Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
1988. október 7., péntek o a bős—nagymarosi vízlépcső építéséről A bős—nagymarosi vízlépcső vitája előtt Maróthy László miniszter az előterjesztést tanulmányozza — rendelkezés tinikre áll 444 megawatt villamosenergia-termelő kapacitás, ami 1900 millió kilowattóra energiát nyújt évente. Ez a kapacitás megfelel a Paksi Atomerőmű egy blokkjának; — a felszíni vizek és a partok rendezésével, közművek, közlekedési és környezetvédelmi létesítmények építésével megalapozódik egy 180 kilométer hosszú Duna menti térség hatékony fejlesztése. A vízlépcsőrendszer létesítésével megvalósuló lefolyásszabályozás megváltoztatja és javítja a térség vízgazdálkodási feltételeit is. A vízlépcsőrendszer létesítményei a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremtenek a térség belvizi viszonyaiban. Lehetőség nyílik a komplex melioráció területi bővítésére; a szigetközi vízpótló rendszer szabályozható talajvízszintet hoz létre, 1000 hektáron szünteti meg a jelenlegi fakadó vizeket, mindezzel javítva a mezőgazdaság termelési feltételeit az egész térségben. Az ivóvíznyerés lehetőségei naponta 30 ezer köbméterrel bővülnek, a Szigetköz felső részén megoldódik kilenc település vezetékes ivóvízellátása. A vízlépcsőrendszer közlekedési célja, hogy a Duna érintett, nehezen hajóziható szakaszán lehetővé tegye a Duna Bizottság ajánlásaiban előírt nemzetközi feladatok teljesítését, valamint a Duna—Majna—Rajna-csatorna üzembe helyezésével csatlakozásunkat a teljessé váló egységes európai víziútrendszerhez. A vízlépcsőrendszer lehetővé teszi a teljes Marőlhy László expozéja e tárgyban készített jelentéseit, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bocsátották.) Maróthy Lásizlló környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben felidézte: — Hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1977-ben aláírta a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. A szerződést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvény- erejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyarország a beruházást 1981 és 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986- ban fogadta el a vízlépcső- rendszer módosított beruházási javaslatát. Az előterjesztés összegezte a környezeti hatásvizsgálatok eddigi eredményeit, a vízlépcső- rendszer műszaki, ökológiai, ökonómiai összefüggéseit, és az osztrák közreműködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási ter- heinket 18 milliárd forinttal csökkentette. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer a tervezett ütemben épül. Készültségi foka magyar oldalon eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában meghaladja a 60 százalékot. Ezzel a teljes rendszer mintegy felerészben elkészült. A létesítmény területén folyó munka szervezett és jó minőségű. Milyen hasznunk származik ebből a beruházásból? — Az árvízvédelmi biztonság az érintett térségben nagymértékben megnő, a 200 évenként előforduló árvizek kivédésére is alkalmassá válik. A mai rendszer 60-100 éves biztonságú. Ezer hektár területet pedig árvízmentesítenek; — a hajózás biztonságossá válik a kritikus Pozsony —Budapest közötti szakaszon. Hozzájárul az egységes európai víziót megvalósításához; Kidolgozottabb törvényjavaslatokat várunk A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalását szerdán megszavazták a képviselők. A javaslat előterjesztését követően, több meggyőző és hatásos hozzászólás, a javaslat feletti elmélkedés hatására dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter kérte a döntés elhalasztását. A témát november második felében újra napirendre tűzi az Országgyűlés. Dr. Iványi Lajos, a Gyomaendrödi Lenin Tsz elnöke tagja a jogi bizottságnak, amelyik korábban ellenezte a javaslat jelenlegi megvitatását. Miért? — Nem vagyok jogász, gazdasági vezetőként azonosultam a véleménnyel: ne döntsünk most a javaslatról — kezdi válaszát. — A személyi jövedelemadó elfogadását követően bizonyos mértékig csalódott a Parlament és az állampolgár is. Egy hete került ez a vállalkozási törvényjavaslat a bizottságunk elé, hat hivatkozással, s ezek nem teljes átgondoltságra utalnak. A hivatkozások alacsonyabb rendű jogszabályok rendezését igényelték, a végrehajtási utasítást elnöki tanácsi törvényerejű rendelettel kívánták szabályozni. Ezeknek a lényeges kérdéseknek a tisztázatlansága a javaslattal szemben bizalmatlanságot szült. Pontosan kidolgozott, a részleteket is szabályozó törvény kell. A másik fő indokom: legyen közérthetőbb és egyértelműbb ez az adózási törvény, mint a korábbiak. A gazdasági változások, vállalkozások eredménye, hogy olyan adózási törvényre van szükségünk, amely éppúgy vonatkozik a kétfős vállalkozásokra, mint a több ezer embert foglalkoztató üzemekre. A törvényeket csak egyféleképpen lehessen értelmezni és a különféle adó- vagy egyéb hatóságok egy év múlva ne vonják felelősségre a vállalkozót félreérthető vagy félremagyarázható elvárásokért. Egyetértek a döntés elnapolásával. Korábbi ügyrendünk értelmében is a sokakat érintő jelentős döntéseket több lépcsőben lehet tárgyalni. Bős—Nagymaros ma már nem környezetvédelmi vagy gazdasági, hanem politikai kérdés. Szerintem az építkezést be kell fejezni. A Parlament kérjen garanciát a kormánytól, hogy a legújabb, elfogadott tervek szerint, a kiegészítő beruházásokkal együtt épüljön meg az erőmű. Erről a kormány évente adjon számot a Parlamentnek. így felelősséggel és nyugodt szívvel egyezhetnek bele a képviselők. terhelésű hajózást, a biztonságos éjszakai közlekedést, csökken a vonóerőigény, megszűnik az átrakodást kényszer. A vízlépcsőrendszer erőtelepének tervezett időben történő belépése a hosszú távú energetikai fejlesztési program szerves része. A rendelkezésünkre álló kapacitás az indításkor fedezni tudja az ország háztartási fogyasztásának közel negyedrészét. A vízlépcső- rendszerből reánk jutó villamos teljesítmény sorrendben az ötödik legnagyobb az országban. Hiba lenne, ha elfelejtenénk, hogy a szocialista országok közül mindeddig egyediül Magyarországnak nem volt gondja a vil- lamosenergia-ellátással. Ezt az állapotot meg kell őrizni! A vízlépcsőrendszer elősegíti a kapcsolódó területek általános fejlődését. Üj potenciális lehetőségeket teremt az üdülés, az idegen- forgalom és a vízi turizmus fejlesztéséhez. Tény azonban, hogy ehhez költségfedezet egyelőre nem áll rendelkezésire. A vízlépcsőrendszer megvalósításával javítja az érintett térségben a lakosság életkörülményeit. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a vízlépcső- rendszer mibe kerül az országnak. — Nagyon sokba! A folyamszabályozás még akkor is nagyon pénzigényes vállalkozás, ha több célt szolgál és nemcsak egyféle hasznot hoz. Az osztrák megelőlegezés 18 milliárd 427 millió forint, amit zárt konstrukcióban villamos árammal törlesztünk. A mű felépítéséig még kereken 20 milliárd forint kiadás terhel bennünket. 8-12 százalékos inflációt fetétlelezve, 26-28 milliárd forint. Külön központi keretből épül meg Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány szennyvíztisztító telepe. Ennek forrásigénye még mintegy 7 milliárd forint. A megvalósítás előttünk álló anyagi terhei tehát együtteSzünet az ülésteremben lene számítanunk, amelynek nagy része már 1989. évben devizában esedékes lenne. A magyar vállalatoknál lekötött szerződésállomány után bírósági úton körülbelül 1 milliárd forint kártérítés érvényesíthető. Az elmondottakat összefoglalva a kormány az álláspontját a következőkben fogalmazta meg: 1. A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően, tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt kell megépíteni. Teljes megvalósítása nélkül nem érhetők el azok a műszaki-gazdasági- fejlesztési célok, amelyek a beruházás elhatározását alátámasztották. A koncepció módosítása jelentős kárt okozna. 2. Az ökológiai kockázatokat a minimumra kell csökjanak az üzemeltetés rendelkezésére. 5. Ki kell dolgozni a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer hatásterületén a területfejlesztés fő irányait és- teendőit. Ez ölelje fel az ipar, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a település- fejlesztés területeit. Gondoskodni kell arról, hogy a népgazdasági tervekben e fejlesztések, a mű által nyújtott gazdasági hasznok mielőbb jelenjenek meg. 6. A mű építésének hátralevő időszakára és az üzemelés figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére társadalmi bizottságot indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. 7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett Kutatási és FejleszElmaradt interpellációból hozzászólás lesz Szarvas Andrásné interpellációra készült a bedolgozói jogviszonyokból fakadó adóztatás visszásságait kifogásolva. Az ülésen mégis úgy döntött, hogy most eláll az interpellációtól: — Az interpellációk utolsó napirendi pontként kerülnek sorra — mondja Szarvasné. — Ezt a témát kibővítve hozzászólásként kell majd elmondanom november második felében a következő Országgyűlésen. Időközben a személyi jövedelemadóval és a költségtérítéssel kapcsolatos tervezetmódosítások érvénybe léptek. A költségtérítés mértéke 12 ezerről 24 ezer forintra emelkedett. Ha a bedolgozó keresete nem haladja meg jövedelme 30 százalékát, akkor adómentes. Az új és kedvezőbb feltételek ellenére a probléma mégis élő. A költségterítéshez hivatalos számla szükséges, és az nem biztos, hogy ezt a bedolgozók meg tudják szerezni. Az interpelláció ötletét a Béköt dolgozói adták. Intézkedésre várva megkerestük az adóhatóságokat és az ad hoc bizottságokat is. Villányi elvtárs megígérte, hogy válaszában most is kitér erre a kérdésre. Nálunk, az Uniconnál a bedolgozóknál ez nem akköra gond, mert keresetük nem haladja meg jövedelmük 30 százalékát. A konfekcionális munka ugyanis bonyolult és kevéssé megfizetett művelet. sen 33-35 milliárd forintot tesznek ki. Egy másik számítás szerint a vízlépcsőrendszer teljes körű megépítése és üzemeltetése 2015-ig 35 miillMórd forinit beruházási és üzemeltetési költségen túli bevételt eredményez. Ezzel szemben a nagymarosi vízlépcső elhagyása esetén a beruházási és üzemeltetési költségek — beszámítva a helyettesítő beruházások egyedi megvalósítását is — ugyanezen időpontig 22 milliárd forint többletköltséget okoznának a magyar népgazdaságnak. A gazdasági következmények között számításba kell venni a szerződésmódosításnál várható csehszlovák kártérítési igényt is. Tekintettel a felesleges és előrehozott beruházásaikra, valamint az elmaradó csúcsener- gia-részesedésre és az egyéb hozamokra. A nagymarosi vízlépcső építésével összefüggő magyar—osztrák fővállalkozói szerződés felbontása esetén 2 milliárd schilling (8 milliárd forint) követelésre kelkentend. Ezért mind a beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai szempontok meg kell hogy előzzék a gazdasági érdekeket. 3. Az üzemeltetési alapelvként ki kell mondani, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat. A csúcsraj áratásos üzem a rendszer környezeti kockázatoktól mentes működtetéséhez mindkét oldalon szükséges szennyvíztisztító művek létesítése után kezdődjön el. Kormányközi megállapodásban célszerű a csehszlovák féllel az üzemeltetéshez szükséges környezeti feltételeket rögzíteni. 4. A környezeti hatásokat jelző monitoring (észlelő) rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álltési Bizottságot inidokoiltt szervezni, amely segíti a kutatási munka koordinálását és a kutatási eredmények értékelését. 8. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről a társadalom tájékoztatását folytatni kell, hogy népünk előtt teljes mértékben ismert legyen a mű rendeltetése, működése, társadalmi és gazdasági haszna. \ Stadiimgier István néhány perccel; hat óra után aiz ülést — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Róbertné és Horváth Lajos — benekesiztette. A képviselők pénteken először négy bizottsági előadó összefoglalóját hallgatják meg a beruházással kapcsolatos testületi viták tapasztalatairól, majd az elhangpottaik fellett vitáit nyitnak. Eddig 15 képviselő jelezte felszólalási szándékát. Az országgyűlési tudósításokat Irta: Bede Zsóka ül zászló Erzsébet, a fotókat készítette: Gál Edit.
