Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1988. október 20., csütörtök Jön a csészés margarin — Lesz szaloncukor, mosópor, fűszer— Jellemző a választékhiány A tájékoztató résztvevői ismerkednek az új babaápoló sze­rekkel, vegyi árukkal Fotó: Kovács Erzsébet A magyar gazdaság jövője a vállalatokon múlik­(Folytatás az 1. oldalról) szért. A hiányt kínai fog­krémmel tudják enyhíteni. Részt vettek a tájékozta­tón több termelő-, illetve szállító vállalat képviselői is, így árutájékoztatót tartott a Medikémia szegedi ipari szövetkezet, a szegedi Dö­mét ecetgyár képviselője, valamint a Délker déligyü- mölcsosztályának vezetője is. Tőle megtudhattuk, hogy citrom egész évben igény szerint kapható a Délkernél, a citrusfélék közül másfél hónapja árulják a grape- fruitot. Most érkezik a ku­bai narancsot szállító hajó, ebből a déligyümölcsből no­vember 10-től várható a fo­lyamatos szállítás, változat­lan áron. Remélhetőleg Tél­apóra megérkezik az első mediterrán narancsszállít­mány is, a negyedik negyed­évben nagyjából annyit for­galmaz a Délker, mint ta­valy ilyenkor. Mandarin leg­feljebb mutatóba lesz, pót­lására grúz mandarint szer­zett be a Délker. Ez kényes, de finom gyümölcs, gépko­csival szállítják, hogy mi­nél gyorsabban célhoz ér­jen. No, és hogy lesz-e ba­nán? Annyi, mint tavaly, mindenképpen, esetleg vala­mivel több is. Az ára kilón­ként 5T forint. T. I. (Folytatás az 1. oldalról) tér elmondta, hogy 1988 a stabilizáció első évének szá­mít, és ebből a szempontból megítélve mindenképpen eredményesnek mondható. A gazdasági növekedés a ter­vezetthez közelállóan ala­kul, a dolláréiszámolású ex­port dinamikusan növekszik, így a számítottnak megfele­lően javul a külkereskedel­mi mérleg és a fizetési mér­leg is. Az azonban tény, hogy a gazdasági erőfeszítések je­lentős terheket rónak a la­kosságra. A dolgozók több­sége igen nehéz helyzetben van, anyagi terheik tovább aligha növelhetők. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke a jövő évre szóló tervezőmunkával kapcsolatban elmondta, hogy igen szűk a mozgástér, mi­vel az adósságterhek miatt forrásokat kell kivonni a gazdaságból. Ugyanis csak így biztosítható az adósság­állomány növekedésének mérséklése. Ilyen körülmé­nyek között valamennyi jö­vedelemtulajdonosnak áldo­zatot kell vállalnia. Az egyik jövedelemtulajdonos pozí­cióját csak a másik rovásá­ra lehet javítani. Jövőre te­hát mindenképpen szükség van a szigorú pénzügyi és költségvetési politika fenn­tartására, mert csak így le­het a vásárlóerő-kiáramlást kézben tartani. Az idén el­sősorban a lakossági vásár­lóerő szabályozása bizonyult eredményesnek, s ennek kedvező hatásai a gazdasági egyensúly alakulásában érez­hetővé váltak. Ugyanakkor a vállalati vásárlóerő-ki­áramlás meghaladja a ter­vezettet. A vállalati nyere­ség összege 70-80 milliárd forinttal több a számított­nál. Jövőre ilyen mértékű eltérés nem engedhető meg. A pénzügyi restrikció el­lenére a gazdasági szabályo­zásban számos kötöttség fel­oldására is sor kerül. Ilyen a tervezett import- és bér- liberalizáció. Várható, hogy a társasági törvény életbe lépése is éreztetni fogja kedvező hatását, s jövőre módosul az adózási rendszer is. Ezek összességében ja­vítják a vállalati gazdálko­dás feltételeit. Ugyanakkor a jövő évi költségvetés terve­zése során már most látni, hogy mintegy 40-50 milliárd forintos pénzfelesleget ki kell. vonni a gazdaságból. Ennyi lesz ugyanis a jelen­legi számítások szerint a jö­vő évi költségvetés hiánya. A kormány képviselői ál­tal elmondottakra Zányi Je­nő, a Kamara alelmöke vá­laszolt. Véleménye szerint részletesen elemezni kellene, hogy milyen területen ha­ladta meg a nyereség a ter­vezettet. A gépiparban ugyanis a Kamara számítá­sai szerint az első félévben 55 százalékkal csökkent a vállalatok nyeresége. Ugyan­akkor a pénzintézetek jöve­delmezősége az idén még a tavalyinál is kedvezőbben alakult. Arra is szükség len­ne, hogy a kormány ne csak a jövő évi tervről tájékoz­tassa a vállalatvezetőket. A gazdasági folyamatok, a terv­be vett intézkedések ugyan­is több év távlatában ítél­hetők meg. Felvetette, hogy a jövő évi tervben még igen sok a nyitott kérdés, Ez az úgynevezett „kézi vezérlés” visszatérésének lehetőségét rejti magában, A Kamara a különböző tervváltozatok közül az „A” variációt tá­mogatja, egyetért a liberali­zálással. Tény, hogy ez bi­zonyos kockázatot is rejt magában, ám ezt a siker re­ményében a Miniszterta­nácsnak vállalnia kell. Ugyanakkor úgy tűnik: a kormány nem bízik abban, hogy az import- és a bérli­beralizálás következtében már jövőre többletjövedelem keletkezik a gazdaságban. A jövő évi jövedelmek elosz­tása ugyanis úgy történik, mintha ezekre az intézkedé­sekre sor sem kerülne. Az alelnök szerint a szabadabb bér- és importgazdálkodós bevezetése révén olyan ered­mények születnek, amelyek fedezik a liberalizáció ki­adásait. Zányi Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kamara véleménye szerint a pénzügyi egyensúly elsősor­ban a költségvetési kiadósok csökkentésével teremthető meg. Pénzt nem talált — felgyújtotta a lakást Lakástűz oltására riasztot­ták a tűzoltókat október 17- én Békéscsabáin, A Pásztor utca 97. számú lakóház egyik harmadik emeleti la­kásából füst szivárgott. A tűzoltók (Szerencsére időben érkeztek: a lakás nagyszobá- jában — az oxigénhiány mi­att — a tűzfészekből még nem terjeditek tovább a lán­gok. Az elégtelen égés kö­vetkeztében' hatalmas füst és forróság keletkezett, s dön­tően ezek okozták a 93 ezer forintos kárt. A tűzoltás után jó pár perc telt el, (amíg a füsttől valamennyire körülnézhet­tek a tűzoltók. A feldúlt, ki­rámolt lakás, a szétdobált ruhák, a fölborított ülőgar- niitúra láttán azonnal sejtet­ték: illetéktelen idegen boly­gatta meg a (rendet. Így a tűzoltók után a rendőrség is munkához látott. Hamarosan kiderült, hogy a bejárati ajtót nem erő­szakkal feszítették fel; már a tűzoltók is résnyiire nyitva találták, a kulcsot pedig az ajtón belül, a zárban. Gye­rekjáték volt rátalálni, mert a lakók rendszerint a láb­törlő alatt (!) hagyták, ha elmentek (halmiról. A család legifjabb tagja, a 13 éves fiú elmondta, hogy többször lils elhagyta már a lakáskul­csot, ezért választották a ílábtönlős megoldást. A fiú­hoz gyakran, „felugrottak” a haverok, osztálytársak is; egyikük csavargásairól, va- igáinyságairól tűnt kd társai közül. Ily módon a szemé­lye rögtön középpontba ke­rült, annál is inkább, mert ő korábban többször látta már, hogy a háziak hol rej­tik el a kulcsot. A rendőrök egyébként gyanították, hogy alacsony termetű, valószínű­leg gyermek elkövetővel álH- nafc szemben, mert a háló­szobában, a szekrény előtt egy fehér sámlit találtak — nyilvánvalóan az illető arra' állt feli, hogy a legfelső pol­cokat is kirámolhassa. A nyomozás jó irányban haladt. A kis csavargót ép­pen az utcán találták — na­pok óta elkerülte az isko­lát. A rendőrségi kihallgatás során előbb összevissza ha­landzsázott, végül beismerte bűnét: pénzt akart lopni a lakásból. A kulcs rejtekhe­lyét jól ismerte, megvárta az alkalmas pillanatot és máris „dolgozott”. Mindent felku­tatott, ám pénzt nem ta­lált. Miás értékek — arany, ezüst ékszerek, magnó — pe­dig nem érdekelték. Mind­ezek után — ki tudja mi­ért? — felkapott egy doboz gyufát, és a hálószobában ímeggyúj tóttá a heverőre te­rített paplan csücskét. Fél a tűztél — vallotta a rendőr­ségen —, bár — kiderült ■— otthon is rajtakapták már „tüzeskedésen”. Az eset mindénképpen ta­nulságos. A tűz nagyobb kárt, akár tragédiát is okoz­hatott .volna. Ki a felélés a történtekért? A 13 éves gyermek? Tudvalevő: bün­tetőjogi értelemben nem vonható felelősségre. A ne­velés oldaláról persze min­denképpen. Félve tesszük hozzái: Lehe tj hogy már ké­ső? i L. E. A hívatlan látogató „műve”... A szakszervezeti hatáskörök védelmében Tiltakozó levél a jogkörök csorbítása ellen „A Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat kol­lektívájának állásfoglalása a szakszervezeti jogok csor­bításával kapcsolatban: A Munka Törvénykönyvének ilyen irányú módosítása miatt teljes mértékben {tiltakozunk és elutasítjuk azt. Szükségesnek tartjuk, |hogy a kollektív szerződésben a munkavállalók jogai rögzítve legyenek, a SZOT javas­latával egyetértünk. A bizalmi egyetértési jogkörével kapcsolatban: a kollektíva véleménye szerint erre nagyobb szükség van a jövőben, jmint eddig volt. Éppen ezért elengedhetetlennek és szükségesnek tartjuk a bizalmiak személyére szóló garanciát nyújtó egyetértési jog bizto­sítását a jövőben is. A sztrájkjog szakszervezeti tör­vényben való rögzítését támogatjuk. Kérjük a Vasas KV vezetőségét, hogy tiltakozásunkat a .kollektíva nevében fogadja el, dolgozóink véleményét és állásfoglalását juttassa el <az illetékes állami szervek felé. FORCON Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Válla­lat Vállalati Szakszervezeti Bizottsága.” A fent megjelent néhány soros telexet kapta szer­kesztőségünk tegnap délelőtt a Békéscsabai. Forgácsoló­szerszám-ipari Vállalat szak- szervezeti bizottságától, me­lyet megküldték a Vasas Szakszervezetnek és a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsának is. Bodor Sándortól, a válla­lat szb-titkárától kérdeztük meg, mi indította őket az állásfoglalás megfogalmazá­sára, és miit várnak a levél nyomán. — A múlt heti csütörtöki minisztertanácsi ülést köve­tően a lapokban megjelent közlemény, valamint a Nép­szava október 14-i számának 5. oldalán megjelent Érvé- nyasüHhet-e a jogalkotásban a szakszervezeti különvéle­mény? című írás alapján úgy éreztük, hogy több kér­désben is sérelem ér.i asizak- szervezetii jogokat. Ezért le­fénymásoltuk az előbb em­lített részeket az újságból, és összehívtuk a szakszerve­zeti bizalmiakat, hogy kér­dezzék meg a vállalat mint­egy 700 dolgozóját, ők ho­gyan fogadják, az ott leírta­kat. Ezt követően főbizaimi- értekezl'etet tartottunk, ahol a dólígozók visszajelzései alápján úgy értékeltük, hogy hálnom olyan fő kérdéscso­port van, amelyben nem ér­tünk egyet a Minisztertanács Munka Törvénykönyvének ■módosítására vonatkozó elő­terjesztésével : 1. A kollektív szerződések megszűnésével szerintünk erejét vesztik olyan kötele­ző érvényű rendeltetek, minit például az étkezési térítési, a munkaruha-juttatás, vala­miint egyéb kedvezmények, meltyeket ma a kollektív szerződés kapcsán érvényre tud juttatni a szakszervezet a munkáltatóval szemben. Erre vonatkozóan még el­képzelésünk sincs, hogy a kollektiv szerződés nélkül milyen formában lehet majd^ ezeket a jogokat érvényesí­teni. 2. Elképzelhetetlennek tart­juk, hogy a béremelésben, kitüntetésben, jutalomban részesülőket a szakszerveze­ti bizalmi ne véleményezze. Nem beszélve a lakásépítési kölcsön odaítéléséről. E fon­tos, a dolgozók élét- és munkakörülményeit befo­lyásoló döntések kizárólag a művezetőkre nem - ruházha­tók át. 3. A sztrájkjoggal kapcso­latban az a felfogásunk, hogy e törvény a szakszer­vezetek keretei között szü­lessen meg, mert attól tar­tunk, ha a sztrájkkal kap­csolatosan kormányrendelet születik, abba a szakszerve­zetnek nem lesz beleszólási joga. Tehát ezek a sérelmek ve­zéreltek bennünket, hogy fetemelijük szavunkat a dol­gozók védelmében, s állás­foglalásunkkal is támogas­suk elsősorban aiz ágazati szakszervezetünk, dfe végső soron a SZOT állásfoglalá­sát. (bacsa) Megszületett a döntés Felszámolják az esztergomi Labor Műszeripari Műveket Döntött az ipari miniszter a válságos helyzetbe .került esztergomi Labor Műszer­ipari Művek sorsáról: fel­számolják a csaknem 2400 dolgozót foglalkoztató nagy- vállalatot. A felsizámolást az erre illetékes kormánybi­zottság tudomásul vette. A csődbe jutás előzménye az volt, hogy a vállalat adósságállománya másfél! milliárd forinttal emelke­dett, egyebek között a túli- méretezett fejlesztések, a ka­pacitás k i használatlansága és az eladatlan készletek fel­halmozódása miatt. Mintegy 800 gazdálkodó egységnek, illetve szállítónak tartozik. Az egyre növekvő veszteség felemésztette a vállalat for­góalapját is. Az ipari miniszter Stacho Tamás főtanácsos személyé­ben miniszteri biztost neve­zett ki július végén a vál­lalát élére azzal a megbíza­tással, hogy irányításával1 vizsgálják meg a MIM lik­viditás i helyzetét és tegye­nek javaslatot sorsának el­döntésére. A vállalati biztos a vizsgálatot befejezve , két megoldást terjesztett be az ipari miniszternek. Az első változatban a műszeripari művek teljes átszervezését javasolta azzal a kiegészí­téssel, hogy vesztségét, amennyiben az lehetséges, részben központi forrásból'* másrészt pedig részvény­jegyzésekből fedezzék. Má­sod ik alternatívaként a vál­lalat elkerülhetetlen felszá­molását 'tartotta séliraveze- tőnek. Ez utóbbi megoldás mellett döntött most az ipa­ri miniszter. A felszámolási eljárás 'kezdeményezésére a szüksé­ges intézkedéseket azonnal megkezdték. A felszámolási eljárás menete még nem dőlt el, függvénye lesz annak a megelőző egyeztető tárgya­lásnak, amelyet a vállalat összes hitelezőjének bevoná­sával a Magyar Gazdasági Kamara irányít majd. A kialakult helyzetben aiz eddigi gyakorlat alapján várhatóan hosszan tartó fel- számolási eljárásról foiyae matos 'tájékoztatást kapnak az esztergomi Labor MIM dolgozói.

Next

/
Thumbnails
Contents