Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1988. október 20., csütörtök NÉPÚJSÁG Lukács János Mongóliába és Kínába utazott Németh Miklós megbeszélése Szvetlána Kaszumovával Lukács Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a KB ittkárának vezetésével szer­dán pártküldöttség utazott Mongóliába és Kínába. A látogatásokra a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának és a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghí­vása alapján kerül sor. ■—1 A nagyvilág ^ ' hírei • SZABADON ALMEYDA A chilei legfelsőbb bíróság határozatára kedden kien­gedték börtönéből Clodomi- ro Almeydát, az alkotmá­nyon kívül helyezett Chilei Szocialista Párt főtitkárát, az Allende-kormány volt kül­ügyminiszterét. A 65 éves politikus tavaly márciusban — II. János Pál pápa chilei látogatásakor — tért haza száműzetéséből szülőföldjére, s azonnal bör­tönbe zárták. • REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉGEK Két indiai utasszállító re­pülőgépet ért szerencsétlen­ség szerdán reggel. A Gud- zsarát állambeli Ahmadábád repülőterének közelében az •indiai Airlines Boeing 737- es gépe zuhant de landolás közben; a fedélzeten tartóz­kodó 129 utas és a személy­eset 6 tagja közül csupán öten élték túl a katasztró­fát. Észak-Keleten, Asszám államban a Vajjudut légi- szolgálat Fokkar Friendship típusú utasszállítója vágó­dott a talajnak Gauhati vá­A delegáció elutazásánál jelen volt Csu An-kang, a Kínai Népköztársaság, Dan- gászurengijn Szaldan, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és Vlad­len Puntusz, a Szovjetunió nagykövetségének követtaná­csosa. rostól öt kilométernyire. Harmincnégyen haltak ször­nyet az ottani szerencsét­lenségben. • PALESZTIN- IZRAELI TALÁLKOZÓ A Palesztin Felszabadítási Front küldöttsége, amelyet Mahmud Abbasz, mozgalmi nevén Abu Mazen vezetett, Belgrádban megbeszéléseket folytatott Mahmud Miari és Matti Peled izraeli parla­menti képviselőkkel a füg­getlen palesztin állam létre­hozásának lehetőségéről. A PFSZ jugoszláviai képvise­letének közlése szerint az iz­raeli Haladó Lista a Béké­ért támogatja a palesztin nép önrendelkezési és önálló államadapítási jogának érvé­nyesítését. • IRAK—IRÁN Irak elvben beleegyezett az Iránnal lefolytatandó ha­difogolycserébe — derült ki Iszmat Kittani iraki ENSZ- nagykövet Pérez de' Cuellar- hoz, a világszervezet főtit­kárához intézett leveléből, melyet kedden hoztak nyil­vánosságra. Fogolycserére az az ENSZ- határozat is felszólítja a fe­leket, melynek alapján au­gusztusban tűzszünetet kö­töttek és megkezdték a bé­ketárgyalásokat. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán fogadta Szvet­lána Kaszumovát, az Azer- bajdzsáni Kommunista Párt titkárát, aki az Azerbajdzsá­Az egyházak nemzetközi megbékélést előmozdító munkájának további lehető­ségét vizsgálta görlitzi ta­nácskozásán kedden a Ke­resztyén Békekonferencia nemzetközi egyházi mozga­lom vezető testületé, a foly­tatólagos bizottság. A meg­beszélés során szó volt a vi­lág sok területén a kisebbsé­gek jogait sértő jelenségek­ről. Miután elnöki beszédében dr. Tóth Károly református püspök aláhúzta annak szük­ségességét, hogy az államok­nak kölcsönösen kell közös gondjaik megoldására töre­kedni, a vita során dr. Ains- ley ‘Samjrajiva Sri Lanka-i keresztyén jogász felemlítet­te Kelet-Európát, nevezete­sen az ázsiai keresztyének­hez is eljutott aggasztó híre­ket a kisebbségi jogaikban sértett, nemzetiségi hovatar­tozásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben része­sített magyar, szász és szerb kisebbségekről, és a Magyar- országra menekülők sorsáról. A magyarországi egyházak küldöttségének nevében Ta­más Bertalan lelkész, a Ma­gyarországi Református Egy­ház menekülteket segítő szolgálatának egyik vezetője beszámolt az öt kontinens egyházait képviselő, mintegy 300 küldött előtt a magyar, ni SZSZK napjai rendez­vénysorozat keretében tar­tózkodik hazánkban. A meg­beszélésen részt vett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. román és szász menekültek körében szerzett tapasztala­tokról, az okokról, amelyek ezreket késztettek már eddig is szülőföldjük elhagyására, majd ismertette a magyaror­szági egyházi segélyszolgálat munkáját. — A román—magyar kér­dés gyökerei a történelembe nyúlnak vissza — mondotta soron kívül kért hozzászólá­sában Nestor metropolita, a román ortodox egyház kül­döttségének vezetője. — A két országot foglalkoztató kérdéseket a román és a magyar felső szintű állami vezetés hivatott megvitatni — hangoztatta —, s nem a Keresztyén Békekonferencia plénuma. A román főpap a felvetett problémát elhárító felszóla­lása után a kialakult vitá­ban dr. Philip Üké ügyvéd, amerikai állampolgár, a Ke­resztyén Békekonferencia ál­landó ENSZ-képviselője New Yorkban, valamint dr. James S. Udi ausztrál állam­polgár, a Nemzetközi Meto­dista Történészkongresszus elnöke határozottan kérte az ügy napirenden tartását és megvitatását. A nemzeti ki­sebbségek ügye további kü­lönös érdeklődést váltott ki több ázsiai, közel-keleti, la­tin—amerikai egyházi kül­döttségeinek körében. Keresztyén Békekonferecia A Moszkovszkije Novosztyiban olvastuk Az iszonyat területe Belorusziában 1. Kuropati: népi tragédia, amelyről mindenkinek tudnia kell Valamikor 1937 elején Karol Kononovics erdész rendelle­nességre figyelt fel az erdőben: valakik gödröket ástak, majd a gödröket betemették és beültették fenyővel, de a zsenge fák kiszáradtak. Egy közeli fán ottfelejtett tarisznyát talált, amilyet a parasztok használnak, benne kenyér és kolbász... Az erdész a tamácsházára sietett, hogy telefonáljon, „ahová kell”. Ezt és ezt tapasztalta... A kagylóból fémes hang csat­tant fedi: „Ne akadj fenn mindenen, ha kedves az életed”. Az erdész .mindent megértett. Egy idő múlva ugyanabban az erdőben már több mint három méter magas tömör deszka- kerítés jelent meg, tetején szöglesdróttal, a kerítés mögött pe­dig éjjel és nappal, télien és nyáron lövések csattantak, kiál­tozás, jajveszékelés, könyörgés és nyöszörgés hallatszott, ku­tyaugatás, gépkocsiimotorok bqgése ... Az iszonyatnak ez a 10-15 hektáros területe nincs mesz- sze Minszkiéi; a helyet hagyományosan Brodnak, vagy Ku- ropatinak nevezik. Tömeges kivégzések helye volt ez, „vesz­tőhely”, amely 1937-tő’l 1941 júniusáig napi üzemben műkö­dött. Effélfe „vesztőhelyek” Belorusszia más nagyvárosainak környékén is voltak. A szemtanúk megkérdezése révén csak Minszkben és környékén eddig öt olyan terület vált ismert­té, ahol emberek tömeges kivégzése folyt a sztálini üldözé­sek idején. A nyomokat eltüntették Kuropati körül1 1,5-2,5 kilométeres körzetben több falu 'helyezkedik el: Cna-Jodkova, Drozdovo, Zelenij Lúg, Zele- novka, s mellettük más számos tanya. Az 1970-es években •kollégámmal, Jevkenyij Smigalevvel együtt e falvakban a régóta litt élőktől többször is hallottunk a gyilkosságlök részleteiről. A szokásos paraszti élét a fegyverek ropogása és a halálra szántak üvöltése között zajlott. Előfordult, hogy aratás vagy krumpliiültetés közben megpróbálták megolvas­ni a kivégzetteket: egy lövés — egy ember. „A kéz ellan­kadt, a szív majd kiszakadt, nagyon nem ment a munka” — mesélték sóhajtva az emberek. „Az egész falu rettegés­ben élt. öt éven át éjszaka nem tudtunk aludni a fegyver­ropogás miatt” — meséli Cna régi lakója, az 1913-ban szü­letett Roman Mikolajevics Bacjan. 1987—1988-ban' Jevgenyij Smigalevvel módszeresen kikére deztünk több tucat tanút (mostanra már mintegy 170 ta­núról tudunk), régészeti feltárást végeztünk a kuropati sí­roknál. Munkáink eredményeit egy cikkben foglaltuk össze, amely június 3-án jelent meg a „Litairatuna i Masztactva” ■belorussiziai lapban. Röviden ismertettem a kutatások so­rén feltárt tényeket és következtetéseinket. A kivégzések mindennap folytak, délután, este és egész éjszaka. A halál­ra szántakat zárt teherautókon hozták, csoportonként lőtték agyon őket forgópisztollyál, a holttesteket mély gödrökbe hányták. A gyilkosok az NKVD, a belügyi népbiztosság egyenruháját viselték. Amikor egy tétellel végeztek, a tete­mekre 'kevés homokot szórtak, majd jött a következő tétel, amíg csak a gödör meg nem telt. ' Kutatásainkból és az ásatásokból derült ki, hogy Kuro- patibam minden- sírt a negyvenes években, már a háború után kihantöltak. Néhány szemtanú elmondta, hogy katonák „ásogattak” arrafelé. Kinek volt ró szüksége, hogy titokban és gyorsan kihantolija a tetemeket a sírokból? Hová tették a holttesteket? Ki „tüntette el a nyomokat”? Ezeket a kér­déseket vetettük fel cikkünkben. A nyomokat egyébként nem sikerült eltüntetni. Mint az ásatásak során kiderült, a kihantalást hanyagul végezték. A mintegy 3 méteres gödrök alján otthagyták a kivégzettek tetemeit. Több tucat átlőtt koponyát, bőrből és gumiból készült, szovjet gyártmányú lábbelit (a sárcipők gyári jelzése 1937 és 1938) emeltünk ki, szovjet forgópisztolyokból származó töltónyhüvelyeket, gom­bokat, harmincas évekbeli szovjet fémpénzekkel erszénye­ket, szemüvegeket, porcelán és zománcozott bögréket, a vi- tyebszki üzemben előállított fogkeféket stb. találtunk. Nyomozás indul A cikk megjelenését a „fékezés erőinek” — ahogy most mondják — .ellenállása előzte meg. A szerkesztőség azon­ban nem engedett a nyomásnak. Bár kicsit lerövidítve, a cikk mégiscsak megjelent a „Litaratura i Masztactvá”-ban. Két héttel megjelenése után kormánybizottság alakult „a cikkben ismertetett tények kivizsgálására”. A bélorusziai ügyészségtől a belorusz tudományos akadémia történeti in­tézete levelet kapott: „A belorusz köztársaság ügyészsége bűnügyi nyomozást folytat a minszki járásban, a borovlja- novi nagyközségi tanácshoz tartozó területen az erdőségben feltárt sírok ügyében. Az eltemetés körülményeinek megál­lapítására a maradványokat exhumálni kell. Ehhez a belorusz köztársaság büntetőeljárási törvénykönyvének 44. szakasza értelmében segítségüket kérjük. A szúrópróbaszerű exhumálásban való részvételre jelöljék ki intézetük egy munkatársát, egy régészeti szakértőt.” így a július 6-a és 15-e között lezajlott feltárásban a kö­vetkezők vettek részit: egyrészt a belorusz köztársaság ügyészségének nyomozócsoportja a köztársasági ügyész mel­lé rendelt, különösen fontos ügyekkel foglalkozó J. J. Bro- lissz nyomozó vezetésével, másrészt régészek, a belorusz tudományos akadémia történeti intézetének munkatársai, tehát én és kollégáim: N. N. Krivalevics tudományos mun­katárs és O. V. Iov aspiráns. Az ásatás sorén kutatóárkot ástunk, és hét tömegsírt tár­tunk fel 2,75 méter mélységig, összesen 44 négyzetméter te­rülettel. A feltárás hatósági tanúk jelenlétében folyt, jegyzőköny­veket vettünk feli, naplót vezettünk, méréseket végeztünk, fényképek és videofelvételek készültek; a munkálatokat fihnhíradó több csoportja filmre vette, felvételeket készí­tett a televízió, jelen voltak a lapok tudósítói, a kormány­bizottság néhány tagja. A feltárási munkák befejezése után elemeztük és összesítettük a tudományos adatokat, rajzokat készítettünk (a feltárások héiyszínrajzát, a sírok alapraj­zait és metszeti rajzait), összegeztük a következtetéseket, az ásatásokról tudományos beszámolót készítettünk, ame­lyet a régészeti osztály közgyűlése megvitatott, elfogadott és megerősített. A beszámolót átadtuk a belorusz köztársaság ügyészségének. (Folytatjuk) kolásfiú, Szamir Mehra szá­mára. Teljesítményéről a napokban indiai lapokban megjelent beszámolóból ki­tűnik, hogy Szamir állítása szerint már 25 másodperc alatt képes megoldani a fel­adatot, azaz 12 órára állíta­ni a mutatókat mind a 18 órán. A lapok szerint a kis­fiúnak igen nagy esélye van arra, hogy a magyar pro­fesszor legújabb találmányá­nak megfejtésével bekerül­jön a rekordokat rögzítő Guinnes rekordkönyvébe. Szamir Mehra fiatal kora el­lenére lelkes híve a számí­tógépeknek, mégis amikor a bűvös óráról beszél, azt mondja, hogy nem logikus vagy matematikai úton pró­bálkozott az összerakásra. „Hirtelen valami beugrott és csak csináltam” — nyilat­kozta. Szenvedélye átragadt a 9 éves húgára, Kanikára is. A kislánynak 2 perc kell a megoldásra. TÖRÖLTÉK A MÁSODÁLLÁSRA VONATKOZÓ MEGSZORÍTÁSOKAT . . . a Szovjetunióban. Ezentúl nem lesz szükség hozzá ,a főmunka- adó engedélyére. Kiskorúak és terhes nők nem foglalkoztatha­tók másodállásban, nem tölt­hető be egyszerre két vezetői állás, és kettőnél több munka- viszony sem lehetséges. A má­sodállásban végzett munka nem tarthat tovább napi négy órá­nál. Bizonyos kategóriákban —- pl. gépkocsivezetők, diszpécse­rek, atomerőmüvi berendezések kezelői esetében — továbbra is szükséges a főmunkaadó enge­délye. Jelenleg 2 millió szovjet állampolgár él ezzel a lehető­séggel, 60 százalékuk a nem termelő szférában dolgozik. Látom anya, hogyan kell el­venni az ételt, de én még nem tudok úgy le­hajolni, hogy beérjek az ab­lakon — mond­ja az alig egy­hetes zsiráfbé­bi anyjának a N ew Jersey-1 rezervátum­ban Telefotó — MTI Külföldi Képezerkesz- tőség keretében megyei könyvhetek 1988. október 22—36. Megnyitó: október 21-én 18 óra, Szeghalom, művelődési központ SZÖVETKEZETEK AZ OLVASÓK SZOLGÁLATÁBAN Keresse a szövetkezeti könyvértékesítő helyeket! Békés megyei fogyasztási szövetkezetek Őszi szövetkezeti hetek ROY KINNEAR brit színész. Spanyolország­ban 54 éves korában el- ’ hunyt. A testőrök visszaté­rése című film forgatásán vett részt. A toledoi filme­zés során egy lóról leesett, és súlyosan megsebesült. Kórházba szállították, ahol szívbénulás következtében állt be a halál. NEW YORK-I ŐSZI LEVELEK Az őszi faleveleket nem kel­lene hatalmas nylonzsákokba tömni és az amúgy is túlzsú­folt szemétdombokra hordani — írja a The New York Times cí­mű újság. New Yorkban, akár­csak más településeken tilos a száraz falevelek elégetése. A lap hozzáfűzi: ha a háztáji ud­varán, kertjében szanaszét he­vernek az elsárgult falevelek, rendetlenség hatását keltik. Ha viszont fűnyírógéppel összezúz­zuk és a kert végében csomó­ba gyűjtjük, kövér gyepeknek, szép kerteknek és melegházak­nak való finom humuszt ka­punk belőlük. A RUBIK-ÓRA CSŰCSTARTÓJA Nem rejtély már Rubik Ernő bűvös órája, legalábVis nem az a 11 éves indiai is-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents