Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6„ csütörtök Orosházi levél Címzett: a Magyar Rádió elnöke A Kossuth rádió 1988. szeptember 28-án az Esti magazin adásában, majd ezt követően a 22 órai Hírvilágban és 1988. szeptember 29-én a Szegedi Körzeti Stúdió Alföldi krónika adásában tudósítás hangzott el az Orosházi Üveggyár pártbizottságának 1988. szeptember 28-i üléséről. • Ezek a tudósítások, különösen az első a bevezetőjével együtt azt tartalmazták, hogy pártbizottságunk az amerikai—magyar vegyesvállalat létesítésével szemben foglalt állást. Ezek a tudósítások természetesen megütközést váltottak ki a hivatalos szervekben és a közvéleményben egyaránt, és további téves kombinációkat indítottak el. 1988. október 4-én rendkívüli pártbizottsági ülést tartottunk, ahol meghallgattuk a 28-i ülésünkön készült hangszalagot, majd a tudósítások hanganyagát. Miután az elhangzottakat újból ellenőriztük, úgy döntöttünk, hogy az alábbi állásfoglalást juttatjuk el önhöz. Az említett tudósításokkal szemben leszögezzük, párt- bizottságunk kezdettől fogva dokumentálhatóan támogatta a vegyesvállalat létrejöttét. Már az 1986. december 8-i határozatunkban az előkészítő munka gyorsítását kezdeményeztük. Legutóbb az 1988. szeptember 2-i ülésünkön úgy határoztunk, hogy a gyár stratégiai jellegű döntéseinél a vegyesvállalat létesítésének elsőbbséget kell biztosítani. Az október 4-i ülésünkön az első napirendi pont keretében gyárunk igazgatója az Üvegipari Művek részvénytársasággá való átszervezése mellett vegyesvállalat előkészítésének helyzetéről tájékoztatta a pártbizottságot. A tájékoztatóhoz hozzászólók a gyári belső előkészítő munka tudatossága, szervezettsége fokozása mellett foglaltak állást. Mindezek alapján bizonyított, hogy az Orosházi Üveggyár pártbizottsága mindvégig és jelenleg is híve és támogatója a vegyesvállalat létesítésének. Ezzel teljesen ellentétesek voltak az elhangzott tudósítások és azok hatása ma még fel nem mérhető politikai és gazdasági kárt okozhat, akár népgazdasági méretben is. Mindezekből kiindulva üzemi pártbizottságunk felkéri önt, hogy közlemény formájában hozzák nyilvánosságra állásfoglalásunkat, hogy ezzel a tudósítás negatív politikai, gazdasági hatását mérsékeljük. A gyár igazgatója is úgy nyilatkozik, hogy a vegyesvállalattal szembeni állásfoglalást sem a pártszervek, sem a dolgozók nem juttatták el hozzá. A tudósítás második fele, ami a pártbizottsági ülés harmadik napirendi pontjának vitájából indulatoktól fűtött megnyilatkozásokat ragadott ki, a testületünket és annak egyes tagjait nem a megfelelő színben tünteti fel. Formáját, tartalmát nem tekintjük elfogadhatónak. Azonban a vita formája sem volt elfogadható. Ezért is határoztunk úgy, mint a tudósításban is elhangzott, hogy rendkívüli pártértekezletet hívunk össze a pártbizottság egységének, munkastílusának megméretésére. Ennek megállapításairól, határozatairól tájékoztatni fogjuk Önöket, hogy amennyiben segíteni akarnak a rólunk kialakított méltatlan kép megváltoztatásában, megtehessék azt. Az üzemi pártbizottság megbízásából Lovas Julianna, Juhász Elemér az üzemi pártbizottság titkára igazgató Undies lenő előadása Szarvason Magyarországon nincs politikai válság Mondjon le a kormány? Kinek a javára? Tegnap Szarvason a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karának előadótermében az ifjúsági napok keretében Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője tartott előadást. A zsúfolásig megtelt előadóteremben — ahol Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára is megjelent — a hallgatók aktuális belpolitikai és ideológiai témákról hallhattak érdekfeszítő tájékoztatót. Mi is érdekli manapság az utca emberét? Az eltelt hónapok alatt több információ zúdult ránk a' bel- és külpolitikában egyaránt, mint korábban — ha kis túlzással is — évtizedeken keresztül. Sok kérdésben politikai választ tudnak a szakemberek adni, miközben ezekre ideológiai válasz nincs. A tulajdonviszonyok változása például nemcsak napi politikai, hanem fontos ideológiai kérdés is. Ha évekkel ezelőtt feszültséget éreztünk, vagy megoldatlan problémákat — mondta az előadó —, létrehoztunk egy kutatócsoportot, amely arra keresett tudományos választ, hogy például a megadott időszakban mi az ifjúság legnagyobb problémája. Pedig erre egyszerűbben lehetett volna és pontosabb választ is kapni, ha megkérdezzük a szomszéd gyereket. És mi erre a tudományos vizsgálódásra több millió forintot fordítottunk. Hetek, hónapok óta észleljük a társadalmi feszültséget. Vannak, akik politikai válságról beszélnek, sőt, megkockáztatják, hogy ugyanilyen feázültség érződött az ’56-ban kirobbant ellenforradalom előtt is. Talán nem kell túlságosan magyarázni, hogy Magyarországon napjainkban semmiféle politikai válság nincs. Harsogja a tévé, a rádió, és írják a lapok a különböző szervezetek megalakulását. Gondolok itt az Üj Márciusi Frontra, a FIDESZ-re, a Magyar Demokrata Fórumra és másokra. Túlzás lenne azonban ettől a jelenségtől pánikba esni, politikai válságot jelezni, vagy ellenforradalmi támadástól tartani. Ahhoz a tényhez, hogy új szervezetek léptek színre, hozzá kell szoknunk. Tudomásul kell venni, hogy a párt versenyhelyzetbe került, és amit eddig nem kellett, most vállalni kell, politikai párbeszédet kell folytatnia. Véleményem szerint jobb, hatékonyabb programokkal a párt elöl maradhat ebben a versenyben. Igaz, az utóbbi években elkényelmesedtünk, ahhoz piedig hozzá sem szoktunk, hogy új nézetekkel kell szembenéznünk. Meggyőződésem, hogy ezek nem veszélyeztetik az ország politikai stabilitását. Legfeljebb a hangulatunkat rontják. Űj, számunkra szokatlan politikai kultúrával is találkozunk. Harsogják például a tüntetéseken, hogy mondjon le a kormány. És ha lemondana? Kinek adja át a helyét? Kinek a javára mondjon le? Meggyőződésem, hogy mindenekelőtt az erőviszonyokból kell kiindulni. Jelen pillanatban viszont nincs olyan meghatározó szervezet, amely a párt erőviszonyán változtatni tudna. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy nyugodtan ülhetünk a babérjainkon. A 810 ezer párttagot fel kell ráznunk és mozgósítanunk egy valóságos politikai párbeszédre. Hatalmas erőt jelent ez a párttagság. Ha politikai válság nincs is, kétségtelen, hogy tapasztalni hangulati válságot, aminek több oka van. Talán a legfontosabb ok az, hogy tovább romlott az élet- színvonal, és tizenvalahány ezer munkanélküli van az országban. Ez jelent számunkra igazi problémát, amit sürgősen meg kell oldani. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy sokan nem értik a változásokat. Azt például, hogyan jutott az ország ilyen nehéz helyzetbe. A felvett kölcsönöket hova tettük, mire költöttük, és hogy hogyan fizetjük vissza, végképp nincs tudomásuk. Az emberek azt az ígéretet kapták, hogy rövid idő múlva könnyebb helyzetbe kerülnek. Ez nem következett be, így az akkori vezetőség elvesztette a szavahihetőségét. Az ok világos: minden titokban, a nép kirekesztésével történt, nem folytak viták a nyilvánosság előtt. Most érthetően mindenki tudni szeretné, hogyan és mikor tudunk kilábalni a mélypontból. Azt hiszem, erre senki sem tud ma pontos választ adni. Egy átmeneti időszak következik, amit a korábbi gazdasági ’hibáik miatt át kell vészelnünk. Ha nem tudunk kiutat találni, gazdasági szakadékba zuhanunk. De honnan és kitől vegyünk el, mely rétegek rovására? Sokan szajkózzák, hogy a hadi 'kiadásokat kellene csök- kentenünk. Csakhogy a kérdés nem ilyen egyszerű. A hadi kiadásokról csak a nemzetközi összefüggések figye-1 lembevételével lehet felelősen nyilatkozni. Andics Jenő a továbbiakban a pórt belső életével foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy meggyorsultak a párton belüli folyamatok: — Az elmúlt hónapok alatt sokat behoztunk a történelmi lemaradásból, de nem mindent. A .párton belül is új programok vannak kibontakozóban. De figyelembe kell venni, hogy nincs olyan probléma, amelyet pár hónap alatt meg lehetne oldani. Évtizedes reflexeink nem tűnnek el néhány hónap alatt. Egy másik kérdés, ami az emberek többségét manapság érősen foglalkoztatja: legyen, vagy ne legyen többpártrendszer? Bevallom őszintén, nem tudok arra válaszolni, hogy egy- vagy többpártrendszer legyen-e a szocializmusban. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden társadalmi réteget képvisel, ezért — ha a kérdésnek ezt az oldalát nézem — nem tudom, hogy van-e szükség többpártrendszerre. Mondták nekem a párton- kívüliek, hogy ők eddig hátrányos helyzetben voltak. Azt kérdeztem, hogy kihez képest? Hiszen a pártban a közelmúltban általában a vezetőség döntött el mindent, a tagság p>edig csak a bélyeget fizette. A többpártrendszer az én felfogásom szerint nem elsősorban elméleti kérdés, hanem gyakorlati. Egyelőre viszont nem tudok arról, hogy jelentkezők lennének egy új párt, vagy pártok megalakítására — fejezte be tájékoztatóját Andics Jenő. A kétórás előadás után kérdéseket tettek fel a KB osztályvezetőjének. A kérdezők többnyire az előadásban elhangzottakra tértek vissza, lettől eltérő volt az a felvetés, hogy jó lenne a hiánycikkeket csökkenteni, hiszen az országban sok mindent nem lehet kapni. Andics Jenő válasza: — A hiánycikkek száma sajnos csak nőni fog, hiszen 31 milliárddal csökken az állami támogatás összege. Másfelől a hiánycikkek számának csökkentését az is nehezíti, hogy adósságállományunk apasztására bizonyos cikkeket kénytelenek vagyunk még a hazai piac rovására is külföldre szállítani. A következő kérdező arra volt kíváncsi, hogy megvalósul-e a leszerelési program. — A 90-es években Magyarországon várhatóan csökken a hadsereg létszáma. Ez némi kiadáscsökkenést jelent, ami azonban sajnos, nem számottevő. Többen arra voltak kíváncsiak, igaz-e a hír, amely szerint az emberi jogok romániai megsértése veszélybe sodorhatja a két ország biztonságát. — Nem tudok arról, hogy a világban van még két olyan ország, ahol olyan természetű feszültségek lennének, mint Magyarország és Románia között. De a problémát politikai eszközökkel kell megoldanunk. Egy felszólaló arra volt kíváncsi, hogy büntetés-e, ha valaki érdemei elismerése mellett nyugdíjba vonul? — Nehezen lehet megmondani, hogy a múlt elkövetett hibáiért kit lehet felelőssé tenni, hiszen a döntések zömét csoportok, és nem egy-két személy hozta. Ügy gondolom, hogy sajtónyilvánosság kell ahhoz, hogy a hibát elkövető vezető féljen attól, hogy kipellengérezik. Köztudott, hogy nyugaton is ettől félnek a legjobban. Többször kérdezik tőlem, hogy miért nem vonják felelősségre azokat, akik ebbe a helyzetbe sodorták az országot. Azért, mert mint említettem, nem egy-két ember hozta a döntéseket, és sokszor kényszerpályákon mozogtunk. A találkozó Andics Jenővel kötetlen beszélgetéssel folytatódott, ami a kora esti órákban ért véget. Béla Vall Ügyészségi vádirat a volt igazgaté ellen Szemle a gátakon — Sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettével vádolja az ügyészség Lakatos Gyulát, a Kner Nyomda gyamaend- rődi üzemének volt igazgatóját — közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel. A Szarvasi Városi Ügyészség a nyomozás befejezése után soron kívül vádiratot nyújtott be Lakatos Gyula ellen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Szarvasi Városi Bírósághoz. A vádirat szerint az Európa Könyvkiadó 1986. és 1987. évben megrendelte a Kner Nyomda gyomaendrő- di üzemétől a „Magyarország és Erdély képekben” című könyvet. A háromkötetes garnitúra mindkét évben 900 forintos áron került kereskedelmi forgalomba. A nyomdák gyakorlatában elfogadott eljárás, hogy a megrendelt mennyiségen felül — elsősorban a hibás termékek kijavítása vagy kicserélése miatt — többet gyártanak. Az említett kiadvány nyomtatása során öszszesen mintegy 500-600 garnitúratöbblet keletkezett. Lakatos Gyula igazgató a többlet példányok felhasználását szabályozó utasításokat súlyosan megsértette, mert a kereskedelmi úton történő értékesítés megkísérlése helyett önhatalmúlag elajándékozta a készlet egy részét. A vádirat szerint 297 garnitúra könyvet 200 ezer forintot meghaladó értékben ajándékozott részben az üzem dolgozóinak, részben kívülállóknak. A volt igazgató megszegte a szervezeti és működési szabályzatban a térítésmentes munkák en- gédélyezéséről szóló rendelkezést is. A vállalat igazgatója arra jogosult, hogy a nyomdai dolgozók részére — selejtanyagból, munkaidőn túl — alkalmi kiadványok készítését engedélyezze. Lakatos Gyula a számára biztosított jogkört túllépve 1987. évben hozzájárult ahhoz, hogy kívülállók részére térítésmentesen meghívót és más nyomdai szolgáltatást végezzenek. Ezáltal a nyomdát 34 200 forint bevételkiesésből keletkező hátrány érte. Árvízvédelmi szemle kezdődött a hét elején a Kö- rösv.idéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén dr. Goda Péter igazgató vezetésével. Több mint 400 kilométernyi első- és másodrendű árvízvédelmi töltést kell alaposan szemügyre venni, és a hozzátartozó műtárgyaikat. Az idén az elsőrendű árvízvédelmi töltésekből összesen 170,9 kilométernyi épült ki korszerű méretekre, és ezzel először lépik itt át a bűvös 50 százalékos arányt, ami országoson 66 százalékos. Ugyancsak az idén a Fekete-Körös jobb piarti töltéserősítési beruházási programjára közel 6 milliót költöttek. Ezzel az összeggel a teljes beruházás értéke meghaladta a 85 millió forintot! Ez évben tovább folytatódott a Kettős-Körös bal oldali töltéserősítési munkájának második üteme, ami 24 millió forintba került. Az árvízvédelmi művek fenntartására az idén 41 millió forint jut. Az igazgatóság területén levő 240 kilométer folyószakaszból 75 kilométer már szabályozott, részben szabályozott 16,8 kilométer, és mintegy 15 kilométernyit kellene még szabályozni. A folyószabályozási művek fenntartására az idén 15 millió forint áll rendelkezésre. Ebből egyebek között meg kell oldani a békési duzzasztó korrózióvédelmét, a bokányi vízlépcsőépület felújítását, valamint a kö- rösladányi duzzasztó kezelő- épületének hőszigetelését. Egyebek mellett ezekről kaptak tájékoztatást a tegnapi, szerdai árvízvédelmi szemlén a résztvevők, köztük Tóth Sándor, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főelőadója, Kerekes Kálmán, a szeghalmi pártbizottság első titkára. Gelegenya József, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának munkatársa, és Varga Istvánná, a Szeghalmi Városi Tanács elnöke, akik a szeghalmi szakaszmérnökség területén szemlélték meg a gátakat. Ma. csütörtökön a gyulai szakaszmérnökségen folytatódik a szemle, majd holnap, pénteken értékelik a felkészülés és az árvízvédelmi művek szemléjének tapasztalatait. Kép, szöveg: Béla Ottó A biharugrai halastavak biztonságos vízellátását szolgálja a sebes-körösi fenékgát
