Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

NÉPÚJSÁG

1988. október 18., kedd

Megkoszorúzták

Enyedi G. Sándor síremlékét

Tegnap délután Gyulán, a református temetőben megkoszorúzták Enyedi G. Sándor, Lapunk két évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt nyugalmazott főszerkesztőjének új síremlékét. A tiszteletadásra eljöttek Gyula város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a Békés Megyei Népújság, a lapkiadó vállalat vezetői, a család barátai. A síremléken koszorút helyezett el Gyula város és a Békés Megyei Népújság, illetve a lapkiadó vállalat. Elhozták az emlékezés virágait az elhunyt barátai, pályatársai.

Megváltozott utazási feltételek Jugoszláviába

A jugoszláv dinár árfolyamjegyzésének megszüntetése következtében megváltoztak a Jugoszláviába szóló vasúti és autóbuszjegyek megváltásának feltételei.

A Volán-vállalatok tájékoztatása szerint a Jugoszláviába közlekedő Volán-autóbuszjáratokra dinárért nem lehet menetjegyet váltani. A magyarországi lakosok forintért vehetnek jegyet, a külföldiek pedig — eltekintve attól az esettől, ha valutaváltási bizonylattal igazolják, hogy legalább a menetdíj összegének megfelelő konvertibilis valutát forintra váltottak — konvertibilis valutáért válthatják még menetjegyüket. A forint ellenében váltott menetjegy magyar állampolgárok esetében csak az útlevél számának bejegyzésével érvényes. Mivel a jugoszláv hatóságok még nem foglaltak állást az ügyben, hogy Jugoszláviában milyen pénznemben kell jegyet váltani a magyar buszjáratokra, a Volán-vállalatok javasolják, hogy a_ magyar utasok menetjegyeiket még itthon az oda-visszaút- ra váltsák meg. A menetrend szerint Jugoszláviába közlekedő Volán-járatok menetdíja a közlekedési költségkeretet nem terheli.

Jelenleg kilenc Volán-vállalat összesen 15 vonalon indít buszjáratokat a szomszédos déli országba. Ezek között a Szeged—Szabadkavonal a legforgalmasabb, a két város között hetente 28 járatpár közlekedik.

A MÁV tájékoztatása szerint a korábbiakhoz képest mindössze az a változás, hogy ezentúl a dinárt nem fogadják el fizetőeszközként a menetjegyek megváltásakor. A jugoszláviai vonatjegyet forintért, vagy konvertibilis valutáért egyaránt meg lehet vásárolni. A jegy értékének ' jugoszláviai szakaszra szóló hányada továbbra is terheli a 13 800 forintos közlekedési költség- keretet. (Ugyanis ezt a részt konvertibilis valutában kell a MÁV-nak a partnervasút részére megtéríteni.)

Víztisztítás Eesegfalván

A megyei ivóvízminőségjavító program keretében Eesegfalván a héten került sor az egyedi víztisztító próbaüzem előtti műszaki átadására. Mi tette szükségessé a vízminőség javítását, és mikor ihatnak Eesegfalván egészséges ivóvizet? Erről kértünk tájékoztatást a megyei tanács építési és vízügyi osztályán Medo- varszki János osztályvezető főmérnöktől • és Musulin Miklóstól, a vízügyi lebonyolító csoport vezetőjétől.

Mint megtudtuk, Ecsegfal- ván az egyedi víztisztítást az indokolta, hogy a közép-békési, illetve a szeghalmi kistérségi tervezett vízműrendszerről Ecsegfalva ellátása gazdaságtalan lett volna. A Vízgép és a Vituki közös technológiája alapján, a Vízgép fővállalkozásában 1987 elején kezdődtek meg a munkák. A 11 és fél millió forintos beruházás célja arzén-, vas- és mangánmentesítés. A szerződés szerint a kivitelezésit 1988. április 15-ére kellett volna befejezni, ezt a határidőt közös megegyezéssel 1988. augusztus 31-ére módosították. A módosítást az anyagbeszerzés nehézségeire hivatkozva az alvállalkozók — a füzesgyarmati és a dévaványai költségvetési üzem — kérték. A Vízgép ezt a módosított határidőt sem tudta tartani. Augusztus 31-én nemhogy átadni, még a próbaüzemet megkezdeni sem tudták. A késés miatt a beruházó, a megyei tanács kötbért fog igényelni.

Hogy mikor ihatnak egészséges vizet Eesegfalván? A próbaüzemet a jövő héten kezdik el, amely három hónapig tart, de ha a megyei Köjál a vizsgálatok alapján megfelelőnek látja, akkor a tisztító-berendezésből hamarabb is a hálózatba kerülhet az ivóvíz.

, —ml—

Férjhez ment a brigád „lánya”

Nem mindennapi esküvő volt szombatom, október 15- én délután Békéscsabán, a városi tanács kistermében. Ekkor esküdött örök hűséget élete párjával Bajkán Erzsébet könyvkötő szakmunkás, a Kmer Nyomda dolgozója, a November 7. szocialista brigád „lánya”.

Erzsikét, mint állami gondozott kisgyermeket hároméves korában vette pártfogásába a Kner Nyomda November 7. szocialista brigádja. A kislányt időnként elvitték hetekre, hónapokra egy-egy családihoz. A brigádtagok 18. éves koráig havonta bizonyos „összeget tettek • számára takarékpénztárba. Megtanították családban élni, bevásárolni, sütni, főzni, takarítani, dolgozni, és a pénzt bé^f^hi.

A kislányból nagylány lett, és férjhez ment. Bár a Kmer Nyomda dolgozója, esküvői meghívót nem készíttetett — minden fillért raknak félre házvásárlásra —, vőlegényével - személyesen keresték fel a November 7. szocialista brigád nyugdíjasait és jelenlegi dolgozóit: legyeinek ők a tanúk életük legszebb napján, amikor kimondják a boldogító „igen”-t.

Ott voltak a meighívottak, eljött a nyomda szíb-titkára is, az ajándékcsomag mellé egy sor fotót készített, mert úgy „hallotta”, nem költenék fényképészre sem.

Nem volt lakodalom, nem húzta a cigány a talpaláva- lót, csendben, ahogy eddig is élt és dolgozott, férjhez ment a brigád lánya. Amíg meg nem lesz a saját ház, anyósa fogadta be nagy-nagy örömmel az ifi asszonyt, akinek ezúton sok boldogságot kívánunk.

a.

Szóljon hozzá

II párton belüli nyilvánosság

. AZ MSZMP MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A KÖZELJÖVŐBEN TEKINTI AT A PARTON BELÜLI NYILVÁNOSSÁG FEJLESZTÉSÉNEK MEGYEI FELADATAIT. AZ ERRE VONATKOZÓ ELŐZETES JAVASLAT ELKÉSZÜLT. SZÖVEGÉT AZ ALÁBBIAKBAN AZZAL TESZ- SZÜK KÖZZÉ, HOGY KÉRJÜK OLVASÓINKAT — PÁRTTAGOKAT ÉS PÁRTONKlVÜLIEKET — HOZZÁSZÓLÁSAIKKAL SEGÍTSÉK AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁT. LEVELEIKET A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGNAK, VAGY SZERKESZTŐSÉGÜNKNEK CÍMEZZÉK.

SZERKESZTŐSÉG

„Nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékonnyá, eredményessé tegyük .. Fejlődésünk új szakaszába kell Lépnünk, ami a társadalmi- politikai megújulást jelenti. Ez elképzelhetetlen a rendszer demokratizálása és a teljes politikai nyilvánosság megteremtése nélkül. A politikai nyilvánosság megújításának alapkövetelménye, hogy érvényesüljön a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága. Ezek központi garanciái mellett biztosítani kell a helyi nyilvánosság fejlesztése érdekében a helyi garanciákat is.

A társadalmi demokrácia alapfeltétele, hogy a döntések ott szülessenek, ahol azok ellenőrzése is megoldható. A helyi politikai nyilvánosság pedig úgy lesz teljesebb, ha ezeket a döntéseket, az egész döntésmechanizmust, a döntés születésének első gondolatától — a végrehajtás ellenőrzéséig a nyilvánosság elé tárja. Ezért mgevalósításához feltétlenül' szükséges a helyi eszközrendszer bővítése, e bővítések feltételeinek a megteremtése.

I.

Az elmúlt években a politikai nyilvánosság — több megújítási törekvés realizáló kísértetek ellenére — nem volt megfelelő. Nem volt olyan átfogó tájékoztatás, amely konkrét kapaszkodókat jelentett volna a lakosságnak a különböző társadalompolitikai kérdésekben. A gazdasági, társadalmi konfliktusok mellett ez is hozzájárult a lakosság, a párttagság körében kialakult kedvezőtlen hangulat létrejöttéhez, a bizalmatlanság, elmélyüléséhez.

1. A politikai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a párton belüli nyilvánosság mechanizmusára is jellemző az információk megszűrt továbbítása, esetenként elhallgatása, a jólértesültség birtokában való tetszelgés, a titkolózás. Mindezek gyengítették azt az egységet, amely elengedhetetlenül szükséges a politika közös értelmezéséhez, a végrehajtásra való mozgósításhoz. A közvetítő lánc hiányos működése miatt ellentmondás alakult .ki a tájékoztatást adó irányítók és az információt igénylő párttagság között.

A párton belüli nyilvánosság főbb formái és eszközei: az elsőtitkári értekezletek, a Megyei Tájékoztató, az Alap>- szervezeti Tájékoztató, a heti és havi információs jelentések, az esetenkénti — párttagság körében végzett — közvélemény-kutatás. Ezek a formák — az információk tovább- adási hiányosságai miatt — nem töltik be hivatásukat. Az elsőtitkári értekezletek tervezésének tudatossága, a munka- tervkészítés hiányosságai, a közvetlen megyei irányítású pártbizottságok számának megnövekedése nehézségeket ökoznak. A Megyei Tájékoztató csupán a határozatok tárát adta az alapszervezeteknék. A nyilvánosság továbbfejlesztése eleve követeli a tartalmi változtatást, a hatókör átgondolását.

Az Alapszervezeti Tájékoztató színvonala fejlődött, az események követési ideje leszűkült, és egyre több segítséget ad az alapszervezeteknek ott, ahol nem őrzi meg a titkár, a vezetőség saját magának az információkat. A pártinformáció megújult rendszere sem képes teljes, átfogó .képiét adni a közhangulatról. A társadalmi folyamatok átfogó figyelemmé! kísérésére, elemzésére, s ebből következően a befolyásolásra kevésbé alkalma®. Túlságosan széttagolt, forrásai nem egységes koncepció alapján tudatosan megválasztottak.

A döntések előkészítését segítő munkabizottságok keresik a helyüket, tevékenységükkel nem tudják pótolni a párttagság demokratikus részvételét a helyi politika alakításában. Munkájukról rendkívül keveset tud a párttagság. Különösen jellemző ez a fegyelmi bizottság működésére, a pártközvélemény szinte nem is rendelkezik információkkal, így döntéseinek pjoldtikai — morális nevelő hatása egyáltalán nem érvényesülhet a párttagság körében.

2. A pártmunka nyilvánosságának fontos területe a pártról szóló tájékoztatás. Az írásos rendszer mellett működő elektronikus tájékoztatás esetenkénti. A Békés Megyei Népújság, az üzemi, helyi és egyéb lapok, a tv és a rádió, a gyermekcipőben járó kábeltelevízió fontos eszközei a megyei és a helyi politikai tájékoztatásnak.

A Békés Megyei Népújság az utóbbi években alapvető változásokon ment keresztül. A szerkesztőség azon törekvése, hogy politikus, érdekes, olvasmányos, friss lapot adjon az olvasók kezébe, nagyrészt megvalósult. A politikai tartalom javítását — a párt és tömegszervezeti rovat létrejötte — csak részben tudta megoldani. Míg a megyei szintű párttestületi ülésekről érdemibbé vált a tájékoztatás, ez kevésbé mondható el az alsóbb szintekről.

A pártsajtó munkáját nehezíti, hogy a. pártszervektől, a páirtvezetőktől kapjott információk gyakran felszínesek és hiányosak, túl későn követik az eseményeket. Nincs rendszeres párbeszéd a pártf unkcáonármusok és a szerkesztőség között, ami segítené a közös gondolkodást, az újságírók közéleti eligazodását.

A szerkesztőség pártirányítása magában hordozza azokat a gondokat, amit az a kettősség jelent, hogy mint alapszer- vezet, a városi pártbizottsághoz, mint munkahely a megyéhez tartozik. Néhány esetben operatívan is be kellett avatkozni a szerkesztőség munkájába.

Ez kismértékben csökkentette az újságírók önállóságát, de nem csorbította a főszerkesztő egyszemélyi felelősségének következetes érvényesülését.

n.

A párton belüli nyilvánosság, a pártmunka nyilvánossága, a megyei tömégkommunikáoió ptórtirányításának jelenlegi helyzete szükségessé teszi a tájékoztatási gyakorlat tervszerű, tudatos működtetését. Ezek megvalósításához a megyei pártbizottság 1988. július 7-ei határozatában a nyilvánosság érdekében megfogalmazott feladatok kiegészítése és azok együttes megvalósítása szükséges.

I. Javasoljuk, hogy az említett határozat első feladatában megfogáilmazottak alapján a helyi pártnyillvánosság -reformjának középpontjába, a pártdemakróioia erősítése érdekében

a politikai folyamaitok elemzése, a 'testületi döntéshozatal széles körű, demokratikus alapokra valló helyezése álljon. A párttagok előtt váljon ismertté a döntések előkészítése, a határozatok meghozatala — a vitával! együtt —, az ellenőrzés folyamatai. Ennek megvalósítása érdekében:

— A Békés Megyei Népújság tartalmazza a testületi döntésiek előkészítésének nyilvánosságát. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság munlkaterveit nyilvánosságira kell hoznL A tervezés előtt a következő évi programokhoz kiegészítő javaslatot kelll kérni a lap hasábjain. Az ésszerű javaslato- kalt figyelembe kell]! venni a tervezésnél.

— A párttagság nagy részét érintő testületi döntések előtt javasoljuk pórtvita rendezését (az előzetes programjavaslat tartalmazza, hogy mely témákról van szó) és a téma nyü- vános pártbizottsági ülésén történő megtárgyaláséit. A párt- vitáiban elhangzott véleményeknek — az egyéni és kisebbségi véleményeket is beleértve —, valamint a pártbizottsági ülésnek a megyei lapban széles körű nyilvánosságot kell biztosítani.

— Javasoljuk, hogy' — a tervben ellőre jelzett — néhány tesitü'lfet elé kerülő elemzés a testületi ülés előtt — a testületi taglóknak kiküldött időpontban — kerüljön a megyei lapban nyilvánosságra. (Szükséges, hogy az előterjesztésnek a ^bizalmas” jellege megszűnjön).

— A Megyei Tájékoztató tartalmi megújítása során — az eddigi döntéseket figyelembe véve — ligazodjon a tájékoztatás előzőekben' jelzett megváltoztatásához és ne ismételje, hanem 'kiegészítse azokat.

— A párt-végirehajitóbizottsági ülésen a Békés Megyei Népújság képviseletérő!l a főszerkesztő gondoskodjon'. Az ülésekről megjelent kommünikét önálló 'tudósításokkal, háttér- riiportokkal, cikkekkel egészítsék ki.

— A párt-végrehajtöbiizottság üléseiről legkésőbb az ülést követő második munkanapon jelenjen meg közlemény. Alternatív javaslatok:

a) a Népújság főszerkesztője készítse öl,

b) a megyei pb. tájékoztatási koordinátora készítse dl,

c) a napirendek előadóival vagy előkészítőivel közösen a megyei pb. tájékoztatási koordinátora készítse éli.

— A pártbizottság üléseiről a Népújság légikésőbb az ülést követő második munkanapon részletesen tájékoztassa a megye lakosságát. Alternatív javasilátok:

a) a közleményt a Népújság főszerkesztője készítse el,

b) a közleményt a megyei pb. tájékoztatási koordinátora készítse el,

c) a közleményt a pb. által megbízott (alkalmi vagy állandó) munkacsoport és a tájékoztatási koordintáor készítse el. X

— A testülteti üléseket követően .— a témákltpí függően — a meglevő döntések allápján sajtótájékoztatót kell 'tartani a tájékoztatási koordinátor szervezésével, aholl ismertetni kelül a testület vitáját és állásfoglalását. A közlés terjedelménél^ és formájának megválasztását a szerkesztőségekre kell bízni.

— Javasoljuk, hogy a munkabizottságok tevékenysége is — mint a döntés előkészítésének része — 'kapjon nyilvánosságot. A fegyelmi bizottság meghatározott időmként adjon tájékoztatást munkájáról a Megyei Tájékoztatóban', a témától függően sajtótájékoztató részeként.

2. A párton belüli nyilvánosság fontos eszköze az első titkári értekezletek szervezése, amelynek összehívását a munkatervihez igazítás meMlatt a szükségszerűség is meg kell, hogy haltározza. Jobban és rendszeresebben kel! támaszkodni az első titkárok felkészült tájékoztatóira. Az apparátusi egység, a határozatok egységes értelmezése érdekében pedig következetesen érvényesíteni kell az értekezletek tártaiménak továbbvitelét. ,

3. Javasoljuk, hogy a testületi tagak, tisztségviselők éljenek a sajtóban, és a Megyei Tájékoztatóban való megnyilatkozás különféle lehetőségeivel, legyenek nyitottabbak a közvetlen szóbeli tájékoztatásban, a sajtótájékoztatókon és az írásos megnyilatkozásokban. .

4. Az információs jelentések — megyei pártmunka hatékonyságét javító — fejlesztése érdiekében úgy kell alakítani a munkastílust, munkamódszert, az apparátusi struktúrát, hogy az az információ komplexitása irányéiba hasson. A pártmformáeiót egészítse ki a testületi döntésiek alapján létrejövő párton kívüli információ rendszerének tapasztalata. Biztosítani kel! ezzel valamennyi érdekterület, csoport közhangulatának reális megismerését, megteremtve ezzel a szocialista pluralizmus magvalósításának egyik lényeges feltételét. *

— Javasoljuk, hogy az információs jelentésiek még teljesebbé tételle érdekében a testületi tagok is jelezhessék a közhangulati tapasztalátaikat. Ennek érdekéiben tájékoztatná kell a testületek tagjait arról az időpontról, amikor az információs csoport készíti a heti, havi, negyedévi összegzést. Továbbá várjuk ezekre az álkálmalkra az apparátus jelzéseit is. Ugyanakkor továbbra 'is tájékoztatni kél; — a munkacsoport 'tevékenysége alapján — a közhangulat aüa- kullásárói a testületet, a politikai igényeknek megfelelően a közvéleményt.

— Fed kell gyorsítani a visszajelzéseket, mindenfajta korlátozást fel kell1 számolni a gyakorlatunkból annak érdekében, hogy a párttagság számára megismerhető legyen a politikai információk összegzése.

— A Megyei Tájékoztatóval: és szükség szerint egyéb visszajelzési formákkal biztosítani béli a közérdeklődésre számot tartó információs jelzések ínyiilviános megválászolá- /' sóit. Ha szükséges, az a sajtótájékoztatók tartalmát is képezheti, valamint a megyei, lapban is meg kell' jelentetni,

— A közvélemény megismerését, az információs jelenté-, sek teljesebbé tételét keli hogy segítse a közvélemény-kutatás, az a tudományos igényű 'tevékenységi, amit az QKI közvélemény-kutató csoportja 'biztosít. Szükség szerint a csoport munkáját 'nyilvánossá kel tenni.

5. A nyilvánosság miegfellelő alakítása érdekében' meg kell újítani a helyi sajtó pártirányításának gyakorlatért. A Békés Megyei' Népújság szerkesztőségét a demokratikus műhelymunka kritériumainak megfelelően, a főszerkesztő önálló felelősséggel irányítsa. Ugyanakkor a lap tartalmában jelenjen' meg, az, hogy az a .megyei pártbizottságnak is lapja.

— Ehhez biztosítani keli a szerkesztőség számára a párt testületi döntési folyamatok, pártdofcumentumofc, a párt tevékenységével összefüggő szervezeti események és programok folyamatos és 'teljes megismerését.

— A közlések részletes tartalmának, formájának kialakítását a főszerkesztői felelősség meflllétt az újságírói felelős^ sóg együttesen határozza meg. Ezek biztonságos alakítása érdiekében a szerkesztőség rovatai tartsanak rendszeres kapcsolatot a megyei pártbizottság apparátusának osztályaival.

— A lap fpszerkesztője a megyei pártbizottságnak tartóz- . zen, felelősséggel.

6. Be 'keilli vonni, a nyiiltvómosság tudatos irányításába a megyei tömegkommunikáció valamennyi lehetőségét, rendszeres információ adósával igényelve a tájékoztatásban' való részvételüket.

— Ennek érdekében tájékoztatási összekötőt kell megbízni, aki rendszeres kapcsolatot épít ki 'a megyei lapok és kiadványok szerkesztőivel, a tv szeged! körzeti stúdiójával ,és a rádió megyei tudósítójával, a Ikóbeflltelevízió féMős inániyítóivál.