Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6., csütörtök o igmuwjdA szünetben iPuja Frigyes, Zahorecz József és Sebesi László- né képviselők 1 tani a különböző tulajdon- formák szervezett együttműködését biztosító vegyes vállalkozások számára. Az állampolgári vállalkozások új formáinak megteremtésével jelentős nyitás hajtható végre az egyéni kezdeményezések ösztönzésében és mozgásterének kiszélesítésében. Olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek nem szabnak gátat az értelmes, az egyén és a társadalom számára egyaránt hasznot hozó üzleti tevékenységeknek, nem kényszerítenek valamiféle túlhaladott, óvatoskodó szabályozás következtében teljesítmény-visszatartásra. A társasági törvény működésének hatására bekövetkező egyik változás az lesz, hogy módosul az állampolgárok gazdasági szerepe, jelentősebb mértékben jelennek meg az egyéni tulajdonon alapuló, kisebb- nagyobb vállalkozások. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepe megmarad, szó sincs arról, hogy az alapvető területeken a társadalmi tulajdont magánkézbe adjuk vissza. Erre vonatkozóan a törvényjavaslat megfelelő biztosítékokat tartalmaz. Kétségtelen tény azonban, hogy a törvény hatására a magánvállalkozás kiléphet eddigi kisegítő szerepköréből, egyes területeken lényegesen felértékelődik szerepe a termelésben és a kereskedelemben. A törvényjavaslat elfogadása nyomán bővülnek a gazdasági tevékenység szervezeti formái. Ez azt a felismerést fejezi ki, hogy a gazdaság sokszínűbbé, tökéletesebbé válása érdekében az egyes részterületek sajátosságaihoz csak változatos, mozgékony, fejlődő, folyamatosan új meg új alakzatokba rendeződő szervezeti és tulajdonosi rendszerrel lehet igazodni, nem pedig egyszer s mindenkorra adottnak tekintett formákkal. Ebben a rendszerben egyaránt helye van az állami vállalatoknak, .a szövetkezeteknek, a különféle vegyes vállalkozásoknak, a külföldi tőke vállalkozásainak, a helyi közösségek, az egyesületek, alapítványok, a hagyományos magántulajdon, és a nagyszervezetekhez kapcsolódó egyéni tulajdon vállalkozásainak. A korábban nem gazdasági célú megtakarításokat most várhatóan a gazdaságba fektetik be, hasznot hozó módon. Az eddig javarészt illegális befektetési formákból származó jövedelem az állam által ellenőrizhetőbbé, és főleg adóztathatóvá válhat. Ehhez természetszerűen az állam törvényeken alapuló ellenőrző szerepét erősíteni 'kell. Sokak fejében megfordul, hogy a megnyíló vállalkozási formák csak a társadalom kisebb része számára elérhetőek, sőt, még az is, hogy a vállalkozók bizonyos köre — hasonlóan némely állami vállalatokhoz és szövetkezetekhez — befektethető vagyona egy részét a jelenlegi gazdálkodási viszonyok ellentmondásainak és joghézagainak kihasználásával, vagy a hiánygazdaság körülményeinek meglovagolá- sával szerezte. A törvényes befektetés ily módon számukra a vagyon „tisztára mosását”, a gazdagodást kínálja, miközben a lakosság többsége számára az életkörülmények egyre nehezebbé, szorítóbbá válnak. A törvényes vagyon befektetéséhez a társasági törvény jogszerű kereteket teremt, s elismeri az ebből származó jövedelmeket. Ezt azonban meg kell különböztetni az említett ügyeskedéstől, amelynek kezelésére, meggátolására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különbségeket az egyének és az egyes lakossági csoportok között is. A jövedelmi eltérések túlzott mértékűvé, társadalmilag el nem fogadhatóvá válását alapvetően az adórendszerrel, illetve az örökösödés szabályozásával kell megakadályozni. Emellett azonban elengedhetetlenül szükség van a jövedelmi aránytalanságok okozta esélykülönbségeket, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők gondjait hatékonyan kezelő „szociális védőháló” kialakítására. A társasági törvény elfogadása a külföld szemében is a reformprogram végrehajtása iránti elkötelezettségünk fontos bizonyítéka. Szándékaink komolyságának, ezáltal a magyar politikának a megítélése tehát a reform valóra váltásával fonódik össze. A reforméval, a megújuláséval, amelynek sikere döntően tőlünk függ, hisz a külső környezet ma ehhez a korábbinál sokkal kedvezőbb politikai feltételeket kínál. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. A vitában négy képviselő fejtette ki a véleményét a törvényjavaslatról. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. II pénzügyminiszter előterjesztése Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot. — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normalizált lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevétel-kiesést számításba véve — csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett ellenérték-adó, a tehergépkocsi-, az autóbusz- járulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ezek együttes értéke 13 milliárd forint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények figyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyarországon kialakult feltételek — a nemzeti jövedelem újraelosztásában kialakult, rövid távon nehezen változtatható arányok — figyelembevételével, sem nem ze tközi összehasonlí fásban nem magas. A nyereségadó a költségvetés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2,5 milliárd forintnak felel meg). Az adót annak természeténél fogva mindenki sokallja, ugyanakkor, ami telik belőle, azt mindenki^ kevesli. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kialakítandó program szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésével. Azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerülnek, felsorolta a kisszervezeteket érintő, az általánoshoz képest fennálló kedvezményeket és fontosabb változásokat: — Megszűnik aiz úgynevezett különadó, ami 7-8 milliárd forintos adókiesés mellett, árbevétel-arányosan mintegy húsz százalékkal javítja az érintett szervezetek árbevétel-növelési lehetőségeit; — A vállalkozói adó jelenlegi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége — az egyéni vállalkozók — nem tartoznak a nyereségadó-törvény hatálya alá, a személyi jövedelemadó rendszerén belül adóznak; — Az ebben a vállalkozócsoportban jellemző negyvenszázalékos nyereségadó érezhetően kisebb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jövedelem- adó; — Húszmillió forint bérköltség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle keresetszabályozás; — A beruházási javakat terhelő ÁFA 100 százalékos visszaigénylési rendszere ebben a szektorban fennmarad; — A nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások tagjai szabad döntésük szerint kivehetik jövedelmüket bérként, az SZJA megfizetése mellett, így a vállalkozások többsége várhatóan nem is fizet nyereségadót; — A vállalkozók a bevitt vagyon hozadékaként még három évig adómentesen vehetnek ki jövedelmet. A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény hatályba lépése után a jelien:léginél kedvezőbb feltételek között működhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség terhére való beruházási lehetőséig (ami egyébként is csak ebben az évben létezik), rtem, csökkenti a‘beruházási kedvet. Kitért arra, hogy az élőmunka felhasználásához kapcsolódó kötelezettségek közül leglényegesebb a társadalombiztosítási és a nyugdíj járulék. — Az ezen a területien meglevő lényeges különbségek megszüntetése, a járulékfizetéssel arányos ellátások, szolga Itatások nyújtása az adótörvényhez ugyan, kapcsolódó, de attól függetlenül elvégzendő feladat. A társadalombiztosítási járulék felfogásunk szerint tehát nem adó, hiszen a járulékfizetéssel szemben közvetlenül társadalombizto- sítálsi ellátás, szolgáltatás áll. Mint ismeretes, elhatároztuk, hogy 1989. január 1- jétől! a társadalombiztosítás rendszere önállósul, leválik a központi költségvetésről. Állásfoglalás szüleitett arról is, hogy a társadalombiztosítási járulék a jövőben jövedelemközpontosító szerepelt nem tölt be, a költségvetésen kívüli alap ellátási feladataival arányban álló járulékot szedhet be. A járulék mértéke tehát függetlenné válik az adómérDeák Gábor államtitkár, a magyar olimpiai csapat vezetője Grósz Károlynak: ... és amikor Darnyi Tamás ráfordult az utolsó ötven méterre... Grósz Ktíroly és Berecz János: — Na, mi van a'táskában? Dlsóházból felsőházija Mielőtt bárki azt hinné, hogy Parlamentünk alsó- és felsőházra szakadt volna, megnyugtatjuk: ez alkalommal nem valamiféle belső szervezeti változásról van szó. A honatyák eddig az úgynevezett alsóházban foglaltak helyet, ám — mint tudjuk — a régi ülésterem megérett a felújításra. Ezért egy éven keresztül — az átalakítás ideje alatt — a felsőházban ülésezik a testület. Itt ugyan kevesebb a hely, de nemcsak ezért telt csordultig a tanácskozóterem. Megpezsdült a parlamenti élet, a képviselőkön kívül egyre több kül- és belföldi kíváncsi arra: mi is történik a mai Magyarországon, hogyan folyik a munka a haza házában? Az új helyszínen merőben szokatlan eseménnyel kezdődött az őszi ülésszak. Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke — szakítva a szigorú hagyományokkal — elsőként a Szöulból hazaérkezett magyar sportolókat üdvözölte a Parlament nevében. Azokat, akik méltóképpen helytálltak, elismerést, tekintélyt, dicsőséget szereztek hazánknak a világ sportolóinak nagy találkozóján. És — mint elhangzott — holnap este ismét az olimpikonoké lesz a főszerep: a Parlament kupolacsarnokában ünnepélyes fogadás keretében köszöntik őket és edzőiket. téktől', abban dönteni sem az adórendszerrel egyidejűleg kell. Lényegében adókedvezmény — még ha formálisan nem is így jelenik meg — az amortizációgyorsítás lehetősége, hiszen a többlet- amortizációt teljes egészében fejlesztésre lehet fordítani, az automatikusan kisebb nyereség ezáltal kisebb nyereségadó befizetésével jár. A gyorsított amortizáció a szerkezetátalakítási program céljait szolgálva az állóeszközök műszaki megújulásának gyorsítását segíti. Változatlanul hetvenszázalékos adókedvezményben részesül a kutatási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fejlesztési célú — a költségek terhére elszámolható — ráfordítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jövedelmezősége. Továbbra is mód van a kutatási-fejlesztési ráfordítások 10 százalékának beruházásként történő fel- használására. A jelenlégi vállalati jövedelemszabályozásban alkalmazott megoldással egyezően a törvényjavaslat a nyereségadó-fizetés előtti tartalékolást nem teszi lehetővé. Annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett mező- gazdasáigi szervezetek kialakult pozíciója ne romoljon,, a íz átmenetről szóló törvény lehetővé fogja tenni, hogy az 1988. december 31-én: meglevő bruttó tartalék ösz- szegét adózás nélkül vagyonúkba helyezzék. Ez nem kis összeg, várhatóan mintegy 8-9 milliárd forint. A vállalati jövedelemszabályozás többi alanya a tartalékot kötelezően befizeti adóként. Ettől a mezőgazdasági szervezetek esetében azért térünk el, mert ezt indokol-ják a mezőgazdaság speciális gazdálkodási adottságai, az időjárási tényezők és az árak alacsony jövedelemtartalma miatti fokozottabb gazdasági érzékenység. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek révén a vállalkozók adózott ered menyüket'növelhetik vagy csökkenthetik, tartalmazza a vagyon szerkezetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségválltozás és a vagyon véfltozás közötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyarapításban való személyi érdekeltség kialakítását. Növeli a gazdálkodó szervezetek döntési szabadságát az a tény, hogy a szociális és kulturális ráfordítások elszámolásánál megszűnik minden eddigi kötöttség, mindenki maga határozhatja meg a jóléti, szociális, kulturális kiadásair nak mértékét. A törvényjavaslat több egyszerűsítést, kevesebb adminisztrációt igénylő előírást tartalmaz. — A nyereségadó-törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban, konzisztens, a megszüntetett és a még megszü ntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosításokkal a javaslatot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre. A vitában három képviselő szólalt fel. Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött; a képviselők csütörtökön folytatják a váilálkoizásii nyereségadó törvénytervezetének megvitatását. Az országgyűlési tudósításokat .írták: Bede Zsóka és László Erzsébet. \A fotókat Gál Edit készítette.
