Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

NÉPÚJSÁG 1988. október 25., kedd Megnyílt az ASTA világkongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) latok bővítését, ezen belül idegenforgalmi megállapo­dás aláírását. Az Egyesült Államoknak komoly gazda­sági érdekei fűződnek a tu­rizmus bővüléséhez. Az ide­genforgalom elősegíti a né­pek közötti jobb megértés, bizalom kialakítását is — mutatott rá üzenetében Ro­nald Reagan, végül. sikeres munkát kívánt a kongresz- szus résztvevőinek. Az ünnepség befejezése­képpen Beck Tamás keres­kedelmi miniszter és Charles Cobb, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterhe­lyettese szándéknyilatkozatod írt alá a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről. A megállapo­dás szerint a két ország il­letékes szervei a jövőben előmozdítják a hazai vés nemzetközi turizmussal ösz- szefüggő információk cseré­jét, az utazási irodák közötti együttműködést, s az idegen- forgalommal kapcsolatos kö­zös oktatási programok meg­valósítását. A megnyitóünnepséget kö­vetően Grósz Károly újság­írók kérdéseire villáminter­jút adott. Elmondta, hogy hazánkban az idegenforgal­mi fejlesztések sorában ki­emelt fontosságot kapott a minőségi turizmust szolgáló gyógy-, valamint kongresz- szusi turizmus. Különös fi­gyelmet fordítunk a szállo­daépítési program felgyorsí­tására. Ebben számítunk a külföldi tőke közreműködé­sére is. Jó néhány cég ér­deklődik magyarországi ide­genforgalmi befektetések iránt, egyebek között az Egyesült Államokból, Nagy- Britanniából, Ausztriából, az NSZK-ból, sőt még a Koreai Köztársaságból is. Nemrégiben kezdték meg egy magyar—finn szálloda építését Budapesten, a Dráva utcában, s a napokban te­szik le az alapkövét a ma­gyar—svájci tőkével _ épülő Thermal Hotel Aquincum- nak. Két nagy-britanniai céggel előrehaladott tárgya­lások folynak, s úgy tűnik, hogy egyesült államokbeli vállalatok is hamarosan be­kapcsolódhatnak a budapesti szállodaépítési programba. Részletesebb információt a miniszterelnök erről nem adott, mondván, még nem fejeződött be a versenytár­gyalás, s az üzleti korrektség titoktartásra kötelezi. Any- nyit mindenesetre elárult, hogy a Deák tér, a Madách tér és a Vár-kioszk területé­ről van szó, sőt — ha sikerül megkapnunk a Bécs—Buda­pest világkiállítás rendezésé­nek jogát — szó van egy, az Óbudai-szigeten építendő szállodai komplexumról is. Az amerikai partnerek to­vábbi telekjavaslatokat kér­nek. ugyanis bíznak abban. hogy a magyar—amerikai légiközlekedési kapcsolatok megerősödésével erőteljesen fellendül a két ország kö­zötti idegenforgalom. A nap további részében a kongresszus küldöttei plená­ris ülésen vettek részt, majd ' délután folytatódtak az üz­leti tárgyalások és tapaszta­latcserék az A-pavilonban vasárnap megnyílt idegen- forgalmi kiállításon. A kongresszus rendezői nagy figyelemmel gondoskod­nak arról, hogy a résztvevők- höz a legapróbb információk is eljussanak. Megállapodást kö­töttek például a Magyar Pos­tával, s ennek alapján a kong­resszus ideje alatt kétféle mű­sort is sugároz a Magyar Te­levízió az ASTA-kongresszus mintegy hatezer résztvevője számára. A vendégek választ­hatnak az ASTA-Vision prog­ram, illetve az Official Airline Guides (OAG) társaság The World of Travel elnevezésű programja között. Az előbbit a televízió 43-as csatornáján su­gározzák, naponta reggel 6 és 8 óra között, délután 17 és 18 óra között, valamint 23 órától. Az OAG műsorát az 51-es csa­tornán lehet fogni, 6-tól 8-ig, valamint 17-től 19 órádig. Pén­teken, azaz a kongresszus utolsó napján mindkét adó csak 6-tól 8-ig sugározza mű­sorát. A Danubius rádió az osztrák Blue Danube-bal kö­zösen naponta kétszer, reggel és este másfél-másfél órányi angol nyelvű műsort sugároz az ASTA-kongresszus résztve­vőinek. Több kiadványt is megjelen­tetnek a kongresszus idején, így például a Hungary Today című lapot, amely bemutatja Magyarország idegenforgalmi kínálatát, és a turizmus gazda­sági kérdéseivel foglalkozik. Elcsúsztak a csúszópénzen Az utóbbi idők egyik leg­keresettebb hiánycikke — köztudomásúan — a fa­gyasztóláda. Ahogy monda­ni szokás, egyeseknek „tér­dig kopott a lába”; mind­hiába jártak egyik boltból a másikba. Azt már -keve­sebben tudják, hogy időn­ként azért volt ebből az ol­csónak nem mondható ter­mékből. Csak éppen nem mindenkinek . . . A Békés megyei Rendőr­főkapitányság gazdaságii ren­dészetére bejelentés érke­zett: a csabai áfész Kétegy- házi úti MÜÁRT boltjában csak azok juthatnak hűtő­ládához, akik a forgalmi árat — hálából — megtold­ják néhány száz, vagy ezer forinttal. A gyanútlan ér­deklődők kérdésére a bolt- vezetőhelyettes, Miklya Já­nos és Szabó András eladó határozott „nem”-mel vála­szolt. A vevőnek tehát leg­alább a „nem leszek hálát­lan”, vagy a „hasonló felté­telekkel, mint X. Y.” — nyo­matékkai kellett megerősíte­nie szándékát. Ebben az esetben ugyanis — ha nem volt hűtőláda a raktáron — a vevő nevét, telefonszámát felírták és az áru megérkez­tével rögtön értesítették. Így jutott fagyasztóládá­hoz egy dobozi illetőségű férfr, akinek Miklya János megjegyezte: ha tud olya­nokról, akik keresik a fa­gyasztóládát, szerez nekik, 2000 forint hálapénzért. Október 13-án jött is egy’ vevő — ugyancsak Doboz­ról —, hivatkozván ismerő­sére és bedobta a „hasonló feltételekke.r-t, az ügylet megkönnyítésére. Néhány nappal később megkapta a hírt: jöhet a fagyasztóládá­ért. A boltvezető-helyettes a raktárba vezette, megmutat­ta az árut, mire a vásárló megjegyezte: sok az a 2000 forint — de végül fizetett. Kiment a kocsijához a fa­gyasztóláda áráért, amikor megjelentek a rendőrök, akiik a már említett beje­lentés alapján érkeztek a helyszínre, hogy ellenőrizzék a hiánycikk körül kialakult állá pótokat. Miklya János a rendőrségi kihallgatáson bevallotta, hogy az év eleje óta adják „drágábban” a fagyaszt óllá­dát, emlékezete szerint 25-30 esetben- kaptak a vevőktől 500, 1000, 2000 forint hála­pénzt. Azt is elismerte, hogy akik nem erősítették meg majdani hálájukkal vásár­lási szándékukat, nem kap­ták a keresett termékből. A történethez csupán any- nyiit: a rendőrségi bejelen­tést az a dobozi vásárló tet­te, aki október 13-án — már a hatóság tudtával — kipróbálta a vásárlást. Csak ő nem hagyta magát meg­vesztegetni, s azt tette, ami­vel- a leggyorsabban lebuk­tathatok a „fagyasztólédás esetek”. Az ő tette legyen példa a jövő vásárlói szá­mára! L. E. Mi történt a Kamié előtt? A szokásosnál is gyakrab­ban csengett a gyulái rend­őrkapitányság ügyeleti tele­fonja a hét végén: a Béke sugárúton alakult csoporto­sulásról érdeklődtek: a he­lyiek körében terjedt a pletyka, a rémhír, miszerint rendzavarás, verekedés is volt, egyesek megsérültek, mert a gyulai diszkóba járó fiatalok összekaptak a Sar­kadról jött, döntően cigány­fiúkkal és lányokkal. Valójá­ban mi történt péntek este Gyulán? — kérdeztük dr. Zleovszki Mátyás rendőr őrnagyot, a Gyulai Városi Rendőrkapitányság vezetőjét. — Valóban volt csoporto­sulás, de összeütközésre nem került sor. Az ügynek ter­mészetesen az előzményét is ismerjük — válaszolta dr. Zleovszki Mátyás. — Né­hány hónapja rendszeresen járnak Sarkadról a cigány­fiatalok a gyulai szórakozó­helyekre. Azóta sajnos, meg­romlott a diszkók hangulata; többször kaptunk már olyan bejelentéseket, hogy a két település fiataljai verekedé­seket provokálnak. Október közepén az ügy komolyra fordult; a gyulaiak az egyik sarkadi fiatalembert alapo­san helybenhagyták, a ko­csiját is összetörték. Közben olyan információk jutottak a birtokunkba, hogy a sarkadiak 21-én akarnak bosszút állni a történtekért. Tudták ezt a gyulaiak is, és sorra mozgósították egymást a „fogadtatásra”. Erre még időben felké­szültünk, és igyekeztünk megelőzni, de legalábbis csí­rájában megfékezni a na­gyobb rendzavarást. Járőre­ink a Gyula—Sarkad közötti útvonalon folyamatosan el­lenőrizték a gépkocsikat. Fi­gyelmeztetni és visszakülde­ni akarták azokat, akikről gyanították, milyen céllal utaznak Gyulára. Ilyenekkel azonban nem találkoztak. Péntek este 8 óra körül 50-60 fős csoport gyűlt ösz- sze a Béke sugárúton, a Komló étterem környékén, a sarkadiak fogadására. Köz­ben kisebb párharc alakult ki, de azzal szinte egyidőben megjelentek a rendőrségi gépkocsik, és intézkedés nél­kül feloszlott a társaság. Akiket vártak, nem jöttek el, ezért körülbelül fél 9 tájban újra összesereglett a csoport, és elindult a vasút­állomás felé — közben a létszámuk 150-200 főre gya­rapodott. Az úton egyébként semmiféle rendzavarás nem volt. A sarkadi vonat érke­zéséről lekéstek ugyan, de a sarkadi fiatalok nem is jöt­tek a vonattal, sőt, a későb­bivel sem, aminek érkezésé­re egyébként újra kimentek (igaz, már kevesebben) a gyulaiak. Meg kell jegyez­nem, hogy a csoport nem politikai indíttatásból vonult végig az utcákon, és mind­végig fegyelmezetten visel­kedtek. A fiatalok végül az Ibolya presszóban kötöttek ki, s nem sokkal később békésen feloszlott a társaság. — Kicsit a jövőre gondol­va: elképzelhető, hogy az ügy ezzel még nem fejező­dött be. Hogyan készül fel a rendőrség az elkövetkező hetekre, hónapokra? — Szeretnénk minden ha­sonló esetet megelőzni. Pró­bálunk beszélni azokkal az úgynevezett „vezéregyénisé­gekkel”, akik az ilyen cso­portokat mozgósítják. Ter­mészetesen gyakrabban el­lenőrizzük a szórakozóhelye­ket, főleg a Komlót, és ha ez utóbbiban nem áll vissza a rend, javasolni fogjuk a diszkó megszüntetését — fe­jezte be dr. Zleovszki Má­tyás. Népfrontesték Szarvason A HNF Szarvasi Városi Bizottsága — a megújulás szellemében — új módon erősíti kapcsolatát a lakos­sággal. A négy belterületi és a négy külterületi népfront­testület, valamint az ott élő választópolgárok egyegy es­te összejönnek, hogy a kör­zetük és a város ügyes-bajos dolgairól beszélgessenek. Minden egyes alkalommal vendég a település új ta­nácselnöke, dr. Szántosi An­tal is, aki örömmel használ­ja ki a lehetőséget az embe­rekkel való találkozásra. A negyedéves elnöklés. az álta­lános tájékozódás után a la­kosság véleményére is kí­váncsi, élénken érdeklődik a gondok iránt. A jelenlevők pedig még szívesebben be­szélnek ezekről. Látják, hogy van értelme a javaslatok, problémák ismertetésének, mert első kézből kapnak rá választ, illetve jutnak köl­csönös hasznos információk­hoz. Ezeken a népfrontesteken a város kommunális ellátá­sának fejlesztéséről esik a legtöbb szó: gáz-, víz-, szennyvíz-, úthálózat stb. Meglepően jó az érdeklődés és az aktivitás. A lakosság szívesen vállal áldozatot, ha annak értelmét látja. Igaz, az alacsonyabb nyugdíjasok nagyon nehezen tudnak megbirkózni a jelentős költ­ségeket igénylő gáz- és csa­tornahozzájárulással. Sok társadalmi munkát is vállal­nak, főként a városi tanács­tagok szervezésének követ­keztében. Javasolták viszont a teho megszüntetését. Ugyanakkor a problémák­ról is nyíltan beszélnek a választópolgárok. Nehezmé­nyezik, hogy a tanácsi appa­rátus dolgozói késedelmesen intézik a lakosság ügyeit, s nem hangolják össze a mun­kát. Gyakran téves informá­ciókat adnak a tanácstagok­nak is. (Pl. „Már megrendel­tük a munkát!” — holott er­re csak hónapok múlva kerül sor.) Kifogásolják a hangne­met is. Szóban és írásban is felületesen válaszolnak az ügyfeleknek. Nem látják tisztán, hogy nem a tanácsi hivatalnokok a népképvise­leti hatalom helyi képviselői, hanem a választott testüle­tek. Régi, rossz beidegződés alapján a testületek fölötti „hatalomnak” képzelik ma­gukat, nem pedig a tanácsi testület határozatai és a fel­sőbb rendelkezések kulturált végrehajtóinak. A jelenle­vők sok elkeserítő példát említettek: rendreutasító pa­pírokat mutattak a tanács­elnöknek. Ezek a népfrontestek a la­kosság bizalmának élő meg­nyilvánulásai, őszinték és nyíltak az emberek: előre­mutató indítványaik egyben bizonyítékai annak, hogy fel­tétlenül szükséges találkoz­ni, beszélgetni, véleményü­ket meghallgatni, a tényle­ges bajokat orvosolni. Mind a tanácselnök, mind az el­nöklő népfrontvezetők na­gyon hasznosnak találják a kezdeményezést. Az új ta­nácselnök sok muníciót kap a további — már a követ­kező évekre is szóló — vá­rosfejlesztéshez, az appará­tus munkastílusának javítá­sához. Ezért fejezik ki kö- szönetüket a tisztségviselők a választópolgárok támoga­tásáért, bizalmáért. Hazafias Népfront Szarvasi Városi Bizottsága Többségük szolgáltatást teljesít A megye kisiparosainak tevékenységéről tárgyaltak Megyénk kisiparosai — csaknem hatezren —. meg­határozó szerepet töltenék be Békési megye gazdasági élet éb en. Szolgálta tás aik ka 1 társadalmi szükségletet elé­gítenek ki. A megye kisipa­rosainak bruttó teljesítmény­értéke — folyóáron számítva — 1987-ban megiközel (tette a 2,1 milliárd forintot. Rész­arányát tekintve, még min­dig az építőipar a meghatá­rozó, a termelési érték mint­egy felét ez az ágazat adja, bár az utóbbi három évet tekintve az összértékből való részesedése csökkenő ten­denciájú. Többek között ez hangzott el a Békés Megyei Tanács Termelési és Ellátási Bizott­ságának a minap a Kiosz Megyei Titkárságán megtar­tott, soron következő ülésén, melynek témája a megye k i »ipa rosa i nak tevéken y ség e vol-t. Az ülés különös figyel­met fordított a kisiparosok­nak a lakásépítési program megvalósításában való rész­vételére, valamint a lakos­sági szolgáltatásban betöltött szerepére. Győrfi Károlynak, a TEB elnökének megnyitó szavai után, mivel szóbeli kiegészí­tés nem volt az írásos tájé­koztatóhoz, azonnal a kérdé­sek következtek. A TEB tag­jai közül heten tettek észre­vételt, és kérdéseket a kis­iparosok megyei tevékenysé­giével kapcsolatban. Ezek kö­zül ilyenek szerepeltek, hogy a társasági törvény milyen hatást váltott ki a kisiparo­sok körében? A lakásépíté­sek csökkenésével együtt várható-e minőségi változás az építőiparban? A kisipa­rosok a könyvelési munkáik­ba mennyire vonják be a számítógépek adta köny- nyebbségeket? A kérdésekre a válaszokat Bordiné Szilágyi Ilona, a Kiosz Békés megyei titkára adta meg. — Békés megye kisiparo­sai nem kisvállalkozók. Ezért rájuk nem is vonat­kozik’ a társasági törvény. A hatezer kisiparos 80 száza­léka 60 ezer forint alatt adó­zik. A fennmaradó kisebb­ség pedig rendkívül bizal­mat lám a vállalkozással kap­csolatban. Amíg nem tisztá­zódik, hogy a bevitt vagyont hogyan lehet kivenni a vál­lalkozásból. s visszamenőle­ges érvényű jogszabályok je­lennek meg, addig nehéz a kisiparosokat ilyen, bizony­talanságba bellevinni. A magánliakásépítési igé­nyek csökkenése még nem érezhető a kisiparosok köré­iben, de amíg kereslet lesz az építőipari kisiparosból, addig minőségi változásra alig lehet számítani. Bár eh­hez hozzá kell! tenni azt is, hogy azoknak az anyagok­nak nem kifogástalan a mi­nőségük; amelyekkel a kis­iparosok kénytelenek dolgoz­ni. A különböző személyi szá­mítógépek — melyek egyre inkább elérhető áron kapha­tók — csak akkor válhatnak a kisiparosnak igazi segítő­társává, ha a:z azon elkészült adatokat elfogadják a fel­ügyeleti. szervek, adóhatósá­gok. A megye kisiparosainak helyzetéről szóló ülésen hoz­zászólt még Klaukó Mátyás, az MSZMP- Békés Megyei Bi- zozottsá-gának osztályvezető­je és dr. Tóth János, a me­gyei tapács ipari osztályá­nak vezetője is. Megemlítet­ték, hogy a megye kisiparo­sainak helyzetével közel sincs olyan nagy gond, mint országos szinten.. A kisipa­rosok megtartását a kistele­püléseken pedig a helyi ta­nácsok támogathatják majd, mert ehhez a megyei tanács is megpróbál segítséget nyúj­tani. A TEB végül is úgy fog- iáit állást, hogy a megye kis­iparosairól készült tájékoz­tatót az ülésen elhangzott kiegészítésekkel együtt java­solja a megyei tanács végre­hajtó bizottságának megkül­deni. B. A. Hát ezt még gyakorolni kell!

Next

/
Thumbnails
Contents