Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-28 / 258. szám
1988. október 28., péntek o Ülést tartott a megyei NEB (Folytatás az 1. oldalról) ződéseket 1984-ben kötötték. A bírósági kereseteket 1985- ben indították. Azóta megszületett az első és a másodfokú ítélet, amely új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot. Könyvszakértői vélemény is többször készült. Jelenleg a legújabb első fokú bírósági döntést az érintettek ismét megfellebbezték. A termelőszövetkezetnek a három éve kiszállított, illetve legyártott, de át nem vett kazánok miatt 56 millió forintos kára keletkezett. Az is kiderült: a mostani szankciók aligha alkalmasak a szerződéses fegyelem megtartására, szilárdítására. Ha valamelyik cég kötbérez, akkor a monopolhelyzetben levő vállalat elfelejt szerződést kötni, nem szállít, és a készterméket sem veszi át. Így járt a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, amikor sikerrel indított kártérítési pert, több millió forintos értékben, a Konzumex Külkereskedelmi Vállalattal szemben. Ezután megszakadtak a szerződéses kapcsolatok. És nem a füzesgyarmatiak hibájából. Egyébként is, meglehetősen alacsonyak a kötbérösszegek. Egyszerűen nem éri meg pereskedni. Ezt példázza a következő eset is. A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat szinte egyetlen esetben sem adta át a szerződésben megállapított időben a lakásokat, kötbért viszont a beruházók nem jelentettek be. Szavatossági jogaikat is csak akkor érvényesítették, ha a lakástulajdonosok ezt kérték az OTPtői. A népi ellenőrök felvetették: indokoltnak látják a gazdasági bírságról szóló jogszabály módosítását. Érthetetlen például, hogy a megyei főügyészségnek és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak miért nincs joga közvetlenül gazdasági bírság kiszabását kezdeményezni. Ezt csak a legfőbb ügyész, vagy a KNEB elnöke teheti meg. Kétségtelen, ezeknek a megállapításoknak a nggy része visszaköszön, el lehetett volna mondani 10-15 évvel ezelőtt is. A felszólalók érveket és ellenérveket vonultattak fel igazuk elfogadtatására. A bizottság egyetértett abban, hogy ez a vizsgálat a jelenségeket tárta fel, egyszer a kiváltó okokat is meg kellene nézni, elemezni. Ugyanis Magyar- országon nincsenek igazi piaci viszonyok, túlteng a hiánygazdálkodás, a jogszabályok nem a reálfolyamatokat tükrözik, inkább a régi, direkt irányítási rendszer részei. A vállalati önállóság jegyében a gazdálkodó szervezetekre kellene bízni, miként járnak el partnereikkel szemben. Mások azon a véleményen voltak, hogy az igazi piaci viszonyok között is kötnek szállítási szerződéseket, a hiányos teljesítést ott ist szankcionálják. Nálunk is nagyobb figyelmet kellene fordítani a korrektségre, a szervezettségre, a szerződéses fegyelemre. Végül a jelentést egyhangúlag elfogadták. (seres) Tankönywersenyeredményhirdetés Az 1988/89-es tanévre készült tankönyvek előállításában részt vevő nyomdák versenyének eredményhirdetését és díjkiosztó ünnepségét csütörtökön rendezték meg a Művelődési Minisztériumban'. Az értékelés szerint a tankönyvellátás színvonala bár elmaradt az előző évekétől, a jelenlegi gazdasági, anyagellátási gondok ellenére jónak ítélhető. Az általános és a középfokú oktatáshoz szükséges tankönyvek csaknem mindegyike időben elkészült. A tankönyvverseny elbírálásánál figyelembe vették a nyomdák vállalási készségét és a munkák összetettségét !is. linkéi Péter, a Művelődési Minisztérium kiadói főigazgatóságának vezetője adta át az elismeréseket. Kiemelkedő munkát végzett az Alföldi, a Nyírségi és a Pécsi Szikra Nyomda. A 11 díjazott vállalat, valamint a budapesti Fényszedő Központ képviselői összesen 1 millió 150 ezer forint jutalmat vehettek át, s megkapták a Művelődési Minisztérium dicsérő oklevelét. A szakkiadók a Borsodi, a Széchenyi, a Szegedi és a Kossuth Nyomda munkáját értékelték a legmagasabbra. A ,.Magyarország tudományos felfedezői” cimű új állandó kiállítás megnyitásával egyidejűleg a közelmúltban múzeummá avatták az érdi Magyar Földrajzi Gyűjteményt. Képünkön székely szoba Változást vagy változatlanságot A következő levelet kaptuk — az Orosházi Üveggyár pártbizottságának 6 tagja, 13 alapszervezeti titkára, 48 párttagja aláírásával — azzal a kéréssel, hogy lapunkban közöljük. A kérésnek — bár a címzettek a gyár kommunistái — eleget teszünk egyrészt, mert megítélésünk szerint ezzel segítjük az üveggyárban kialakult helyzet jobb megismerését, másrészt, mert hasznosítható tanulságokkal szolgál mások számára is. Megjegyezzük, hogy a felhívással és annak sokszorosításával a gyár igazgatója is egyetértett, az üzemi pártbizottság pedig úgy döntött, hogy a felhívást az összehívandó üzemi pártértekezlet hasznosítsa. Elvtársak! Változó világban élünk, körülöttünk minden mozgásban van. Az ország törekszik gazdaságát felélénkíteni, külföldi tőkét behozni, vegyes vállalatokat létesíteni. Pártszervezeteinknek segíteni kell ezt a folyamatot. A gazdaság erősödése érdekében másfajta, a korábbitól eltérő politizálásra van szükség. Ma, akik a változatlanságot akarják és ennek rendelik alá befolyásukat, azok lényegében a párt fő irányvonalával, céljaival helyezkednek szembe. Napjainkban sok mindent újra kell értékelni. Csak józanul, indulatoktól mentes reálpolitikával érhetjük el céljainkat. Pérttagjaink tetteket és nem szólamokat várnak! Elvtársak! Az elmúlt hetekben többféle írás, rádióriport és tv-nyilatkozat hangzott el a gyár helyzetéről, az üzemi pártbizottság egységéről. Véleményünk szerint a valóság helyes megítéléséhez az érem mindkét oldalát ismerni kell — ezt a tényt szem előtt tartva adjuk közre írásunkat. Határozott álláspontunk, hogy kell gyári pártértekezlet. Mit várunk tőle? Először, hogy tárja fel a pártbizottságon belüli viszály okait, amely oda vezetett, hogy gyári pártértekezlet összehívása vált szükségessé. Lássa a tagság egyértelműen, hogy kik a felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért. Változzon a pártbizottságunk politikai irányvonala. El kell szakadni a régi módszerektől, legyen vége a hatalmi harcoknak, egyes személyek a testület neve mögé bújva ne tudják egyéni érdekeiket a közösség rovására érvényesíteni. Dolgozni szeretnénk békességben egymás marcangolása, kikezdése nélkül. Másodszor, olyan összetételű pártbizottságot szeretnénk, amelynek titkára és tagjai önálló véleményű, egyéni arculatú emberek és nem egyes csoportok érdekeit kiszolgáló testületi tagok lennének. Javasoljuk a pártbizottság titkárát és a párt- bizottság tagjait — demokratikus jelölőbizottsági előkészítő munka után — újra választani. Harmadszor: teljes nyilvánosságot akarunk a pártmunkában. Párttag és párton kívüli egyaránt legyen azzal tisztában, hogy milyen munkát végez a pártbizottság; egyes kérdésekben mi a testület álláspontja. Az alapszervezetek folyamatosan ellenőrizhessék, hogy az ő testületi tagjaik hogyan politizálnak; van-e véleményük és milyen. Legyen a szervezeti szabályzat maradéktalanul érvényesítve, ne lehessen a hatalom birtokában elnyomni azokat, akik eltérően mernek véleményt nyilvánítani. Nagyobb demokratizmust, kisebb centralizmust akarunk. Elvárjuk továbbá az új testülettől, hogy korrekt kapcsolatot építsen ki a gyár igazgatójával, a társadalmi szervekkel és felsőbb pártszerveinkkel egyaránt. Gazdasági törekvéseink, érdekeink védelme, munkakörülményeink javítása szorosabb partneri kapcsolatot igényel a szakszervezettel. A jövőben a szakszervezeti munka segítése, támogatása a párt egyik legfontosabb feladata kell hogy legyen. Az együttműkdés legyen a cél, ne a másik fél lejáratása. Negyedszer: az őszinteség, a nyíltság, a bizalom előbb a gyárban legyen megteremtve, azután mutogassunk felfelé. A kibontakozást előbb az Orosházi Üveggyárban kell megvalósítani — nekünk, nem másoknak. Egységet akarunk, a szavak és a tettek egységét. Ne a „húszoldalas” ma- gyarázgatások motiválják a párttagok véleményét, hanem az a munka, amit végzünk, az a cél, amelyet magunk elé tűzünk. Nem a szépen és hosszan beszélő, hanem a cselekvő emberekre van szükség. Előadás a szocializmus megújításáról Politikai klub foglalkozást tartottak tegnap délután Békéscsabán, a városi pártbizottság agitációs és propaganda központjában. „A szocializmus megújításénak problémái” címmel dr. Fábián György, a Szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa tartott előadást. Napjainkban mind az ideológiai vitáikban, mind a közvéleményben, s így a propagandáiban is sürgető igény egy, a szocializmus valóságát komolyan figyelembe vevő jövőkép kidolgozása. Csakhogy ez korántsem könnyű feladat — mondotta az előadó. Sokáig nem akarták tudomásul venni, hogy válaszút elé érkezett a szo- Cialiifzmus. Először csupán gazdaságilag közelítették meg a kérdést, erre próbáltak magyarázatot adni, de a nyolcvanas évek elején egyértelműen kiderült: a szocializmusnak ez a működési modellje teljesítőképességének a végső határához érkezett, gazdasági, társadalmi és politikai értelemben is. Itt nemcsak a sztálinista modell csődjéről van szó, hanem a felülről vezényelt társadalmi formáció alkalmatlanságáról. Tehát, ha a szocializmus fenn akar maradni Közép-Kelet Európában, akkor a kihívásokra válaszolni keil. Egyáltalán, reformálható-e a szocializmus? — tette fel a kérdést és válaszolt is rá. Feltétlenül qnegújítható, de csak komplex módon. A gazdaságii reformon kívül szükség van az ideológia, a politikai intézményrendszer megújítására is. Nagyon fontosnak tartja, hogy okulva a múlt hibáiból, a gazdaságot és az ideológiát ne rendeljék alá a politikának. Szólít a demokratikus szocializmusról, a szocialista gazdasági modell reformjáról, értelmezéséről, a szocialista piacgazdaság szerepéről, a homogén hatalomgyakorlás szükségességéről', az autonóm állampolgári tudatról. a párt megújulási törekvéseiről. S. S. „az ősök sírjai avatják az országot h'azává” Anatole France Csöndes nyüzsgés a temetőkben; rendezgetjük a sírokat, rendezgetjük az emlékeket. Tűnődve ballagunk, szemlélődünk. A kép nagyon változó, még egy-egy temetőn belül is: emitt ápolt bukszussor, fák, rendezett sorok, sok-sok virág. De a régi és még régebbi sírok, nagy időket átélt fejfák sok helyen már-már mcgközelíthetetlenek. Gs háborúk hőssé nőtt közkatonái, mind összebékülve a múlt időben — az utókor gyarló emlékezete szerint ápolt, vagy elhagyatott sírhalmok alatt. Gs sivár betonerődítmények százszámra, néhány szál virág helyett vagyont érő csokrok, koszorúk, márványlapok a kerítések tövében, szemétdombok — az állam- polgári fegyelem és tisztelet csúfos jelei, példázván, hogy nagyon is gyarlók, esendöek vagyunk. Íme, temetőink, általában és a teljesség igénye nélkül. S hogy milyenek egy-egy településen, mennyit tudtak áldozni mostanában a rendben tartásukra? Ezt nézték meg munkatársaink; Tóth Ibolya Békéscsabán, Szőke Margit Gyulán, Csete Ilona pedig Orosházán. Felsővéginek is, meg Beré- nyi útinak is nevezik a csabaiak ezt a nagy , temetőt. Látszik, hogy az utóbbi években sokat áldoztak rá; aszfaltutak épültek, méltó ravatalazót emeltek. Fák között vezet az út, itt is, ott is ismerős névre, nagy névre figyelhet föl a látogató. Jobbra nyugszik Achim L. And- dás, nem messze, balra a mai Rózsa Ferenc Gimnázi- , um hajdani első igazgatója. "Nevek, amelyek ma már a megyeszékhely múltjának lapjairól ismertek; az ipar- fejlesztő Rosenthal, a mai István malom egykori tulajdonosa. A Berényi úti evangélikus temető egy a Békéscsaba közigazgatási területén található 21-ből, s e 21 közül 7 az úgynevezett lezárt temető. A többi 14 közül 2 a tanácsi kezelésű: a gerlai és az egyik mezőmegyeri, a többi egyházi kezelésben van. A városi tanács gondozza a hősi temetőket, az 1914-ben, az 1944-ben elesettek sírjait, a szovjet hősi temetőt. A ’80-as évek elejére aggasztó állapotba jutottak a temetők, majd a ’80-as évek derekától — nem utolsósorban tanácsi segítséggel — kezdett javulni a helyzet, kerítések, utak épültek. Külön szót érdemel a tervezett új köztemető ügye. Az Orosházi út végén létesülő új köztemető használatbavételét 1994—95-re tervezik, s a már előkészített 10 hektár mellé az idén újabb 5 hektár területet vettek ki művelésből. fásítanak, rendezik a területet, kerítés épül, odavezették a vizet, összesen ebben az évben 2 és fél millió forintot költöttek rá megyei támogatással. Gyulán az utóbbi 3-4 évben jelentősen javult a temetők állapota. A református ótemetőben például ravatalozó épül az egyház- község erejéből és megyei tanácsi támogatással, a városi tanács .pedig rendbehozatta a temetőhöz vezető utat. Emellett más fejlesztések is voltak. A Szentháromság temetőben megépültek a belső főutak, így a körforgalom biztosított. A városi tanács és a temetkezési vállalat rendbehozatta a ravatalozót. A város általános rendezési terve a koleratemető mellett jelölte ki az új köztemetőt. Jelenleg készül az általános rendezési terv felülvizsgálata. Ennek során mérlegelik, hogy a működő temetők területét lehet-e tovább bővíteni. Ha nem, akkor új köztemetőt kell létesíteni és helyét kijelölni. * * * Orosházán az Alvég temetőben békés csend honol. A megszokottnál több ember ténykedik a sírok körül. Gál Bálintné apósa sírját rendezgeti, majd a szomszédos virágágyásokat szabadítja meg a gaztól. — Nem rokon, de rossz volna a lelkiismeretem, ha a közeli sír gazos maradna. A temetőnek ez a része dicséri magamagát — mondja elégedetten az asszony. Pár száz méterrel odébb idős nénit pillantok meg. — Csodálatos ez a csokor! — Az uram sírjára viszem, aki 12 éve halott. Az édesanyámat 1945-ben temettem, a vasútároktól nem messze. Oda már nem vihetek virágot, mert az a rész megközelíthetetlen. Nézzen csak el arra, csupa sutymó, csupa gaz! Micsoda szégyen! Valóban. Előkelő tisztaság az egyik oldalon, áthatolhatatlan dzsungel a másikon. — A megállapítás helyénvaló — tájékoztat Gyarmati István evangélikus lelkész —, az ötven év alatt elhanyagolt temetőt öt év alatt nem lehet helyrehozni. Megkezdtük mi a bozót irtását, de ez a munka nem megy egyik napról a másikra — mondja. — Üj temetői rendet alakítottunk ki, új személyzettel dolgozunk. A városi tanáccsal közösen fásítunk. Iskolák, intézmények segítik munkánkat. Mokri Sámuel — az első magyar búzanemesítő — sírját például a mezőgazda- sági szakközépiskola diákjai gondozzák. A kórházalapító dr. László Elekét a városi' kórház dolgozói tartják rendben. A felsorolás természetesen nem lehet teljes. A város temetőiben a kősivatag ellensúlyozására törekszik a tanács, és ennek érdekében lombos fákat ültet, növeli a zöldterületet, folyamatban van az utak további építése. * * * Befejezésül hadd idézzük a gyulai református egyház- község vezetőjét, Nagy László esperest, mert amit temetőink állapotáról mondott, az nemcsak a gyulaiakra, de valamennyire érvényes: „Sokan példásan rendben tartják a sírokat. Gyönyörű a sok élő virág. Ez is a legszebb ... Sajnos, mai temetkezési kultúránk a kő- halmazokat szaporítja. Pedig ez veszélyes dolog, mert a holtak kertje elembertele- nedik...”
