Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

1988. október 4., kedd

o

Egy hónap hangulata

a szakszervezeti információ tükrében — szeptember

Az alábbiakban közöljük a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának szeptember havi információs jelentését, melyet a Szakszervezetek Országos Tanácsához továbbítottak.

Belpolitika

Fokozódó türelmetlenség, aggodalom és elégedetlenség jellemzi a bérből és fizetésből élők hangulatát. Csak a rájuk rakódó terhek növekedését tapasztalják, és nem értik, mi az oka annak, hogy a kedvező irányú elmozdulást nem érzékelik sem a gazdaság, sem pedig a társadalmi élet területén. A közelmúlt belpolitikai eseményei, a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos vita, a megdöbbenés erejével ható sztrájkok, a nyilvánosság előtt zajló nézetkülönbségek összecsapásai felkavarták a kedélyeket, indulatokat hoztak felszínre. Sokak értetlenül állnak a történésekkel szemben, a bizonytalanság és a döntések megbízhatóságát kétlő bizalmatlanság érzésének hatalmába kerültek.

,,A társadalmunkban végbemenő változásokat lassúnak tartják dolgozóink. Nem látják azt a dinamikus mozgást, amit a társadalmunk megmentése érdekében végre kell hajtani. A régi szervezeti egységek és azok felépítése szinte mozdulatlanságba dermedt. A megújulásra alkalmatlan szervezetek és személyek továbbra is helyükön maradtak, élvezik mindazokat az előnyöket, amiket kiépítettek maguknak. Dolgozóink véleménye szerint, ha a különböző szervezetekben fölöslegesen eltartott munkaerő a termelő munkában venne részt, ha az eltartottból önfenntartó lenne, ez államunk önköltségcsökkenésében pozitívan tükröződne.’’ (Körös Volán, B.-csaba)

„Vajon a kormány ura-e a helyzetnek, nem látja-e jobbnak a közhangulatot, mint amilyen az valójában? Többen felvetették azt is, hogy nagyon szép beszédek hangzanak el (Grósz Károly, Németh Miklós, Be- recz János), de a gyakorlatban szinte semmi változást nem éreznek, csak napról- napra rosszabb a helyzet.’’ (Szeghalmi ÁG)

„Grósz elvtárs bányásznapi beszédében elhangzott áremeléssel kapcsolatos kijelentések elégedetlenséget váltottak ki. Dolgozóink már régóta várják a beígért fordulatot, életszínvonaluk javulását, s nem értik, hogy még mindig az ő nadrágszíjukat kell összébb húzni. A jövőre tervezett áremelkedések azt igazolják, nekik lesz nehezebb. Mikor lesz váltó7 zás?” (Üveggyár, Orosháza)

„A kormányprogram szavahihetőségében csalódtak a dolgozók. Az árakat a kormány nem tudja tartani, ugyanakkor a jövedelemadó a többletkeresetet fékezi. Nekünk bízni kell a kormányban, csakhogy, úgy látszik, jelenleg a kormány kapkod, és ez nem vezet jóra, bizalmatlansághoz vezet.” (Körösi ÁG, Gyoma- endröd)

„Az év elején a dolgozók nagy része bizakodott a kormány megújulási programjában, a reformpolitikában. Ma már azok is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán vannak-e olyan szakemberek a kormányban, akik előre ki tudják számítani, hogy milyen hatásai lesznek az elkövetkezendő időszakban e politikának. Sokan felvetik a kérdést, vajon tudták-e az országgyűlési képviselők tavaly, hogy mire adják szavazatukat, akik az adótörvényt elfogadták. A dolgozók bizalma megrendült a kormány hitelében.” (HVDSZ-titkár súg)

„Elkeseredve hallgattuk Medgyessy elvtárs nyilatkozatát, hogy a gazdasági egyensúlyt, csak az életszínvonal további romlásával lehet helyrehozni. Ezek szerint sem a vállalatokat, sem a beruházásokat nem tudják kézben tartani, hogy egy kis pénzt onnan is át tudnának a gazdasági helyzet javítására irányítani.” (Patex, Békéscsaba)

A szakszervezeek megújulási koncepciójának vitája kapcsán kritikus hangvételű véleményekről, viharos vitákról adnak számot az információs jelentések. Többen számon kérik a korábbi hibás döntésekkel való egyetértést, az erőtlenséget, és sürgetik a határozott, harcos, eredményeket is felmutatni tudó érdekvédelmi munka érvényesülését.

„Igaz, a kormányprogram esetében a mozgalom már nem a régi séma szerint fejezte ki véleményét. Nem hangzott el az egyetértünk, támogatjuk, de elhangzott, hogy tudomásul vesszük. Talán nem kellett volna.” (VSZ, KÜF, SZB)

„Amennyiben a szakszervezeti mozgalom nem képes látható és eredményes tevékenységet produkálni, abban az esetben a szavak, az elgondolások nem sokat fognak érni. Szükség van a tettekre, a cselekvések, az elképzelések azonnali megvalósítására. A tagság bizalmát ebben az esetben meg lehet nyerni, és mint szervezett erőre, továbbra is lehet számítani.” (HVDSZ MB)

„Ki a felelős azért, hogy a kereskedelemben ennyire alacsonyak a bérek, a kereseti arányok, holott a szakszervezetek ezeket a gondokat mindig jelezték. Elérkezett az idő, hogy a szakszervezet ne csak javasoljon, hanem követeljen. Nem elég ezeket az észrevételeket csupán továbbítani a központba, a feltett kérdésekre a tagság választ vár.” (KPVDSZ MB)

Ellentmondásosan ítélik meg a decentralizálási törekvéseket. Vannak, akik a nagyobb önállóság hiányával magyarázzák — főként a gazdálkodó szervezetek — mozdulatlanságát, mások viszont úgy ítélik meg, hogy ebből a helyzetből csak egy erős, célirányos központi irányítás képes kimozdítani az országot. Az utóbbi felfogást jól reprezentálja a Gyomaendrődi Körösi ÁG véleménye: „Miszerintünk

nagyobb a pozícióféltés, mint a tenniakarás. Hiszen egy fél év alatt semmi nem változott a fejekben, és az összefonódásokban sem. Po- zícióféltésböl nem mernek, és nem is akarnak lépni, kezdeményezni. Központi elv és irányítás szükséges itt, mert dolgozóink nem látnak semmilyen változást.”

Nem tartjuk jónak, hogy a pártfőtitkári tisztség együtt van a kormányelnöki tisztséggel. A párt szerepe háttérbe szorul. Kiábrándultság van a párttagság körében is, még jó, hogy ebben a helyzetben a szak- szervezet hallatja a hangját. Félő, hogy a hangadók ragadják kezükbe a kezdeményezést, mert a jelenlegi helyzetben könnyen lehet a parázsból tüzet csinálni, hiszen az elégedetlenség robbanásig feszültté teszi a levegőt, sőt, még a jó gondolkodású embereket is megkavarja.” (Körösi ÁG, Gyo- maendrőd)

„Ügy érezzük, hogy a szakszervezet csak nem tud bizonyos kérdésekben (áremelések tömkelegé, táppénzszabályok módosítása) partner lenni. Megfelelő törvényes eszközökre — törvényre — van szükség, hogy az érdekvédelmi tevékenység eredményes legyen.” (MÁV,

Vontatási Főnökség, Békéscsaba)

Az elégedetlenség fő oka az életkörülmények vártnál nagyobb mértékű romlása, az állandósult áremelések, az alacsony bérezések, a teljesítményeket fékező személyi jövedelemadó-rendszer, illetve a korrekció szükségességének, a felismerés ellenére történő halogatása. Ezzel összefüggésben nagy visszhangot és vegyes érzelmeket váltottak ki á sztrájkmegmozdulások.

„Dolgozóink megdöbbenéssel hallgatták a híreket. Nagyon sokan az idősek közül nem hitték volna, hogy a szocializmus építésének 43. évében idáig fajulnak a dolgok. Dolgozóink a sztrájk tényét vegyes érzelmekkel fogadták. Voltak, akik helyeselték, voltak, akik azt mondták, ilyen alapon az ország nagy része sztrájkolhatna. A helyzet dolgozóink körében is nagyon feszült, hiszen az árak egyik napról a másikra emelkednek, és a munkaidőn túl szerzett jövedelmek hasonlóan kerülnek adózás alá.”

„Középpontban a bányászok munkabeszüntetése állt. A kormány engedményeket tett, de kérdés, hogy meddig lehet engedni. A vasutas dolgozók is kifogásolják, hogy a törzsgárdajutal- muk, illetve a jubileumi jutalmak nem őrizték meg nettó értéküket — kihez forduljanak.” (MÁV Vontatási Főnökség, Békéscsaba)

„Nem tartjuk jónak a sztrájkokat, mert ha ez napirenden lesz, akkor talán itt is Lengyelország lesz, ez pedig most, ebben az országban nem hiányzik.” (Körösi ÁG, Gyomaendrőd)

„A bányászok sztrájkjával kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy azt az új adórendszer kapcsán felmerülő feszültségek váltották ki, amely nemcsak a bányászokat terheli. Ezeknek a feszültségeknek a levezetésében egységes szakszervezeti fellépést várnak. Érthetetlennek tartják, hogy a személyi jövedelemadó népgazdaságra káros hatásainak többszöri megfogalmazása ellenére a felszámolásra intézkedések nem történtek.” (MEDOSZ MB)

„A bányászok és a gyomaendrődi nyomdászok munka- beszüntetésével kapcsolatban az a dolgozóink véleménye, hogy ha a szakszervezet jobban képviselné a dolgozói érdekeket, akkor erre nem került volna sor.” (Körös Volán, Békéscsaba)

„A pécsi bányászok sztrájkja meglepte és váratlanul érintette dolgozóinkat, hiszen a szezonidőszak alatt — a lakosság érdekében — hónapokon keresztül ők is dolgoznak szombaton és vasárnap is. ök is igazságtalannak tartják az adózási rendszert, de kérdezik, hogy minden szakma külön-külön fog sztrájkolni emiatt?” (ÉDOSZ M. titkárság)

„A bányászsztrájk elérte célját, de ilyen címen sok terület dolgozói megtehetnék ugyanezt.” (Patex, Békéscsaba)

„A bányászok sztrájkja sokakat foglalkoztat. Nem tartották helyesnek a gyors megoldást, mert ilyet a vasutasok is kérhetnek, vagy kérhettek volna, amikor felvették a jóval kevesebb összegű törzsgárda-elismeré- sek jutalmát.” (VSZ KÜF, Békéscsaba)

„Dolgozóink nem értik, hogy Medgyessy elvtárs A Hét című műsorban adott nyilatkozatát milyen információkra alapozza. Annál is inkább, mert ezen a vidéken a dolgozók nem azért nem kívánnak dolgozni, mert sok a pénzük, hanem azért, mert a munkájuk túlzottan elértéktelenedik az adó miatt.” (MÁV, Vontatási Főnökség)

Az áremelések a legfőbb negatív hangulati tényezők

TQI-uyilatkozat a Békés megyei tsz-ek leveléről

A TOT elnöksége hétfői ülésén foglalkozott a Békés megyei termelőszövetkezeitek hozzá intézett nyílt levelével, amelyet a napilapok is közöltek. A levélben — minit ismeretes — egyebek között kifogásolták aiz agrártermelőket hátrányosan érintő adó- és árintézkedéseket, az agrárolló tűrhetetlen megnyílását, és azt a kiszolgáltatottságot, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel, a feldolgozókkal és a bankokkal szemben.

Ezzel kapcsolatban Eleki János, a TOT főtitkára az MTI munkatársának elmondotta: a levélben leírtak korántsem ismeretlenek, ezekkel rendszeresen foglalkozik az érdekképviseleti szerv, megoldást keresve és kutatva a kibontás kozás útját. Olykor eredményesen teszi ezt:, máskor — vitában és küzdelemben — alulmaradva, figyelembe véve a realitásokat, esetenként pedig meg nem értéssel1 találkozva. Olykor a kompromisszum jelenti a megoldásit. A levelet, amelyet a TOT illetékesei tanulmányoznak, a továbbiakban részletesen elemzik a területi tsz-szövetségekkel folytatott konzultációkon. Az elnökség ezután alakítja ki végső álláspontját,, amelyet eljuttat majd a kormányzati szervekhez is.

A főtitkár elmondottamár korábban elhatározták, hogy még az idén kibővített TOT-ülósen — amelyre a 21 területi szövetség képviselőit is meghívják — az idei eredmények .ismeretében, meg,tárgy alják mindazokat a jelenségeket és folyamatokat, amelyek ebben a levélben ás kifejezésre jutották.

Újabb értékekkel gazdagodott Vésztő-Mágor

egyike. Ezzel összefüggésben sürgetik a bérreform mielőbbi megvalósítását, a reálbérek értékének megőrzését, a torz bérarányok felszámolását, és főként a főmunkaidő keresetéből való tisztességes megélhetés biztosítását.

„Változatlanul téma az árak emelése. Általánosan úgy ítélik meg, hogy ez a kormány tehetetlensége, mert a bajok megoldását az árak emelésében, az inflációs politika vitelében keresi.” (MEDOSZ MB)

„Az árakat a kormány nem tudja tartani, ugyanakkor a jövedelemadó pedig a többletkeresetet fékezi. Hát mit tegyen a dolgozó, aki csak bérből él?” (Körösi ÁG, Gyomaendrőd)

„Felháborítónak tartják dolgozóink, hogy a MÁV személy- és áruszállítás díjának változását tervezi, amikor így is kevés az utasa. Ez elsősorban ismételten az átlagembert sújtaná. Ilyen hangulatban nem tűnik célszerűnek az árak emelése, bár ezt már többször hangoztattuk — eredménytelenül. A műtrágya árának emelése a későbbiekben az élelmiszerek árának emelkedését vonja maga után. Az ilyen hírek hallatán a felháborodás fokozódik, a hangulat, a munkakedv romlik gyárunkban.” (Üveggyár, Orosháza)

„A hangulatot befolyásolják a megnehezedett életkörülmények. Minden hónapban visszatérő téma az áremelkedés. Mind nagyobb rétegnek van megélhetési gondja, ez látható a segélykérelmek növekvő számából is. A bérpolitika reformját sürgősen meg kellene oldani." (Körös Volán, Békéscsaba)

„Olyan bérpolitikára van szükség, amely a teljesítmények javítását szolgálja, és biztosítja a főmunkaidőben végzett tevékenység elismerését.” (VSZ KÜF, Békéscsaba)

Sokan felháborodásuknak adtak hangot a beiskolázási költségek mértéktelen növekedése miatt. „A szeptemberi beiskolázások során felmerülő kiadások mértéke megdöbbentette az érintetteket. Az iskolaszerek ára olyan mértékben növekedett az elmúlt évhez viszonyítva, hogy azt már elviselhetetlennek tartják a jelenlegi megélhetési, kereseti viszonyok mellett.” (MEDOSZ MB és mások)

„Kifogásolják dolgozóink a magas beiskolázási költségeket. Sokan jegyzik meg, hogy hol van az az idő, amikor azt hirdettük, hogy a szocializmusban a tanítás ingyenes.” (HVDSZ M. titkárság)

A bős—nagymarosi vita az érdeklődés középpontjában áll. Megoszlanak a vélemények a vita tárgyában, de egységesek abban, hogy a kérdést szakembereknek kell eldönteniük, nem pedig népszavazásnak. ,,Ezt a vitát a megállapodások idején kellett volna lefolytatni. Többen felvetették, hogy a viták mögött politikai manipuláció húzódik.. A környezetvédelem túlhangsúlyozásával éppen az igazi okokat, a felelősséget akarják a közvéleményre hárítani.” (MEDOSZ MB)

„Ha már a kormány eldöntötte, hogy Bős—Nagymarost folytatni kell, akkor már fölösleges ilyen nagy nyilvánosságot adni neki. Az energiát már arra kellene fordítani, hogy minél jobban valósuljon meg, hogy maradjon pénz a beruházásnál a környezetvédelemre is.” (Szeghalmi ÁG)

„Annyit beszélnek erről a bős—nagymarosi beruházásról, hogy mindenki azt hiszi, hogy ez is egy másik Adria-vezeték, egy másik Recsk ... Kinek van igaza? öntsünk tiszta vizet a pohárba!” (VSZ KÜF, Békéscsaba) (Folytatjuk)

Barsi Dénes szobránál

(Folytatás az 1. oldalról)

terén véghezvittek, bizonyítva, hogy az itt élők tudják, a kulit,úr,áira fordított ösz- szeg csak annyiban elszórt pénz, mint a vetőmag: új élet terem belőle — mondotta befejezésül Gyulavári Pál.

A szalag átvágása és a szobrok leleplezése után, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Dunai Tiborné, Kovács Sán- dorné, Kristóf Tiborné múzeumi dolgozók, Szocialista Kulit,únáért kitüntetésben részesült Medgyesi Pál régész.

A résztvevők ezután megtekintették az őskori részt, amely Közép-Európában az eigy,ettem olyan hely, ahol több évezred egymásra épült kultúrája látható. Az újkő- ko,r , időszám, ításumk előtt 3400 évvel', a rézkor időszámításunk előtt 2300 évvel, a középső bronzkor leletei időszámításunk előtt 1300 évvel keletkeztek. Mintegy 8 méter mélységben, egymásra épülten mutatja be a küOkfóber első napjaiban . megkezdte működését a Magyar Hírlap Könyvek Szerkesztősége. A kiadói váffial'- ko,zásról, s terveikről tájékoztatták az újságírókat a szerkesztőség vezetői szerda délelőtt a Magyar Sajtó Há- zában..

Az új kiadó a magyar társadalomban és a viliágban végbemenő változásokat kívánja nyomon követni, s politikai, történelmi témájú

lönböző .korok megmaradt tárgyi emlékeit.

Az ünnepség után Komáromi Gábort, a* nagyközségi tanács elnökét arról kérdeztük, mi lesz a következő lé- ipés.

— Hosszú távra tervezünk, de úgy, hogy minden esiztendőban gazdagodjunk valamivel. Tovább szeretnénk bővíteni a szoborparkot, s jelentős politikusiak mellszobrát is szeretnénk elhelyezni, remélhetőleg nem is a távoli jövőben. Fokozatosam megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek révén nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi érdeklődést is fel tudjuk költeni Vésztő-Mágor iránt. A turisták, köztük elsősorban a Nyugat-Európából érkezők előszeretettel keresik fel az jülyein és ehhez hasonló kultúrál is értékű emlékhelyeket. Szeretnénk, ha a jelenlegi évi 50 ezer látogató megduplázódna és á'külföld is megismerné ezt a páratlan értékű együttest.

könyvek ben összegezni. Első önálló kötetük, Joszif Sztálin dokumentumpoirtréja a napokban került a boltokba. A közeljövőben kiadják Já- sízi Oszkár: Magyar kálvária, magyar fölitámadiás című munkáját, valamint Ságvári Endre húgának, dr. Ságvári Ágnesnek az emlékiratait. Riportkömyvet jelentetnek meg a Kanadában élő magyar háborús bűnös, Firnita Imre peréről is.

Sajtótájékoztató a Magyar Hírlap Könyvekről