kellenek, akiket alkalomadtán, ha a téma megkívánja, szakértő igazít el a lényegi kérdésekben. Képviselővé választásom után az alakuló ülésen a legelső gondolatom az volt: miért nem mondja meg az elnök a felszólalónak, hány percig beszélhet? Ez is, és még sorolhatnám, mi minden kellene, egy korszerű, alkotó parlamenti munkamenethez. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem, vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelem- szerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a Parlamentnek kell döntenie. A kisebb, kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az; egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosak és a magán- kereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelemadói szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi .jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az rugalmasabban alkalmazkodjék a változó mindennapi élet követelményeihez. A módosítással kapcsolatban a tervezeteket részletesen ismerjük, de az egyszerű választó polgár, választóink véleményét is ismerni kell rajtunk keresztül ahhoz, hogy ügyünkben jelenleg és a jövőben is megalapozott döntést hozhassunk. Tehát nem egyszerű jogszabálymódosítás, hanem egy minden Kulcsár Kálmán igazságfigyminlszter gratulál Beck Tamás nak, az új kereskedelmi miniszternek Nyugdíjasok: Losonczi Pál és Cservenka Ferencné tekintetben nagy horderejű gazdaságpolitikai döntés került a tisztelt Országgyűlés elé. Választó polgáraink a törvénymódosítások elé valamennyien reménnyel tekintettek, de a javasolt módosítások nem mindenben elégítik ki választó polgárainkat. Egyéni álláspontom, hogy kiforrottabb véleményt tudtunk volna adni abban az esetben, ha a jelen tervezeteket egy év tapasztalata után, leghamarabb az 1989. évi népgazdasági tervvel és a költségvetés-tervezettel együtt kaphattuk volna kézhez, és akkor tárgyalta volna meg az Ország- gyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban a választókörzetemben felmerülő véleményeket szeretném elmondani, mind a személyi jövedelemadó, mind az általános forgalmiadó-módosítás tervezetével kapcsolatban. Hangsúlyozottan hiányolom, hogy a javaslatban egyáltalán nem szerepel az adósávok és -százalékok állampolgárokra kedvező módosítása. A költségvetési bevételek szempontjából nem vitatható jelentősége van az adóbevételnek, ennek ellenére, amennyiben reálpolitikusok vagyunk, látnunk kell, hogy a jelenlegi adósávok, százalékaik és a bérgazdálkodásunk már a többletmunka és a hatékonyság .gátjaivá váltak. Meg kell értenünk, hogy 5-6 ezer forintos keresetből, főleg gazdaságilag elmaradott területeken és az ország más részén sem lehet adózni, mivel ez a jövedelem egy főre vetítve családok esetében egyszerűen veszélyezteti a megélhetést. Például Békés megyében a lakosság elérte a tűrőképesség felső határát, hiszen még az adóreform bevezetése előtt is természeti katasztrófák — így különösen a belvíz, földrengés, árvíz —, rendkívüli és nem tervezhető otthonteremtő kiadásaik úgy leterhelték a kis jövedelmű lakosságot, hogy tudomásom szerint a Békés megyei lakosok vannak az országban az OTP- nek legjobban eladósodva. A túladóztatásra vonatkozóan a munkahelyemről is konkrét példával tudok élni. Termelőszövetkezetünk dolgozói az időjárás viszontagságainak kitéve sokszor szabadnapon, vasárnap és ünnepnap is szorgos munkát végeznek, pontosan úgy, ahogy a reájuk bízott növényekkel, állatokkal való törődés azt megkívánja. A kombájnosaink rekkenő hőségben, porban, ebben az évben is ugyanolyan szorgalommal végezték munkájukat, ahogy azt szüleiktől, nagyszüleiktől látták. Ügyis mondhatnánk, hogy a munka szeretete, tisztelete szinte a vérükben van, hogy becsületes munkát végezzenek, és a megtermelt termékeket jó minőségben és időben betakarítsák. Tehát dolgozóink munkához való hozzáállásával, munkavégzésével nincsen baj. Ezen a helyen talán közvetlenül el sem mondható az ezen derék és szorgalmas embereknél észlelt túladóztatás sokkoló hatása, amelynek következtében lassan már vasárnapokon túlmunkát nem vállaló reflexek kezdenek kialakulni. Kár ezeknek az embereknek a munkakedvét szegni, ezért az a javaslatom, hogy az 1989. évi terv és költségvetés tárgyalásánál az adósávok és mértékek módosítását tűzzük napirendre. Javaslom, hogy 70 ezer forintig ne fizessenek adót a dolgozók, és csak 70 ezer forint felett kezdődjön a 20 százalékos progresszivitás, értelemszerűen két kategóriával feljebb tolva az egyes összegekhez járuló adókulcsokat. Ezt a javaslatot azért teszem meg, hogy a kis keresetű dolgozók életszínvonala 1989- ben nagymértékben ne csökkenjen, figyelembe véve az 1989-es tervezett fogyasztói áremelkedéseket. Tehát meggyőződésem ebben az esetben, ha a kis keresetű emberek a várt kedvezményeket megkapják, akkor értelmes és gazdaságos termelőmunkát tudnak adni, nem fog rosszul járni a népgazdaság és a költség- vetés sem, hiszen a megtermelt érték mindannyiunk hasznára válik, az adóbevétel is növekedhet. Meggyőződésem, hogy a becsületes emberek, amennyiben arra tisztességes lehetőségük van, jobban szeretnek dolgozni, mint sztrájkolni, mert a sztrájk semmit nem old meg, csak a becsületes értékteremtő munka. Tisztelt Országgyűlés! örömmel tapasztaltam, hogy a tervezet a lakásépítéssel összefüggésben' a visz- szaigényelhető általános forgalmi adó felső határának megszüntetésére tesz javaslatot. Azonban az alsó határ 10 ezer forintra való felemelését az adott' körülmények között nem tartom indokoltnak. Ez a kevés ösz- szeg felemelése nem sokat segít a népgazdaság pénzügyi helyzetén, de sokat segít azokon a fészekirakó fiatal embereken, akik legalább három generációnak teremtenek nagy erőfeszítéssel családi otthont. Ezért a Tisztelt Országgyűlésnek azt javaslom, hogy az alsó határ maradjon a lakásoknál változatlan. Központilag nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a 20 százalékos árszínvonal-emelkedés esetén az általános forgakniadó-bevételek is jelentősen megnövekednek az eredetileg térvezetthez képest a népgazdaság számára. A jelenlegi kiélezett helyzetben rendkívül nagy szüksége van a népgazdaságnak mind az adóbevételekre, mind pedig a termelésre, ezt magam is jól tudom. Kritikai jellegű és építő javaslataimmal ezen realitást kívántam figyelembe venni úgy, hogy a termelés sérelme nélkül megfelelő költségvetési bevételek biztosítva legyenek. Ugyanakkor a választóim is elfogadható életszínvonalon, emberhez méltó körülmények között és a végzett munkájuk eredményeivel arányban tudjanak boldogulni. Megítélésem szerint a jövőben ezen kedvezmények miatt a költségvetési bevételcsökkenést pótolni lehet a nem termelő beruházások mérséklésével. Így a fenti követelményeknek eleget lehet tenni úgy a választó, mint a népgazdaság hasznára. Ezután szavazásra került sor. A partement 228 szavazattal, 111 ellenében és 15 tartózkodóssail elfogadta a kormány általi javasoltakat: a magánerőből készülő gázvezetékeknél az ÁFA-kedvezményt 1989. január 1-jeltől vezessék be. A kullturáillis értéket képviselő videofelvételek ügyében kialakult „röpviita” után a képviselők 228 szavazattal 55 ellenében és 58 tartózko- dóssal elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, hogy a televízió videofelVétiaMt nullákulcsos ÁFA terhelje. Ezután a képviselők a lár kásbérlleti jogok egymás^ közötti cseréjéből származó jövedelem adómentességére tett javaslatot 300 szavazattal! 22 ellenében, 20 tartózkodással elfogadták. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadó- jóról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavas- Hlaitakat az Országgyűlés általánosságban, ültetve a mór megszavazott módosításokkal elfogadta. Ezt követően az Országgyűlés — napirend szerint — a bős—nagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta munkáját. (Még ezt megelőzően Stadiinger István 'bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia „Hogyan alakulnak a lakásárak? Számoljunk csak...” — töprengés közben Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter
