Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
1988. október 25., kedd A Dégáz Orosházi Üzemigazgatósága FELVÉTELKE KERES: GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ PROGRAMOZÓT számítógép üzemeltetéséhez. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen Szabó István üzemigazgatónál, Orosháza, Fürdő u. 1. sz. alatt, munkanapokon 7—14 óráig. B kategóriás gépkocsi-vezetői tanfolyam indul az AUTÓKLUB szervezésében október 31-én. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 82. Reggel 6.00—19.00 óráig. Sebes György iskola, Szeghalom „Szép szavakat hallottunk, pedig a cipőnk is ázott” Váradi Gyulámé, a szeghalmii Sebes György Általa-, nos Iskola igazgatója kála-r uzolt végig bennünket az iskola épületén. A legtöbbet az egyik matematika-teremben időztünk. A falban levő csapadékvízelvezető csatorna mellett nagy foltokban mutatkozik a beázás nyoma. A padló nem vízszintes, ha esiik, tócsáikban áll a víz. Ez a . hadliállapot” nemcsak az iskola felső és alsó szintjére 'igaz, hanem a szomszédos úttörő és ifjúsági házra is. — Mióta szenvedőnek a csapadékvíztől? — érdeklődtünk Váradi Gyulánétól. — Mióta az iskolát megépítették. A kivitelezést az Épszer kezdte el, majd az utódja, a Délép fejezte be. Az dskolaavató 1980. november 7-én volt, akkor is esett az eső. Az avatóünnepséget az előcsarnokban rendezték meg. Csak szép szavakat hallottunk, pedlig a cipőnk is ázott. Néhány építő kitüntetést vehetett át, vajon mire kapták ? Hosszas tárgyalást folytattunk a Déléppel. Kijöttek., itt-ott javítgatták, de lényeges változás nem történt. — A szeghalmi költségvetési üzem 1985-ben dolgozott az épületen, pontosan mit végeztek el? — kérdeztük Kosaras Bélától, az üzem igazgatójától. — A tetőszigetelést javítottuk kii. A munkánkat befejezve a lefolyót betömtük és a tetőt elárasztottuk. Szivárgást sehol nem tapasztaltunk. Miikor a víz útjából az akadályt elvittük, ömlött az egész épületben. Ez azt jelentig hogy a falakba épített belső csapadékvízelveze- tő-rendszerben van a hiba. — Hogyan lehetne az épület beázását végleg megszüntetni? — Több megoldás lehetséges. Elképzelhető a belső összefolyórendszer teljes felújítása, vagy a csapadékvíz épületen, kívüli elvezetése. A tetőn a bádogszerkezet kijavítása és a szigetelés felújítása szükséges. — Mennyibe kerülnének ezek a munkák? — Körülbelül félmillióba. Végezetül Baji Ferencet, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjét kerestük fel: — Van-e most a városi tanácsnak félmilliója a Sebes György Általános Iskolára? — Az idei tervünkbe az iskola vízelvezető rendszerének a kijavítása nem fért belé. Ez évi felújítási keretünk már kimerült. Szerintem félmillió nem is lenne rá elég. Az iskola 1980-tól beázik. Nyolc évig nem volt mód a hiba kijavítására? Korábban talán nem félmillióba került volna . . . A beázás egyik oka a tető bádogszerkezete, ez is javításra vagy cserére szorul Fotó: Kovács Erzsébet más mellett. Sétánkat az észak-amerikai törpefenyő irányába folytatjuk. Van vagy hatvanéves, cukorsüveghez hasonló koronája mégis a másfél métert alig éri el. Mellette csöppnyi épület. „Kertészeti múzeum1’ volt valamikor, ám vandál pusztítók célpontja lett, így már csak lomtárnak használják. —Sajnos, nemcsak jószándékú emberek járnak nálunk — zsörtölődik (joggal) Rá- gyónsizki János. — Felügyelet kellene a látogatókhoz, hiszen naponta 20—30 ember is megfordul itt és különösen ősszel, sok a lopás. Fantasztikus a látvány! Aki a természetet szereti, órákig elngyönyörködhet e különös „világtalálkozón.” Mert van itt kaliforniai és kínai mammutfenyő, Északafrikai atlaszcédrus, mangó- liák Kínából, Japánból, Koreából „érkeztek”. A görög jegenyefenyő, a karolinai bóbitacserje és az amerikai ámbrafa is részese e rendhagyó összejövetelnek, s akkor még az iráni égerről, a japán somról, a himalájai borbolyáról, s a kaukázusi nyírről nem is beszéltünk ... De ne is próbálkozzunk azzal, hogy az összes növényritkaságot felsoroljuk, hiszen a háromhektáros területen mintegy 2 ezer növényféleség díszük, dacolva a kemény telekkel, a száraz nyarakkal, több, kevesebb sikerrel alkalmazkodva a mi klímánkhoz. Többségük sok-sok esztendeje itt van, már otthon érzik magukat a legkülönfélébb nációjú növények sokaságában. Némán állnak, kúsznak, pompáznak, illatoznak, ámulatba ejtve szín- pompás leveleikkel, virágaikkal, terméseikkel az arborétum látogatóit. Mert — mint már bizonyára kitalálta a kedves olvasó — arborétumban láttuk mindezt, az orosházi Rágyánszki-féle nö- I vénygyűjteményben. Igen I kevesen tudják: a 47-es számú szegedi főközlekedési út mentén arborétumot alapítottak egykoron . .. — Édesapám 1952-ben telepítette a botanikuskert első növényeit. Már ő is széles cserekapcsolatot épített ki a világ különböző arborétumaival. Európában például elsők között kapott Kínából mammutfenyő magvakat ... Telt, múlt az idő, a magvakból mára hatalmas fenyőóriások lettek. És a gyerek, aki egykoron ott téblá- bolt édesapja körül, maga Is élethivatásául választotta a kertészetet. Volt hát, ki tovább gondozza az elárvult kertet... Nem könnyű otthon találni az arborétum mai tulajdonosát. Jön-megy, szervez, ápolja kapcsolatait és növényeit. Most, ezen a derűs, őszi délelőttön van egy kevés ideje, melyet ránk szánhat. Jelenleg itthon vagyok, de lehet, ha egy óra múlva jön, már bakanccsal a lábunkon talál, a kertben az édesanyámmal. Mert özvegy Rágyánszki Jánosné is osztozik fia örömeiben és gondjaiban. Segi- ti odakint, de még inkább idebent, az adminisztrációs munkában. És elkel a segítség. — Egyre nehezebben élünk meg — tárja szét a kezét a házigazda. — Ez az adó komoly nehézségeket jelent. Ráadásul értékesítési gondokkal küszködünk — aztán elhallgat, lemondóan legyint: minek panaszkodni? Inkább a szabadba, igazi birodalmába invitál. — Hosszú, céltudatos munka eredményét láthatja itt — mondja bevezetőül, miközben az örökzöldek „óvodája” felé irányítja lépteimet. Facsemeték százai mellett visz az utunk. Rágyánszki János a jó gazda elégedettségével néz végig teremtményein. Mert neki, csakis neki köszönhető egyikük-mási- kuk meghonosítása. És magyaráz, egy népművelő szívósságával, s egy pedagógus türelmével. — Ez az ezüst színű boróka az USA-ból került hozzánk. Növénysláger lesz hamarosan, biztos vagyok benne — és megyünk tovább. — A kék borókák és a JapánEz még csak oltvány Aztán lassan felcseperedik Séta a mammutfenyök árnyékában — Ezek a növények hároméves aklimatizációs megfigyelés alatt vannak — magyarázza a házigazda. — Tudja, az arborétumok célja általában az, hogy lehetőleg minél több fajt és változatot honosítunk meg. Itt kell a különböző fafajoknak klímaállóságukat bizonyítaniuk. Csak azt szaporítjuk, amelyik bírja ezt az éghajlatot. ból, Jokohamából származó törpe arany tu ják .is egyre népszerűbbek. Látunk még rakétafenyőt, kúszótuját, sárga gömbtuját, rácsodálkozunk a hamvaskék gömbciprusra és a dél-amerikai pampafűre, mely most bontogatja pompás virágait. Lassan sétánk végéhez érünk. Ládákban barack- magot látok, kérdőn nézek rá. — Említettem magának, egyre nehezebb fenntartani magunkat. Ez évtől gyü- mölcsfaoltványakkal is próbálkozunk. Évek múlva igazi faóriássá lesz... — Minden évszaknak megvannak a maga látnivalói — emeli rám tekintetét Rágyánszki János. — Ősszel az örökzöldek a legszebbek. Ha nyáron jött volna, a közel ezer fajtából álló rózsagyűjtemény ejti ámulatba... Most olyan helyre érünk, ahol ahány konténer — én, a Míg sártól elnehezült cipőmet tisztogatom, kérés nélkül is összefoglalja a látottakat. — Itt mellettünk volt egy 10 hektáros terület, melyen szerettünk volna egy állami arborétumot kialakítani. Nem sikerűit. Már elkezdték ott egy lakótelep építését. Egyébként higyje el, leány- álom (lenne ez a hivatás, ha nem keltene nap mint nap viaskodni a bürokráciával. Sok mindenről szó esik ■még. Arról, hogy az itt szerzett ismeretek elmélyítik a természet szeretetét, valamint arról, hogy e növény- gyűjtemény tudományos megfigyelések szempontjából is figyelemreméltó eredményeket hozhat. És persze a legifjabb, Rágyánszki nyolcéves kisfia is szóba kerül. Talán ő lesz, aki folytatja apja, nagyapja munkáját. Mert a botanikuskertek kifejlődéséhez több emberöltő szükséges. Szépségeit csak a későbbi generációk élvezhetik igazán.. Nagy Agnes Fotó: Kovács Erzsébet Arborétum Orosháza szélén laikus, nagy cserépnek nevezném —, annyi féle örökzöld csemete álldogál egy-
